Meteorológiai társalgó

A nyugati részen erõsebbek az áramlások, a Brucki és a Dévényi kapu szélesebb (távolabb juk a nyugati szél a kelet felõl jövõknél), azaz az összeáramlási zónák többnyire középen vagy keleten alakulhatnak ki ezért.
Ilyen egyszerû az oka. Azaz orográfia.

Ezért többnyire ÉK-DKY-i a tengelyük, mert elletétes irányban az Alduna-Vaskapu játszik közre.

Ennek domborzati okai vannak, szerintem.

Elfogadom: ezek lennének tehát azok a bizonyos összeáramlások. Kérdés, hogy miért gyakoribbak ezek a medence középsõ és keleti részein, mint a nyugatin?

Nekem és észak-dunántúli barátaimnak, akiknek nem adatott meg, hogy hóesésben gyönyörködjünk és örömmel számoljunk be a gyarapodó centiméterekbõl, nem maradt más, mint az okok elemzése.
Tegnap már írtam arról, hogy a délkeleti havazást a magyar klíma egyik alapjellegzetességének tartom. Olyan gyakorisággal fordult elõ ez a jelenség az utóbbi 20 évben, hogy mást nem gondolhatok róla. Lényegesen többször fordul elõ, mint az országos hóesés, ráadásul mindig a mostanival megegyezõ, vagy nagyon hasonló területi eloszlásban.(A Nagyatád-Záhony tengely nagyjából korrekt)
Mélyebb makrocirkulációs oknak kell lennie emögött. Valaki írta, hogy északnyugatnak a meredeken (tehát nyugaton) felkanyarodó medi volna jó. Miért ritka az ilyen ciklonpálya? Véleményem szerint az Alpok közelsége miatt! Az Alpok hegylánca nagy idõjárás-módosító tényezõ Európa közepén. Tíz-valahány klasszikus ciklonpálya van Európában, az Alpokat egyik sem érinti. Valahol itt lehet a délkeleti havazás "kutyája" elásva: a medik pályája messze elkerüli az Alpok keleti nyúlványait, és inkább azoktól keletre, a medence közepén húzódik délnyugatról északkelet felé.