Meteorológiai társalgó

"Öregkorra jellemzõ dolog a teknõ déli részének leszakadása is (magassági ciklon ill. hidegcsepp képzõdés), miközben a teknõ északi része tovább halad kelet felé. A leszakadt déli rész pedig gyakran alig helyezõdik át"

Szerintem ugyanazon a pályán haladnak a gondolataink (csak én nem vagyok olyan képzett a témában, mint amilyennek téged gondollak)
Az északi rész azért tud tovább haladni kelet felé, mert "fiatalabb" a délinél, ezért mozgásában még jobban megmutatkozik a polárfront zonális áramlása. Úgy képzelem, hogy ilyenkor a déli és az északi rész nem ugyanahhoz a hõcsere ciklushoz tartozik.
Az elsõ ciklusban már meridionálisra váltott az áramlás, a ciklonok és gyors áramlási zónák messze délre terjedtek, és megtörtént a meridionális hõkicserélõdés. Közben a polárfront "regenerálódik": újra megnõ ott a hõkontraszt, felgyorsulnak a zonális áramlások, majd az alacsony nyomás, a sebes áramlási szalag megindul dél felé. Ez összekapcsolódhat a déli alacsony nyomással, ami az elõzõ ciklus maradványa. Ekkor az északi rész természetesen még gyorsan kelet felé helyezõdik, míg a déli rész tényleg alig helyezõdik át.
Az elõbb próbáltam megvilágítani, hogy elképzelésem szerint miért nem mozog kelet felé a nagyon megnyúlt teknõ déli része, az ott elhelyezkedõ ciklon(ok). Feltételezem, hogy a polárfronton a zonális fázisban kumulatíve felhalmozódott mozgási energia, melyet jórészt lineáris (persze ez is körmozgás, csak a kör nagyon nagy átmérõjû) áramlás hordoz, a meridionális fázisban szétoszlik a kialakult teknõ területén, és az ott létrejött ciklonok forgási energiájává alakul át. Ezáltal a vonal menti mozgások (áthelyezõdés) visszaszorulnak a forgó mozgással (kisebb ciklonok) szemben. Emiatt az öreg, megnyúlt teknõk rendszerint nehezen helyezõdnek kelet felé (ld. a jelenlegi szinoptikai helyzet)
Véleményed szerint alapjában helyes, vagy helytelen az elképzelésem?

Hát-hát.... Van ilyen, amit leírtál, de hogy ezt általánosan rá lehessen húzni a "teknõsödési folyamatra", az kicsit erõs szerintem.
A zonális és meridionális blokkok váltakozása tényleg a teknõk és gerincek kialakulásához kapcsolódik, de ezekkel elég sok minden történhet: kelet felé helyezõdhetnek át, egy helyben is állhatnak, ki is terjedhetnek dél felé (teknõ) / észak felé (gerinc) vagy akár retográd mozgással nyugat felé is helyezõdhetnek.

A zonális alapáramlásra (csak nyugati sebességkomponens) rakódó perturbációk (kis észak-déli sebességkomponensek) megfelelõ baroklin instabilitás esetén gyorsan továbbfejlõdhetnek és egyre nagyobb amplitúdójú hullám jön létre. Ha nem elég a b. instabilitás (ez a meridionális hõmérsékletkülönbséggel arányos), akkor a kezdeti perturbáció fokozatosan visszafejlõdik és a hullám ki sem alakul. Ugyanez történik az elöregedõ hullámokkal is, melyek öreg korukra már megszûntették a jelentõs meridionális hõm.különbséget, épp azt, ami létrehozta õket.

"Öregkorra" jellemzõ dolog a teknõ déli részének leszakadása is (magassági ciklon ill hidegcsepp képzõdés), miközben a teknõ északi része gyakran tovább halad kelet felé. A leszakadt "déli rész" pedig gyakran alig helyezõdik át, illetve ki van téve az újonnan kialakuló friss teknõk/gerincek "játékának".

A Földet körülfolyó hullámzó rendszer különbözõ alrendszerei állandó kölcsönhatásban állnak egymással, aminek eredményeképp igen összetett mozgás/fejlõdés jön létre. Ebben megfigyelhetõk bizonyos jellegzetéssegek, de csupán ezen tapasztalatokra alapozva nem lehet megmondani, hogy pl. egy adott teknõvel pontosan mi is fog történni a következõ 2/4/7 stb. nap folyamán...
Ellenben a globálmodellek a légkör matematikiai-fizikai leírásán keresztül ilyen nagy planetáris skálán az esetek jelentõs részén már nagyon jól látják elõre a dolgokat akár 7, olykor 10(-14) napra is.

Itt a kulcsmondat: "a dél felé nagyon megnyúlt teknõk".
A fiatal, dél felé még nem nagyon megnyúlt teknõk persze gyakran áthelyezõdnek kelet felé, mert a polárfronton felgyorsult zonális légmozgás kelet felé irányuló impulzust ad nekik.
A teknõképzõdés, az áramlások meridionálisra fordulása azt is magával vonja, hogy a kezdeti, jobbára lineáris áramlás mozgási energiája egyre inkább forgási energiává alakul, ahogy a teknõ egyre délebbre nyúlik, és mind több ciklon jön létre benne. Ezzel együtt természetesen magának a teknõnek a haladó mozgása lelassul, az öreg teknõ végül stagnálni kezd.
Arra nem veszek mérget, hogy az általam leírtak légkörfizikailag teljesen megállják a helyüket. Van ebben hipotézis bõven. Mindamellett azt hiszem, követhetõ a gondolatmenetem.

Link

A tavalyi évben röpke fél évig stagnált az Atlanti teknõ, anélkül, hogy áthelyezõdött volna kelet felé. A tavalyi év éghajlati statisztikái elég nyilvánvalóan tükrözik is ezt.

"Az atlanti partoknál húzódó, dél felé nagyon megnyúlt teknõk nem szoktak keletre áthelyezõdni, az ilyeneknek mi mindvégig az elõoldalán maradunk."

Ez egyáltalán nem igaz, a nyugat-európai teknõk nagyon gyakran helyezõdnek kelet felé. Mint ahogyan a köv. napokban is kelet felé helyezõdik a teknõ és szépen lemászik rólunk az elõoldal. Nem is értem, hogy ezt honnan szedted. Cassano megfigyelésének is ez az alapja: a délnyugat-európai csapadékos, hûvösebb idõ, a teknõ kelet felé helyezõdésével a Kárpát-medencébe "áramlik" (nyilván nem az idõ áramlik ide, hanem a hûvösebb, nedvesebb légtömeg), pár napos, 1-2 hetes idõeltolódással.

Szeke: és a tavalyi év egyenlõ a "nem szoktak"-kal? Tehát, ha tavaly nem esett csapadék valamelyik hónapban, akkor ez abban a hónapban nem szokott esni?

Még annyit a teknõsödéshez, hogy az idealizált kísérleti berendezésben (forgókád) a lineáris áramlási kép ill. a teknõsödés (a Namias ciklus zonális ill. meridionális fázisa) egyszerre lép fel az egész hemiszférán. A valóságban -feltehetõen a domborzat módosító hatása miatt- fáziseltolódás lehetséges, azaz a ciklus különbözõ fázisai egymás mellett léteznek a hemiszférán. De feltehetõleg így is meghatározható az általános teknõsödés elméleti idõpontja, mely körül a tényleges teknõk kialakulásának ideje szóródik.
A kissé talán nyakatekert megfogalmazásom lényege, azaz következménye, hogy ha egy fejlett teknõ kialakult az atlanti partoknál, akkor máshol is nagyon könnyen hajlam lehet a teknõképzõdésre a félgömbön. Ez lehet a Cassano -féle megfigyelés elvi alapja.

Egyáltalán nem a mindenáron való ellentmondás kedvéért, de némi ellenvéleményt kell megfogalmaznom. Régi megfigyelésem, hogy az a hideg légtömeg, mely Nyugat-Európán áthaladva lehatolt Ibériáig, vajmi ritkán jelentkezik nálunk valamikor is. (Legfeljebb kerülõúton, délnyugat felõl és elsõsorban a magasban tud a Kárpát-medence fölé jönni)
Az atlanti partoknál húzódó, dél felé nagyon megnyúlt teknõk nem szoktak keletre áthelyezõdni, az ilyeneknek mi mindvégig az elõoldalán maradunk.
Elméletem az, hogy a teknõsödés során a polárfront lineáris légmozgásai egyre cirkulárisabbaká válnak, ahogy a hõcsere ciklus zonális fázisa meridionálisba fordul.
Ennek megfelelõen vannak fiatal, középkorú és öreg teknõk. A fiataloknál még sokkal kifejezettebb a lineáris, nyugatias légmozgás, azaz a keletre való áthelyezõdés. A fiatal teknõ még nem nyúlik túlságosan délre, az alacsonyabb szélességek (Mediterráneum) ciklontevékenysége még nem nagyon kifejezett. Az öregeknél mindez éppen fordítva van.
A mi spanyol teknõnk öregnek néz ki, stagnál, a ciklonok egy helyben pörögnek, legfeljebb igen lassan mozdulnak ék felé.
Nem ez a teknõ hozza majd a fagyosszenteket, ha egyáltalán... Ehhez makroszinoptikai átrendezõdés kellene.
Az igaz viszont, hogy a délnyugat-európai ciklontevékenység biztosítja az alacsony nyomású, meleg, de nedves légtömegek gyakori fölénk helyezõdését. Ilyen esetben hosszan tartó, perzselõ hõség nem valószínû.

A latolgatásoddal most teljesen egyet is értek. Viszont arra még mindig kíváncsi vagyok, hogy milyen primitív megfigyeléseid szoktak bejönni? Megoszthatnál párat, hogy mi is jobb elõrejelzõk lehessünk.

Magyarázkodásból ötös. Majdnem elhittem, hogy az 1 héttel ezelõtti hozzászólásoddal nem azt akartad sugallni, hogy a tavalyihoz hasonló száraz, kánikulai idõszak kezdõdik.

Ezt a hasonlóságot nem tudom, hogy mire érted? Minden lehülés vagy enyhülés hasonló. Ha nyáron jön egy hidegfront, akkor nagyon valószínû, hogy hasonló volt tavaly is, meg jövõre is lesz. Ugyanez igaz a kánikulákra is. Mind hasonló. Általában nagyon meleg van bennük és nincs sok csapadék sem

Kedves Anarki!
Köszönöm szépen, hogy ennyire figyelsz rám, megtisztelõ!
1 héttel ezelõtt semmiféle latolgatást nem tettem, egyszerûen csak leírtam, hogy hasonlóságot érzek. Jött is a meleg periódus, de ezzel nem fényezem magam, mivel ezt mindenki tudta, elõre volt jelezve... Ha júliusban jött volna, izzadtunk volna rendesen. Remélem, idén nem lesz sok ilyen "dezsavûs" periódus!
A tegnapi LATOLGATÁSOM viszont tartom, nem tud érdekelni, ha nem vagy rá vevõ.
Egyébként azt nem értem, miért tetted egymás mellé a két hozzászólást...? A csapadékos jövõ hétre vonatkozó elmélkedésemnek köze nincs a múlt heti megfigyeléshez, sokkal régebben beszéltem errõl Nyulival.
Sajnálom, hogy félreértelmezted, de nyilvánvaló, hogy vártad a lehetõséget, hogy támadj!

---

2 kérdés vetõdik fel bennem ma reggel:
- Lesz-e ma 18 óra és holnap hajnali 6 óra között zivatar a keleti országrészben? (kb. a Szeged-Miskolc közötti gyenge konvergencián)
- Lesz-e jövõ héten földközi-tengeri eredetû/mediterrán/sekély ciklonunk, kinek melyik elnevezés tetszik?

Szerintem teljesen jogos volt a reakció.
Szûk 1 héttel ezelõtt még egy hasonló primitív megfigyelésed arra engedett következtetni, hogy akár egy tavalyihoz hasonló száraz idõszak veheti kezdetét borzasztó kánikulával "amivel már tele a padlás", erre most leírsz egy olyan hozzászólást, amiben öntelt elégedettséggel konstatálod, hogy "ezúttal is megállja a helyét egy régi primitív megfigyelésed", miszerint hûvös, csapadékos hét veheti kezdetét. Ráadásul a fáklya egyre csak hût: Link

A kettõ csak nekem üti egymást?

1 héttel ezelõtt: Link
Most: Link

Az 1 héttel ezelõtti hozzászólásodnál már 2-3 napos idõtávban látszott az elõrejelzéseken a kialakuló spanyol teknõ. Így most már csak azt nem értem, hogy akkor miért nem fordult meg a fejedben, hogy csapadékos idõszak köszönthet ránk?

Nonszensz.

Link

Nekem is van egy olyan érzésem, hogy egyesek szánt szándékkal, provokatív jelleggel írnak be ebbe a fórumba és állandóan ugyanarról megy a vita... Nekem aztán végképp nem ez a célom, én szórakozni járok ide és beírom azt, amit gondolok, ha tetszik a véleményem, ha nem. Néha elõfordul, hogy tudom, hogy negatív reakciók várhatóak, így a beírásom után egy ideig be sem nézek, nehogy vitát robbantsak ki, mert tudom, hogy felveszem a kesztyût...

A megfigyelésem azért stabilabb lábakon áll, mint az elsõ két mondatodban írtad... Ha csak a tavalyi évet nézzük, akkor már nem olyan egyszerû a képlet. Dióhéjban leírtam a dolgot tegnap, nem látom értelmét bõvebben kifejteni. Az elmúlt években már folytattunk errõl eszmecserét Nyulival, aki szintén megfigyelte már ezt a dolgot, úgyhogy már csak ebbõl kifolyólag sem érzem sületlenségnek.

Az a gond hogy az utóbbi hetekben itt melegre csak még melegebb jött, ráadásul esõ nélkül Link . Úgy néz ki ma lesz a csúcs 32 körül, ezután már csak elviselhetõbb idõszak következhet Link Link .
Pár napja ebben a templomban imát mondott az idõs pap, a fõoltárról küldte a kérést 4 égtáj felé: Nyugodjon meg az idõjárás, ne gyötörje tovább az embereket. Ilyenre nem igazán emlékszik a helyi közösség, talán segít majd.

OFF: Hidegre meleg, melegre hideg periódusok szloktak érkezni. Na és? Az az érzésem, hogy ez a tél- vagy nyárfan státusz egyeseknél csak amolyan álcázás, az igazi cél a trollkodás. Akinek nem inge, ne vegye magára, jó lenne felhagyni ezzel. Pont.

:-))) És tényleg! Ott fészkelnek a csarnok mellett a platánfákon, jövõhéten majd lövök képeket. :-) Horgászverseny lesz, ott van a horgásztanya a fák alatt, eredményhirdetéskor mindig fedezékbe kell vonulni az "ajándékcsomagjaik" elõl. :-)))

Panelpatkány vagyok, úgyhogy nem olyan szoros a kapcsolatom az állatvilággal, hogy arra hagyatkozzak, bár a varjak viselkedését fel szoktam használni, õket nem nehéz megfigyelni... Sajnos mivel a nyári félévben nem nagyon látni õket mifelénk, ezért nem erre gondoltam. (Tényleg, van valahol az országban olyan hely, ahol nyáron is nagyobb számban jelen vannak? Én eddig egyedül Balassagyarmaton a sportcsarnoknál találkoztam ordítozó varjúsereggel ezidõtájt. )
Na szóval visszatérve az eredeti témára... Az Internet térhódítása elõtt kizárólag a TV-s idõjárás-jelentésekre és a teletextre voltam utalva, minden nap végig nyálaztam az összes oldalt a helyzetképtõl kezdve a vízállásjelentésig. A külföldi városok idõjárásánál fontos támpontokat találtam. A téli félévben az Oslo, Helsinki, Moszkva hármast néztem, nyáron pedig a Madrid, Lisszabon párost.
Mivel nyilvánvaló iróniával itattad át a hozzászólásod, így nem fáradozom azzal, hogy megpróbáljalak meggyõzni. Legyen elég annyi, hogy 10-14 napos késéssel nálunk is jelentkezhet enyhébb formában az az idõjárás-típus, ami ezekben a városokban aktuálisan uralkodik. A spanyol teknõsödés és drasztikus lehûlés kezdtetétõl számítva tehát nagyjából kiszámolható, hogy jövõ héten hûvösebb, változékony idõ várható...
Remélem kielégítettem kíváncsiságod! Csak folytasd tovább a mostani tevékenységed, olvasd le a modelleket, cinkelgesd a nyárellenzõket a cimboráiddal szimbiózisban, ezzel lehet ám fejlõdni!
(Remélem, holnap reggelig ízekre szeditek az "elméletemet"! Hajrá!)

Megy a hasa a varjaknak,vagy mire gondolsz?

Péntektõl újra megnyitják a csapot Link ?