Meteorológiai társalgó

"(...) az átlagot mi határozzuk meg, az elmúlt események során/után."
Ez nagyon lényeges, és benne is van, hogy miért nem lehet az átlagot elõrejelzésre (kiegyenlítés várásra) használni. A meteorológiában általában 30 éves átlagokkal számolnak, de ezt minden 10 évente újraszámolják, így maga az átlag is változik, nem egy állandó érték! Ha egy ilyen 10 éves idõszakban nagyrészt "szélsõséges" (a korábbi átlagtól nagyon eltérõ) idõjárás volt, akkor törvényszerûen nagyobbat változik az új átlag is, és máris felmerül a kérdés, hogy ha kiegyenlítõdést várunk a következõ 10 évben, melyik átlaghoz képest kellene várnunk. Persze nem kell ennyire nagy idõintervallumot nézni, az átlagok változását akár évekre, hónapokra lebontva is lehet kezelni.

Csak egy egyszerû példa: ha valaki az elsõ félévben kap egy 1-est, egy 3-ast és két 2-est, amivel stabil 2-es lesz az átlaga, majd a második félévben kap még négy 5-öst, akkor a 3,5-ös éves átlagra (jobb esetben) megkapja a 4-es év végi jegyet. Az elsõ félév 2-es átlaga alapján ki mondaná meg, hogy ez így fog történni?
Hasonlóan mûködik a meteorológia is, csak nagyobb idõskálában, ráadásul ott a példával ellentétben sokkal nagyobb a véletlen szerepe, illetve bejönnek a kaotikus jelenségek is.

Azt ne feledjük,hogy az átlag nem véletlenül van,azokat az okosok számolják ki,a kilengésekbõl,tehát az átlagot mi határozzuk meg,az elmúlt események során/után.

Mindannyiotok írt érdekességeket,és sok hasznos,jó dolgot is,csak tanul az ember tõletek!
Én nem azt írtam,hogy kiegyenlítõdés van igenis,hanem azt,hogy nem tökéletes hajlam van a kiegyenlítõdésre az idõjárásban.
Tehát óriási különbség van az általam,és Rudolfking írásai között!

Akkor csak két dolgot kérdeznék!
Miért van az,hogy a 404 és 958 mm közötti intervallumú csapadék szélsõségekbõl,melyek elõfordulnak 1901 óta az omsz adatbázisában,nagyjából a 100 éves átlag,tehát 600 mm jön ki,+ + nem túl sok mm,mert ez benne van éghajlatunkban,hogy 2 különbözõ év során kb .550 mm csapadék különbség is lehet,legutóbbi példa a 2010 -es és 2011-es év,de hasonló volt az 1999-es,majd 2000-es év is,mégis egy bizonyos kiegyenlítõ mechanizmus során végül mindig az átlagra hajazódik helyzet.
Ugyanez a hõmérséklettel is: lehet akármilyen hideg vagy meleg periódusok sorozata egy adott év során,az éves összesítésben mégis egy legfeljebb 1,5 fok körüli pozitív anomália jön ki,és miért is lehet ez!Azért,mert itt is közrejátszik a nem tökéletes,de kiegyenlítésre törekvõ mechanizmus!
Nem vagyok nagy fizikus,vagy matematikus,csak egy lelkes megfigyelõ,aki következtetések,mindenféle exponenciális egyenletek nélkül,józan paraszti ésszel következtetni,vagy sejteni tud bizonyos helyzeteket.
Nem az õskorban élünk,hogy több ezer évig tartott egy meleg,vagy hideg periódus,amiben szintúgy lehetettek nagy kilengések.

Különösen az utóbbi évek jól példázzák ezt:
Pl 2013: megjártuk a poklok-poklát,hiszen egy rekord csapadékos elsõ negyedév után jött egy nagyon száraz július,augusztus,és az év többi része sem jeleskedett országos átlagban sok csapadékkal,mégis mit kaptunk!?Egy átlagnál csapadékosabb évet,pedig az átlag ember azt gondolná,hogy száraz év volt,mert aszály,és forróság volt nyáron,tehát ezért jók az átlagok,mert bármibõl ki lehet hozni egy átlagot,még ha nem is tökéletesen.

Végül: 2010: 958 mm ,2011 : 404,8 mm országos átlagban ,2 év együtt 1362,8 mm /2, kijön 681,4 mm a két év átlagába,máris eltûnik a 2 év kiugró szélsõsége.