Északi zonalitás volt , tartósan. A kontinentális hidegmagok Ac-ban alakulnak ki, ehhez némi idõ kell. A talajközeli légrétegekben kezdõdik a folyamat, ezt segíti a talajfagy, de fõleg a vastagabb hótakaró. Öngerjesztõ folyamatként idõvel kihat a magasabb légrétegekre is. (Hûtõszekrény effektus) . Nos, a szép õszi kezdés ellenére (szibériai hófelhalmozódás) a lehetõ legrosszabb folytatás volt, oroszország európai területein se élrtelmes talajfagy, se normális hótakaró, de a lábashideg képzõdéshez semmiféle feltétel nincs meg. (Folyamatos atlani légtömegek általi zaklatás) . Nem csodálom hogy ilyen kevés területet érintõ a hideg a leírtak tükrében. A közhiedelemmel ellentétben egyáltalán nem kell hogy ránk rontson az északi sark, sokszor bõven elég a havas téli idõhöz a tõlünk keletre, északra található lábashideg, ami t850 - en sokszor még -5 fokos sincs, de az alatta található légoszlopban is olyan hideg, vagy hidegebb.
Ferri! Link Valaki írt még az õsz vége felé a napfoltmaximum hatásáról. Tömören : északi zonalitás, a szokottnál északabbra kiterjedõ ráktéritõi Ac. Hari S. azt írta mostanában, nem gondolja azt hogy a napfolttevékenységnek köze lenne a DAI "buktához". Remélem sikerül majd fényt deríteni a lehetséges okokra.
Professzor Úr! Link Már a december is teljesen eltér a 2006/2007-es tõl. Valóban, a makro értelemben enyhe - zonális télkezdetnek bármilyen folytatása lehet még. 2006/2007 - es jellegû tél bizony nagyon ritka vendég. hideg