Szép munka, szép képekkel.

Ma reggel én is egy kis kerülõvel (150 km) mentem dolgozni. nevet
Fél 5-kor indultam Komlóstetõrõl.
Derült égbolt, hegytetõ, épített környezet 9 fok.
A város keleti végén 10 perccel késõbb a Szeles útnál már párásodott a levegõ, 1 km-rel odébb, a Szentpéteri kapuban a kórháztól köd volt 8 fokkal. A kivezetõ részen ködsziitálással, az aszfalt is nedvesedett, nyálkás lett.
Sajószetpéter, Kbarcika, Múcsony ködben úszott.
Ahogy elkanyarodtam Ormosbánya felé viszont egy húzásra kitisztult. Elagytam a Sajó-vgyet.
Rudabánya elõtt lett ismét párás, sekély ködös, majd ismét ködös az idõ. Onnan utam Felsõtelekes felé vitt. Ahogy elhagytam Rudabányát, a dombtetõkön hol kimentem a ködbõl, hol bele mentem.
Itt annyira szép volt a napkelte, hogy többször is megálltam pár képet "kattintani".
Csend honolt a tájon, a ruabányai tavat köd lepte el a völgyben, nem látszott, de én tudtam, hogy ott van.
Link
Link
Sajnos sok szabadidõm nem volt, menni kellet idõre.
A cél Teresztenye volt, a leolvasással.
A kocsi hõmérõje pedig dolgozott, én figyeltem.
A dombtetõköm 8 fok volt végig, de a völgyekben szorgalmasan csökkent. Ragály elõtt kicsivel, a réten, ahol nem volt köd, volt a leghidegebb, ott egészen 5 fokig csökkent le az értéke.
Menet közben szajkót, nagy fakopáncsot láttam.
A párás levegõben a számtalan pókháló, az aranyvesszõ sárga virágaival, a sárguló, rozsdásodó levelekkel már bizony árulkodik, "itt van az õsz, itt van újra".
Az ilyen kiröppenések engem 2 perc alatt töltenek fel. nevet

Teresztenye (7,8 fok volt 7:20-kor) leolvasás után hazafelé szinte végig ködben, ködszitálásban jöttem. A köd Miskolcon fél 9 körül, a Petõfi térnél járt. Onnan szikrázó napsütés, és már kellemes idõ fogadott. nevet