Ho-ho-hósirató

Kedves Wetsom! Nem tudom mi volt a gond a CAPPI H=2 km-es (leválogatás a PPI-kbõl kb. az 1,5-2,5 km közötti rétegbõl)17:30 UTC-s szerb kompozittal, mert nem sikerült megtalálnom, azonban a késõ estieket megnéztem és teljesen helytállónak látszottak. Általában 20-30 dBz(kb. 0,7-2,7 mm/h), kisebb körzetekben 30-35 dBz (kb. 2,7-5,6 mm/h) néhány pixelben pedig 35-40 dBz (kb. 5,6-11,5 mm/h) volt a reflektivitás értéke. Pontosan ebben a rétegben olvadt el a hó és alakult át esõvé, ilyenkor a radarreflektivitás az olvadó hó/jég felszínén átmenetileg kialakuló filmszerû vízréteg miatt hirtelen kb. 10 dBz-vel megnövekszik a radarreflektivitás, majd alatta ismét csökken. Egy PPI képen ez egy kifényesedõ néhány km széles gyûrûként, egy vertikális metszeten RHI) pedig egy néhány száz méter vastag kifényesedõ (nagyobb reflektivitású)rétegként látszik, fölötte szilárd, alatta pedig már folyékony a csapadék halmazállapota. Link A fentiekbõl következik, hogy a kompozitképen megjelenõ nagyobb reflektivitás ebben az esetben az olvadási réteggel lehet kapcsolatban, ezért csupán a reflektivitás értékébõl nem mindig lehet a csapadék intenzitására helyesen következtetni. Ilyenkor célszerû az animációt figyelmesen megnézni, ha a legintezívebb részek nem állandóak ugyan, de nem is mozognak együtt a csapadékrendszerrel, akkor azok valószínûleg az olvadást kísérõ kifényesedéssel vannak összefüggésben. A fényes sáv réteges felhõben és leépülõ konvektív rendszerekben látszik a legjobban. Erõs záporokban vagy jégesõben egyáltalán nem látható.

Ennyit a nagy felbontású radarról, okos ötlet volt kirakni.

Marad a szemét...

Ez még sima esõben is sok lenne: Link ...