Meteorológiai társalgó

Kösz a választ, számomra így már világos a dolog.

Jól sejtem, hogy az örvényesség vektor vertikális komponensére gondolsz?

"A horizontális tengelyû örvényességet a vertikális szélnyírás biztosítja"

Éppen ez lett volna a lényeg, hogy a szélnyírás az alap, és az idézi elõ a szupercellához szükséges örvényességet is, viszont önmagában az örvényesség nem alapfeltétele a szupercelláknak.

Amúgy Thermometer szerintem (a ciklonos példából kiindulva) a vertikális tengelyû örvényességre (pozitív örvényességi advekcióra - PVA) gondolt - és én is egyébként a válaszban -, ami jelen van a teknõkben és szintén feláramlást generál, ez viszont szélnyírás nélkül is lehet nagy (pl. hidegcseppek esetében).

Tehát például ilyen helyzetre gondoltam, mint most, hogy Lengyelország középsõ részén a teknõ miatt nagy örvényesség van, de gyenge nyírás: Link Link

Akkor kifejtem, hogy mit nem értek Zivi beírásán. Az örvényesség egy 3D-s vektor... A horizontális tengelyû örvényességet a vertikális szélnyírás biztosítja, amit a feláramlás felállít és ettõl kezd forogni a cellád. Még, hogy nincs szükség örvényességre...

A forgást a vertikálisan eltérõ erõsségû és irányú légmozgás adja feláramlás esetén, míg az örvényesség (legyen a példa kedvéért egy ciklon) horizontális örvényként van jelen, a háttéremelést biztosítja, illetve plusz triggerként okozhat összeáramlást is stb..

Persze egy szupercella vagy egy MKR már alapból egy örvénylõ rendszer, szóval bele lehet bonyolódni ebbe.

Örvényességre nincs szükség? Ezt kifejthetnéd bõvebben. Amúgy meg mitõl forog?

Az örvényességnek nem alapfeltétele a levegõ nyíródása (azaz, hogy a sebességvektorok különbsége nullától különbözõ legyen)?

Egy kis kiigazítás: az örvényesség és a szélnyírás két különbözõ fogalom, és szupercellához az utóbbira van feltétlenül szükség, az elõbbire nem (persze jó, ha az is van). A szélnyírást azonban szintén a teknõ, illetve az ahhoz kapcsolódó jet stream biztosítja.

Egyébként a 2 m-es hõmérsékletben (Nagy-Britanniát és közvetlenül a tengerparti részeket leszámítva) valóban nem szokott nagy különbség lenni pl. Franciaország vagy Németország és Magyarország között. Sõt, a délnyugatról felnyomuló meleget még gyakran erõsíti is ott a Pireneusok és az Alpok fõnös hatása.

Hát gondolkodjunk csak egy kicsit, vajon miért lehet ez? Ha végig gondoljuk, nincs benne semmi meglepõ.
Mi kell a szupercellás zivatarhoz? Labilitás, légnedvesség, örvényesség (szélnyírás)
Az Észak-Atlanti-óceán irányából dél, délkelet felé nyúló teknõk mindezt biztosítják. Azaz: a hidegadvekciót a magasban (mely növeli a labilitást), a megfelelõ légnedvességet, mely a tengeri-óceáni eredetû levegõben adott. A teknõk a hozzájuk tartozó ciklonokkal örvényességet is advektálnak. Szóval, kész a recept. Északnyugat-Európában valamivel kisebb jelentõségû lehet a termikus trigger, mint nálunk (kevésbé tud felhevülni a talaj), de a különbség, úgy látszik, nem valami nagy.
A napokban elõfordult északnémet tornádóval is az a helyzet, hogy a karibi térségbõl indult melegáramlás több mint elég nedvességet tartalmazott, erre a légtömegre futott rá a magasban a jóval hidegebb sarki-tengeri levegõ. A Kárpát-medencébe sajnos (vagy hála Istennek) ezek az észak-atlanti hatások már kissé legyengülve szoktak megérkezni.

Tegnap végül nem lett semmi érdemleges, Ény-ól próbálkozott egy Cb, de elfogyott az alja, mire ideért.
Zivatar szempontjából a jövõhét sem fest túl jól egyelõre, de azért a csütörtök-péntek páros még esélyes lehet, viszont Európa nyugatabbi részeit keddtõl megint darálják majd a szupercellák..