Azért Szeged és azért Zala, mert tökéletesen példázható a dolog!
Zaláról elhíresült, hogy a szõlõ nem érik be (a kertészeti egyetemen ezzel indítanak az agrometeorológiai órán, így érzékeltetik az ország klimaatikus viszonyait, hogy Pécsen a füge is beérik háromszor is, Zalában meg a szõlõ sem), hûvös a klíma, sok a csapadék, keveset süt a nap, ködös párás a levegõ stb, stb.
És ezért alacsony az átlaghõmérséklet!
Holott nem így van!
Ahol bárhol az országban 1,5-2 fokkal alacsonyabb közepet mérnek néhányszáz vagy néhány km-en belül, ott is azonos a csapadék, azonos a napsütésmennyiség érkezik, azonos a felhõzet mennyisége, a köd lehet kevesebb, mégis 1,5-2 fokos eltérés van a középben.
Ezt a szakma leegyszerûsítette: Zala hideg mert sokat esik és keveset süt, dél-délkelet meleg mert keveset esik és sokat süt.
Ha kiültetek egy hõszennyezésmentes helyre Szeged mellé a Tisza partjára, vagy Muraszemenyére a Mura partjára egy barack, alma, vagy körtefát, kisebb eltérésekkel egyszerre virágzik, egyszerre érik.
Tegnap az ültetvényben egy nõ azt kérdezte, hogy errefelé gyakori az esõ, nem rothad-e a füge!
Mondtam neki, a magyar éghajlati atlaszban a csapadékos napok száma térképen látni, hogy ugyanannyiszor esik Lentiben, Nagykanizsán, Pécsen vagy Békéscsabán.
Az lehetetlen mondja!
Mondom pedig nem, csak amikor itt esik, akkor több esik, jobban esik, de darabra ugyanannyiszor!
Nyilván évjáratfüggõ a dolog, meg van eltérés de minimális.
Pedig a gyakori csapadék szerepel a leírásokban, közben a térképen, a saját térképükön ott a bizonyíték hogy nem így van.
Szeged mellett a szatymazi õszibarackos folyamatos fagykárokat szenved vagy épp a belvíz gyéríti az állományt, egy Vas vagy Zala megyei dombtetõn majdnem mindig tökéletes termés lenne, mégsem lett volna vagy lenne egy klimatológus vagy meteorológus aki olyan szakvéleményt adott volna ki, hogy Vas vagy Zala megyébe telepítsék a barackost, mert ott biztosabb a termés.
Stb, stb, stb.