Ma délután kihasználtam, hogy nem volt gusztustalan meleg és biciklire pattantam. Áttekertem Nagymágocsra, ami 10-12 km-re nyugatra van a város szélétől. Így átmentem azon a kis folyosón, ahol júniusban folyamatosan közlekedtek a környék zápor és zivatarcellái, illetve a július is erősen indított egy erős zivatarral, felhőszakadással.
A bőséges csapadék megtette hatását. 2-3 méter magas kukorica és napraforgó táblák között haladtam. Alatta a föld is jó saras volt, az árkokban állt a víz. Nagyon keskeny sávban van ez az oázis, Nagymágocshoz közeledve már látszik, hogy kevesebb csapi volt.
A növénytermesztés egy bizarr szerencsejátékká változott.

beillesztett kép