Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Nem értek egyet ezzel!
Nem részletezem mert nem érek rá, meg úgysem értenénk egyet!
Nem részletezem mert nem érek rá, meg úgysem értenénk egyet!
Nem én gondolkodok adatsorokban, hanem csak azt hiszem el amit be is tudsz bizonyítani.
Ez a világegyetem mûködésének megismerésnek alapelve, az egész világ a matematika nyelvén mûködik, arról nem tehetek, hogy te nem érted ezt a nyelvet.
A hókuszpókusz alapján bemondott dolgok a legkevésbé szoktak valóságosak lenni.
Ha nincs definiálva, akkor definiálj: találj ki ki paramétert rá, ismertesd meg a tudományos közösséggel, majd miután többen átnézték és nem találtak benne hibát, akkor az alapján készíts statisztikát. Ez így mûködik. Ha nem így lenne, még simán a barlangban élnénk mammutcsontot rágcsálva
Ez a világegyetem mûködésének megismerésnek alapelve, az egész világ a matematika nyelvén mûködik, arról nem tehetek, hogy te nem érted ezt a nyelvet.
A hókuszpókusz alapján bemondott dolgok a legkevésbé szoktak valóságosak lenni.
Ha nincs definiálva, akkor definiálj: találj ki ki paramétert rá, ismertesd meg a tudományos közösséggel, majd miután többen átnézték és nem találtak benne hibát, akkor az alapján készíts statisztikát. Ez így mûködik. Ha nem így lenne, még simán a barlangban élnénk mammutcsontot rágcsálva
Sajnos errol nem csak Thermometer, de senki sem fog adatsort eloszedni, mert sok parameter nincs definialva, meg nem is lehet.
A homersekletek arulkodnak az akkori zonalisabb idoszakrol.
Sajnos nagyon rossz hogy Te csak adatokban tudsz gondolkodni, mert a meteorologiaban a rengeteg adat kozott konnyen elvesz az igazsag.
Olyannyira igy van, hogy kihoztak az adatsorokbol, hogy itt Zalaban kesobb tavaszodik.
Ha megnezed a mert allomasi adatokat, ala is lehet tamasztani veluk.
Csak epp a valosag az, hogy tersegi ertelemben veve a legelsok kozott tavaszodik errefele.
Pont a forditottjat hoztak ki az adatsorok miatt!!!!"
A homersekletek arulkodnak az akkori zonalisabb idoszakrol.
Sajnos nagyon rossz hogy Te csak adatokban tudsz gondolkodni, mert a meteorologiaban a rengeteg adat kozott konnyen elvesz az igazsag.
Olyannyira igy van, hogy kihoztak az adatsorokbol, hogy itt Zalaban kesobb tavaszodik.
Ha megnezed a mert allomasi adatokat, ala is lehet tamasztani veluk.
Csak epp a valosag az, hogy tersegi ertelemben veve a legelsok kozott tavaszodik errefele.
Pont a forditottjat hoztak ki az adatsorok miatt!!!!"
Kérlek szépen, ehhez nagyon sok, több ezer szinoptikai térképet kéne átnézni és elemezni. És a meridionális és zonális állapotnak nincs is megbízható mérõszáma (tudtom szerint), tehát korrekt statisztikai elemzést én nem tudok adni.
Ellenben mesélek én valamit (bár meglehet, a matekos szemében ez tényleg mese, mese, meskete lesz)
A hetvenes évek elejétõl diákkorom minden nyarát Csopakon töltöttem. Ez a Balaton veszprémi oldalán van, tehát a délies szél nekinyomja a partnak a hullámokat. Imádtam az erõsödõ hullámverést, órákig el tudtam nézni a víz táncát. Azért is szerettem a hullámokat, mert biztosan tudtam, hogy másnap, de legkésõbb harmadnap itt a hidegfront, a kedvencem. Nagyon ritkán kellett csalódnom a várakozásomban.
A 90-es évektõl gyökeresen más a helyzet hullámzás+hidegfront téren. Az utóbbi cca 25 évben gyakran fordult elõ, hogy a hullámverésnek se a másnapján, se a harmadnapján, sõt, a sokadnapján se jön az északnyugati hf. A víz szépen elsimul, a hõség marad, sõt, fokozódik. Ha újra megindul a szél, megint délrõl indul, és ismét meleget hoz.
Még egy megfigyelés: diákkoromban a nagyon jó látási viszonyok, mikor tisztán látszott a somogyi part és a tihanyi fsz., aggodalommal töltötték el a nyaralókat. Ez ugyanis csaknem kizárólag "rossz" idõben fordult elõ. Anticiklonális meleg, vagy melegedõ, szélcsendes idõjárás esetén ugyanis a víztükör fölött inverzió jött létre, mely légrétegbe a reggeli és kora délelõtti órákban kicsapódott a pára. Ilyenkor teljesen el is szokott tûnni a szemközti part.
Mostanában viszont nem volt ritka, hogy erõs, csontszáraz, forró szélben napokig kristálytisztán látszanak a siófoki magasépületek, csaknem "karnyújtásnyira" Ilyen régebben nemigen fordult elõ!
Ellenben mesélek én valamit (bár meglehet, a matekos szemében ez tényleg mese, mese, meskete lesz)
A hetvenes évek elejétõl diákkorom minden nyarát Csopakon töltöttem. Ez a Balaton veszprémi oldalán van, tehát a délies szél nekinyomja a partnak a hullámokat. Imádtam az erõsödõ hullámverést, órákig el tudtam nézni a víz táncát. Azért is szerettem a hullámokat, mert biztosan tudtam, hogy másnap, de legkésõbb harmadnap itt a hidegfront, a kedvencem. Nagyon ritkán kellett csalódnom a várakozásomban.
A 90-es évektõl gyökeresen más a helyzet hullámzás+hidegfront téren. Az utóbbi cca 25 évben gyakran fordult elõ, hogy a hullámverésnek se a másnapján, se a harmadnapján, sõt, a sokadnapján se jön az északnyugati hf. A víz szépen elsimul, a hõség marad, sõt, fokozódik. Ha újra megindul a szél, megint délrõl indul, és ismét meleget hoz.
Még egy megfigyelés: diákkoromban a nagyon jó látási viszonyok, mikor tisztán látszott a somogyi part és a tihanyi fsz., aggodalommal töltötték el a nyaralókat. Ez ugyanis csaknem kizárólag "rossz" idõben fordult elõ. Anticiklonális meleg, vagy melegedõ, szélcsendes idõjárás esetén ugyanis a víztükör fölött inverzió jött létre, mely légrétegbe a reggeli és kora délelõtti órákban kicsapódott a pára. Ilyenkor teljesen el is szokott tûnni a szemközti part.
Mostanában viszont nem volt ritka, hogy erõs, csontszáraz, forró szélben napokig kristálytisztán látszanak a siófoki magasépületek, csaknem "karnyújtásnyira" Ilyen régebben nemigen fordult elõ!
Hát akkor itt te nagyon rossz helyen jársz, mert itt úgy röpködnek a sokévtizedes tapasztalati axiómák, meg a szuper elméletek, hogy ez egyre inkább egy sci-fi (avagy met-fi) fórum kezd lenni, nem pedig egy meteorológiai társalgó.
-----------------------
A heti csapadékmennyiség itt minössze 14,7 mm lett. Ha bejön az, amit az UM mutat holnap délutánra, akkor még a hajnali MKR várható elkerülése miatt sem fogok morogni
-----------------------
A heti csapadékmennyiség itt minössze 14,7 mm lett. Ha bejön az, amit az UM mutat holnap délutánra, akkor még a hajnali MKR várható elkerülése miatt sem fogok morogni
Én ezt készséggel elhiszem, ha mutatsz egy adatsort, ami ezt alátámasztja. Bemondásra még magától az atyaúristentõl sem hiszek el semmit.
A dolog matematikai részével nem vitatkozom, Te vagy a tanár, én meg csak diák vagyok, aki 1980 óta elég sokat is felejtett...
Viszont van ennek egy szinoptikai vetülete is. Elsõsorban a nyári (és részben az átmeneti) hónapokban mutatkozik meg ez. A jet mély behullámzásáról, a meridionális jelleg erõsödésérõl van szó.
A 70-es évek második felébõl már nagyon sok emlékem van, hiszen mindig az idõjárás-jelentéseken lógtam, és hosszú éveken át nem telt el nap, hogy meg ne hallgattam volna a Petõfi rádió 13.45-ös Idõjárás és Vízállásjelentését, melyben a szinoptikai helyzetet is felvázolták.
Ennek alapján ki merem jelenteni, hogy a 70-es, 80-as évek nyári féléveiben gyakoribbak voltak a kisebb amplitúdójú, gyorsan áthelyezedõ teknõk, a 90-es és a 2000-es évtizedben viszont a messze délre lenyúló, stagnáló teknõk (nagyon sokszor tõlünk nyugatra) Ennek a következménye az, hogy míg az elõbbi idõszakban alig fordult elõ beragadó elõoldal (szaharai hõség), beragadó cikloncentrum (özönvíz), beragadó AC (aszály), addig ez az utóbbi negyedszázadban feltûnõen gyakorivá vált.
Természetesen semmilyen rendkívüliséget nem jelent ennek a 25 évnek az idõjárása. A múltbeli feljegyzésekbõl tudjuk, hogy ennél lényegesen durvább, szélsõségesebb korszakok is voltak az elmúlt száz-kétszáz évben.
Viszont van ennek egy szinoptikai vetülete is. Elsõsorban a nyári (és részben az átmeneti) hónapokban mutatkozik meg ez. A jet mély behullámzásáról, a meridionális jelleg erõsödésérõl van szó.
A 70-es évek második felébõl már nagyon sok emlékem van, hiszen mindig az idõjárás-jelentéseken lógtam, és hosszú éveken át nem telt el nap, hogy meg ne hallgattam volna a Petõfi rádió 13.45-ös Idõjárás és Vízállásjelentését, melyben a szinoptikai helyzetet is felvázolták.
Ennek alapján ki merem jelenteni, hogy a 70-es, 80-as évek nyári féléveiben gyakoribbak voltak a kisebb amplitúdójú, gyorsan áthelyezedõ teknõk, a 90-es és a 2000-es évtizedben viszont a messze délre lenyúló, stagnáló teknõk (nagyon sokszor tõlünk nyugatra) Ennek a következménye az, hogy míg az elõbbi idõszakban alig fordult elõ beragadó elõoldal (szaharai hõség), beragadó cikloncentrum (özönvíz), beragadó AC (aszály), addig ez az utóbbi negyedszázadban feltûnõen gyakorivá vált.
Természetesen semmilyen rendkívüliséget nem jelent ennek a 25 évnek az idõjárása. A múltbeli feljegyzésekbõl tudjuk, hogy ennél lényegesen durvább, szélsõségesebb korszakok is voltak az elmúlt száz-kétszáz évben.
Persze, ha csak az abszolút értékeket vesszük, akkor igaz.
De akkor az is igaz, hogy ha én 5 percig kakilok, és 5 perces intervallumokat nézek, akkor valóban elõfordulhat olyan elemzés, hogy egész napom a wc-n töltöm.
Tehát 60-90 360 hónapból 4 db ez 4/360*100=1,1%
90-2015 300 hónapból 10 db ez 10/300*100 = 3,0%
azaz valóban bekövetkezett kemény 1,9%-os növekedés, de ez az egyetlen iylen 30 évet felölelõ kiválasztás, ahol növekedés tapasztalható, ha beleveszem az azt megelõzõ 10 évet, akkor máris durva csökkenés látszik, vagy ha kihagyom az extrém 50es éveket, akkor meg stagnálás.
De persze ha csak a 60as évek nullájához viszonyítok, akkor végtelenszer szélsõségesebb lett az éghajlatunk... Szerintem már nem is élünk..
De akkor az is igaz, hogy ha én 5 percig kakilok, és 5 perces intervallumokat nézek, akkor valóban elõfordulhat olyan elemzés, hogy egész napom a wc-n töltöm.
Tehát 60-90 360 hónapból 4 db ez 4/360*100=1,1%
90-2015 300 hónapból 10 db ez 10/300*100 = 3,0%
azaz valóban bekövetkezett kemény 1,9%-os növekedés, de ez az egyetlen iylen 30 évet felölelõ kiválasztás, ahol növekedés tapasztalható, ha beleveszem az azt megelõzõ 10 évet, akkor máris durva csökkenés látszik, vagy ha kihagyom az extrém 50es éveket, akkor meg stagnálás.
De persze ha csak a 60as évek nullájához viszonyítok, akkor végtelenszer szélsõségesebb lett az éghajlatunk... Szerintem már nem is élünk..
Hogy világos legyen: az elmúlt 55 évrõl beszélek. Tudom, hogy a régebbi múltban többször fordultak elõ "szuper-szélsõségességek", legalábbis mostani idõjárásunkhoz képest mindenképp.
Viszont Floo-hoz hasonlóan nekem is úgy tûnik, hogy a nagyjából 1990-el kezdõdõ idõszak, legalábbis hõmérsékleti szempontból, durvább és rázósabb, mint amilyenek a 70-es, 80-as évek voltak.
Viszont Floo-hoz hasonlóan nekem is úgy tûnik, hogy a nagyjából 1990-el kezdõdõ idõszak, legalábbis hõmérsékleti szempontból, durvább és rázósabb, mint amilyenek a 70-es, 80-as évek voltak.
Szerencsére az Észak-Dunántúlról és a Balaton környékérõl kiszedte a komolyabb mennyiséget. Egy huzamra ennyi most elég lenne. Ami kicsit zavaró, kezd erre a verklire beállni a makro helyzet, azaz ciklonok ÉNY Európában amik néhány nap regenerálódás után újra és újra betörnek Európába. Lassan jöhetne egy csendesebb, melegebb idõszak.
Még az esti futást láttam, azóta bepakolt. [esõ]
A vitazóknak : Mint amatõr számára a napnál világosabb, hogy mióta valami adat, írás van ilyen változatos a Kárpát medence éghajlata, elég ehhez egy kis Rethly olvasás hogy rajojjunk. Teljesen igaza van Váraljamet - nek, õ ráadásul kutatott is a témában. Lehet itt számhaboruzni pár évtizedes adatokon belül, a tények akkor is makacs dolgok...
A vitazóknak : Mint amatõr számára a napnál világosabb, hogy mióta valami adat, írás van ilyen változatos a Kárpát medence éghajlata, elég ehhez egy kis Rethly olvasás hogy rajojjunk. Teljesen igaza van Váraljamet - nek, õ ráadásul kutatott is a témában. Lehet itt számhaboruzni pár évtizedes adatokon belül, a tények akkor is makacs dolgok...
Ide szerda estig 50mm-t mutat. Kíváncsi vagyok mi lesz belõle, de remélem, hogy legalább a fele lejön. A tegnapi csapadék 9.2mm lett.