Ho-ho-hósirató
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
A Nap Keleten kel, igen ez valóban egy pozitív dolog. 
Ez magamtól eszembe se jutott volna.
Csak ez nem idõjárási, hanem csillagászati esemény.
Ez magamtól eszembe se jutott volna.
Csak ez nem idõjárási, hanem csillagászati esemény.
Tegnap asszem -16, tegnapelõtt -15.Nekem így rémlik.De ez nem 100%.
+1
--------------------
Tegnapi es tegnapelotti Tmint tud valaki?
--------------------
Tegnapi es tegnapelotti Tmint tud valaki?
Nap keleten kél= fény= növényzet:-) Szerintem elég hasznos és pozítv hatás:-)))))))
Itt megvan még a hó 70-80%-a, napon kevesebb, árnyékban több. A reggeli pár mm-es jégpáncél valamennyire biztos konzerválta a havat, bár szerintem +fokban is esett némi esõ délelõtt, úgyhogy ez sem sokat segít rajta.
A hétvégén nagy hópusztulás várható. Jókor megyünk le délre, jövõ hét elején tényleg esélyesek a 10+fokok ott
Meg legalább nem kell élõben végignéznem az itteni hó haláltusáját...
"Nem nagyon vagyok kibékülve latin növénynevû kommentelõnk stílusával több ponton (pl. lábas hideg hibáztatása???"
Itt a fórumon túlnyomó többségben vannak a hideg kedvelõk, hideget várók. Ha valaki az enyhébb klímát kedveli, azt már eleve értetlenség fogadja.
Pedig az a helyzet, hogy az emberek többsége ilyen, csak nem metnet fórumoznak, mert nem érdekli õket az idõjárás annyira.
Gyakorlatilag a hidegkedvelõk nagy része viszont fórumozik, ezért úgy tûnik mintha többen lennének, pedig nem.
Ha azt mondod, hogy a hideget szereted, én meg azt amikor nincs hideg, azt el tudom fogadni. De mi köze ennek a stílushoz?
Szerintem a meleg idõnek sokkal több elõnye van mint a hidegnek, de ez csak egy egyszerû vélemény különbség.
Visszatérve a lábashidegre: persze lehet hibáztatni az enyhe óceáni légtömeget is az ónosesõ miatt, amiért felsiklott a hideg tetejére, nem csak megülepedett fagyos levegõt.
Csak egyet ne felejtsünk el, nálunk az idõjárás legfõbb irányítója a nyugati légáramlás.
A ciklonok folyamatos nyugatról keletre tartó vonulása. Emiatt és a Golf áramlat miatt van Európában élhetõ éghajlat. Ha ez nem lenne kegyetlen hideg lenne itt a klíma.
Elég megnézni a Föld többi részét, ilyen magas szélességi körön mindenhol borzasztó hideg van. Észak-Amerika keleti részén és Kelet-Ázsiában is. Már jóval délebbre is.
Egy kivétel van még É.-Amerika Pacifikus partvidékén is enyhe a klíma messze északra is, de az jóval kisebb terület mint Európa. A déli féltekén meg nincs is nagyon szárazföld, csak D.-Amerika elkeskenyedõ része, de az is elég hideg.
Úgyhogy nem kellene állandóan ócsárolni a nyugati áramlást, (a zonalitást ahogy mondjátok) mert ha az nem lenne, mi sem lehetnénk itt vagy legalábbis nem ilyen állapotban ahogy most.
Tulajdonképpen azt lehetne mondani,hogy minden ami nyugatról jön az pozitív, ami keletrõl az negatív.
Az erõs téli fagyok enyhítése és a pokoli nyári hõség enyhítése is nyugatról jön, az éltetõ csapadék szintén.
Mi jön keletrõl? Idõnként rettenetes pusztító fagyok (Pl. 2012 február), nagy nyári hõség és a szárazság télen nyáron egyaránt. Ezt okozza a kontinentalitás, amit itt oly sokan kedvelnek.
Ha a nyugati áramlás valamiért megakad és nem jönnek a ciklonok vagyis ahogy nevezitek blocking alakul ki (rettenetes ronda szó), azt én az idõjárás betegségének tartom, amibõl mielõbb ki kell gyógyulni, szerencsére általában sikerül is viszonylag hamar.
Persze nyilván tudom, hogy a Kárpát-medence éghajlatához hozzá tartozik az idõnkénti lábashideg elárasztás, ugyanúgy mint pl. a beködölés (stratus) kialakulás is.
Mivel azonban nem szeretem ezeket ezért abban bízom, hogy ezek nem alakulnak ki, vagy legalábbis ritkán.
Ahogy sok itteni fórumozó a hideg havas tél eljövetelében bízik, nekem legalább ugyanannyira had szabadjon egy enyhe hómentes télben reménykednem, amiben a növényeim nem károsodnak.
Itt a fórumon túlnyomó többségben vannak a hideg kedvelõk, hideget várók. Ha valaki az enyhébb klímát kedveli, azt már eleve értetlenség fogadja.
Pedig az a helyzet, hogy az emberek többsége ilyen, csak nem metnet fórumoznak, mert nem érdekli õket az idõjárás annyira.
Gyakorlatilag a hidegkedvelõk nagy része viszont fórumozik, ezért úgy tûnik mintha többen lennének, pedig nem.
Ha azt mondod, hogy a hideget szereted, én meg azt amikor nincs hideg, azt el tudom fogadni. De mi köze ennek a stílushoz?
Szerintem a meleg idõnek sokkal több elõnye van mint a hidegnek, de ez csak egy egyszerû vélemény különbség.
Visszatérve a lábashidegre: persze lehet hibáztatni az enyhe óceáni légtömeget is az ónosesõ miatt, amiért felsiklott a hideg tetejére, nem csak megülepedett fagyos levegõt.
Csak egyet ne felejtsünk el, nálunk az idõjárás legfõbb irányítója a nyugati légáramlás.
A ciklonok folyamatos nyugatról keletre tartó vonulása. Emiatt és a Golf áramlat miatt van Európában élhetõ éghajlat. Ha ez nem lenne kegyetlen hideg lenne itt a klíma.
Elég megnézni a Föld többi részét, ilyen magas szélességi körön mindenhol borzasztó hideg van. Észak-Amerika keleti részén és Kelet-Ázsiában is. Már jóval délebbre is.
Egy kivétel van még É.-Amerika Pacifikus partvidékén is enyhe a klíma messze északra is, de az jóval kisebb terület mint Európa. A déli féltekén meg nincs is nagyon szárazföld, csak D.-Amerika elkeskenyedõ része, de az is elég hideg.
Úgyhogy nem kellene állandóan ócsárolni a nyugati áramlást, (a zonalitást ahogy mondjátok) mert ha az nem lenne, mi sem lehetnénk itt vagy legalábbis nem ilyen állapotban ahogy most.
Tulajdonképpen azt lehetne mondani,hogy minden ami nyugatról jön az pozitív, ami keletrõl az negatív.
Az erõs téli fagyok enyhítése és a pokoli nyári hõség enyhítése is nyugatról jön, az éltetõ csapadék szintén.
Mi jön keletrõl? Idõnként rettenetes pusztító fagyok (Pl. 2012 február), nagy nyári hõség és a szárazság télen nyáron egyaránt. Ezt okozza a kontinentalitás, amit itt oly sokan kedvelnek.
Ha a nyugati áramlás valamiért megakad és nem jönnek a ciklonok vagyis ahogy nevezitek blocking alakul ki (rettenetes ronda szó), azt én az idõjárás betegségének tartom, amibõl mielõbb ki kell gyógyulni, szerencsére általában sikerül is viszonylag hamar.
Persze nyilván tudom, hogy a Kárpát-medence éghajlatához hozzá tartozik az idõnkénti lábashideg elárasztás, ugyanúgy mint pl. a beködölés (stratus) kialakulás is.
Mivel azonban nem szeretem ezeket ezért abban bízom, hogy ezek nem alakulnak ki, vagy legalábbis ritkán.
Ahogy sok itteni fórumozó a hideg havas tél eljövetelében bízik, nekem legalább ugyanannyira had szabadjon egy enyhe hómentes télben reménykednem, amiben a növényeim nem károsodnak.
Sajnos alapvetõ fogalmakkal nem vagy tisztába. Az orosz vagy finn tajgán egy ekkora kárlépték nem lépték. De nem vagyunk ott.Nincsenek õserdeink. Pláne a Bakonyban nem. Évszázadok óta ember által kezelt, mûvelt, ültetett, ápolt, letermelt erdeink vannak. Csak mondjuk, "természetszerûek".Elsõ blikkre nem fog feltûnni. De nem maguktól nõttek oda a fák egy vágásos mûvelésben. Míg a Bakonyban csücsültél a gyertyafénynél és ropogott a dõlõ erdõ körülötted, addig az erdõmûvelõk erdészek már azon agyaltak, hogyan újítsák fel az erdõt.És miközben ma kimész megnézni azt az erdõt, már két generáció dolgozott azon,hogy ismét ugyanazt vagy hasonló erdõképû erdõt lásd és ne egy degradált, inavíz fajokkal teleszórt rontott erdõt.Mert az nem ugyanaz.Ez a nagy vak hit a "természet majd megoldja és ugyan már nem hatalmas gond" erõsen káros.De! Nagy gond. Nagyon sok pénz, idõ, energia és súlyos évtizedekre ható ökológiai és ökonómiai kár keletkezik és épp az erdõk kezelt jellegénél fogva, sokszor vissza nem fordítható vagy épp az ilyen vak "hagyjuk a természetre volt már ilyen évezredekkel ezelõtt is szemléletbõl eredõen" tovább exkalálódó kárfolyamok jönnek létre. Lsd. a Magas-Tátra szélkalamitását. Ma már az Alacsony-Tátrát kell egészségügyi vágni, mert ráhagyták a "természetre". Mindegy vonuljunk innen ki, nem ide való.A Bioszban már ott a téma.
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Bioszféra (#33042)
Köszönök a szakmai véleményt. Én nem a szakmára, hanem a média által felfújt dolgokról beszélek, és arra, amit írta kolléga! Itthon ezek szerint már rég nem lenne erdõség. De van és ez itt a lényeg és biztos vagyok benne, hogy ott is lesz.
A lábas hideg mivel én utálom a telet ezért még helyeselnék is de ez sincs így hisz a medencénk a telek nagy részében megkapja keleti- északkeleti lábas hideget ez közel 70%-ban így van. És erre is ezt írom, hogy ha így lenne akkor szintén nem sok minden zöld maradna nálunk de maradt, és jól érzik magukat. Az enyhe télrõl is ez a véleményem, hogy ha olyan hatalmas gond lenne egy-egy enyhe tél akkor szintén csak kártevõ és erdõ nélküli ország lennénk, ehelyett ez közel sincs így. Szerencsére az ilyen beírásokat a természet minden esetben cáfolja.
Még valami 1986 óta gyerek korom óta fent vagyok a Bakonyban erdõben bent, láttam sok mindent és el lehet hinni értek picit a természethez. Láttam hó nélküli Bakonyt, de olyat is, hogy 10 cm vastag zúzmara volt mindenen nagy károk voltak, sõt volt olyan hogy napokig gyertyafénynél néztük a tévét:-) Szóval kidõlt minden oszlop derékba, és bizony hiszti ellenére az erdõ tud regenerálódni. Lehet én vagyok elvakult és optimista meg pozítv gondolkodású, de a mi medencénkben az évezredek alatt minden, és minden a négyzeten elõfordult mégis van túlélõ és új generáció, és az élet megy tovább.
A lábas hideg mivel én utálom a telet ezért még helyeselnék is de ez sincs így hisz a medencénk a telek nagy részében megkapja keleti- északkeleti lábas hideget ez közel 70%-ban így van. És erre is ezt írom, hogy ha így lenne akkor szintén nem sok minden zöld maradna nálunk de maradt, és jól érzik magukat. Az enyhe télrõl is ez a véleményem, hogy ha olyan hatalmas gond lenne egy-egy enyhe tél akkor szintén csak kártevõ és erdõ nélküli ország lennénk, ehelyett ez közel sincs így. Szerencsére az ilyen beírásokat a természet minden esetben cáfolja.
Még valami 1986 óta gyerek korom óta fent vagyok a Bakonyban erdõben bent, láttam sok mindent és el lehet hinni értek picit a természethez. Láttam hó nélküli Bakonyt, de olyat is, hogy 10 cm vastag zúzmara volt mindenen nagy károk voltak, sõt volt olyan hogy napokig gyertyafénynél néztük a tévét:-) Szóval kidõlt minden oszlop derékba, és bizony hiszti ellenére az erdõ tud regenerálódni. Lehet én vagyok elvakult és optimista meg pozítv gondolkodású, de a mi medencénkben az évezredek alatt minden, és minden a négyzeten elõfordult mégis van túlélõ és új generáció, és az élet megy tovább.
Végre valaki ezt is helyretette!
Nem nagyon vagyok kibékülve latin növénynevû kommentelõnk stílusával több ponton (pl. lábas hideg hibáztatása???), de ebben speciel igaza volt. A szlovéniai videókon én is olyat láttam, amilyen itthon egészen biztosan nem volt még az én életem során. Ez szerintem simán átjött, nem tudom miért kezdtek többen alaptalanul bagatellizálni...
Nem nagyon vagyok kibékülve latin növénynevû kommentelõnk stílusával több ponton (pl. lábas hideg hibáztatása???), de ebben speciel igaza volt. A szlovéniai videókon én is olyat láttam, amilyen itthon egészen biztosan nem volt még az én életem során. Ez szerintem simán átjött, nem tudom miért kezdtek többen alaptalanul bagatellizálni...
Köze nincs a szenzációhoz.Ahogy egy a bejegyzésednek sem sok az erdészeti szakmai tényekhez.
A norma életben nem láttál ilyen mértékû jégtörést hazai erdõkben, még foltokban sem. Nekem volt szerencsém néhány hazai abiotikus erdõkárt közelrõl szemlélni, de tedd össze a kezed, hogy az a 3,5 millió köbméternyi faanyag károsodás, ami odaát van, nem itthon történt.
A Börzsönyben a Három-hárs gerincen csak a decemberi zúzmara lerakódásból, melyben Joe Jack is vándorolt és fotózott, elképesztõ vázág-töréseket szenvedtek a bükkök.Gyakorlatilag leborotválta a koronát. Abból már a norma életben nem lesz értelmezhetõ élõ fa. Regenerálódik valamelyest, de egyrészt vegetálni fog, másrészt a gesztjébõl a gombák fûrészport fognak gyártani.És ez csak 10 cm zúzmara és egy kis délnyugati szél hatása.
A Szlovén Erdészeti Intézet igazgatója szerint, fogadjuk el talán kompetens szakembernek ebben az ügyben, valódi "erdõkatasztrófa", ami az ország erdõterületeinek (kb. 1.000.000 hektár) 42-50 %-át érte.Vqagyis összesen 420.000 és 500.000 hektár között.Ez a terület kb. nyolc börzsönyi erdõt jelent. Vagyis mintha a Börzsöny,Mátra, Bükk összes erdeje feküdne.Sacc per kb.
Ezen belül a kárfokokat tekintve jelentõsek a területi különbségek. Postojna környékén az erdõk 85% fekszik, vagy szilánkokba tört. A felálló vázágas lomberdõk, és elegyes lomberdõk fáinak vezér és tartóágai romokban, csonka fatörzsek, kifordult gyökértányérok (pl. bükk) és a karógyökerû tölgy esetében kettétört törzsek mindenütt. Ami nem dõlt ki azt a kidõltek vágták gallyra.
A tûlevelû állományok kevesebb jégtörést szenvedtek, de a 10-15 cm, helyenként 20 cm vastag jégpáncél bilincsként a törzshöz szorítja a fenyõ ágakat, amibõl soha nem fognak kikecmeregni.Nálunk a fiatalosokban elég egy erõs hónyomás, vizes hóból, hogy a 10-20 éves rudas állományok úgy meghajoljanak, mint egy balettáncos.És többé nem egyenesednek fel. És ez csak az elsõdleges abiotikus kár.
Gondolj csak bele, hogy nálunk már erdészet szakmai fórumokon azon megy a szakmai vita, hogy a bükkösökben az enyhe tél miatt, a nagy páratartalom következtében felrepedeznek a vékony bükkérgek, ami a farontó gombák tömegének nyit utat.
Akkor milyen és mekkora mértékû másodlagos biotikus kár várható majd Szlovéniában a csonkolt koronák és kidõlt törzsek tömegében? Tûlevelûben a betûzõ- és a rézmetszõ szú populációja olyan gradálást fog bemutatni, hogy elképesztõ. Fõleg, ha a szlovén erdészek nem termelnek ki minden sérült faegyedet.
Fél millió hektáron?3,5 milla köbmétert?
Az egy átlagos ország éves fakitermelési mennyisége!
És akkor az erdõ felújításról, mesterséges erdõtelepítésrõl ne is beszéljünk, milyen mérvû munka lesz majd és mennyi évtized emberi, szakmai erõfeszítése kell hozzá, hogy újra erdõ legyen.
Ehhez képest a tátrai kalamitás egy jól kezelehetõ eset volt, csak a természetvédõk elintézték, hogy a maradék lucállomány is elpusztuljon.Lsd. ma a felsõ zónákat. Az alsóban dolgozhattak az erdészek. Lesz is erdõ.
A kárfokokat, a mértéket nagyon sok idõ, és energia lesz csak felmérni ekkora területen, de nyugodtan kijelenthetjük az elsõ szakmaibb információk alapján, mely sokkszerûen érte a szlovén erdész kollégákat, hogy Európa területi arányaiban harmadik legerdõsültebb államát nem médiafelfújt léptékû erdõkárok érték.
A élet valóban folytatódik. Ezek az álságos üres közhelyek szépen csengenek, csak semmi közük a valósághoz.
A norma életben nem láttál ilyen mértékû jégtörést hazai erdõkben, még foltokban sem. Nekem volt szerencsém néhány hazai abiotikus erdõkárt közelrõl szemlélni, de tedd össze a kezed, hogy az a 3,5 millió köbméternyi faanyag károsodás, ami odaát van, nem itthon történt.
A Börzsönyben a Három-hárs gerincen csak a decemberi zúzmara lerakódásból, melyben Joe Jack is vándorolt és fotózott, elképesztõ vázág-töréseket szenvedtek a bükkök.Gyakorlatilag leborotválta a koronát. Abból már a norma életben nem lesz értelmezhetõ élõ fa. Regenerálódik valamelyest, de egyrészt vegetálni fog, másrészt a gesztjébõl a gombák fûrészport fognak gyártani.És ez csak 10 cm zúzmara és egy kis délnyugati szél hatása.
A Szlovén Erdészeti Intézet igazgatója szerint, fogadjuk el talán kompetens szakembernek ebben az ügyben, valódi "erdõkatasztrófa", ami az ország erdõterületeinek (kb. 1.000.000 hektár) 42-50 %-át érte.Vqagyis összesen 420.000 és 500.000 hektár között.Ez a terület kb. nyolc börzsönyi erdõt jelent. Vagyis mintha a Börzsöny,Mátra, Bükk összes erdeje feküdne.Sacc per kb.
Ezen belül a kárfokokat tekintve jelentõsek a területi különbségek. Postojna környékén az erdõk 85% fekszik, vagy szilánkokba tört. A felálló vázágas lomberdõk, és elegyes lomberdõk fáinak vezér és tartóágai romokban, csonka fatörzsek, kifordult gyökértányérok (pl. bükk) és a karógyökerû tölgy esetében kettétört törzsek mindenütt. Ami nem dõlt ki azt a kidõltek vágták gallyra.
A tûlevelû állományok kevesebb jégtörést szenvedtek, de a 10-15 cm, helyenként 20 cm vastag jégpáncél bilincsként a törzshöz szorítja a fenyõ ágakat, amibõl soha nem fognak kikecmeregni.Nálunk a fiatalosokban elég egy erõs hónyomás, vizes hóból, hogy a 10-20 éves rudas állományok úgy meghajoljanak, mint egy balettáncos.És többé nem egyenesednek fel. És ez csak az elsõdleges abiotikus kár.
Gondolj csak bele, hogy nálunk már erdészet szakmai fórumokon azon megy a szakmai vita, hogy a bükkösökben az enyhe tél miatt, a nagy páratartalom következtében felrepedeznek a vékony bükkérgek, ami a farontó gombák tömegének nyit utat.
Akkor milyen és mekkora mértékû másodlagos biotikus kár várható majd Szlovéniában a csonkolt koronák és kidõlt törzsek tömegében? Tûlevelûben a betûzõ- és a rézmetszõ szú populációja olyan gradálást fog bemutatni, hogy elképesztõ. Fõleg, ha a szlovén erdészek nem termelnek ki minden sérült faegyedet.
Fél millió hektáron?3,5 milla köbmétert?
Az egy átlagos ország éves fakitermelési mennyisége!
És akkor az erdõ felújításról, mesterséges erdõtelepítésrõl ne is beszéljünk, milyen mérvû munka lesz majd és mennyi évtized emberi, szakmai erõfeszítése kell hozzá, hogy újra erdõ legyen.
Ehhez képest a tátrai kalamitás egy jól kezelehetõ eset volt, csak a természetvédõk elintézték, hogy a maradék lucállomány is elpusztuljon.Lsd. ma a felsõ zónákat. Az alsóban dolgozhattak az erdészek. Lesz is erdõ.
A kárfokokat, a mértéket nagyon sok idõ, és energia lesz csak felmérni ekkora területen, de nyugodtan kijelenthetjük az elsõ szakmaibb információk alapján, mely sokkszerûen érte a szlovén erdész kollégákat, hogy Európa területi arányaiban harmadik legerdõsültebb államát nem médiafelfújt léptékû erdõkárok érték.
A élet valóban folytatódik. Ezek az álságos üres közhelyek szépen csengenek, csak semmi közük a valósághoz.
..."Köszönhetjük ezt az egészet a lábas hidegnek, az egyik legkártékonyabb levegõfajtának, ami csak elérhet minket..."
Mi szükség van a populista lózungokra? Ilyen alapon megfordíthajuk a dolgot, az "átkozott + réteget" is kárhoztathatjuk e dolog miatt. Szenvedhetünk itt a + néhány fokos undormány, sárfészek, nyirkos, ködös szutyok alatt , amíg nem jön a felmentõ fagy, vagy majd a meleg , száraz tavaszi idõ. Nekem az volna a jó ha november végétõl, március közepéig lábas hideg uralom alatt lennénk. Van több tucat gyümölcsfám, de az õszibarackon kívûl semmi mást nem fenyeget a mi fagyos téli éghajlatunk. (Azt is csak -20 fok alatt). Igenis túl van lihegve az ónosesõ téma! Láttál már letört szilvafákat, amik a túlterhelés miatt törnek le? x év múlva kutya baja, igaz látszik hogy nincs full ágrendszere... Pl. az õszibarackot minden évben erõsen kell metszeni , mégsem mutat katasztrofális állapotokat a következõ évben. Mindig is volt ónosesõ, mégsem pusztult még ki emiatt erdõ, erdõrész, ez nem számottevõ tétel még akkor sem, ha elég látványos károkat okoz. A több évtizede (A Bükkben 100 év körüli is) nem vágott erdõk is köszönik szépen jól vannak , az idõnkénti ónosesõ ellenére is.
Talán a déli gyümölcs szabadföldi fa divat miatt nem kellene hogy Nápoly környéki legyen az éghajlatunk, mert úgysem lesz az...
Mi szükség van a populista lózungokra? Ilyen alapon megfordíthajuk a dolgot, az "átkozott + réteget" is kárhoztathatjuk e dolog miatt. Szenvedhetünk itt a + néhány fokos undormány, sárfészek, nyirkos, ködös szutyok alatt , amíg nem jön a felmentõ fagy, vagy majd a meleg , száraz tavaszi idõ. Nekem az volna a jó ha november végétõl, március közepéig lábas hideg uralom alatt lennénk. Van több tucat gyümölcsfám, de az õszibarackon kívûl semmi mást nem fenyeget a mi fagyos téli éghajlatunk. (Azt is csak -20 fok alatt). Igenis túl van lihegve az ónosesõ téma! Láttál már letört szilvafákat, amik a túlterhelés miatt törnek le? x év múlva kutya baja, igaz látszik hogy nincs full ágrendszere... Pl. az õszibarackot minden évben erõsen kell metszeni , mégsem mutat katasztrofális állapotokat a következõ évben. Mindig is volt ónosesõ, mégsem pusztult még ki emiatt erdõ, erdõrész, ez nem számottevõ tétel még akkor sem, ha elég látványos károkat okoz. A több évtizede (A Bükkben 100 év körüli is) nem vágott erdõk is köszönik szépen jól vannak , az idõnkénti ónosesõ ellenére is.
Talán a déli gyümölcs szabadföldi fa divat miatt nem kellene hogy Nápoly környéki legyen az éghajlatunk, mert úgysem lesz az...
"Ne viccelj már 2004 februárja után itthon nem lenne erdõ! Tavaly is sokat ferdítettél, idén is ezt kell csinálni?"
A szlovén képeken kb. 10 cm-es jég (lehet, hogy több) látható a tereptárgyakon.
Nálunk mikor volt ekkora ónos esõ?
Ferdítés?
Persze, a fák ki fognak hajtani az nem kérdés, de mi lesz a sorsuk néhány év múlva?
Még jó sokáig el fognak élni. De milyen egészségi állapotban?
Egyre rosszabb lesz az állapotuk és gazdasági valamint esztétikai értékük sem lesz már soha a régi.
Élettartamuk is csökken és elõbb elpusztulnak mint egyébként.
De erre már senki nem fog emlékezni, mert sok év múlva lesz.
Addigra az ónost elfelejtik.
A szlovén képeken kb. 10 cm-es jég (lehet, hogy több) látható a tereptárgyakon.
Nálunk mikor volt ekkora ónos esõ?
Ferdítés?
Persze, a fák ki fognak hajtani az nem kérdés, de mi lesz a sorsuk néhány év múlva?
Még jó sokáig el fognak élni. De milyen egészségi állapotban?
Egyre rosszabb lesz az állapotuk és gazdasági valamint esztétikai értékük sem lesz már soha a régi.
Élettartamuk is csökken és elõbb elpusztulnak mint egyébként.
De erre már senki nem fog emlékezni, mert sok év múlva lesz.
Addigra az ónost elfelejtik.
"Bizony nem beszélve a 2004-es februári két napos ónos esõre! A Bakony, Vértes, Pilis budai rész Börzsöny is le volt zárva napokig. Erre senki sem emlékszik? Nálam is több mint 15 mm hullott ónosban. Nagy károk voltak de az esõ szépen kiheverte."
Én emlékszem rá, meg még másik ónos esõkre is emlékszem.
Valóban a Börzsönyben (lehet, hogy máshol is) nagy fatörés károk voltak.
Azonban az esõ mennyiségét és a rombolás mértékét szerintem nem lehet összehasonlítani ezzel a mostani szlovéniai eseménnyel.
Abban sem vagyok biztos, hogy a sérült fák kiheverték a károsodást.
Jártál ott azóta?
Az is lehet, hogy a sérült egyedeket kiszálalták az erdészek.
Én emlékszem rá, meg még másik ónos esõkre is emlékszem.
Valóban a Börzsönyben (lehet, hogy máshol is) nagy fatörés károk voltak.
Azonban az esõ mennyiségét és a rombolás mértékét szerintem nem lehet összehasonlítani ezzel a mostani szlovéniai eseménnyel.
Abban sem vagyok biztos, hogy a sérült fák kiheverték a károsodást.
Jártál ott azóta?
Az is lehet, hogy a sérült egyedeket kiszálalták az erdészek.
Ne viccelj már 2004 februárja után itthon nem lenne erdõ! Tavaly is sokat ferdítettél, idén is ezt kell csinálni?
"Nem semmisült ott meg még 10 % sem. Amelyik fa nem dõl ki, hiába veszíti el ágainak egy jelentõs részét, tavasszal szépen kifog hajtani. Legfeljebb nem lesz olyan szép"
Óriási tévedésben vagy. Sajnos azok az erdõk valóban megsemmisültek.
A fák szilánkosra tört sérülései nem tudnak begyógyulni, a fák nem tudják benõni a sebeket.
Elvileg minden sebet egyenesre kéne vágni fûrésszel, aztán lekenni sebkezelõvel.
Ez minden fánál nyilvánvalóan teljesen lehetetlen.
Ha viszont ez nem történik meg, akkor a sebparazita gombák azonnal támadnak, behatolnak és lassan megölik a fát. Pl.: a bükkfatapló, de más fajok is.
Évtizedek kellenek ennek a helyrehozására, az is lehet hogy 100 év is kell hozzá.
Szörnyû, rettenetes pusztítás és még valaki beírta, hogy milyen szép.
Óriási szerencse, hogy nálunk kevesebb esõ volt és nem lett ekkora kár.
Köszönhetjük ezt az egészet a lábas hidegnek, az egyik legkártékonyabb levegõfajtának, ami csak elérhet minket.
Óriási tévedésben vagy. Sajnos azok az erdõk valóban megsemmisültek.
A fák szilánkosra tört sérülései nem tudnak begyógyulni, a fák nem tudják benõni a sebeket.
Elvileg minden sebet egyenesre kéne vágni fûrésszel, aztán lekenni sebkezelõvel.
Ez minden fánál nyilvánvalóan teljesen lehetetlen.
Ha viszont ez nem történik meg, akkor a sebparazita gombák azonnal támadnak, behatolnak és lassan megölik a fát. Pl.: a bükkfatapló, de más fajok is.
Évtizedek kellenek ennek a helyrehozására, az is lehet hogy 100 év is kell hozzá.
Szörnyû, rettenetes pusztítás és még valaki beírta, hogy milyen szép.
Óriási szerencse, hogy nálunk kevesebb esõ volt és nem lett ekkora kár.
Köszönhetjük ezt az egészet a lábas hidegnek, az egyik legkártékonyabb levegõfajtának, ami csak elérhet minket.
Így igaz, és mégis minden szép volt mikor jött a jó idõ. Ez megint sajnos a szenzáció ezerrel és a média által elferdített világkép, hogy bizony mindentõl félni-félni félni kell. Pedig a természettel együtt kell élni. Mindig is volt elemi csapás és mindig is lesz a bolygó így él, ezt kell elfogadni. Van néhány nap mikor nagyon rossz lásd március 15-án történt dolgokat és sajnos van áldozat is, de ezek után minden megújul és az élet folytatódik.
Nagyon is emlékszem rá, az M1-autópályán mentem Pestre. A tatabánya utáni erdõs szakaszon hihetetlen volt a rengeteg megcsonkított fa látványa. Nagyon nyomasztóan hatott!! 
Bizony nem beszélve a 2004-es februári két napos ónos esõre! A Bakony, Vértes, Pilis budai rész Börzsöny is le volt zárva napokig. Erre senki sem emlékszik? Nálam is több mint 15 mm hullott ónosban. Nagy károk voltak de az esõ szépen kiheverte.
Szerencsére itt esõ volt az éjszaka 0,2 fokot mérek, így nincs gond.
Szerencsére itt esõ volt az éjszaka 0,2 fokot mérek, így nincs gond.
Nem semmisült ott meg még 10 % sem. Amelyik fa nem dõl ki, hiába veszíti el ágainak egy jelentõs részét, tavasszal szépen kifog hajtani. Legfeljebb nem lesz olyan szép.
2012 végén a Medvesben közel hasonló mértékû ónos esõ volt, az otthonról Salgótarján felé közlekedõ busz elõtt folyamatosan dolgozott egy motorfûrészes brigád, akik takarították az utat a jármû elõtt. Még 1 héttel késõbb is több centis jég volt némely fákon Rónafaluban, hiába enyhült meg az idõ.
Ennek ellenére az erdõ él és virul mind a mai napig.
2012 végén a Medvesben közel hasonló mértékû ónos esõ volt, az otthonról Salgótarján felé közlekedõ busz elõtt folyamatosan dolgozott egy motorfûrészes brigád, akik takarították az utat a jármû elõtt. Még 1 héttel késõbb is több centis jég volt némely fákon Rónafaluban, hiába enyhült meg az idõ.
Ennek ellenére az erdõ él és virul mind a mai napig.
Kegyetlen!
Nem tudom mekkora területet érint, de mivel esõrõl van szó, biztos elég nagy területen voltak ott is ónosesõk, csak valószínû vagy nagyobb mennyiségû csapadék eshetett, vagy alacsonyabb hõmérsékleten.
Vagy mindkettõ együtt!
De nagyon durva látvány, az erdõk 40 %-a semmisült meg gyakorlatilag.
Persze ez csak becslés, ráadásul ha elõbb kezd el fújni a szél, mint hogy leolvadna a fákról a jég, akkor további károk lesznek, ilyenkor ilyen vastag jégbevonatnál úgy törnek az ágak mint a ropi.
És ami a legdurvább, hogy ez nálunk is lehetett volna, nem sokon múlt.
Bár aztán nem is értem, mert a Mecsekben és a Bakonyban úgy emlékszem sokkal alacsonyabb hõmérsékleten esett az esõ, mint lent a síkon, volt hogy -4-7 fokban, ott hasonló állapotoknak kellene lenni.
Bár ott valószínû kevesebb esõ lehetett.
Minden esetre az, hogy már több mint egy hete tart az ónosesõ, és még ma is ónosesõ volt, és még holnap sem kizárt, ez minden bizonnyal ritka jelenség.
Kíváncsi lennék, van-e errõl feljegyzés, hogy volt-e hasonló hosszúságú idõszak szinte folyamatos ónosesõvel!
Egyébként még nálunk sincs vége a történetnek, ha elõbb támad fel a szél, mint hogy leolvadna a fákról a jég, lehetnek még gondok!
Nem tudom mekkora területet érint, de mivel esõrõl van szó, biztos elég nagy területen voltak ott is ónosesõk, csak valószínû vagy nagyobb mennyiségû csapadék eshetett, vagy alacsonyabb hõmérsékleten.
Vagy mindkettõ együtt!
De nagyon durva látvány, az erdõk 40 %-a semmisült meg gyakorlatilag.
Persze ez csak becslés, ráadásul ha elõbb kezd el fújni a szél, mint hogy leolvadna a fákról a jég, akkor további károk lesznek, ilyenkor ilyen vastag jégbevonatnál úgy törnek az ágak mint a ropi.
És ami a legdurvább, hogy ez nálunk is lehetett volna, nem sokon múlt.
Bár aztán nem is értem, mert a Mecsekben és a Bakonyban úgy emlékszem sokkal alacsonyabb hõmérsékleten esett az esõ, mint lent a síkon, volt hogy -4-7 fokban, ott hasonló állapotoknak kellene lenni.
Bár ott valószínû kevesebb esõ lehetett.
Minden esetre az, hogy már több mint egy hete tart az ónosesõ, és még ma is ónosesõ volt, és még holnap sem kizárt, ez minden bizonnyal ritka jelenség.
Kíváncsi lennék, van-e errõl feljegyzés, hogy volt-e hasonló hosszúságú idõszak szinte folyamatos ónosesõvel!
Egyébként még nálunk sincs vége a történetnek, ha elõbb támad fel a szél, mint hogy leolvadna a fákról a jég, lehetnek még gondok!
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Újabb mediterrán ciklon érkezik
Időjárás-változás | 2025-11-23 10:49
Szabályzat