Kedves Észlelõtársak!
Többszöri módosítás után, a vizsgaidõszak végeztével, végre elkészülhetett az ötfokozatú, Smith-féle zivatarskála, melyet saját tapasztalataim alapján alkottam meg, és magamról neveztem el, mert hát végülis én csináltam. kacsint
Igaz, hogy január vége nem igazán a zivatarok idõszaka, de úgy gondoltam, most osztom meg veletek, és ha elnyeri tetszésetek, akár nyáron már használhatnánk is. nevet

Íme tehát a Smith-féle zivatarskála:
I. S1 – gyenge zivatar
Ha egy zápor folyamán néhányszor megdörren az ég, akkor gyenge zivatarról beszélhetünk, melynél a csapadék többnyire kevés, általában nem haladja meg az 5 mm-t, és szinte kizárólag felületi villámok tapasztalhatók.
II. S2 – mérsékelt zivatar
Ez felel meg egy közepes erõsségû zivatarnak. A vihar maximuma idején 1-2 kisülés van percenként, a jó néhány felületi villám mellett vonalas is elõfordulhat, és leggyakrabban 5-10 mm körüli csapadék jut 1 m2-re. Ha igen heves csapadékhullás figyelhetõ meg, már gyenge elektromos aktivitás esetén is S2-esnek tekinthetjük a zivatart.
III. S3 – erõs zivatar
Az ilyen zivatarok fõ jellemzõje a percenkénti 3-5 villámlás a legaktívabb idõszakban, a sok felületi és a jó néhány vonalvillám mellé 1-2 közelebbi lecsapó is társulhat. Emellett pedig a csapadék mennyisége legtöbbször eléri a 10-15 mm-t, erõs kifutószél jelentkezhet, és kísérheti akár apró szemû jég is. Legalább 5 percig tartó heves csapadékhullás esetén eggyel, felhõszakadás méretû intenzitásnál kettõvel alacsonyabb fokozatú villámtevékenységre is megadható ez a kategória.
IV. S4 – heves zivatar
Ez már komoly vihar, melyet intenzív zivatartevékenység kísér, gyakoriak mind a felületi, mind a vonalas villámok, és több közeli lecsapó is lehet, a dörgések zaja pedig gyakorta egymásba ér. Jellemzõen 15-20 mm vagy még ennél is több csapadék hullik, erõs, sõt viharos a kifutószél, ha pedig jégesõ is van, akkor a jégszemek átmérõje a 2 cm-t is meghaladhatja. A négyes fokozatú besorolás abban az esetben is indokolt lehet, ha S3-asnak megfelelõ villámtevékenység mellett a csapadék intenzitása hosszabb ideig heves, vagy S2-es erõsség esetén felhõszakadást elérõ.
V. S5 – pusztító zivatar
A zivatarnak ez a fajtája általában S4-es, csupán annyiban különbözik tõle, hogy a nagy méretû vagy mennyiségû jég, a szélvihar, esetleg tornádó, villámcsapás vagy adott körülmények között, a hirtelen lezúduló, kiadós csapadék által már károkat okoz.
Kiegészítõ megjegyzések:
A fenti kategóriákba való besorolásnak az elsõdleges alapja a villámtevékenység, és csak kivételes esetekben a lehulló csapadék mennyisége vagy intenzitása.
Ha viszont az elektromos aktivitás alapján egy adott fokozathoz tartozó zivatarnál szokatlanul kevés a csapadék, akkor valószínû, hogy nem a közvetlen közelünkben vonult el a centrum, így ennek megkülönböztetésére zárójelbe tesszük a kategória jelét: pl. (S3).
Másik esetben, ha egyáltalán nincs csapadék (száraz zivatar) vagy éppen csak nyomnyi mennyiségû, akkor a jelölés módja, hogy nyitott zárójelet alkalmazunk: pl. )S2(.

Elsõre lehet, hogy bonyolultnak tûnik, de igyekeztem az összes esetet belefoglalni, ami csak létezik. Várom a véleményeteket, mi az, amit jónak találtok, min kellene változtatni, vagy ha tud valaki olyan konkrét eseményt, amit nem lehet besorolni. Szerintem jó lett, de ez az én szubjektív meglátásom, és természetesen csak egy ötletrõl van szó. nevet
Ja, és bocs a hosszért. kacsint