Meteorológiai társalgó

Pontosan.
Egy évtizeden belül is elképesztõ különbségek vannak.A 40-es években volt olyan nyár,amikor a hõségnapok száma még az 5-öt(!)sem érte el(értékelem,hogy akkor még nem éltem )és volt olyan is,amikor ez a szám meghaladta a 40-et!
De nem kell ennyire messzire mennünk.Az elmúlt évtizedben is találunk meglepõ adatokat.

De jó, hogy nem akkor voltam fiatal!

A 70-es évek második felében voltak a valaha mért leghûvösebb nyarak, ez tény, azonban nem ez volt a jellemezõ, sõt véleményem szerint az volt a "szélsõség":-) Dehogy volt az, simán belefért mint a mostani forróbb nyarak:-)

Sok-sok adatot és évkönyvet, leírást bogarásztam át, az az igazság, hogy nincs új a nap alatt:-) viccesen olvasom pl az 1917-es kiadást, hogy az idõjárás "abnormális, sorozatban a 7. nagyon enyhe december", és biztosan megállították, hogy "mekkora szélsõség és mekkora éghajlatváltozás lészen":-)

És azóta eltelt közel 100 év és tényleg az az évtized volt a legenyhébb decemberek évtizede. De olvasva az 1921-es forróságról is megállapították ezt stb. szóval kérem szépen a globális felmelegedés volt, van és lesz mindig is:-)))))))))))))

Ma 29,5 fokot mértem, sajnos a hõségnap nincs meg, remélem kedden behúzom itt is, megérdemlem azt hiszem a szép április csokrot. Jó lenne nooo:-)

30,9 fok Újpest, nem rossz már csak 3-4 fokra van a napi rekordtól:-)

A 70-es évek elsõ felében 10-14 hõségnapot regisztráltak,a 70-es évek második fele viszont valóban elég pocsékra sikeredet.Találtam olyan évet is,amikor 10 alatt maradt ez a szám.A 80-as években viszont egyértelmûen emelkedõ tendencia látszik.Azaz,ha nem is csoda számba ment a 30 fok,de kétségtelen,hogy voltak olyan esztendõk,amelyek nagyon nem a strandszezonról szóltak,így önkritikát gyakorolva elnézésedet kérem,hogy rózsásabbra festettem a helyzetet,mint amilyen egyébként volt.
A 90-es évek(ez azaz évtized,amire már én is emlékszem)több alkalommal produkált már 30 hõségnapot megközelítõ,vagy ezt a számot meghaladó nyarat.
Vagyis,én már a meleg nyaras periódusban nõttem fel,valószínûleg ez az oka,hogy hihetetlen volt számomra az,amit az ezt megelõzõ 2 évtizedrõl írtál.

Tehát tartod,hogy a Délalföldön is csodaszámba ment úgy durván 20 éven keresztül egy-egy 30 fokos T max? "25-30 már durva forróságnak számított"
Ne haragudj,de én ezzel szemben továbbra is hitetlenül pislogok.
Az aláírom,hogy az általad említett idõszakban valóban hûvösebbek voltak a nyarak,mint mondjuk az elmúlt 20 évben,ugyan akkor a 40-es,50-es években nem egyszer +1-+2 fokos pozitív anomáliával zárt a nyár.

Valóban, de 1992 augusztusa nem a semmibõl jött, voltak elõzményei.
Az elsõ tartós, déliszeles nyári forróság, melyet nem követett értékelhetõ hidegfront, emlékeim szerint 1988 júliusában állt elõ.
Azelõtt (70-es, 80-as évek) nyáron csak prefrontálisan volt erõsebb délnyugati, déli légmozgás, 1-1,5 napig -aztán gyorsan megérkeztek a zivatarok, az esõ, a lehûlés. [esõ]

Egyébként az utóbbi évtizedek "döbbenetes" nyári forróságait minden esetben nyugatról közeledõ, de "besült" hidegfrontok elõtti déli, délnyugati légmozgás hozza. A 70-es, 80-as években is sokszor elõfordultak ehhez hasonló prefrontális helyzetek, azzal a különbséggel, hogy akkor a ciklonok nem cövekeltek le a Brit-szigetek környékén, hanem gyorsan haladtak kelet felé, és hidegfrontjuk áthaladt rajtunk. Ha stagnálni kezdtek volna, valószínûleg épp úgy masszívan ráhúzták volna Közép-Európára a forró afrikai levegõt, mint mostanában szokásos.

Elfogadnék egy újabb hasonló idõszakot. Még a 90-es években is volt néhány olyan nyár, amikor szinte meg kellett küzdeni a 30 fok fölötti értékekért. Az elõrejelzésekben akkoriból én is maximum 27-32-okra emlékszem, 28-33 illetve 29-34 már ritkaságszámba ment. Bezzeg az utóbbi években a 40 fok is többször megjelenik.

Ezzel teljesen egyetértek, nagyjából ezekre az értékekre emlékszem én is a nyugati végrõl.
Az elsõ igazán ütõs nyár, amely végett vetett a 70-es 80-as évek hûvösebb nyarainak az 1992 augusztusa volt.

Nem sértesz meg minket. De nem is kívánok errõl vitázni, hogy mi igaz, mi nem.
-----
Tyû, a "nemjóját", 29 fokos Tmax, langyos Dny-i szél, és erõs UV-B sugárzás jellemezte a mai kora délutánt. 4 km-es sétából 1,5 km már elég nehezen ment, erõsen izzadott a homlokom is. A fizikaizást nem is említeném. És még csak most lesz május.

Itt pont a fele, 14 fok, 14 fokos harmatponttal

Szép nagy nyitott melegszektora van a ciklonrendszernek: Link

Így van, a talaj nedvességtartalma nem tud ukkmukkfukk elpárologni, így igazából a konvekciót sem nagyon befolyásolja.

Közben 28,2 fokra ugrott a T, melegem van

Nem biztos,hogy jól emlékszel.

Nyugat-Európában tevékenykedõ front,már nem tud elvánszorogni hozzánk,holnap hoz egy kis borút maximum. Jövõ hetinél is hasonlónak tûnik az ens-ek,fáklyák alapján a felállás,20 fok alatti maximumok nem látszódnak a jövõ hétre sem,de némi csapadék lehet már. Korán indul a nyári idõ idén is...

Meg kell néznünk a másik oldalt, a hûvös nyári napokat is. Az 1970-es, 1980-as évek nyarain, pontosabban a nyarak elsõ felében néhány napos, 1 hetes idõközökben követték egymást az Atlanti-óceánról jövõ hidegfrontok. Tíz napra nyúló pauza már szokatlannak számított.
Ezek a hidegfrontok többnyire nemcsak konvektív eseményekkel jártak, a záporos-zivataros kezdet után rendszerint a talajon is bejött a hûvös levegõ, a csöpörgõ esõs, szeles napok egyáltalán nem mentek ritkaság számba. [esõ]
A hûvös napok maximumai 16-21, 17-22, 18-23, 19-24 C intervallumba estek, de nem volt szenzáció a 20 fok alatt maradó felmelegedésû esõnap sem.
Többnyire júl 15 és aug. 15 között volt 3-4 zavartalan strandidõt hozó hét, melyet az aug. 20 utáni lehûlés újfent hûvös idõjárása szokott lezárni.
Megjegyzem, fentiek Észak-Dunántúlra és a Balaton keleti medencéjére vonatkoznak.

Írták párszor, hogy csordultig a talaj nedvességgel, ha jön a meleg meg a napsütés csak kapkodjuk a fejünket, mert Cb Cb hátán lesz. A csodálatos KÜN-bõl eddig nem sok lett errefelé, ráadásul a belvizek már kezdenek eltûnni, a gépek után porfelhõ száll a földeken. 40 év alatt nem sok összefüggést tapasztaltam a talajnedvesség és a zivatarszám közt. Inkább a száraz idõszakban (pl. tavaly július) dördül meg gyakrabban az ég és nem a belvizek idején.

Jó a humorod, Brekusz, de az élcelõdés nem változtat a tényeken, sõt, elfedi azokat.
1960-as születésû vagyok, és 10 éves korom óta figyelem az idõjárást.
Kb. 13 éves koromtól nem telt úgy el nap, hogy ne hallgattam volna idõjárásjelentést (gyakran óránként meghallgattam azokat), és a Petõfi rádióban akkor még létezõ háromnegyed kettes idõjárás és vízállásjelentést is naponta hallgattam. Tehát tudom, mit beszélek.
A 70-es, 80-as évek nyarain a mérsékelten meleg napok maximumai 21-26, 22-27 fokosak voltak.
Ezek tették ki rendszerint a 92 napos meteorológiai nyár felét. A második félidõben voltak melegebb napok: 23-28, 24-29 fokos maximumok. Ezek rendszerint július második felében, augusztusban jelentkeztek, s már "hõségnapnak" minõsültek az egyszeri nép szemében.
A 25-30 már durva forróságnak számított, a 26-31, 27-32 pedig kivételesnek.
Ebbõl az idõbõl 32-37, 33-38, 34-39 fokos csúcshõmérsékletekre nem emlékszem.
Szóval, itt 3 lehetõség van: 1. A nyarak lettek melegebbek 2. A meteorológiai intézet elõrejelzõ (intervallum meghatározó) koncepciója változott meg 3. A kettõ együtt.
A magam részérõl a 3. lehetõséget valószínûsítem.

Az én koromban meg má a jégenkoronázásra is emlékeznek az emberek

Szinte a már megszokott módon 2-3 hét alatt a késõ télbõl a kora nyárba zuhantunk, a T jelenleg 27,0 °C, és még nincs vége mára. A hétvége és a jövõ hét már inkább az évszaknak megfelelõ lehet, 20 fok körüli maximumokkal és némi csapadékkal. Azonban eléggé a hideg/meleg-határon lehetünk, így egy konvektív idõszak elõtt állhatunk, noha komoly eseményekre személy szerint nem számítok.

Söt, 100-on felül már becsúszik 1-1 hótornádó (hónádó) is az emlékekbe

80-on felül pedig már a havas júniusokra is emlékeznek.

A szomszédom is aki már 60-on felül dettó ugyanezt szokta mondani.

Így van.A Délalföld és Sopron klímáját nem lehet egy napon említeni.
De azt gondolom a szubjektivitásnak is vannak ésszerû határai.Magyarországon a 25 fokot kánikulaként definiálni kb olyan,mint egy átlagosan +6-+7 fokos januárról azt állítani,hogy hideg volt.
Én Békés megyében nõttem fel és a 90-es években már bõven az eszemnél voltam ahhoz,hogy emlékezzek milyen nyarakat éltünk meg.Nyilván nem a tavalyihoz hasonlítom,mert az már az extrém kategóriába tartozik,de aki azt állítja,hogy nem voltak anno tartósan 30 feletti T-k az finoman szólva is ferdít.Ha lesz idõm utána nézek mi történt az elmúlt 50 évben.

Többek között ezek a megfigyelések is mutatják, hogy az 1970-es és 1980-as években lényegesen erõsebb volt az atlanti hatás a mi éghajlatunkban, mint mostanság.
Aki személyesen nem élte meg azokat az éveket, az is fogalmat alkothat magának az adatsorok alapján a változásról -aki megélte, még inkább tudja, mirõl van szó.
A dolog bízvást nevezhetõ éghajlatingadozásnak, azonban éghajlatváltozásnak még messze nem minõsíthetjük.
A stabil klíma sem jelenti azt, hogy nincsenek benne rövid idõtartamú ingadozások. Kis klímakorszakok vannak, és majdnem minden kor embere megfigyelhet életében 1-2 ilyet. Legfeljebb nem veszi észre.

A hõség és forró nap definíciója objektív, a kánikula megítélése szubjektív.
Nem is kánikulázok tovább. Gyermekkoromat Sopronban töltöttem. Halkan megjegyzem, hogy 1976-1990 között 15 év alatt összesen öt forró napot éltem meg, ellenben csak tavaly nyáron 6 forró nap volt itt (gondolom az Alföldön ennél jóval több).
Szintén az említett 15 éves idõszakban 158 hõségnap volt Sopronban, átlagosan 10,5 egy év alatt. Tavaly nyáron a METNET bázis szerint Jánoshalmán 77 hõségnap volt.

Nem akarlak téged, se anyádat megsérteni de ez nem igaz amit mondasz...Utánna lehet nézni nyugodtan hogy milyen T-maxok voltak akkor amikor anyád-anyáink gyerekek voltak..

Remélem a következõ etapban majd azzal ámítjátok magatokat és a társaságot,hogy 40 évvel ezelõtt 10 fokkal hidegebb voltak a nyarak.Lehet,hogy nálatok édesanyád a 26 fokot kánikulaként élte meg,de ez az érték a meteorológiában soha nem számított annak. 50 évvel ezelõtt is elõfordultak hosszú heteken át tartó forró periódusok!

Szubjektív.

Nagyon is jól mondja. Anyámtól is hallottam párszor, hogy az Õ gyerekkorában a 25 fok feletti értékek kánikulának számítottak. És az igencsak itt volt a Dél-Alföldön.

24-29°C között van az országban a hõmérséklet.
Gyermekkoromban nyáron az ilyen hõmérsékletû nap kánikulai napnak számított.
Ma a kánikulai nap ennél öt fokkal magasabb értékekrõl indul.