Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Igen, a hullámhossz a nyugat-kelet irányú kiterjedést, az amplitúdó pedig az észak-délit (meridionalitást) jelenti.
A kvázi-geosztrófikus tendenciaegyenlet nagy vonalakban a geopotenciál változás modellezésekor használt egyenlet, melyben van egy örvényességre, és van egy hõmérsékleti konvekcióra vonatkozó tag (bonyolult vektori deriváltak szerepelnek mindkettõben). Ezen belül az örvényességinek is két része van, az egyik a planetáris, a másik a relatív örvényesség (ezek együtt adják az abszolút örvényességet).
A relatív örvényesség kis skálájú örvényesség, amit a gyakorlatban is gyakran szoktunk használni (pl: Link ), a planetáris örvényesség pedig a Föld forgásából adódó örvényesség (ez a légkör tehetetlensége miatt lép fel). Ez utóbbi csak a nagyobb skálájú meteorológiai elemekre tud hatással lenni, míg a relatív örvényesség a kis skálájú képzõdményeket (pl. peremciklon, viharciklon, trópusi ciklon) mozgatja, a mérsékelt övezetben általában nyugatról keletre.
Kb. a 6280 km a választóvonal a hullámhossz tekintetében, az ettõl kisebb hullámhosszú teknõkre inkább a vertikális, míg a nagyobbakra inkább a planetáris örvényesség hat, természetesen minél jobban eltávolodunk ettõl a számtól, annak markánsabban.
A kvázi-geosztrófikus tendenciaegyenlet nagy vonalakban a geopotenciál változás modellezésekor használt egyenlet, melyben van egy örvényességre, és van egy hõmérsékleti konvekcióra vonatkozó tag (bonyolult vektori deriváltak szerepelnek mindkettõben). Ezen belül az örvényességinek is két része van, az egyik a planetáris, a másik a relatív örvényesség (ezek együtt adják az abszolút örvényességet).
A relatív örvényesség kis skálájú örvényesség, amit a gyakorlatban is gyakran szoktunk használni (pl: Link ), a planetáris örvényesség pedig a Föld forgásából adódó örvényesség (ez a légkör tehetetlensége miatt lép fel). Ez utóbbi csak a nagyobb skálájú meteorológiai elemekre tud hatással lenni, míg a relatív örvényesség a kis skálájú képzõdményeket (pl. peremciklon, viharciklon, trópusi ciklon) mozgatja, a mérsékelt övezetben általában nyugatról keletre.
Kb. a 6280 km a választóvonal a hullámhossz tekintetében, az ettõl kisebb hullámhosszú teknõkre inkább a vertikális, míg a nagyobbakra inkább a planetáris örvényesség hat, természetesen minél jobban eltávolodunk ettõl a számtól, annak markánsabban.