Ho-ho-hósirató
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Szerintem azért azt jegyezzük meg, hogy a természetet valószínûleg rohadtul nem érdekli, hogy a tudósok szerint hány m/s a határ (999 méteres látótáv még köd, 1001 méteres már csak párásság, pfffffffffffffff...). Mondjuk nem is véletlenül nincs leírva sehol pontosan.
Plusz még azt is, hogy ebbe a zivatarba senki nem dobott rádiószondát, azaz senki nem mérte meg a tényleges szélnyírást.
A modell csak egy becslést ad, nem valós felbontáson (egy feláramlás sem úgy néz ki, mint egy tégla alakú gridbox
), nem a pillanatnyi környezeti értékek alapján. A valóságban nem kötelezõ pont akkora szélnyírásnak lennie, amekkorát elõrejelez a modell.
No és persze az sem mindegy, hogy a vertikális nyírást hogy számoljuk? Csak sebesség szerinti? Csak irány szerinti? Együtt a kettõ? Az egyes szintek vektorainak összegét nézzük, vagy csak az alsó és felsõ szint eredõjét? Stb...
Szerintem ezeket a dolgokat is érdemes lenne megérteni.
Röviden: attól még, hogy egy vagy akár több modell ennyi vagy annyi szélnyírást jelez elõre, vagy számol egy rendkívül ritka mérési adatbázis alapján, egyáltalán nem biztos, hogy a valóságban is akkora a szélnyírás.
Plusz még azt is, hogy ebbe a zivatarba senki nem dobott rádiószondát, azaz senki nem mérte meg a tényleges szélnyírást.
A modell csak egy becslést ad, nem valós felbontáson (egy feláramlás sem úgy néz ki, mint egy tégla alakú gridbox
No és persze az sem mindegy, hogy a vertikális nyírást hogy számoljuk? Csak sebesség szerinti? Csak irány szerinti? Együtt a kettõ? Az egyes szintek vektorainak összegét nézzük, vagy csak az alsó és felsõ szint eredõjét? Stb...
Szerintem ezeket a dolgokat is érdemes lenne megérteni.
Röviden: attól még, hogy egy vagy akár több modell ennyi vagy annyi szélnyírást jelez elõre, vagy számol egy rendkívül ritka mérési adatbázis alapján, egyáltalán nem biztos, hogy a valóságban is akkora a szélnyírás.