Meteorológiai társalgó

Azért szerintem meg volt erõs sarkítás is a dologban. Ha esik 10mm az nem olyan, mintha nem esett volna semmi, hanem olyan, mintha esett volna 10mm. Valóban tud az többet és kevesebbet is "érni", hiszen gyors párolgás esetén egy része elveszik stb., de ettõl még valamennyi esett és ezt a környezet a legjobb tudása szerint (és mivel pár tíz millió éve bírja, ezért van tudása) hasznosította is. Szimplán hülyeség azt állítani, hogy 10mm csapi olyan, mintha nem esett volna egy csepp sem, mert úgy elszívja a talaj "sehová".
Egy ember ha kap a sivatagban 3 naponta két decit, tuti túléli, átáll a szervezete takarékos módra, és elképesztõ folyamatok árán, de megvédi az életet (vér besûrûsödik, nem létfontosságú dolgok szerepe csökken stb.). Ugye, hogy nem pont olyan, mintha semmit se kapna?
Azzal egyetértek és nem vitatkozom (ahogy fentebb is említettem), hogy 10mm tud hasznosabb formában is esni, illetve a másik véglet (nagy felhõszakadás) se feltétlen elõnyös, mert elfolyik stb.

Ebben viszont valaki erõsítsen meg: most komolyan aszály van az Észak-Dunántúlon? Az erdõk dúsak (járkálok futni), a mezõkön derékig ér a zöld gaz (járkálok drónt reptetni, örülök ha megtalálom amikor leesek...), a szokásos helyeken sár van az erdõkben, nincs nagy területen kiégett fû stb. Ez nekem nagyon nem aszály... Aztán lehet, hogy ha már öntözni kell a paradicsomkarókat, akkor aszály van...

"Kíváncsi lennék egy hiteles statisztikára, hogy vajon a 2003-as, 2005-ös vagy 2012-es tél után milyen pocokállomány maradt vagy volt."
Lehet ritkította a 2012-es tél csak nem eléggé.Lehet akkor dupla annyi lett volna.

Respect!

Lényeges dolgokat írtál. A csapadékmennyiség mellett az sem mindegy, hogy milyen körülmények között jön le az adott mennyiség.

Tegyük fel, hogy júniusban minden nap délelõtt 11-kor esik 3 mm záporesõ. Elõtte, utána több órás napsütés 28-33 fok. Ez 90 mm. A sokéves átlag másfélszerese. És mégsem érne szinte semmit. Mezõgazdasági szempontból ennél sokkal jobb lenne, ha 3 nap alatt borongós idõben lejönne csak 60 mm mondjuk 10-én. A napsütés és a hõmérséklet ezt a 3 napot leszámítva, lehetne ugyanaz, mint a fentebbi példában. Kevesebb csapadék, de mégis mekkora különbség látszódna a vegetációban az utóbbi javára.

Ha van bomló nyesedék a csiga azt eszi nem az élõ friss növényt. Nálam a komposztáló dugig van csigával. A csigákat pedig a rigók eszik mostanában.

Én sem használom ezt a módszert, mert nem akarok a spanyolcsigáknak édenkertet!

A 2011-ben elszaporodott pockokat nem nagyon érdekelte a 2012-es februári hidegbetörés (ami az lemúlt 30 év egyik legkeményebb, ha nem a legkeményebb hidegbetörése volt), amikor hó nélkül volt folyamatosan 2 hétig -5,-20 fok között (napokon át éjjel-nappal -8 alatt volt) a hõmérséklet, tehát eléggé átfagyott a talaj.
GFS térképek Link
Napijelentések Link
nézd végig február elejétõl õket.
Legalábbis nálunk átfagyhatott a talaj, bár nem néztem adatokat de biztos átfagyott, a déli országrészben a nagy hó felett -26 fokok is voltak, mégis pocokinvázió volt 2012-ben.
Ha esik fél méteres hó és alatta nincs megfagyva a talaj, felette meg -25 fokok vannak és zord tél van, a pockokat nem nagyon érdekli.
Egyébként valóban jó lenne már egy olyan tél, amikor megfagy a talaj, mert tényleg évek óta nem tudott megfagyni a talaj.
Csak ne úgy, hogy -30 fokok vannak
Egy száraz 2 hét kellene -5,-10 fokokkal.
Ha választani lehetne, akkor inkább átlagos tél legyen normális éves csapadékkal, mint zord tél azért, hogy kipusztítsa a pockokat a száraz év után.
Persze ez nem kívánságmûsor.
Felénk nem szokott ennyi pocok lenni, mert a régebbi bõ csapadékok kimosták õket, a pockok nem szeretik a vizet, az ország szárazabb régióiban jobban el vannak szaporodva.
Kíváncsi lennék egy hiteles statisztikára, hogy vajon a 2003-as, 2005-ös vagy 2012-es tél után milyen pocokállomány maradt vagy volt.

Na akkor mégis csak nem mindegy ,hogy milyen a tél enyhe vagy kemény,zord. Már a pockok miatt.

Ami alá beköltöznek a pockok és szétrágják a gyökereket!
Sajnos a 2011, 2012 és 2013-as rendkívül száraz (az elmúlt 120 év két legszárazabb éve errefelé) években a pockok nagyon elszaporodtak, és úgy tûnik, hiába vannak közben rendkívül csapadékos idõszakok özönvizekkel és elöntésekkel, nem nagyon akarnak eltûnni.
A madárkárokat és a pocokinváziót illetõen az a 2-3 év rendesen beleszólt a természetbe felénk.
Egyébként jó ötlet, mert ha a levágott füveket ráhúzom a tövekre, valóban nem szárad annyira ki és a fû sem nõ, ráadásul az összegyûjtött fû odarohadva javítja a talajt, évek alatt trágyázással ér fel.
Csak a rohadék pockokat gyûjtöm be a növények alá!

Persze, amikor hónapokig nem esik és szárazság van, esik 10 mm, az kb. olyan, mintha a sivatagban van az ember napok óta, nem ivott semmit, majd adnak neki egy 2 literes üveget teli vízzel, elkezd inni, de annyira ki van száradva a torka, hogy két korty után elkezd köhögni fuldokolni mert nem tud nyelni, és mire eljutna odáig hogy megissza a vizet, addig a felét kiborítja, a másik fele meg elpárolog.
Aztán újra mehet napokig a sivatagban két korttyal, ami le sem ért a gyomrába, mert a száraz torka felszívta meg köhögés közben kiköpte!

Rossmann!
És még ez is igazad van, hogy a júliusi és augusztusi szárazság annyiban különbözik a júniusitól, hogy a növények ilyenkor nõnek és általában a gyökerüket is fejlesztik, mivel májusig abból a nedvességbõl élnek, amit elõtte éven betároltak.
Tehát a júniusi csapadék nagyon meghatározó a növényeknek, sokkal rosszabbul érinti õket, mint amikor augusztusban nem esik!

Még egy érdekesség a mai csapadékot illetõen: az elmúlt években rendkívül ritka volt az ilyen front, ami atomháború és szõnyegbombázás nélkül zajlik, sem jégesõ, sem 200 km-es szél, csak simán beborult és elkezdett egyenletesen esni.
Az 1960-1990 közti idõszakra volt ez jellemzõ.
3-6 mm között vagyunk.

Javaslom neked a talajtakarást. A kipárolgást is lefékezi és a gyomosodást is lassítja. Emellett trágyáz is. A legjobb, ha jól megkapálod a földet, majd befeded fûnyesedékkel, szénával.

A növények a leveleken keresztül is fel tudják venni a nedvességet, tehát nem haszontalan teljesen a pár milla esõ, de a talaj száraz, a növények éppen a vegetatív szakaszukban vannak zömében, ilyenkor jóval több nedvességre lenne szükségük! . Szélsõséges állapotok vannak, mert ezekben a napokban átlagosan jóval több nedvesség szokott még lenni a talajban. Egy száraz augusztus elejének is becsületére válna, 0 - 50 cm nedvesség: Link keleten az 50 - 100 cm közötti részek is szárazak már. Tehát egy irgalmas kiáltásnál ugyan többet ér ez a csapadék, de nem sokkal. Alapjában véve igaza van Floo - nak , egy kis szél, és pár nap meleg, és ugyanoda jutunk. Tehát a vegetatív fejlõdés akadályozott keményen, és pillanatok alatt kipattanhat egy ilyen állapotból a katasztrofálisabb aszály helyzet. Ezen a pár milliméter esõ nem segít, csak a talajt némileg feltöltõ kiadós áztató esõ!
3 mm esett eddig, ez pozitív meglepetés a várakozásokhoz képest.

Egy hasonlat, azokat Te úgy is nagyon szereted: van egy emberünk, haragszunk rá, nem adunk neki inni 3 napig....Megsajnáljuk, adunk neki egy 2 literes üveg vizet ....Megissza, jobban lesz és tovább fog életben maradni, mint ha hagytuk volna kiszáradni. Még akkor is, ha két liter 3nap után nem sokat számít, a szervezete részben rehabilitálja magát. .. Szerintem ez lett volna Kornél mondanivalója .

Ez mind szép és jó, csak éppen te mindvégig a talajról és annak állapotáról beszélsz, én pedig a növényrõl. Ha ma leesik x mm, márpedig leesik, az 5 nap múlva nem tud semmivé lenni, mert a növény szépen felszívja, hasznosítja, tárolja, amennyit tud!
Még írod is, hogyha utána van 1-2 hûvösebb nap, akkor máshogy adódik. Dejszen most éppen ez lesz. Még 4-5 nap legalább, mire jön a hõség.
A talaj persze, hogy kiszárad, fõleg a felsõ része, de errõl én egy szót sem szóltam, ezt csak te kevered ide. Azt az x mm-t már nem tudja elvenni a jövõ heti hõség, amit ma magába szívott, erre akartam kitérni. Márpedig te ezt írod: "A hét végétõl kezdõdõ meleg napos idõszakban hamar semmivé válik ez a mai esõ." A talaj felsõ rétegében talán, de az sem igaz, mert nem elpárolog az egész, hanem a növények egy (jó) részét magukba szívják. És aligha hiszem, hogy csak a fû.
És ami még nagyon fontos: össze sem lehet hasonlítani a vödörbõl való öntözést az esõvízzel, remélem nem kell magyarázni, bár ezt te biztos jobban tudod, aki éjjel-nappal a szabadban tölti az idejét. Én sajnos nem tehetem ezt meg.

Ilyen nincs?
De van!
Öntözz éveken át száraz periódusokba hektárokat, öntözz ki naponta-kétnaponta vödörbõl 1000-1500 liter vizet, legyél kint évi 300 órát reggeltõl estig, akkor másként fogod látni a dolgokat.
És nem hinném, hogy Te fogod helyesen látni.
Na persze van aki ugyanígy kint van és öntöz mégsem tud semmit mert nem jó megfigyelõ, mint ahogy van akinek 50 nõje volt mégsem tud semmit a szerelemrõl.

Ezekben a száraz idõszakokban van hogy vödörbõl öntözök 30-40 növényt, minden növény kap 20-30 liter vizet átlag két naponta.
Ezek a 20-30 liter vizek nagyjából 1 négyzetméterre mennek, tehát az 20-30 mm-nek fele meg.
Odamegyek másnap, és azon gondolkodom, hogy elfelejtettem öntözni múltkor?
Ugyanis annyira nem látni nyomát a napokon át odaöntött víznek, ugyanis annyira száraz odébb, körben a talaj, hogy elszívja.
Ezért az öntözést soha nem akkor kell elkezdeni, amikor már szárazság van, mert amikor a talaj már rommá van száradva, akkor már nem tudod megfelelõen pótolni.
Emlékszem több olyanra az elmúlt nyarakon, hogy tegyük fel volt 25 %-os nedvesség átlag a felsõ 20 centiben, és 37 % a felsõ fél méterben.
Esett 10-15 mm, és a felsõ 20 centi felugrott a 25 %-ról 40-50-re, de fél méteres vastagságban szinte alig változott a talaj nedvessége, mert a felsõ 20 centi úgy elitta.
Majd folytatódott a szárazság és a meleg, és 4-5 nap múlva ugyanott állt a nedvesség mindegyik szinten!
2013. július 7-én esett 20 mm, elõtte kánikula és szárazság volt, másnap vagy még aznap tócsát sem láttunk sehol, két nap múlva odajöttél volna, és azt mondom nem esett 10 éve esõ, elhitted volna, mert semmi nedvességet nem láttál a talaj tetején, ami arra utalt volna hogy volt esõ.
Ez egyszer nem emlékszem mikor, de megtörtént 40 mm-el is.
Amikor 1 hónapig vagy tovább nem esik esõ és nyári idõszak van, a kánikula és a szél rommá szárította a talajt, akkor 5-10-15 mm csak a fûnek jó, meg a kukoricának.
Persze egy 100 éves bükkfa vagy egy 50 éves almafa más tészta, mert azoknak Kínában van a gyökerük, de egy ekkora növény alatt 10 mm gyakran be sem áztatja a talajt, még majdnem nedves sem lesz.
Ráadásul ha egy aszályos idõszakban egy 10 mm úgy esik, hogy reggel esik és aznap utána egész nap süt a nap, estére nem látsz belõle semmit, mert el is párologtatja a nap egy részét.
Ha este esik és egész éjjel nem párolog, utána 1-2 nap hûvös van, akkor megint máshogy adódik.

Pécs-Pogányban 9-én 54(!!) mm esett.
A talajnedvességi adatok alapján Link 8-án 36 % volt a nedvesség a felsõ 20 centiben.
Jött az 54(!!) mm, felugrott 100-ra.
5 nap múlva már csak 58 % volt a felsõ 20 centi nedvessége.
És 54 mm-rõl beszélünk, nem 5-10-rõl.
Ha hirtelen zúdul le nagy mennyiségû esõ, az sokkal rosszabbul hasznosul, mert elhömpölyög belõle rengeteg.
Ha csendesen esik 20 mm két nap alatt, sokkal többet ér, mint egy óra alatt lezúduló 54 mm.
Persze a legjobb egy két nap alatt leesõ 54 mm
Leszámítva ha már 200 mm-nél tart a hónap, akkor az 54 mm nem a legjobb.
Szóval amikor nem esik hónapokig, akkor 5-10 mm esõ nem sokat ér.
Most talán annyi jó benne, hogy egész nap esni fog, hideg van és nem párolog egybõl, mert jön az éjszaka, holnap meg nem lesz szél.
De majd jövõ héten a 35 fokban fotózok Neked olyan repedéseket amikbe belefér a tenyerem.

Próbálok a meteorológiával foglalkozni.
Azt írod, hogy "Itt a mai esõ talán enyhít a szárazságon, de meg nem szünteti, mert annyira száraz a talaj, hogy pillanatok alatt elszívja, elnyeli.
A hét végétõl kezdõdõ meleg napos idõszakban hamar semmivé válik ez a mai esõ."

Ezt mástól is olvastam már, de most akkor rákérdezek: ezt pontosan hogyan képzelitek/gondoljátok?
Az addig oké, hogy a talaj gyorsan elnyeli a csapadékot (mg-i szempontból ez ugye nem tragédia, sõt?!), de hogy az 5-6 nap múlva (!) kezdõdõ meleg idõben hamar semmivé válik a mai (!) esõ, azt nem értem. Hogy történik ez? Közben a növények alszanak?
Én úgy tanultam még biológiából, hogy ilyenkor a növény a talajba szivárgott csapadékot (pláne ha száraz idõszak kellõs közepén vagyunk) a megfelelõ részeivel felszívja, hasznosítja, sõt, tárolja is! Ezért nem tudom hova tenni azokat a vészjósló beírásokat, hogy a mai esõ 5 nap múlva semmivé válik, vagy hogy a most leesett x mm semmit nem ért. Ilyen nincs. Persze 1 mm tényleg nem sok vizet zavar, de mondjuk 5 mm-nyi esõt (négyzetméterenként 5 liter víz!) már nehéz semminek becézni, pláne egy száraz (esetleg aszályos) idõszakban.

Vajon mikor nyitják meg a csapot újra?

Nálam kemény 4 mm a hónap, Árpádtretõ 3, és ez is két részletben jött le. majd egy hónapja volt érdemi esõ.
Visszanéztem az almanachot de még csak hasonló júniust sem találtam; mi 21 éve mérünk csapadékot a hegyoldalban, 2003ban volt a legkevesebb;20 mm de átlagban 60-100 között van az elsõ nyári hónapunk.
Pécs szõlészeti kutató mérései 1951-1998 között kettõ db 30 mm alatti júniussal szerepel; 1957-27mm és 1991- 29mm.
Most esély van egy számjegyû zárásra....