Meteorológiai társalgó

Most jövök a pince sorról,egész nap felhõs szeles napunk volt,kimondottan kellemetlen.Most kezd kisütögetni a nap!Ápr.6.-ika van,még senki nem metszett szõlõt,és ki van halva a hegy!Ilyenkor metszõolló csattogástól,nevetéstõl hangos a vidék!A rügyek megduzzadtak,de sem a kajszi sem a mandula nem virágzik!Akárhogyan is nézem,de a tavasz érdeklõdés hiányában valszeg elmarad!

Most jöttem meg a város határában lévõ kertünkbõl, és a 9 fok ellenére is szépen virágzik a gyermekláncfû.

Emellett a borult ég mellett az autóban már szépen felmelegszik a levegõ, ebbõl is érezni, hogy van már kellõ besugárzás, csak a napsütés hiányzik a jó idõhöz.

Bizony lesznek jó kis zúzmarás ködök is a talajon:-)

Szeke: így van ez nem múlik el nyomtalanul.

Link

Április tavaszi értékek még északon és a hó:
Link

így egy utolsó erõs anticiklon benne van a pakliban.

Kaszabubu, én nem vagyok tározó ellenes. De miért nem sok kis, emberléptékû tározóban gondolkodunk? És miért giga megoldásokban?

Gondolkodjunk má!
A Duna-Tisza csatorna sok mindenre volna jó. Vannak mérnökök,tervezõk, hogy leképezzenek egy megfelelõ alternatívát úgy a belvíz, mint az aszály leküzdésére.Köztes víztározókat, mint szelepeket kialakítva a hal szegény homokhátsági népeknek.
A múlt héten éppen elment a kollégám Szentes felé, hogy hozzon süldõ halakat a helyi lõtér melletti 30x150 méteres "vájkos gödörbe",hogy nyáron legyen valami sportos dolog is erre felé.
Pitom: bízok a napállás szerinti gyors melegedésben, a még itt megöregedett hideg.blokkot szétbombázza végre a besugárzás. Elég lenne már a ciklonokból.

Ugyanakkor jelen állás szerint a Föld eltartóképességének határán mozgunk, ebben pedig a fok-gazdálkodás kötve hiszem, hogy elegendõ tápláékot biztosítana...
Tehát nem félreérteni, nem ellene vagyok, hanem a világ jelenlegi fejlettségi szintje és a populáció eltartására ez kevés... Ilyen apróbb rezervátumokban, elszórtan nagyon jó, ha van, de ez nem a földi eltartóságra van méretezve! (és mielõtt ebbõl tovagyûrûzne a vita, hogy de miért is vagyunk ennyien, ez teljesen más kérdés, nem fórumtéma, úgyhogy erre ne térjünk ki! Köszönöm. )

Lász, nem hiszem, hogy ennél lejjebb kellene vinni; sõt annyi víz van most alul, hogy a visszapárolgás fékezi a lehûlést + felhõk is maradnak; lesz +1 foknál magasabb minimum is, kedvenc fagyzugogkat pedig ne számítsuk ide

Én híve vagyok a vitának, az érvek ütköztetésének! Mondj jobbat a fok-gazdálkodásnál! (A gabonakonjunktúra okozta népességrobbanást nem tartom elõnynek)

Persze nem akarok kolerában vagy maláriában megdögleni, de ma meg van 1 millió cukorbeteg, meg daganatos. Pont a mértéktelen szénhidrátbevitel miatt. Nem fogyaszt a társadalom elég nyers zöldséget, nyers gyümölcsöt, halat. Túl magas a bevitt energia, finomított szénhidrát. Errõl ír a sajtó 20 éve.

És ha már itt tartunk. Attól, hogy pattanásik feszítette az ember a föld eltartóképességét, attól még keményen túlterhelt az ökoszisztéma.

Azt gondolom, hogy ebben úgysem lesz egyetértés, felesleges tovább fokozni a kutúrált mederben folyó vitát Legalább ez ne öntsön ki, mint most a folyóink
Mivel a foki gazdálkodásnál úgysem látsz messzebb, pedig annak virágkora óta nagyon sokminden megváltozott...

De hogy valami meteorológia is legyen, elég ritka az, hogy ilyen magas napállás mellett "beszoruljon" az alacsonyszintû rétegfelhõzet; jelen esetben épp a magas napállás miatt már van annyi energia az atmoszférában, hogy ne totál homogén St, hanem Sc és Cu -felhõzet alakuljon ki...

De látod mi van: Kipréselte magából a megoldást a bürokrácia: gigatározók! (tiszta 60-as évek!) De persze semmi sem lesz belõle, mert senki nem fogja azt mondani, hogy tessék: "árasszátok el a földemet nyugodtan 8 hónapra!" Kell is meg nem is. Ha árvíz van, akkor "gátat mindenhová", ha aszály, akkor meg Duna-Tisza csatorna! Ez a skizoid gondolkodásmód zavar engem kissé.

azért volt még pár elõnye a vizek lecsapolásának..
-nem hinném hogy örülne valaki egy kolera/malária járványnak
-a Balatont úgy ahogy van el lehetne felejteni.
valahogy így nézett ki a medence az árpád korban
Link
egyébként a középkorban többszázezer km csatorna volt az országban (ár- és belvízvédelem)
sajna a török idõkben elpusztult.

Nézzünk elõre kicsit. Mikor lesz már kész a Duna-Tisza csatorna? Tass- Kunszentmiklós-Solt-Kiskõrös-Jakabszállás-Majsa-Forráskút-Mórahalom-Tisza.
De szép lenne, olyan kacskaringós,mint a Tisza. Lehetne öntözni, leszabályozni a belvizeket a Homokhátsági földeket.Ez megérné.

Igen, csakhogy az általad emlegetett korban a Magyar Királyság összlakossága annyi volt, mint most a csonka ország 3 megyéjének, ráadásul az Alföldön még azon viszonyok között is alacsony volt a népsûrûség. Ezt képes volt eltartani az a kevés föld, ami az ingoványos területek között maradt. Most azonban ez lehetetlen lenne jelentõs import nélkül. Igaz, hogy hal nagyhatalom lennénk, aminek én személy szerint örülnék, de ha emberi szempontból mérlegre tennénk a lecsapolás elõnyeit és hátrányait, akkor szerintem a kétség még a közelébe sem férkõzhet annak, hogy elõny felé billenne a dolog. A mértékén én is tudnék vitatkozni (pl az árterek szélessége valóban lehetett vona nagyobb, noha ez már az elején kudarcott vallott árvízvédelni szempontból), de a hónapokra elöntött területeknek """"""csak"""""" az ökológiai diverzitás szempontjából lenne haszna.

(Ha még távolabbról nézzük a dolgokat, akkor ennek ez a rendje: végletekig fokozod a szerves anyag kiaknázását a környezetbõl, majd egyszercsak eltûnsz az evolúció süllyesztõjében. Vélemyényem szerint ez ellen nem tudsz mit tenni, inkább örülj, hogy nem teljesen a végére születtél a folyamatnak és talán szerencsére meghalsz még mielõtt igazán bedurvulnának a túlpörgetés betegségei. Na de ez már nem meteorológia)

Romantikával tekintek azon vízivilág felé amirõl te is írsz! Nincs túlzás benne, ha azt írom a fénykorban Kövesdrõl Debrecenbe el lehetett jutni ladikkal az áradások idején. A borsodi mezõséget ismerem. Most komoly projektek vannak fõként a madárvilág életfeltételeinek javítására, csatornákat duzzasztanak, magas fokú természetvédelmi tevékenység folyik ott, mindez úgy, hogy a legelõk, állatállomány is nagy számú. Remek dolog ez. Az igazság valahol a középúton van. Kellenének az ilyen irányú tevékenységek, több víz, víztározó, csatorna, morotva, tehát visszaadni többet a vízivilágnak, és komolyan csökkenne az árvízveszély. Ugyanakkor ott a másik oldal, jogos kritikával, ez bizony emeli a belvíz szintet, stb. Ha megkérdezed az egyszerû borsodi mezõségit, aki világ életében ott élt, nagyon ellenséges a víz térhódításával szemben! Sokat küzdöttek a vízzel, mert belvíz képében kíméletlenül vissza akarja hódítani azt, ami az övé volt mióta világ a világ. Én nagyokat hallgatok, velük sem értek egyet, de a szélsõséges természetvédelemmel sem. (Mondom, most nem az van a borsodi mezõségen, hanem szerintem egy értelmes törekvés). A ma ott élõ emberek sem nagyon értik már mi az a foki gazdálkodás, de még él a népi emlékezetben: "más se volt csak hal". Nagyon sok emlék õrzi ezt a világot. Nincsenek azonban elragadtatva a vízi világ gondolattól, legalábbis én ezt tapasztalom. Halászatból néhány ember élt meg egy faluban, a többi a mezõgazdaságból . Elkúrt egy világunk van, és ez mostanában csak rosszabb lett. Nézd mire adnak úniós, és egyéb támogatást, réteket , legelõket törtek fel az utóbbi években is, ahol az életben nem volt földmûvelés, hanem csak állattartás. Nagyon messze van ez a világ attól, amit az itt élõk megélhetésére, a természeti környezet kialakítására ki lehetne aknázni belõle. A térségben a Török idõkig virágzott ez a gazdálkodás (foki), abban az idõben pusztult el, és utána abban a formában már nem is tért vissza. Szebb jövõt!

Számomra a válasz egyértelmû. Nem érte meg. Illetve pontosítok: a gabonakonjunktúra nagyon megérte a nagytõkés rétegnek, mint ahogy a Nasszer-gát is pár milliárdost tesz gazdagabbá. A többiek csak statisztálnak. És kapnak érte olcsó(?) kenyeret, áramot

Néha ki kell sarkítani a dolgokat, hogy tisztán lássunk bizonyos összefüggéseket.

Az már eredmény, ha felteszik néhányan a kérdést: "Megérte-e?"

Minden éremnek van két oldala.
Abban egyetértek Nanoval, hogy szívnád a fogadat azon, ha háromszor annyiba kerülne minden jelenleg; viszont amikor ezt az egészet elkezdték szabályozni és nyertek millió hektárokban mérhetõ termõföldet, a korabeli Magyaroszág vált az egyik maloimipari központtá a világon. Ez adta meg az alapot az akkori gazdaság fellendelüléséhez (boldog békeidõk), és gyakorlatilag egy széleskörû minfrastruktúra épült ki (pl. gyárak, a vasúthálózat), ami a korabeli mezõgazdaság eredményei nélkül nem valósulhatott volna meg. Az már más kérdés, hogy a kiszáradással együtt megtelepedett az ember és az infrastruktúra korábban ártérnek számító területeken, de azért önmagában nem biztos, hogy az egész dolgot ennyire kisarkított látásmóddal kellene kezelni...

Klasszikus példa Egyiptom, Nasszer-gát: nincs termékeny iszap a Nílus-alföldjén, de van vízerõmû, és elektromos áram... Lehet ott is felteszik a kérdést: megérte?

Én a most leesõ vízbõl, azokon a területeken, ahol nagy az elöntés egyszerûen víztározókat létesítenék, és aztán a szárazság alatt lehetne mibõl öntözni...