Érthető az simán, csak az emberek nagy része úgy gondol egy vízgyűjtő területre, mint egy terasztetőre; ha esik, akkor kb lefolyik minden az IBC tartályba. Hát a természetben ez “””kicsit””” bonyolultabban működik laza
Egyrészt a lehulló csapadék egy része azonnal a vegetációval találkozik. A Balaton vígyűjtőjén meg főleg nagy a fás lombozat aránya (nyilván nyár elején a legnagyobb) Nem megyek bele, a részletekbe, mert tényleg bonyolult (lecsepegés, felületi párolgás, szél stb), de a lényeg hogy a csapadék egy jelentős része (10-20% is akár), már ott “elvész”. Aztán jön a második front, a lágyszárú növényzet hasonló, de kisebb hatással.
Másrészt, azonnal elkezdődik a víz feldolgozása a vegetáció által Ez is nagyon jelentős. 
De a legjelentősebb a talajok vízmegtartó képessége. Különösen a mostani csapadékhiányok idején. A lefolyási tényező szinte nulla (Ez jutna ugye 1-2 nap késéssel a befogadóba). De mint látható ez most tényleg szinte zéró:

beillesztett kép



beillesztett kép



(Eléggé leegyszerüsítve: lefolyás=csapadék—vízbevétel)

Aztán még ide jön, hogy ilyenkor szintén nagy a tó felületi párolgása. Nyáron nagyjából ez átlagosan 10 mm/nap. Ha  az EGÉSZ vízgyűjtőn lehullott 10 mm csapadékból az ÖSSZES víz AZONNAL a Balatonba folyna, akkor kb 8-9 centivel emelkedne a vízszint. A feltiek alapján azonban magyon nem így van, szóval meg kell szorozni jópár 0,1-0,3 közötti értékkel, ami gyorsan a 0-hoz közeli érték lesz, amiből ha kivonjuk a párolgást, akkor veszteség. No hát nagyjából ígyvidám