Erősen gondolkodom azon, hogy vajon az idei "nyár" a legótvarabb-e amit megéltem. Nyárnak nem is nevezném ezt, ez nem nyár, ez egy genocídium, egy száraz hőpokol, aminek én továbbra sem látom a végét. Voltak azért már az életem során cifra nyarak, de ez az idei mindent is alulmúl. Júliusig bezárólag voltak életmentő záporok/zivatarok, de ezek is eltűntek. Teljesen kiégett minden, Pécs és a Mecsek romokban van. 
És a legparább az, hogy könnyen lehet, hogy ez "hátralévő életünk egyik leghűvösebb nyara"....
Tudatosan nem is tervezünk semmilyen programot a nyárra, felesleges, élvezhetetlen (nekünk).
Április-május-szeptember-október itt érdemes nyaralni, programozni. A turizmus is kezd szerintem átalakulni, egyre többen inkább tavasszal-ősszel (vagy télen) pihennek, nyáron pedig a túlélés a cél. Még véget sem ért ez a pokol, de már azon jár az agyam, hogy hogyan fogjuk túlélni a jövő évi mészárszéket, milyen stratégiát kell alkalmaznunk a túlélés érdekében. Látom az embereken, hogy fizikailag és mentálisan is kikészültek. Olyan rekordok dőlnek meg betegforgalom szempontjából, ami még a legrosszabb rémálmainkban sem fordult elő.   
A mai hidegfronttól semmit se várok, max egy kis szelet és pár csepp esőt. Aztán ne legyen igazam.