A fõn magashegységek környezetében alakul ki, amelynek áramlás felõli (luv) oldalán az érkezõ levegõ felfelé kényszerül, lehûl és nedvességtartamát a hegy ezen oldalán adja ki.
A levegõ a gerincen átbukva, immáron kiszáradva a másik (lee) oldalon leáramlik, felmelegszik és ezáltal relatív nedvessége jelentõsen lecsökken.
Európában legismertebb példája az Alpok mentén figyelhetõ meg, itt a déli fõnként nevezett esetben a dél felõl érkezõ levegõ a hegygerinceken átbukva a hegység északi oldalán idézi elõ ezt a száraz, meleg szelet. Ennek analógiájára azonban létezik északi fõn is, ekkor az északi szél okoz a déli oldalon fõn-jelenséget.
A fõnös hatás nálunk az Alpokalján is megfigyelhetõ kisebb mértékben, nyugatias, délnyugatias szél esetén. Így talán a Kárpátok lee-oldalán is elképzelhetõ, de nem tudom, hogy a mai felszakadozást DK-en ez okozta-e.