Meteorológiai társalgó

Na, ezt biztos nem tudtam volna így kifejteni, köszönöm
Közben most éppen mindkét modell lehûlést vár Karácsonyra, legalábbis az elejére. Sõt, kis hó is eshetne.
Link
A 25-ei enyhülés most már 26-27-re csúszott, 24-én pedig -7 -8 körül a tagok átlaga, és csökkent a szórás. Sajnos még mindig túlságosan szór, hogy biztosra menjünk, de a 25-ei enyhülés esélyét 60-ról most már olyan 30-40%-ra csökkenteném, 25-e után viszont még tök bizonytalan, most még enyhülés látszik, de abból lehet csak az átlagra való visszatérés is, ha ez marad(na) a tendencia. De erre semmi biztosíték nincs ugyanúgy.

Az OMSZ 2 hetesén is látszik, hogy még a profikat is csúnyán meg tudja viccelni a mostani felállásból eredõ súlyos bizonytalanság, így nem csoda, hogy nagyon nehéz eltalálni.
Ezért (is) vagyok én is nagyon-nagyon óvatos még 4-5 napra is
Mindenesetre a télies Karácsony-kezdetre, ha ebben 24-e is benne van, én most már nem csak lyukas garast adnék, hanem akár meg is tenném, egyelõre kicsiben

Igen, egy picit én is elbizonytalanodtam, mert egy jó öreg barát jelenik meg a 18Z fáklyán: a buborék: fent is sok tag, lefelé is sok tag, kettõ között 1-2 lézengõ. Ez mintapéldája a buboréknak, utána olyan kicsi a szórás, hogy csak na 5 fokon belül egy 19 °C-nyi szétnyílás után.
Ez viszont egy futás csak, a tagok fele csak, és 4 olyan fáklya után, mely nem ezt várja. Emellett a fõ futások (ECM, GFS) 12-13 futásból 1-2 esetben nem adták az elõoldalt, és ha nem adták, skandi AC-nal számoltak. Link Itt látszódik egy második pukli a nagy leépülés elõtt. Ahogy beüt a leépülés (23-a), beenyhülnénk, de lenne brit AC-kezdemény (27-étõl, totál bizonytalan), ami végül nem engedne erõs enyhülést (ÉNy-i irányítás?). A kettõ közötti rés idejére várható az elõoldal (23-27, ebbõl bemelegedés 24-25). Ha a skandi AC kitart a brit AC megerõsödéséig, akkor elmaradhat. Annak a második puklinak 25-26-áig ki kellene tartania, ami nagyon sok és jelenleg nem ez várható (nézzétek meg az egységes mélybúvárkodást 24-én a skandi P-fáklyán). Innen a 90%-om...
Télies karácsonykezdet-változatra egy lyukas garast sem adnék, de ennek lehet, hogy az is az oka, hogy nincs túl sok pénzem kockáztatni

(
Ezt most nem konkrétan a mostani vitához írom, de ha már belemegyünk a statisztikai módszerekbe, akkor hasznos infó lehet. Ugyanis úgy veszem észre, hogy a terjedelem és a szórás fogalmát néhányan összemossák. Pl. most nálad láttam a "szórási terjedelem" fogalmat, ami számomra teljes képzavar .
Szóval: a terjedelem a legnagyobb és a legkisebb érték különbsége. A szórás pedig egy bonyolultabban számolható valami, de egy statisztikában tkp. a terjedelemhez gyakran hasonlóan viselkedik. Mikor? Akkor, amikor az értékek eloszlása szimmetrikus, vagyis az eloszlásnak nincs ferdesége ((és magasabb páratlan sorszámú momentumai)).
Miért kell megkülönböztetni õket, ha ferde az eloszlás? Pont azért, mert ha az eloszlás nagyon ferde, akkor az átlag a mintatartomány valamelyik széléhez közel futna, a szórástartomány pedig definíció szerint szimmetrikus az átlagra. Extrém esetben tehát a szórástartomány egyszerûen kilóghat a mintatartományból.
Az már csak hab a tortán, hogy egy mintában a szórástartományba a mintaelemeknek csak kb. a 68%-a esik bele (ez 20 elem esetén már egész jó közelítés, de ez is csak akkor, ha nem ferde az eloszlás).

A szórás tehát a második momentumból származik, és a definíciója független attól, hogy milyen eloszlásról beszélünk. De attól, hogy valamirõl úgy gondoljuk, normális eloszlást követ (pl. a hõmérséklet), ami szimmetrikus az átlagra, attól még egy minta belõle (pl. egy 20-tagú ENS-adatsor) lehet extrém ferde, vagy akármilyen is. Ezért, ha részletesen vizsgáljuk statisztikailag, akkor nem mindegy, hogy mikor beszélünk szórásról, és mikor terjedelemrõl.
)
Egyébként az új futások engem is kicsit elbizonytalanítanak. Lehet, hogy a bemelegedés mézesmadzag-szerûen elmegy a modellekrõl lassan. Most megin az van, hogy kell várni még egy vagy két futást. Ha olyan képe lesz a fáklyának megint, mint délben volt, akkor tartani fogom, hogy Rudolfking várakozása reális, mint ahogy az elõbb írtam. (Ez szerintem olyan dolog egyébként, hogy be meri-e vállalni az elõrejelzõ, vagy megvárja, míg egybemásznak a tagok melegedései.)
Sze: ja igen, még az volt.
Ja, az írott elõrejelzések is csaponganak, én láttam ilyet is, olyat is. Egyelõre azok a hideg felé tendálnak, de van egy olyan érzésem, hogy itt sokan bukni fognak. Ha más nem, akkor meg a mostani modellfutások, ami azért talán kevesebbszer fordul elõ. Mindenesetre jó kis szétszóródó "fáklyát" lehetne azokból is összerakni .

Ez még a 12z, nem? A 18z-t még megvárom, tanulságos lehet
Fura lehet annak a laikusnak, aki idetéved, és enyhülésekrõl olvas, miközben itt meg... Link

Amit Rudolfking mond, arra én is felfigyeltem, de meg akartam várni, tendencia lesz-e. Tényleg az van, hogy a melegedést pl. a GFS-fáklya ide hozzánk úgy várja, hogy a tagok szinte azonos mértékben bemelegítenek, majd ugyanoda visszaesnek, csak a bemelegítés kezdete az, ami nem ugyanakkor lenne. Megjegyzem, a mostani futásban ez jóval kevésbé látványos, mint a 6, vagy a 12 UTC-sben volt, ami azért megingat kicsit: Link
Ezért én is azt mondom (most már), hogy az átmeneti melegedés valamikor megjön, kb. 80-85%-ra veszem. Az idõpontja a fõ kérdés, illetve a mértéke sem tisztázódott (legalábbis a mostani fáklya e téren ismét jobban szór).

A másik, a T500-fáklyán még 20-ára látszó megugrás, amit sem a T850, sem a T2m nem követ. Ez erõsítheti a hidegpárna esélyét, de ez is csak átmeneti lehetne, mivel a nyomásfáklya szerint rögtön utána csökken a nyomás: Link , és elõoldalról lenne szó a tagok többsége szerint, ami talán a mostanihoz hasonló forgatókönyvet eredményezne.

Sok szöveg, de a lényeg ugyanaz: az idõjárás nem a statisztikát nézi, és fõleg nem az ensemble átlagot. A tagok szórása nem azt jelenti, hogy akkor most azon intervallumon belül bármi lehet - ez eddig is nyilvánvaló volt. Egyszerûen csak a bizonytalanságot jelzi, amit az egymást követõ, egymástól merõben eltérõ fõfutások is jeleznek. Nézd csak meg az elõzõ pár kommentet.
Ha ennyire bizonytalan a helyzet, akkor a tagok rövid távon durván szanaszét fognak szórni - ha ez a szórás egy tökéletes normáleloszlás lenne, akkor az ENS átlag szépen vízszintesen tartana. De nem így tesz, viszont hogy éppen csökken vagy nõ, az csak abból adódik, hogy éppan az adott idõpontra x> vagy x< tag dobott-e átlag felettit.
Mondom, egy jól megjósolható eseménynél (mint a most hétvége is volt) a szórás is kicsit, és itt az átlag is többet mond. Ilyen idõtávnál és ilyen makrohelyzetnél a statisztikai ismeretek sokszor bevihetnek az erdõbe is. Figyeld meg, hány verzió lesz még 24-éig

Egyébként biztos vagyok, hogy eddig is értetted, amirõl beszéltem, de abban is biztos voltam, hogy a focis példa le lesz ütve. Egy erõs sarkítás volt, a szemléletesség érdekében.
Minden amit leírtam, tartom: *megjósolhatatlan* a karácsonyi idõjárás jelen pillanatban, +10 és -10 fokok között (talajon) szerintem még mindig bármi benne van.
Nézd csak meg akár az OMSZ elõrét. Õk akkor szintén nem látják azt a nagy 90%-os biztonságú elõoldalt?

Szerintem borzasztóan rossz a focis példa. Ugyanis az idõjárás nem úgy mûködik, hogy december 24-én van egy -5 fokos T850hPa szint, amit el kell találni. A fociban a kapu a fix pont és megannyi szögbõl lehet mellé lõni. Az idõjárásban pedig az aktuális hõmérséklet, légnyomás, szél, csapadék mondható fix pontnak, viszont a jövõbeni idõjárási paraméter december 24-én már egyáltalán nem fix, mint a kapu a pálya szélén.

Van egy olyan érzésem, hogy Statisztikából nem lehettél valami jó, mert továbbra sem veszed figyelembe, hogy az átlag és a szórás együttes alkalmazása rengeteg hasznos adattal szolgál az elõrejelzett perturbációk értékelésénél. Kíváncsi lennék, ha az OMSZ ECM fáklyán nem tüntetnék fel az átlagot, meg az operatív futást, csak ezt a pirosan satírozott szórási terjedelmet, akkor hogy tudnál belõle elõrejelezni...

Persze elképzelhetõ, hogy egy szélsõségesen elszálló perturbált tag, ami 180 órára -15 fokot mutat... végül bejön, de sokkal kisebb a valószínûsége, mint annak, hogy az átlag által felvázolt -3 fokos hõmérséklet lesz a mérvadó. (a számok csak kitalációk, a valósággal való bármilyen egyezés a véletlen mûve)

Mielõtt azzal jönnél, hogy: "látod-látod Anarki... az a P9 tag látta, hogy 180 óra múlva -15 fok lesz és végül az is lett..., pedig az átlag azt mutatta, hogy csak -3 fok lesz".... arra az a válaszom, hogy figyelmen kívül hagyod az idõtényezõt, illetve azt, hogy a mérõhálózat, amibõl ezek a számítások az adatokat nyerik nem tökéletesek. Pont ezt a tökéletlenséget írja le az a 20 (GFS) - 40 (NCEP) perturbáció.

Konyhanyelven fogalmava: az átlag azért emelkedik december 24-én, mert több tag szór felfelé, mint lefelé. Ennyi. Az átlag azokat az értékeket követi (illetve abban az irányban mozdul el a szórási terjedelmen belül), amelyek a mintában gyakrabban fordulnak elõ. A legvalószínûbb, DE NEM a biztos folytatást mutatja.

Átlagban 1 héten túl, de kritikus esetekben 3-4 nap után is kb. annyi haszna van az operatív futásnak, mint akármilyen rossz felbontású perturbált tagnak.

Szeretettel ajánlom neked ezt az olvasmányt: Link (forrás: met.hu)

A futások átlaga stabilan megugrik Link 24-e és 25-e között, ez a karácsonyi elõoldal lassan borítékba tehetõ. Van ugyan egy-két eltévedt futás (GFS 06Z pl.), de döntõen masszív elõoldallal számolnak a modellek. 1-2 fáklyatag van, ami nem megy valamelyik idõpontban 0 fölé, csak még csalóka a távolság miatt (200 óra), hiszen az idõpont bizonytalan, így nem ugyanakkor ugranak a magasba a tagok. Ha ezt közelebbi idõpontban, szinkronizáltan tennék, átláthatóbb lenne a dolog. Ezért én ennek a bemelegedésnek kb. 90%-ot adnék, hogy valamilyen formában létrejön és bõven érinti hazánkat. A folytatás 200 óránál jóval messzebb van, így csak tipp, de szinte 90% az is, hogy az elõoldal nem lesz tartós. Minden tag, ami a magasba ugrik, vissza is esik a kiindulási helyre. Míg -1 °C alatt 1-2 tag marad 24-én este, 28-án hajnalban csak 2 tag, ha +1 °C _fölé_ megy! A visszahûlésen a pontos menetrendet még nem látom sajnos, de skandi AC nem néz ki ( Link ), így brit AC miatt skandi ciklon mentén érkezhet valami... Link Ez a hideg már elõoldalas, óceáni jellegû is lehet, a keleti lábas hideg esélyei januárra szorulhatnak. Moszkva: Link Így számolni kell a havazáshoz alacsonyabb T850 igénnyel, meg a szokásos forgatókönyvekkel. Persze ez már szilveszteri mese, melynek a beválása...
Ami megint kevésbé esélyes lehet, az a klasszikus zonalitás. Mint a rosszabb teleken, erõlködnek-erõlködnek a modellek, de nem tudják 180 órára hozni.

Anarki: kb. ugyanarra gondolunk!