Sajnos nem csak a talajtérképekbõl áll a dolog. A helyzet ennél sokkal összetettebb.
Egy megfelelõ csapadékmennyiségû õsz után ha a tél átlagos vagy akár annál kissé szárazabb csapadékviszonyokkal telik, akkor a talajnedvesség még kisebb csapadékok mellett is szinte országosan megfelelõ tud lenni. Vagy teljesen telített.

Tavaly összességében országos átlagban valamivel csapadékosabb volt az õsz, ráadásul a csapadék nagyja szeptember végén, október közepén hullott le, amikorra a " nyári hatás " már gyengül.
A talaj telített lett október közepére szinte az ország egész területén, minden szinten.
Ezután jött 2 száraz hónap, november az átlag csapadék felét, december pedig a negyedét sem hozta országos átlagban. Mégis az idõszakos kisebb mennyiségû esõk telítettség közeli állapotban tartották a talajt.
A január nagy része is kevés csapadékot hozott, a havi összeg mintegy 2/3-át a 6-11-e közötti kiadós csapadék szolgáltatta. Így átlag feletti lett a hónap, de nem szignifikánsan.

Télen csökken a párolgás mértéke, jóval kisebb mint nyáron, a nap beesési szöge igen alacsony, így nem tudja szárítani a talajt, az idõ is jó esetben hideg vagy enyhe, de nem meleg.
A szél számottevõ hiánya is közrejátszik. A napos órák száma is alacsony novembertõl - februárig. Általában.
Ezek miatt látod azt a talajnedvességi térképeken hogy minden rendben, ez igaz is, de telet írunk még, és az elmúlt 3 hónap összességében nem a sok csapadékról szólt.

Tél végére, tavasz elejére a belvíz mindig jellemzõ, nem kell ahhoz extrém csapadékú idõszak.
Megoldást a problémára a március, de fõként az április nyújthat. ha kellõen száraz, és nem extrém csapadékos a tavasz elsõ harmada, akkor a tavasszal megjelenõ tavaszi szelek hamar felszárítják a talajt.

Addig nem fogsz mást látni, mint 90-100 %-os talajnedvességeket, minden szinten, majdnem országszerte.

Egy példa : Nálam 2011 novemberben 0 mm! csapadék hullott, de a hidegpárna miatt egész hónapban nedves volt a talaj.