Meteorológiai társalgó

Pontosabban arról lehet szó, hogy a kiszáradás következtében kevesebb vízcseppel találkozik a jégszem 0 fok környékén, mivel az ütközések fagyponthoz közeledve (tehát már mínusz néhány fokban is) 0 fok fölé képesek emelni a jégszem hõmérsékletét, ha a vízcseppek sûrûn ütköznek vele (ez a furcsaság amiatt van, hogy olyan gyorsak lehetnek az ütközések, hogy a vízcseppek ütközése során felszabaduló fagyási hõ benne marad a jégszemben, és melegíti azt), de 0 fok felett meg aztán pláne felgyorsítják a jégszem olvadását. Ha kevés vízcsepp van, akkor az olvadás kevésbé hatékony, így nagyobb méretû lehet a felszínre érkezõ jégszem, ha sok vízcsepp, akkor az olvadás hatékonyabb, és kisebb lehet a felszínre érkezõ jégszem.
Emellett a jégszem szublimációját közvetlenül befolyásolhatja a szárazabb levegõ (azaz növelheti, így hûti a jégszem hõmérsékletét, tehát kevésbé olvad), bár ez talán kisebb mértékû hatás.

A száraz légréteget nem a képzõdés, hanem a megmaradás segítõjeként szoktuk emlegetni. Azonos hõmérsékletet feltételezve, száraz levegõben kevésbé olvad a jégszem, mint nedves levegõben.

Nem igazán vagyok zivatar-szaki, de többször hallottam, hogy a nagy guruk bizonyos légréteg kiszáradását emlegetik a jégképzõdés segítõjeként. A magam számára így interpretáltam ezt a kijelentésüket -ezek szerint rosszul.
Azért köszönöm a korrekciót, megint tanultam valamit...
Az alapkérdés az volt, hogy a talajon nyugvó száraz, hideg levegõt csakugyan tovább hûtheti-e, ha rá a magasban melegebb, nedves levegõ rétegzõdik.
A következõképp képzelem a dolgot: feltéve, de nem megengedve, hogy a fent elhelyezkedõ meleg, nedves levegõ lekeveredik az alatta elhelyezkedõ, száraz, hideg rétegbe (ugyan miért tenné, ha már ilyen szépen elrendezõdtek fajsúly szerint), akkor folyékony halmazállapotú részecskéi párolognak, s ez hõelvonás révén valóban hûthet valamit a környezõ száraz levegõn.
Viszont ha az éjszaka folyamán ennek a talajközeli légrétegnek a hõmérséklete kisugárzásos lehûlés folytán eléri a harmatpont, akkor az a hõmennyiség, ami a párolgáskor kivonódott belõle, kondenzáció révén vissza is kerül bele.
Szóval, úgy látom, több sebbõl vérzik ez az elképzelés.Az "utolsó éjszaka" effektusban ilyesmi aligha játszik szerepet.

Bizony ám, hogy igaz a fordítottja! Sõt, még olyan is lehet, hogy miközben az esõ cseppek már javában a haláltusájukat vívják (párolognak), a jégszemek pedig vidáman híznak, mint a veszedelem (persze akkor, ha a jégszemre nézve nem annyira "sivatagi" a környezet). A szárazabb környezetben kialakult Cb-knél elõfordulhat, hogy csak tisztán jégszemek potyognak, pld: Link

Lehet, hogy Floo nyitva hagyta a gigantikus hûtõszekrényét.

Természetesen nem oktatják.

A dolog lényege mindössze annyi - ahogy már többen utaltak is rá -, hogy a magasban elkezdõdõ melegedés stabilizálja a rétegzõdést, ezáltal gyengíti a vertikális átkeverõdést, magyarul a felszínközeli kisugárzás gyakorlatilag zavartalanul érvényesülhet. Kellõen száraz levegõben, és ugye fõként az arra alkalmas, ismert térszíneken így - a korábbinál már akár jelentõsebben melegebb légtömeg ellenére is - komoly lehûlések jöhetnek létre, ezt emlegetjük folyton "utolsó éjszaka" effektusnak.

Más: látom, a napijelentés alapján már nem olyan sok helyen volt ma reggelre fagy. Ferihegy -2 volt több órán keresztül, akkor ez országosan egészen szép érték, talán még a kerekített -3 is meglehetett

Fordítva igaz, hogy a hulló csapadék szárazabb környezetbe jut, a párolgás miatt lehûti, emiatt alakul ki a hideg légzuhatag... Fölfelé menet úgy van, ahogy írod: leáll a feláramlás és feloszlik a felhõ.

Az viszont igaz, hogy ha a magasban melegszik, az a létrehozott záróréteg alatt elõsegíti az alsóbb rétegek kihûlését, viszont ez is kétélû fegyver, mert egy idõ után már gátló tényezõ is lehet, ha a záróréteg alatt rétegfelhõ vagy köd alakul ki.

Az viszont biztosan nem igaz, hogy a meleg levegõ bárhonnan is elszívna bármilyen energiát. Ez kb akkora humbug, mint a három csapásos hidegleszakadás vagy az, hogy a meteorológusok nem tudták volna, hogy a völgyekben derült szélcsendes idõben hidegebb van, mint a domboldalon.

Azt a mindenit! [esõ] [esõ]
Itt az ellenpélda a hibás gondolatmenetedre...
10 °C-on kondenzálódik a légrész, majd a 8 °C-os réteg fölött csontszáraz a légkör. A pöttömnyi gomolyod nem fog neked jeget dobálni, mert nem tud magasabbra törni, mivel elpárolog a fenébe...
Ergo nem a száraz légrétegbe történõ bejutás okozza a kifagyást, hanem a felemelkedõ levegõ adiabatikus hûlése (a telítésig száraz, majd a kondenzáció után a nedves adiabata mentén emelkedik a légrész).

Talán arra a jelenségre gondolt Floo, mely a jégesõ keletkezésekor játszik szerepet. Ti., hogy ha a felszálló nedves levegõ a magasban száraz légrétegbe jut, akkor vízcseppecskéi intenzíven párolognak, és a párolgási hõveszteség révén megfagynak. De ettõl a száraz légréteg még nem fog lehûlni!

Lehet, én vagyok a hülye, de ezt én még mindig nem értem. Ha melegebb levegõ jön a magasba, akkor az adja át az õ hõenergiáját az alacsonyabb hõmérsékletû levegõnek.

Egyszerû példa:

Két különbözõ hõmérsékletû folyadékot összekeversz. A melegebb hûlni fog a hidegebb meg melegedni. És nem az, hogy a melegebb folyadék még melegebb lesz a hidegebb meg még hidegebb.

Szerintem inkább az általam leírt dologról van szó. A száraz hidegebb levegõ nyugalomba jutásaaz átkeverés hiányában.

Valóban az átkeverés -egészen pontosan a függõleges légmozgások- hiánya miatt hûl le jobban a talajközeli légréteg. A talaj kisugárzás révén gyorsan hûl, és hõt von el a közvetlenül fölötte elhelyezkedõ légrétegbõl. Így ennek a légrétegnek a hõmérséklete is erõsen lecsökken.
A kicsit magasabban elhelyezkedõ légrétegek melegebbek maradnak, mert magának a levegõnek a kisugárzási hõvesztesége minimális.
Ha vannak függõleges légmozgások, akkor a közvetlen a talajon nyugvó légréteg nem hûlhet le háborítatlanul, mert összekeveredik a felsõ melegebb levegõvel.
A magasban zajló nem túl dinamikus melegáramlás stabilizálja a légkört, "agyonvágja" a függõleges mozgásokat.
A mélyen fekvõ részek pedig azért lesznek hidegebbek fajsúly szerinti elrendezõdés esetén, mert a dombokról a hideg levegõ nagyobb fajsúlya révén "lefolyik" a völgyekbe.

Mindig is éreztem, hogy valami nem stimmel a termodinamika fõtételeivel, de most Floo végre felnyitotta a szemünket A meleg levegõ "elszívja" a hidegebb energiáját... anyám borogass!

Nekem is összeakadtak a szemeim ezen a kitételen. Többször is utána gondoltam, lehet, én vagyok a hülye, de nem értem.
Elszippantja a hõenergiát a nagyobb nedvességtartalmú levegõ? Ezt hogy tehetné meg?

"A magasban beáramló melegebb levegõ nagyobb nedvességtartalmú, és elszippantja a hõenergiát az alsó részekbõl, mintegy felemészti az alsó rétegek hõjét."

Nem vagyok légkörfizikus, de van egy olyan érzésem, hogy meteorológus szakon ezt a jelenséget nem oktatják az egyetemen.

Hát igen. Míg a csillagdánál tegnap ilyenkor 3,6 fok volt, most 7,8, mig nálam 2,8 volt tegnap is meg most is. Talán nem lesz keményebb fagy mint ma reggel, amikor 5 és fél órán át fagyott.Lejebb jöhetne az a melegebb levegõ.

Valóban gyakori jelenség hogy egyik nap meleg rekord dõl, aztán pár nap múlva már hidegrekord dõl meg.
Szinte minden évben elõfordul hasonló, vannak szép számmal jó kis júniusi meg augusztusi példák, pl. mikor augusztusban a 38 °C után jött a +3 fokos reggel, ez is pár nap különbséggel volt pár éve.

Laganus : Kellõ átkeverés hiánya!? Na ez az ami a térségemrõl nem mondható el
Az utóbbi majd 1 hónapban annyi szeles nap volt felém ( napi Wgmax : legalább 40 km/h vagy feletti ), hogy lassan megirigyelhetik Európából a skandinávok, észak németek, dánok, benelux államokbeli népek, skótok, írek, vagy akár az izlandiak is.
Hm, nem rossz.

----------------------
Hoztam néhány fotót szombatról :
délelõtti fátyolfelhõk : Link
Link
És kora délutáni gomolygás a fátyolfelhõk alatthttps://fbcdn-sphotos-h-a.akamaihd.net/hphotos-ak-xfa1/v/t34.0-12/11093708_875152069207675_1121900764_n.jpg?oh=0638f5f36c18fc427f665940d1c0d0c2&oe=55369287&__gda__=1429635108_73bd478d793ad49862f1071021dc84ee
Link

A magasban beáramló melegebb levegõ nagyobb nedvességtartalmú, és elszippantja az hõenergiát az alsó részekbõl, mintegy felemészti az alsó rétegek hõjét.
Az utolsó éjszaka effektus, vagyis hogy az utolsó éjszaka, amikor már bejött a melegebb levegõ, gyakran ezért a leghidegebb.
Ilyenkor a dombok enyhülnek, a völgyek hûlnek.
Több példám is van rá, majd leírom, csak most hulla vagyok.

Csütörtökön megdõlt a melegrekord, mára virradóan pedig kis híján hidegrekordot döntöttünk.
Ugyanis a mai rekord -6,4 fok az omsz adatbázisában, Zabar pedig -6 fokot mért Link
29 fok után -6.
Csodás!
Persze ha a zabari -6 fok -6,4 fok, akkor beállítottuk a rekordot.
Ha csak néhány tizeden múlt is, akkor sem kis teljesítmény 3 napon belül melegrekordot dönteni és hidegrekordot néhány tized híján.
Még szerencse hogy április van, így rá lehet fogni hogy szeszélyes és ilyen szokott lenni.
Elég gyakori jelenség lehet....

"A magasban bejött melegebb levegõ miatt hûl le a mélyebben fekvõ részeken jobban"
Ezt megmagyaráznád nekem? Mert szerintem ez független egymástól. Az átkeverés hiánya miatt tud lehûlni a levegõ jobban az alacsonyabb rétegekben.
Attól, hogy melegebb levegõ van felettünk, hogy hûlne jobban a levegõ? Ez teljesen értelmetlen lenne. A mostani helyzetet, ahhoz tudnám hasonlítani mikor télen megülepszik nálunk a kontinentális hideg, és erre jön magasban egy enyhülés, ami nem érzõdik azonnal az átkeverés hiánya miatt.

0,8 fokkal hidegebb van mint tegnap ilyenkor. Reggelre igy lehet hogy keményebb fagy lesz mint ma hajnalban?