A talajszerkezet igenis nagyban számít, mert egy jobban melegedõ talaj felett melegebb a levegõ is nem?
Egy világos kötött agyagtalaj rosszabbul melegszik mint egy feketeföld.
Iklód körül is növényzet van, sõt!

Egyébként valóban Szeged T max-ai azért gyengébbek, mert jobban jár a levegõ, egy falusi udvar vagy egy bokros rész, kisebb fás rész sokkal melegebb ahol meg tud rekedni a levegõ és jobban fel tud melegedni nappal.
A klímaleírásokból és elõrékbõl táplálkozó emberek és a szakemberek még így is szerintem el nem tudták volna képzelni, hogy van Szeged környékén olyan hely (nyilván több is), ahol hidegebb van nyáron nappal, mint a magyar-szlovén határ közelében.
Az átlagokkal azért érdemes óvatosan bánni, mert egy-egy frontérkezéskor nappal lehet 10-15 fokos különbség Szeged javára a keletebbi elhelyezkedés miatt, amit a nyugati részeknek úgy kell behozni, hogy adott napokon 1-2 fokkal melegebb van.
Azt lenne érdemes nézni, hogy hány napon van melegebb Szegeden, mint mondjuk Iklódban, és fordítva.
Így kiszûrõdne az a havi néhány alkalom ami frontérkezéses.
Azzal együtt hogy ezek is a klíma részei, nem lehet õket kizárni, de egy teljes klímaelemzésnél a melegebb napok száma felülírhatja a maximum átlagot, ami más megvilágításba helyezi a dolgot.
Ugyanis ezek a frontérkezéses 10-15 fokos eltérések gyakran csak néhány órára állnak fent, de a napi maximum átlagot csúnyán befolyásolják.
A tszf. magasság meg pláne, Iklód 80 méterrel magasabban van, ami alapban hátrány egy azonos légköri helyzetnél.
Persze ez is hozzátartozik, ha magasabban van magasabban van, csak tudni kell minek tulajdonítani a dolgot.
Nem azért alacsonyabb adott esetben a hõmérséklet mert ott rosszabb, hidegebb, esõsebb idõjárás, rosszabb klíma van, hanem mert 80 méterrel magasabban fekszik.
Pécs-Pogányban sem azért alacsonyabb Iklódnál a T max átlag mert hidegebb van, hanem mert magasabban van.
Egyébként a szélnek kitett terület abban az esetben nem játszik, amikor a szegedi állomás körül megnõ a kukorica, mint ahogy már gondolom megnõtt, és a kukorica között egy tisztás az állomás, ami jobban "befülledhet".
Ha búza vagy árpa van, amikor azt learatják, akkor a tarló a fekete földdel úgy fel tud forrósodni hogy nem csak szúrja, égeti is az ember talpát (hát még az asszonyét laza ).
Lényeg a lényeg: a klímatérképek és a leírások szerint rosszul elképzelt sztereotípiák úgy beleégtek a nép fejébe, hogy légkalapáccsal sem lehet onnan kiverni õket.
Én azért igyekszem, nem azért mert hazabeszélek, hanem mert ami nem úgy van az nem úgy van.

A térképekre egy gondolat aztán itt sem vagyok: a térképes megjelenítés problémás, mert a 10-11 közötti szín és a 9-10 közti sáv megengedi azt is hogy 1 fok legyen a különbség, de azt is 2 fok.
Másrészt a középhõmérsékletbe beleszól az éjszaka is, ami fagylefolyás kérdése is, adott éveknek adott jellegzetessége van, felhõzet borultság is belejátszik.
Mint ahogy a rendkívül csapadékos múltév lett átlagban a legmagasabb középhõmérsékletû év, közben a szõlõtermés katasztrofális volt, kis túlzással alig érett meg a szõlõ.
A legmagasabb középhõmérsékletû évben!
Ennyit az adatokról!

Amúgy ez a térkép is marhaság, mert ott a pécsi piros folt, mellette sehány km-re meg ott a kék folt valószínû bátaapáti.
5 színskála 40 km-en belül.
Mirõl beszélünk!
A Zala folyó partja be van pirosítva a Balatonhoz közel, közben tudjuk, hogy mint folyópart, biztos hogy hidegebb a környezeténél, mivel völgy!
És lehetne még elemezni!
Illetve mindenhol emelkedett a középhõmérséklet, Szegeden meg nem?
Vagy csak korábban a városi adat is benne volt, vagy kitudja milyen marhaság miatt!