Én most túráztam egyet egy gyertyános-bükkösben, csodaszép színekben kezd pompázni az erdõ, és gyönyörû volt ahogy besütött a sárga-barna-narancsos-zöldes-vöröses színû leveles fák közé a nap, ahogy a szél vitte a lehulló leveleket.
Egy ködös, trutyis, ocsmány, taknyos, csöpögõ idõben ez élvezhetetlen lett volna.
Ha egy hétig köd lenne, akkor meg azért nyavalyognál hogy miért nincs már jóidõ.
Azért elképesztõ siratófórum idõnként a met. társalgó, sok álszent misére járó vénlány vehetne innen leckéket, hogyan kell nyavalyogni meg sírni.