Az, hogy az előrejelzésekben nem szerepel az orkán erejű szél kategória ( pontosan 118 km/h, igen) , az nem jelenti azt, hogy ne fordulhatna elő Magyarországon 118 km/h feletti lökés az erre frekventált helyeken, pl. Balaton környéke, vagy éppen Bakony. 
Megkockáztatom, hogy minden 4-5. erősebb hidegfront ény áramlásnál okoz orkán erejű széllökéseket pl. a Kab - hegyen.
Mióta áthelyezték a mérőt egy kissé csendesebb részre, azóta szerényebb értékeket mér, de régebben mikor az igen szeles helyén volt a mérő, akkor egy gyengébb hidegfront is produkált 120-130 km/h - a lökéseket, az erősebbek pedig 140-150-et is. 
Ugye ott a két db 2010-es rekordja 166, ill. 172 km/h-val.
Ebből kiindulva akár a GFS, akár az ECMWF tegnap déli futása simán jelenthetett volna az ország egy - egy pontjára orkán erejű lökéseket, hiszen pl. Veszprém térségére 100-105 km/h közötti lökéseket számolt az ECMWF  febr. 5. szerdára. Ez Kab - hegyen 140-150 km/h. 

A csapadék előrejelzés hasonló. Főleg a nyári félévben gyakori jelenség, hogy az OMSZ azt írja, akár 50 mm is hullhat felhőszakadásból vagy az ismétlődő konvektiv gócokból.
A valóság többször is a duplája, néha triplája lesz a max. csapi összegnek. 
Sokszor nem kerül bemérésre, időnként igen. 
Pl. tavaly egész sűrűn volt nagy csapadékos helyzet, ha jól emlékszem, akkor nyáron az OMSZ 8 alkalommal mért 100 mm feletti napi csapadékösszegeket.
És a valós szám sokkal több is lehetett, mert több alkalommal nem érintett állomást a extrém csapadék.