Ho-ho-hóváró

Szerintem sem feltétlenül szükséges a beleolvadás. Erre talán jó példa lehet a 2012-en Nadine hurrikán.

Elõtte Európában jellemzõen zonális jellegû áramlás volt határozott északi ciklonokkal (az a kis leszakadt teknõ Olaszországnál a korábban a nyugati áramlásba beolvadó ex-trópusi ciklonok hatására alakult ki). Ugyanekkor az Azori-szigetek környékén már több napja vesztegelt egy sekély ciklon: Link

Aztán megérkezett Nadine, ami keletebbre lökte ezt a sekély ciklont: Link Ez épp elég volt ahhoz, hogy az AC híd átszakadásával összekapcsolódjon a Nyugat-Európát átszelõ hidegfronttal: Link

Majd Nadine kölcsönhatásba került egy északnyugatról érkezõ sekély ciklonnal: Link De ebbe sem olvadt bele, viszont a hurrikántól egy hosszan elnyúló frontzóna alakult ki egészen Skandináviáig nyúlva: Link Késõbb ezen egy önálló peremciklon fejlõdött ki az idõközben legyengült és délebbre húzódott Nadine-tól északkeletre: Link Ami aztán Spanyolországtól kissé északra elhaladva magába olvasztotta a tõle északnyugatra lévõ atlanti ciklont, és egy kiterjedt, erõs ciklon lett: Link Link

És ezzel meg is változott az alapfelállás, ugyanis atlanti blocking alakult ki, közepesen fejlett meridionalitással. Bár ezt a következõ ciklonok könnyen áttörték, és néhány nap múlva vissza is tért a zonális jellegû idõ: Link Összességében viszont - ha csak rövid idõre is - jelentõsebb változást okozott Nadine úgy, hogy közben egyik ciklonba sem olvadt bele, sõt még utána is fennmaradt, egészen október elejéig.

Az ekvipotenciális hõmérsékleti térképeket végigpörgetve (ebben közvetetten szerepel a nedvesség is) szépen látszik, hogy a viszonylag magas, de homogén értékekkel rendelkezõ azori térségbeli ciklon a jóval magasabb értékekkel rendelkezõ Nadine-tól "szívja el" a melegebb, nedvesebb levegõt, amikor behullámozva összekapcsolódik a nyugat-európai fronttal: Link Link Link
Még látványosabb, ahol Nadine-tól északkeletre kialakul az említett peremciklon, az északnyugatról érkezett hûvösebb és szárazabb, valamint a trópusi ciklon környezetében még mindig fennálló melegebb és páradúsabb levegõt "felhasználva": Link Link Link Link Link Link Link Link Link

A GFS által most mutatott helyzetnek egyébként van némi hasonlósága az említett cikkben szereplõ Rafael-hez. Igaz akkor valódi beleolvadás történt és jóval északabbra, de a kialakult blocking helyzetben akkor is erõs hidegleárasztás történt Észak-Európában, még a fõ hidegfront elõtt. Link Majd ezt követte a fõ hidegleszakadás a délebbre került ex-trópusi ciklon miatt megerõsödött blocking jóvoltából: Link Viszont valószínû, hogy a hideg végsõ
"erõsségében" közrejátszhatott az azt megelõzõ lehûlés.

Írásod több érdekes elméleti kérdést is felvet. Elsõként azt, hogy egyáltalán szükséges-e az extratrópusi ciklon beolvadása mérsékeltövi ciklonba ahhoz, hogy a minket érintõ áramlási kép alapvetõen megváltozzon. Jól emlékszem arra a cikkedre, melyben azt fejtegetted, hogy egy, a mérsékelt szélességekre került extratrópusi ciklon meridionalizálta az általános cirkulációt, ilyen módon okozott térségünkben északi áramlást, korán jött havazást.
Ezt a jelenséget én úgy fogtam fel, hogy az extratrópusi ciklon hõenergiát szállított északra részben magas léghõmérséklet, részben magas páratartalom formájában. Emiatt kiélezõdött a meridionális hõkontraszt, ez vezetett a tartós örvényesedéshez, teknõképzõdéshez, az áramlási kép meridionálisba váltásához.
A GFS mutat is ilyesmit:

Link

Link

Itt -ahogy írod is- nincs beolvadás, mégis, a második térképen egyértelmû a teknõsödés az Atlanti-óceán felett. Kérdés, hogy ez megtörténik-e extratrópusi ciklon nélkül is?
Tapasztalatom szerint a beolvadás erõsen kimélyíti a mérsékeltövi ciklont. Érthetõ tehát, hogy nyugatabbra elhelyezkedõ mérsékelt övi ciklon esetén az ilyesmi tartós(abb) elõoldali poziciót biztosítana számunkra, mintha az extratrópusi ciklon keletebbre elhelyezkedõ mérsékeltövibe olvadna bele.
Kérdés azonban, hogy az atlanti-óceáni történések mennyiben lesznek hatással Közép-Európa idõjárására az elkövetkezõ kb. 10 napos idõszakban. GFS szerint például egyáltalán nem:

Link

Itt még mindig a skandináv alacsony nyomású "akciócentrum" befolyása látszik, mely roppant makacsnak mutatkozott az elmúlt idõszakban. Van egy olyan gyanúm, hogy a minduntalan kiújuló skandináv ciklon kapcsolatban lehet a roppant stabil jeges-tenger-észak-urali ciklontevékenységgel.
Hajlok arra a feltételezésre, hogy a cirkuláció fenti alaphajlamiban még jó ideig nem lesz változás. Nem hiszem, hogy huzamosabb hõségidõszak venné kezdetét szeptember elején -de majd meglátjuk.

Az ECM jövõ hét végétõl ismét hõhullámmal kacérkodik, a szeptember, a modell ezen futása alapján országszerte 30-33°C-al indulna.

ENS: Link Látszik, hogy nagy eséllyel a 2 magasnyomású terület közé esnénk, ami tõlünk nyugatra eredményezné teknõ ill. sekély ciklon kialakulását. A melegedés egyébként minden modellen ott van, a hossza és erõssége azonban még talány, de én azt mondom, visszajön még a nyár..