Ho-ho-hóváró
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Gyakorlatilag bármikor.
Az ilyen jellegû téli idõszakokban (a hidegpárna a klasszikus példája ennek) gyakran pont ez okozza az egyik legnagyobb fejtörést elõrejelzési szempontból, hogy ebben az országosan homogénnek nevezhetõ helyzetben vajon mikor és hol, és miért pont akkor és ott alakul ki szitálás, ónos szitálás szemcsés hó stb.
Hiszen az egész azon múlik gyakorlatilag, hogy mikor érik el a cseppecskék illetve a hókristályok azt a kritikus méretet, ami fölött már nem lebegõ felhõelemek, hanem kihulló részecskék lesznek.
Ezt a mai tudásunk és eszközeink szerint elõrejelzni gyakorlatilag lehetetlen, persze vannak frekventált területek és helyzetek (pl. a jól ismert gyárkémény-effektus), amelyek pont azt a plusz triggert biztosítják, ami már elég lehet, de ugye ott sem törvényszerû a csapadékképzõdés.
Salo: köszönöm, én is hozzá jártam annak idején felhõfizikára...
Az ilyen jellegû téli idõszakokban (a hidegpárna a klasszikus példája ennek) gyakran pont ez okozza az egyik legnagyobb fejtörést elõrejelzési szempontból, hogy ebben az országosan homogénnek nevezhetõ helyzetben vajon mikor és hol, és miért pont akkor és ott alakul ki szitálás, ónos szitálás szemcsés hó stb.
Hiszen az egész azon múlik gyakorlatilag, hogy mikor érik el a cseppecskék illetve a hókristályok azt a kritikus méretet, ami fölött már nem lebegõ felhõelemek, hanem kihulló részecskék lesznek.
Ezt a mai tudásunk és eszközeink szerint elõrejelzni gyakorlatilag lehetetlen, persze vannak frekventált területek és helyzetek (pl. a jól ismert gyárkémény-effektus), amelyek pont azt a plusz triggert biztosítják, ami már elég lehet, de ugye ott sem törvényszerû a csapadékképzõdés.
Salo: köszönöm, én is hozzá jártam annak idején felhõfizikára...