Meteorológiai társalgó

Pedig kicsit elrejtve megvan a met.hu-n az a júl.23-ra datált tanulmány (felteszem egy jóval bõvebb írás kivonataként), amire valószínû a napi.hu-s cikk hivatkozik:
Link

Minden kérdésre nincs ott a válasz, de a modellhivatkozások olvashatók. Konkrét számok, intervallumok és grafikonok is szerepelnek, persze a met.hu-s oldalon sokkal bõvebb és pontosabb a magyarázat. De ez már csak így szokott lenni cikkátvételek esetén

Köszönöm szépen a remek elemzést tõled
Igazából én nem értek a témához sajnos azért érdekelt a véleményed nagyon!
Viszont azt ne feletsd el hogy az urbanizáció egyre inkább nõni fog,egyre többen költöznek be nagyvárosokba és már most is azért a magyar társadalom jelentõs része nagyvárosokban él azaz a belvárosi trópusi éjszakák a társadalom döntõ többségét érintik
Meg kell mondjam nem egy szép kilátás innen nézve az biztos
Szerk.:Olvastam az elõrejelzéseket és meg kell mondjam nagyon örülük hogy végre a normál kerékvágásba kerül az idõjárás jövõ péntekig,itt erre északnyugaton van remény kifejezetten hûvös 20-20 fok körüli Tmax-ra is szerdán például
Délkeleten lesz a melegebb idõjárás mint ahogy az a mi éghajlatunkon normális,és nem az hogy már hetek óta itt Gyõrben és a környékén még melegebb van mint Pécsen meg Szegeden...

Úgy látom, a cikk több komolytalan, sõt tendenciózus megállapítást tartalmaz.
Elsõsorban kérdés, milyen módon számították ki a 27 fokot elérõ középhõmérsékletû napok szezononkénti számát kb. 80(!) évre elõre. Vannak ugyan klímamodellek, de ezek számszerû megállapításai bevallottan bizonytalanok. Lehet, pofonegyszerû, fatengelyes extrapolálással (függvénygörbe meghosszabítása) jutottak az eredményhez. De az ilyen extrapolálás kockázatos, mert abból indul ki, hogy a jelenlegi (és kielégítõen talán nem ismert) faktorok ugyanúgy fognak mûködni a távoli jövõben is. Ez pedig egyáltalán nem biztos.
Példaként ott vannak a hatvanas, hetvenes évek hûvös nyarai a gyakran forró nyarakat hozó ötvenesek után. Ezt vajon ki tudta volna elõre megjósolni? Becsületes szakember csak annyit mondhat, hogy ha és amennyiben a közelmúlt tendenciája fennmarad, úgy a jövõben a hõségidõszakok VALAMILYEN MÉRTÉKBEN gyakoribbak lesznek. De ebben igen nagy a bizonytalanság, az éghajlatingadozások más irányt is vehetnek.
A trópusi éjszakák számával kapcsolatos megállapítás pedig merõ csúsztatás. Nem közli ugyanis a cikkíró, hogy ezek hol fordultak elõ: Budapesten a belvárosban, avagy vidéken a "prérin" Hatalmas különbség. Nálam még ebben a forró szériában is csak pár trópusi éjszaka volt (a prérin lakom), míg a tõlem 10 km-re fekvõ Gyõrben ennek a számnak a többszöröse.
Valahogy úgy van beállítva a cikkben, mintha a belvárosi mérések eredményei országosan jellemzõk volnának. Az tényleg katasztrofális volna, de szerencsére nem ez a helyzet.
Nem tudom, vajon az OMSZ tényleg a nevét adta-e a cikkhez. Ha igen, akkor nem értem a dolgot.

Én is olvastam már a cikket egy másik weboldalon. Hát nem jó kilátások, bár azt már mi nem fogjuk megélni.

Én meg erre a cikkre lettem figyelmes tegnap és bevallom nagyon elkeseredtem
Kérlek és ez nem bulvársajtó hanem egy komoly internetes orgánumban jelent meg és hivatkozik az OMSZ-re!Szeretném ha te mint örök szkeptikus kifejtenéd a véleményed és elmondanád mivel tudod ezeket a várakozásokat megcáfolni!
"Még hosszabb hõségriadókra és több trópusi éjszakára lehet számítani a jövõben – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) honlapján közzétett friss tanulmányából. "
"Lakatos Mónika, Szabó Péter és Szépszó Gabriella tanulmánya szerint a másod-, illetve harmadfokú hõségriadó kritériuma az, hogy a napi középhõmérséklet legalább 3 egymást követõ napon a 27 Celsius-fokot elérje vagy meghaladja. A valóban komoly egészségügyi kockázatot jelentõ, 27 fokot is meghaladó középhõmérsékletû hõhullámok csak elvétve alakultak ki a kilencvenes évek elõtt. A leghosszabb és legintenzívebb hõhullámot 1994-ben kellett elszenvedni Budapesten, ekkor 11 napig tartott a hõségriadó."
"A tanulmány szerint a nagy stresszt jelentõ harmadfokú hõségriadós napok gyakorisága a következõ évtizedekben kisebb, országos átlagban évi 2 – 9 napos növekedést mutat, míg a XXI. század végére várhatóan átlagosan 12 - 26 nappal emelkedik a számuk."
Kiemeltem belõle a legfontosabb részleteket,hát ez a fajta éghajlatváltozás nekem nagyon nem szimpatikus és szerintem sokunknak sem
-Forrás : Napi Gazdaság Online
Link

Valóban, a délnyugati zivatarlánc botrányosan legyengülve érkezett meg a Kisalföld középsõ részeire.
Viszont az innen nagyjából 50 km-re levõ Tatán tegnap délután leszakadt az ég, igazi "darálás" volt.
Persze tudjuk: konvektív csapadék terén nemhogy 50, de 5 km is roppant nagy különbséggel járhat.
Bele kell törõdnie a zivatarok szerelmesének, hogy ez a jelenség kis terület és energialéptékû voltánál, valamint kumulatív kialakulásánál (a felszabaduló látens hõ erõsíti a feláramlásokat) annyira szeszélyes, hogy egészen pontos elõrejelzése aligha lehetséges.
Arra figyeltem fel tegnap, hogy a tatai zivatargóc mintha a felvidéki (Pesttõl, Nógrádtól északra) rendszer kis délnyugati nyúlványaként kezdte volna "életét", eléggé függetlenül a szlovén instab-tól.

Pozsonyban teljesen ugyanaz volt az ábra, a reggeli CMKR sötét alapú víszjósló felhõkkel érkezett a város felé, erre lett belõle egy fél órás gyenge-közepes zápor, 1 db távoli dörrenéssel, a délutáni mûsor pedig még gyengébbre sikerült, összesen ha 2,5 mm összejött, az sok. Az egyetlen kézzelfogható eredmény a tartósabb lehûlés, úgy néz ki, hogy július végéig itt már kánikula nem lesz, az augusztus eleji esetleges erõteljes visszamelegedés pedig még korántsem biztos (nekem személy szerint idén már elegem van a >35 fokokból és a fülledtségbõl)

Egy csõd ez a szezon is, ha így folytatjuk 2020ra megszûnik a zivatar, mint idõjárási jelenség..
Komolyan nem értem, hogy most megint mi hiányzott, a szél sem fordult korán, mégis széthullott minden ami délnyugatról elérhetett volna, lassan már tényleg felesleges konvektív esélyeket latolgatni, mindig ugyanaz a vége..

Itt viszont még azt sem mondhatjuk, hogy zivatar nem volt mert reggel meglepetés zivatar fogadott mérhetetlen mennyiségû csapadékkal. Maga a frontátvonulás közel hasonlóan 2,2 mm hozot.
Éves összeg 201 mm.

Kiderült, hogy itt nem villámlás volt, hanem egy nagy ünnepen volt tüzijáték, ami messze a hegyek mögött villámlásnak nézett ki, a durranások meg dörgésnek hallatszottak Azaz a frontnak sikerült itt is zivatar nélkül átvonulnia, nevetséges 2,1 mm csapadékot adva.

A várostól Ny-ra feloszlik a csapadék, a várostól É-ra újrakeletkezik, komoly villámlással. Itt meg kiszárad minden. Az imént 8 távoli villámlás volt 4 másodperc alatt ugyanazon a ponton...