Ho-ho-hóváró

Részemrõl meg is ijedtem ettõl a hirtelen cirrus-növekedéstõl!

Wetsom: megelõztél. Éppen én is "nagyot akartam mondani"

Ne szóllyá be, tudom ho' lax!

-------------------------------------

BUMMMMM! Link Link

Kicsit beleszólnék én is a beszélgetésetekbe, ha nem baj.

Kell a kategorizálás, mert a nem mezós tornádókat és a porördögöket más-más mechanizmus és más-más idõjárási felállás hozza létre. Közös pont (és lehet furcsa), hogy szélnyírás és magassági hideg advekció pl. egyiknél sem kell, sõt mindkettõnél jobb ha kifejezetten gyenge a szél(nyírás) az alsó légrétegekben. Fõ különbség, hogy nem mezós tornádók zömmel egy tartós(!) alacsony szintû nedvesség(!) konvergencián fejlõdnek ki, ez kell mint alapfeltétel, ilyenre viszont a porördögnek nincs szüksége. Sõt, kifejezetten száraz és gyenge légmozgásokat kedvel. Utóbbihoz, amiket igazán nézni kell, hogy AC legyen felettünk lehetõleg (Nap tartós, talajt felhevítõ hatása miatt), magas legyen a harmatpont deficit illetve a 0-500m közötti hõmérséklet különbség is (innen jöhet a megfigyelésed, hogy melegadvekciónál nem igen fordulnak elõ), valamint gyenge legyen a légmozgás. Nem-mezós tornádóhoz: tartós alacsonyszintû nedv. konvergencia kontra magas alsó szintû labilitás (magas sbCAPE és 0-2 km-es hõmérséklet különbség. Lehetõleg alacsony LCL szint (de a magasabb sem kizáró tényezõ) és komoly horizontális szélnyírás a konvergencián, melyek vertikális örvényeket keltenek. Valami ilyesmi

Elfogadom, hogy a porördögök megjelenéséhez nem kell feltétlenül magaslati hidegadvekció, de ártani azért nem árt.
Viszont a dolognak az a másik fele, hogy kifejezett melegadvekció mellett én még nem láttam porördögöt, holott a huzamos napsütés, a talajközeli légréteg erõs felmelegedése akkor is adott.

Szerintem nincs hibrid "devilnado", hiába van sok hasonlóság a két jelenség között, mert azért az mégiscsak egy erõs különbség, hogy van kapcsolat a felhõvel vagy nincs. Márpedig a tornádónál kell lennie egy rotáló felhõrésznek is, még ha a felszíni látszó törmelék és a fölsõ rész között nem is festi meg semmi az örvényt.

Egyébként a porördögöknél tudtommal nem is kell feltétlenül nagy szélnyírásnak lennie. A mini-termik, ami az erõsen felhevült felszínrõl indul, sokkal melegebb környezeténél, így nyomás-különbség lép fel, ami a termik belseje felé irányuló szelet okoz, ez pedig forgó mozgásba torkollik. Elég belegondolni abba, hogy 2-3 méter magas porördögök, vagy még kisebbek is vannak, ekkora vertikális tengelyen semmiféle szélnyírás nincs, de legalábbis nagyon elhanyagolható. A nagyobbaknál viszont tuti besegít.

És nem hinném, hogy ez az enyhe hidegadvekciós dolog megállná a helyét. A vertikális hõmérsékleti gradiens fontos, hisz az plusz emelõ hatást ad, de ahhoz nem kell feltétlenül magaslati hidegadvekció, elég lehet az is, hogy a felszínközeli légréteg erõsebben melegedjen, mint a magasabban lévõ. Ehhez pl. nagy segítség, ha az alsó légréteg nagyon száraz.

Nagyvárosokban a termikus emelés, mint trigger, jól mûködik.
Olyan tapasztalatom ellenben nincs, hogy mostanában kevesebb, de hevesebb zivatar volna, mint volt egykor. Vannak végig zivatarszegény, és nagyon zivataros nyarak is. Például 1995 nyarán rengeteg sok "helyi" zivatar volt a mi vidékünkön. Bizonyos idõszakokban minden délután jött a zuhé, villámlással, mennydörgéssel.
Az idei nyár ebbõl a szempontból jó erõs közepes -eddig. De ha augusztus is gyakori zivatarokat hoz, beírhatja magát a kifejezetten konvektív szezonok közé.
Persze, a "helyi" zivatartevékenység természetrajza következtében mindig vannak "mostohagyerek" helyek, ahol tényleg ritkább az esemény. De máshol meg rogyásig van.

Hát én különbözõ dokumentumfilmekben meg máshol is (szakkönyvekben!) olyanokat olvastam, hogy a nagyvárosok "vonzzák a villámokat" azaz hõszigetként több hõzivatar alakul ki felettük vagy erõsödik a villámtevékenység a csapadékrendszerekben is, ha fölöttük vonulnak át. Sõt olyan publikációkat is láttam, hogy pl. a globális felmelegedés következtében kevesebb, de hevesebb zivatar lesz Magyarországon. Most ott tartunk, hogy nincs is szinte zivatar. Egyetlen dolog, ami érdekel az nincs.


Egy ismerõsöm felhívott Újpestrõl még délután és mondta, hogy a szemközti (kb. 30 méter) házakat nem látja az esõfüggönyben. És, hogy ilyet még nem is látott életében akkora cseppekben szakad, meghogy ez benne lesz a híradóban. Hát így is lett...

Párbeszédeteket olvasva az jutott eszembe, vajon jogosult-e a kis kiterjedésû forgószelek merev tipizálása: ez tornádó, az meg porördög. Nincsenek véletlenül átmeneti alakok pl. a nem mezociklonális tornádók és a porördögök között? Hisz mindkettõnek az a lényege, hogy a szélnyírás keltette örvényeket a felszálló légmozgások "talpra állítják", forgástengelyüket vízszintesrõl függõlegesre fordítják.
Azért kérdezem, mert ahány porördögöt én eddig láttam (elég sok volt), az szinte mind napos, viszonylag meleg, de gyenge hidegadvekciós idõjárás mellett lépett fel -mikor nyilván volt valamekkora nyírás a magasabb légrétegekben is. Vélemény?

Itt tegnap 0,8 mm, ma 0,0 mm. Vasárnap 4,5 mm. Gyengusz.

Engem telibe kapott,igazi mini cella volt.A mai napon 10mm hulot.A cellából most 6.6mm esett.

Ebben szerintem csak két vagy kétféle paraméter van.

Az egyik a helikalitás, a másik meg valamilyen labilitási érték, vagy több labilitási paraméter együttese. Bár az "energy" szóból kiindulva valamelyik CAPE lehet.

De ez így kevés, a felhõalap magassága (LCL szint magasságával majdnem analóg) és az alacsonyszintû nyírás is fontos.

Persze egyfajta valószínûséget ez is ad, tehát lehet használni.

Azért durva burst lehetett ott...A Katasztrófavédelem ezt íjra: " Elsõsorban a negyedik és a tizenötödik kerületbõl érkeztek jelzések lakásokba és házakba, valamint a pincékbe befolyt vízrõl, illetve házra, telefon- és elektromos vezetékekre dõlt fáról, kidõlt villanyoszlopról. "

Megnéztem ezt is Link Összességében ezek a modellek (korábbi hivatkozások is) mégis csak visszaköszönnek ebben Link , vagy nem? Egyáltalán nem elképzelhetõ egy ábrában sûrítve a paraméterek összhatása? Csak kérdezem.

Pár perce már dörgött is belõle.

Egyébként rég nem látott sebességgel nõnek a gomolyok.

Hmm most nézem a kamerámon, hogy a cellától NY-ra is indul egy gomoly. Valószínûleg tõlem picit északabbra áll majd össze.

Lehet. Nekem csak ez az év, ami alapot nyújt.
Mindenesetre Budakeszinél és Dk-Pesten megint vörös a radar. A budai cella jól néz ki.

Biztos vagyok benne, hogy valóban hosszútávú megfigyelési idõ alatt jelentõs mértékû csapadékhiány nem mutatható ki a belsõ kerületekben. Nyilván a budai oldal többet kap, hiszen ott vannak a hegyek, de a pesti oldalon nem hinném, hogy találnál ilyen mikroklímát egy 30 éves idõsoron. Persze ez is csak egy feltételezés, de én már 6 éve lakom ott, és azért messze nem minden év olyan volt, mint a mostani.

B.dodo: igen. Annyi van még, hogy éjszakai idõpontra szerencsésebb MUCAPE-et nézni. A helikalitási térképen látható (már amennyiben van a skálázáshoz elégséges mértéke) az STP, azaz Significant Tornado Parameter is.

A déli elmegy alattunk, túl nyugatias lett az áramlás.
Budaörs felé nõtt egy hatalmas karfiol, alatta már látszik is halovány csapadéksáv. Budaörs, Budakeszi készülhet.

Újpest:Link

Ez a kör engem is kikerült, csak 1,5 mm esett a tömb szélébõl. Tõlem légvonalban 1,3 km-re délnyugatra a lõrinci OMSZ állomás 7 mm-t mért.

Közben DDNY felé erõs keletkezés, bár lehet ez is elkerül.

Bp. Nyugati környéke: bukta, nagy semmi errefelé. Az észak-pesti cella villámaiból 2-t, ha lehetett látni a sok ház miatt. Megjegyzem 3 napig Újpesten voltam tegnapot megelõzõen. Nagy semmi volt akkor is.