Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Ezzel csak egy a bibi, hogy az elõbbi jobban alátámasztható, mint az utóbbi. Ráadásul éppen hóvastagság adatsorral.
Ebben csak annyi a bibi, hogy a gyakorlatban az utóbbi még csak-csak megállja a helyét, az elõzõ viszont...
Bárhogyis van, nagyon kíváncsi vagyok mit produkál a 2015/2016-os szezonban itt a Kárpát medencében Téltábornok. Most már illene végre legalább egy darab, emlékezetesen havas hónapot virítania.
Az a "maszek" beosztásod eléggé hasonló az enyémhez:
-nov.15-márc.15.: tél
-máj.15-szept.15.: nyár
-nov.15-márc.15.: tél
-máj.15-szept.15.: nyár
Nem is beszélve arról, hogy pl. a március 1-én kezdõdõ tavasz csupán az északi féltekére igaz, errõl sem tesz említést
"Az évszakok meteorológiai kezdete több héttel késõbb következik be, mint a csillagászati kezdete".
Hamis állítás.
Beleolvastam a dolgozatba, buktagyanús szaga van.
Hamis állítás.
Beleolvastam a dolgozatba, buktagyanús szaga van.
Hûha, ebben aztán vannak zavaros dolgok rendesen, pedig csak egy bekezdést olvastam el.
"Az õszi átmeneti évszak a lombhullató növények levelinek sárgulásával kezdõdik, és december elsõ olyan napjáig tart, amikor a hõmérséklet a fagypont alá csökken a hagyományos értelmezés szerint" Tehát ha mondjuk októberben és novemberben már összejön 10-15 fagyos nap, akkor az még õsz, de ha decemberben mondjuk csak karácsonykor lenne elõször fagy, akkor addig õsz lenne. Ez szimplán hülyeség.
"A csillagászatban szeptember 23-án kezdõdik az õsz, mikor az Egyenlítõn 90 fokos szögben delelnek a napsugarak." Nem a napsugarak delelnek, hanem a Nap...
"Meteorológia(+i) értelemben a tél az éves hõmérséklet fagyponthoz érkezésével kezdõdik, és a lombhullató fák rügyezésének kezdetével, a vándormadarak visszaköltözésével ér véget." Na ezt már abszolút nem tudom hova tenni. Mi az, hogy az éves hõmérséklet fagyponthoz érkezésével? Mert ha az éves átlaghõmérséklet, akkor soha sincs tél. Ha simán hõmérséklet, akkor az elõzõnek mond ellen, mert ha már októberben fagy, akkor októbertõl tél van, de egyben az elsõ decemberi fagyig egyszerre õsz is. Ha középhõmérsékletet ért, az pedig általában az elsõ decemberi fagy után következik be, így a kettõ között semmilyen évszak sincs.
Tovább már nem is merem olvasni.
"Az õszi átmeneti évszak a lombhullató növények levelinek sárgulásával kezdõdik, és december elsõ olyan napjáig tart, amikor a hõmérséklet a fagypont alá csökken a hagyományos értelmezés szerint" Tehát ha mondjuk októberben és novemberben már összejön 10-15 fagyos nap, akkor az még õsz, de ha decemberben mondjuk csak karácsonykor lenne elõször fagy, akkor addig õsz lenne. Ez szimplán hülyeség.
"A csillagászatban szeptember 23-án kezdõdik az õsz, mikor az Egyenlítõn 90 fokos szögben delelnek a napsugarak." Nem a napsugarak delelnek, hanem a Nap...
"Meteorológia(+i) értelemben a tél az éves hõmérséklet fagyponthoz érkezésével kezdõdik, és a lombhullató fák rügyezésének kezdetével, a vándormadarak visszaköltözésével ér véget." Na ezt már abszolút nem tudom hova tenni. Mi az, hogy az éves hõmérséklet fagyponthoz érkezésével? Mert ha az éves átlaghõmérséklet, akkor soha sincs tél. Ha simán hõmérséklet, akkor az elõzõnek mond ellen, mert ha már októberben fagy, akkor októbertõl tél van, de egyben az elsõ decemberi fagyig egyszerre õsz is. Ha középhõmérsékletet ért, az pedig általában az elsõ decemberi fagy után következik be, így a kettõ között semmilyen évszak sincs.
Tovább már nem is merem olvasni.
Nem idéztem sehonnan. 2015-ben hivatalosan ez a helyzet.
Az, hogy Magyarországon a meteorológia õsz kezdetének szeptember elsõ napja van megjelölve, meteorológia nyárnak pedig június 1 és sorolhatnánk tovább, nem népszavazás kérdése és nem is azé, hogy errõl ki, mit gondol, hanem hivatalosan a meteorológiában jelenleg ezt így és azokra a naptári napokra használják. Ez egy egzakt fogalom, szemben az évszakváltó fronttal. Azt pl szuverén jogod eldönteni, hogy szerinted mikor jön és melyik lesz az.
Az, hogy Magyarországon a meteorológia õsz kezdetének szeptember elsõ napja van megjelölve, meteorológia nyárnak pedig június 1 és sorolhatnánk tovább, nem népszavazás kérdése és nem is azé, hogy errõl ki, mit gondol, hanem hivatalosan a meteorológiában jelenleg ezt így és azokra a naptári napokra használják. Ez egy egzakt fogalom, szemben az évszakváltó fronttal. Azt pl szuverén jogod eldönteni, hogy szerinted mikor jön és melyik lesz az.
Ezt honnan idézted? Nem volt szándékom zavart okozni, de a többség gyõz elven elfogadom amit írtatok. Azért csak piszkálta az orromat és gugliztam egy kicsit. Egy szakdogát találtam, amelyben arról ír a szerzõ, hogy a meteorológiai évszakok nem esnek egybe sem a csillagászati sem a naptári évszakokkal. "Csillagászati szempontból
a napéjegyenlõségek és napfordulók az adott évszakok határai, azonban a felszín
hõmérsékletének változása (és így a légköré is) a felszín hõkapacitásától függõen
jelentõsen késik a napsugárzás idõbeli változásához képest. Ezért az évszakok
meteorológiai kezdete több héttel késõbb következik be, mint a csillagászati kezdete. " Link
a napéjegyenlõségek és napfordulók az adott évszakok határai, azonban a felszín
hõmérsékletének változása (és így a légköré is) a felszín hõkapacitásától függõen
jelentõsen késik a napsugárzás idõbeli változásához képest. Ezért az évszakok
meteorológiai kezdete több héttel késõbb következik be, mint a csillagászati kezdete. " Link
Definició szerint a meteorológiai õsz szeptember 1-tõl november 30-ig tart. A csillagászati õsz szeptember 23-án, a napéjegyenlõség napján kezdõdik, és december 21-én ér véget. Ezt azért hozom fel, mert rettentõ sokan keverik a kettõt a mai napig is.
Természetesen nekem is van saját "maszek" beosztásom, házi használatra. Eszerint az õsz szeptember 10-tõl tart november 10-ig. Elõtte még nyár van, utána már tél.
Természetesen nekem is van saját "maszek" beosztásom, házi használatra. Eszerint az õsz szeptember 10-tõl tart november 10-ig. Elõtte még nyár van, utána már tél.
A meteorológiai õsz kezdete szeptember 1! Ezt a fogalmat az elsõ õszi hónap elsõ napjához kapcsolva a szakemberek, azaz a meteorológusok is használják.
Nunatak. Semmi zavar nem volt abban, amit írtam. A zavart inkább te okoztad!
Nunatak. Semmi zavar nem volt abban, amit írtam. A zavart inkább te okoztad!
A meteorológiai õsz egzakt fogalom, kezdete szeptember 1-én van. A természet õszies jeleinek értelmezése más tészta, de akkor itt már õsz lenne, mivel a fák sárgák és dobják le a lombot, az utcák úgy néznek ki, mint októberben. Azaz maradjunk az egzakt fogalmaknál
Link
"a naptári õsz szeptember elsején kezdõdik, az õsz hónapjainak (szeptember, október, november) figyelembe vétele miatt,
a meteorológiai õsz a lombhullató növények leveleinek elsárgulásával és az idõ lehûlésével kezdõdik,
a csillagászati õsz kezdete az õszi napéjegyenlõség napja: szeptember 23."
Én sem így emlékeztem, mert a naptárinak gondoltam a meteorológiait (ahogy többen is szerintem).
Na persze a wikipedia sem szentírás
"a naptári õsz szeptember elsején kezdõdik, az õsz hónapjainak (szeptember, október, november) figyelembe vétele miatt,
a meteorológiai õsz a lombhullató növények leveleinek elsárgulásával és az idõ lehûlésével kezdõdik,
a csillagászati õsz kezdete az õszi napéjegyenlõség napja: szeptember 23."
Én sem így emlékeztem, mert a naptárinak gondoltam a meteorológiait (ahogy többen is szerintem).
Na persze a wikipedia sem szentírás
Természetesen nem keverem a kettõt, de véleményem szerint a meteorológiai õsz nem egy egzakt fogalom, azt az idõjárás jelöli ki (sárgulnak a levelek, hõmérséklet csökkenése stb.). Csak mivel a meteorológia a naptári idõszakokat használja az évszakok elkülönítésére, így jó beleivódott az emberek fejébe (nem ok nélkül), hogy ez a két idõpont egybeesik. Persze ez lehet, hogy csak az én vesszõparipám.
Tévedsz! A meteorológiai õsz és a naptári õsz is szeptember 1-jén kezdõdik. Ne keverd a csillagászati õsz kezdetével. (szeptember 21-e körül).
Igen. Egyelõre úgy néz ki túl sok eseményt nem tartogat ide a mai nap és ezzel ki is lõttük a hetet. Holnaptól meredeken emelkedõ T és verõfény.
Mondjuk nem sok minden esik abból sem, az is igaz. Viszont a fõ tömb falba ütközik, mondhatnám úgy is, hogy lehúzza a Balaton.
Az most képzõdött oda, már ha egyáltalán esik belõle bárhol is bármi... 
A jelenlegi dunántúli csapadék rendszer fog az UM szerint keleten bedögleni. Aztán persze k tudja...
A jelenlegi dunántúli csapadék rendszer fog az UM szerint keleten bedögleni. Aztán persze k tudja...
Az Um már csöppet máshogy látja a mai csapadékot, mint tegnap. Sokkal vérszegényebbnek. Elvileg az északi része is bedurran majd, így némi zápor felénk is lehet.
Aztán mire a Tiszát megközelíti fel is számolódik.
Endrõdi. Azért még ne éld még bele magad abba, hogy a jövõ hét eleji hidegfront után végleg by by a 30 fokoknak. Ha nagyon keresni akarom, már most megtalálom GFS-en a lehetõségét annak, hogy vissza nyaljon a fagyi. Egyre biztosabbnak látszik viszont, hogy a meteorológiai õsz országos, vagy csaknem országos kánikulával indul.
Endrõdi. Azért még ne éld még bele magad abba, hogy a jövõ hét eleji hidegfront után végleg by by a 30 fokoknak. Ha nagyon keresni akarom, már most megtalálom GFS-en a lehetõségét annak, hogy vissza nyaljon a fagyi. Egyre biztosabbnak látszik viszont, hogy a meteorológiai õsz országos, vagy csaknem országos kánikulával indul.