Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Hûha! Igen komoly mennyiség! Fõleg úgy, hogy tegnap egész Nógrád megyében nem vagy alig volt esõ.
Na akkor a fele már le is jött egy nap alatt, a másik felére van még négy és fél.
Ha addig nem is lesz érdemleges mennyiség, a szombat este önmagában meghozhatja a maradékot: Link Link Link
Mondjuk arra már én sem mertem volna fogadni, hogy Orosházán elõbb meglesz a 10 mm a ciklonból, mint itt.
Egyelõre még mindig a keddi 5 mm a ciklon (+ hidegfront) összcsapadéka, tegnap és ma eddig még nem esett. A radar alapján viszont hamarosan elkezdõdik.
Ha addig nem is lesz érdemleges mennyiség, a szombat este önmagában meghozhatja a maradékot: Link Link Link
Mondjuk arra már én sem mertem volna fogadni, hogy Orosházán elõbb meglesz a 10 mm a ciklonból, mint itt.
Egyelõre még mindig a keddi 5 mm a ciklon (+ hidegfront) összcsapadéka, tegnap és ma eddig még nem esett. A radar alapján viszont hamarosan elkezdõdik.
Igen, az állomás olyan helyen fekszik, amit a gócok rendszeresen jobban megszórnak, ezt tapasztaljuk is. Este is látszott, hogy az állomás mögötti fények homályosak voltak rendesen, amikor bent még csak csepergett. Szóval jó kis esõfüggöny húzódott arrafelé, bár ezt a radar meg is erõsítette. Mondjuk volt erre ellenpélda is a nyáron, amikor ott egy csepp sem hullott, miközben a városközpont úszott az özönvíznél. Tehát általánosságban elmondható, hogy az automata a városközponthoz képest csapadékosabb helyen fekszik.
Itt éjfél után kezdett el jobban esni, látszik is, hogy amikor ezt írtad, még negyed óra volt a napból. Abban az idõpontban itt bent maximum 1 mm-t, ha összepötyöghetett, a java utána jött. Kereken 10 mm hullott végül éjszaka. Nagyon kellett, végre kaptunk egy kis öblítést, tiszta mocsok volt már minden. Jöhet még bõven.
Itt éjfél után kezdett el jobban esni, látszik is, hogy amikor ezt írtad, még negyed óra volt a napból. Abban az idõpontban itt bent maximum 1 mm-t, ha összepötyöghetett, a java utána jött. Kereken 10 mm hullott végül éjszaka. Nagyon kellett, végre kaptunk egy kis öblítést, tiszta mocsok volt már minden. Jöhet még bõven.
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- 2014.09.10-tõl: Rendkívül csapadékos idõ (#12)
Én az üzembe helyezésérõl olvastam és úgy rémlik hogy: A projekt munkái a tervek szerint 2014 végére fejezõdnek be, az új radar 2015-ben áll operatív üzembe.
Fuhh..Pedig már megijedtem, hogy olyan késõn..
Megállíthatatlanul jön a csapadék, kíváncsi vagyok, reggelre mennyivel bõvül az eddigi 25.5mm.
Megállíthatatlanul jön a csapadék, kíváncsi vagyok, reggelre mennyivel bõvül az eddigi 25.5mm.
Úgy látszik az állomás megint (mindig) jobban jár, ott már 6 mm esett az elmúlt másfél órában.
Van egy jó hírem. A szentesi radar beüzemelését elõrehozták 2170-re.
Ez egybevág azzal, hogy konvektív csapadéknál idõben nagyon gyorsan változik a vertikális áramlás iránya és sebessége. Igy teljesen ugyanolyan 2D-s radarjelnél adott rétegben ugyanúgy lehet feláramlás épp még, vagy már leáramlás a cella életszakaszától függõen. Ezt egy 2D-s radarkép alapján nem lehet megállapítani. Ehhez több kellene 
Illetve, ha távol van a radar, azt sem lehet megállapítani, hogy mi van adott radarjel magassága alatt, a felszín közelében, ami a talajt elérõ csapadék szempontjából sokkal mérvadóbb lenne.
Illetve, ha távol van a radar, azt sem lehet megállapítani, hogy mi van adott radarjel magassága alatt, a felszín közelében, ami a talajt elérõ csapadék szempontjából sokkal mérvadóbb lenne.
Hmmm, szép. Logikus, amiket írsz.
Viszont Szarvasról Miso kolléga hasonló, alig erõsebb radarjelnél felhõszakadás intenzitásról számolt be. Túlságosan ott sem lehetnek eltérõek a légköri viszonyok. Ezt nem kötekedésbõl mondom, sõt tetszik az okfejtés. Csak érdekességként említem meg.
Ahogy ezt leírom kb. 20 másodpercig egész erõs intenzitás lett, mintha a csapot nyitották volna meg. De már vége is.
Ahogy ezt leírom kb. 20 másodpercig egész erõs intenzitás lett, mintha a csapot nyitották volna meg. De már vége is.
Ezt akkor lehetne eldönteni, ha látnánk a 3D-s vagy kvázi 3D-s méréseket, vagy legalább vertikális keresztmetszeteket és összehasonlítanánk a különbözõ helyeken/idõpontokban lévõ gócokat. Ennek hiányában csak elméleti fejtegetés marad
És ha még hozzávesszük a Perico által említett távoli radarból adódó jelentõsebb pontatlanságokat, akkor még bonyolultabb a dolog.
Amúgy a feláramlás ugye a cella fejlõdésével együtt változik. Ahol csapadék képzõdött, egy idõ után leáramlás indul meg, s akkor már simán eléri a csapadék a talajt is. Ez akár történhet percekkel azután, hogy a 2D-s radarképen egy adott pont felett erõs radarjel volt látható, s akkor pár km-rel odébb hullik ki a csapadék, nálad meg alig valami.
Ugyanezt okozhatja az erõs magassági áramlás is: feletted van több km magasságban a legerõsebb góc, de a csapadéka pár km-rel odébb hull le, mert az áramlás "magával viszi", miközben a talaj felé hullik. S ha kis kiterjedésû gócról van szó, akkor könnyen elõfordulhat, hogy a csapadék egyáltalán nem érint, hiába volt épp feletted még a magasban.
Még egy dolog (a sok közül
), ami eszembe jutott: minél messzebb van a radar, annál magasabb az a légréteg, ahonnan kezdõdõen a radar észleli a csapadékot, mivel a radarjeleket bizonyos szögben kell kibocsátani. Más szóval: minél messzebb a radar, annál inkább a magasabb rétegekben lévõ csapadékot mutatja a radarkép, s nem azt, ami közel van a talajhoz...
Tehát röviden: egy 2D-s radarkép még nem elégséges info, mindenképp hiányzik a mért radarjelek magassága, ill. az abban a rétegben aktuálisan tapasztalható vertikális és horizontális áramlás iránya és erõssége, mint alapvetõ információk.
Amúgy a feláramlás ugye a cella fejlõdésével együtt változik. Ahol csapadék képzõdött, egy idõ után leáramlás indul meg, s akkor már simán eléri a csapadék a talajt is. Ez akár történhet percekkel azután, hogy a 2D-s radarképen egy adott pont felett erõs radarjel volt látható, s akkor pár km-rel odébb hullik ki a csapadék, nálad meg alig valami.
Ugyanezt okozhatja az erõs magassági áramlás is: feletted van több km magasságban a legerõsebb góc, de a csapadéka pár km-rel odébb hull le, mert az áramlás "magával viszi", miközben a talaj felé hullik. S ha kis kiterjedésû gócról van szó, akkor könnyen elõfordulhat, hogy a csapadék egyáltalán nem érint, hiába volt épp feletted még a magasban.
Még egy dolog (a sok közül
Tehát röviden: egy 2D-s radarkép még nem elégséges info, mindenképp hiányzik a mért radarjelek magassága, ill. az abban a rétegben aktuálisan tapasztalható vertikális és horizontális áramlás iránya és erõssége, mint alapvetõ információk.
Igen, általában az a jellemzõbb, de kizárni a fölé mérést sem lehet.
-------------
Közben Balassagyarmatra is rátekeredett egy szép zivatarcella
-------------
Közben Balassagyarmatra is rátekeredett egy szép zivatarcella
A radar "kamuzás" adódhat abból, hogy viszonylag távol vagytok mind Napkortól, mind pedig Lõrinctõl. Így kisebb torzítások már elõfordulhatnak. Na, de majd ha Szentes is beüzemel...
Érdekes, amit írsz. De vajon akkor a ma napközben tapasztalt csapadéktömböknél másmilyen jellegû képzõdés és kihullás volt, más magasságokban? Mert ilyen radarjeleknél elképesztõ intenzitásokról, szakadó esõrõl írtak észlelõk. Most meg ugyanolyan radarjelnél alig csepereg. Ez már csak azért is furcsa, mert nappal elvileg erõsebb feláramlás volt a csapadékoknál, hevesebb volt a képzõdés, mint most. És akkor mégis jobban ki tudott hullani a víz?
Perico! Ez inkább másik irányban szokott torzítani, magyarán gyengébb jelnél is erõsebben esik, mert nem látja a radar. Nem?
Perico! Ez inkább másik irányban szokott torzítani, magyarán gyengébb jelnél is erõsebben esik, mert nem látja a radar. Nem?
Az alsó száraz levegõ inkább gyengébb, tartósabb csapadéknál tesz be.
Konvektív gócoknál (az extrém száraz alsó légréteges eseteket kivéve) inkább az lehet az oka annak, hogy a radar által a levegõben detektált csapadék nem éri el a talajt, hogy még elég erõs abban a rétegben a feláramlás, így még meg sem kezdõdött abból a rétegbõl a csapadék kihullása (vagy esetleg még csak a legnagyobb cseppek tudnak kihullani, amelyek súlyuk miatt már legyõzik a feláramlást).
Igy csalóka lehet ekkor (is) egy 2D-s radarkép, ami a teljes légoszlopban mért max. radarjelet mutatja, bármilyen magasan is legyen az...
Konvektív gócoknál (az extrém száraz alsó légréteges eseteket kivéve) inkább az lehet az oka annak, hogy a radar által a levegõben detektált csapadék nem éri el a talajt, hogy még elég erõs abban a rétegben a feláramlás, így még meg sem kezdõdött abból a rétegbõl a csapadék kihullása (vagy esetleg még csak a legnagyobb cseppek tudnak kihullani, amelyek súlyuk miatt már legyõzik a feláramlást).
Igy csalóka lehet ekkor (is) egy 2D-s radarkép, ami a teljes légoszlopban mért max. radarjelet mutatja, bármilyen magasan is legyen az...
Most nézem, egyszer egy kockán volt a városközpont felett is világos-zöldes a radar, akkor intenzíven kellett volna esnie, de éppen csak pötyörgött. Érdekes és furcsa. Bár valóban, azóta a település nagy részét elkerülik a zöld gócok, csak a város nyugati perifériája kap, mi itt a kék folyosóban vagyunk. Most is elkezdett erõsebben cseperészni, de már gyengül is. Valami biztos nem stimmel a száraz levegõvel sem. Vagy a radar "kamuzik"...
Ne viccel már..Orosházáról beszélünk..Tuti, hogy 1mm fog esni, sõt még talán annyi sem lesz meg.