Bioszféra
Ez így van. De nem kell feltétlenül hatalmi viszony a szavak átvételéhez, nézd meg pl. a rengeteg jiddis szavunkat! Elég, ha folyamatos, napi kapcsolatban vagyunk az adott nyelv embereivel. Lásd még pl. vinkli, sróf, stb. A szlovákok se rohantak le minket, mégis málna a málna neve.
Hari 
"?" Noli a rablóhadjáratokkal járó erõszakoskodásra utalt. A harcosok elsõ hulláma nem szótárazni ment, lerohantak, megszálltak egy területet és öltek raboltak erõszakoskodtak. Ezután a hódítók uralmuk alatt tartották a megszerzett területet. Én erre, a rablóhadjáratot követõ uralomra utaltam amikor hosszabb idõ alatt törvényszerûen átveszik egymás szavait õslakók és a harcosokat követõ, kiürült területekre betelepülõk a napi érintkezésben. Nagyrészt az idegen uralom alatt/miatt honosodott meg szókincsünkben sok török és sváb szó. A rendszerváltás óta pedig csak úgy dõl ránk az idegen szavak tömege melyek használata szinte kötelezõ lett. Pld. a "plázacica" keverékszó a mai "plázakorszak" elõtt sose volt magyar szó, mégis közhasználatú lett.
"?" Noli a rablóhadjáratokkal járó erõszakoskodásra utalt. A harcosok elsõ hulláma nem szótárazni ment, lerohantak, megszálltak egy területet és öltek raboltak erõszakoskodtak. Ezután a hódítók uralmuk alatt tartották a megszerzett területet. Én erre, a rablóhadjáratot követõ uralomra utaltam amikor hosszabb idõ alatt törvényszerûen átveszik egymás szavait õslakók és a harcosokat követõ, kiürült területekre betelepülõk a napi érintkezésben. Nagyrészt az idegen uralom alatt/miatt honosodott meg szókincsünkben sok török és sváb szó. A rendszerváltás óta pedig csak úgy dõl ránk az idegen szavak tömege melyek használata szinte kötelezõ lett. Pld. a "plázacica" keverékszó a mai "plázakorszak" elõtt sose volt magyar szó, mégis közhasználatú lett.
Lordom, ne is haragudj, de pár nõt néhány percre leteperni könnyebb, mint megtanítani neki egy csomó idegen szót.
Noli, azért bocsátottam elõre hogy nem vagyok nyelvész A hasonló hangzású szavak is becsapósak, gyakori hogy ami az egyik nép nyelvén hétköznapi gondolat, egy másik nép trágár kifejezésre használja. Nem is a nyelvrokonságot erõltetem (megteszik azt elegen, nemegyszer elképesztõen erõltetett kapcsolatokat összehozva otthon íróasztal mellett). Csupán megemlítettem hogy az eredeti koreai szöveget hallva feltûnt pár egytagú rövid szó mely magyarhoz hasonló hangzású. Ilyenkor a színészek mimikáját is figyelem, tekintve hogy a karakter kihangsúlyozása miatt erõsebben jelenik meg arcukon és "testbeszédükben" az érzelem, ekkor figyelhetõ meg hogy ismert hétköznapi helyzetekben hangzanak el odaillõ magyarhoz hasonló hangzású szavak. Az érzelmek nemzetköziek, legjobban a természetfilmekben figyelhetõ meg, pigmeus, eszkimó, indián, ázsiai és fehér ember - javarészt ugyanazon érzelmi reakciókat lehet felismerni testbeszédükben és mimikájukban, bár némelyik gesztust a helyi kultúrák részben módosítják. Vannak "ösztönvezérelt elemi alaphelyzetek" szeretet-utálat, öröm-harag, támadás-védekezés, agresszív fölény-megalázkodás jelei melyet a világ minden népe egyformán használ érzelmileg a testbeszédben, ilyenkor érdemes megfigyelni szókincsük alapszavait. Némelyik eltorzulva esetleg de rokonhangzásúan emlékeztet magyar szóra és ha "odaillõ helyzetben" hallani, nagy valószínûséggel rokon jelentése lehet. A jövevényszavak meghonosodását elõsegítette hogy saját szavuk nem lévén rá a "mûszaki" szavakat átvették a fejlettebbektõl. Anno kis elkülönült törzseket terelt birodalmába egy-egy nagy hódító, aminek a mai napig van utóhatása a felbomlott birodalmak utódállamaiban, elõzõleg elkeveredve egymás szavait átvették. A genetikai kutatás kiderítette hogy Temüdzsin leszármazottai megtalálhatók Skóciától Indiáig. A szavak is hasonlóan szétszóródhattak, nem csoda hogy távoli népek szavai között akad rokonhangzású azonos jelentéssel. A szavak "népvándorlását" leigázott kis népek birodalmakba szervezése indíthatta el, de az európai gyarmatosítók, kerekedõk és a keresztény hittérítõk is elõsegíthették. A területszerzõ nagy háborúk elmúltak, harmadikat nem akar az emberiség, ám a népvándorlás és "szócserebere"ma is folyik az etnikai keveredés, kutatás/tanulás kereskedelem megélhetés és a felgyorsult utazás miatt. Minden filót félretéve, az ember olykor rácsodálkozik egy idegentõl hallott ismerõsnek tûnõ szóra, elfelejtett távoli rokont sejtve 
A hasonló hangzású szavak is becsapósak, gyakori hogy ami az egyik nép nyelvén hétköznapi gondolat, egy másik nép trágár kifejezésre használja. Nem is a nyelvrokonságot erõltetem (megteszik azt elegen, nemegyszer elképesztõen erõltetett kapcsolatokat összehozva otthon íróasztal mellett). Csupán megemlítettem hogy az eredeti koreai szöveget hallva feltûnt pár egytagú rövid szó mely magyarhoz hasonló hangzású. Ilyenkor a színészek mimikáját is figyelem, tekintve hogy a karakter kihangsúlyozása miatt erõsebben jelenik meg arcukon és "testbeszédükben" az érzelem, ekkor figyelhetõ meg hogy ismert hétköznapi helyzetekben hangzanak el odaillõ magyarhoz hasonló hangzású szavak. Az érzelmek nemzetköziek, legjobban a természetfilmekben figyelhetõ meg, pigmeus, eszkimó, indián, ázsiai és fehér ember - javarészt ugyanazon érzelmi reakciókat lehet felismerni testbeszédükben és mimikájukban, bár némelyik gesztust a helyi kultúrák részben módosítják. Vannak "ösztönvezérelt elemi alaphelyzetek" szeretet-utálat, öröm-harag, támadás-védekezés, agresszív fölény-megalázkodás jelei melyet a világ minden népe egyformán használ érzelmileg a testbeszédben, ilyenkor érdemes megfigyelni szókincsük alapszavait. Némelyik eltorzulva esetleg de rokonhangzásúan emlékeztet magyar szóra és ha "odaillõ helyzetben" hallani, nagy valószínûséggel rokon jelentése lehet. A jövevényszavak meghonosodását elõsegítette hogy saját szavuk nem lévén rá a "mûszaki" szavakat átvették a fejlettebbektõl. Anno kis elkülönült törzseket terelt birodalmába egy-egy nagy hódító, aminek a mai napig van utóhatása a felbomlott birodalmak utódállamaiban, elõzõleg elkeveredve egymás szavait átvették. A genetikai kutatás kiderítette hogy Temüdzsin leszármazottai megtalálhatók Skóciától Indiáig. A szavak is hasonlóan szétszóródhattak, nem csoda hogy távoli népek szavai között akad rokonhangzású azonos jelentéssel. A szavak "népvándorlását" leigázott kis népek birodalmakba szervezése indíthatta el, de az európai gyarmatosítók, kerekedõk és a keresztény hittérítõk is elõsegíthették. A területszerzõ nagy háborúk elmúltak, harmadikat nem akar az emberiség, ám a népvándorlás és "szócserebere"ma is folyik az etnikai keveredés, kutatás/tanulás kereskedelem megélhetés és a felgyorsult utazás miatt. Minden filót félretéve, az ember olykor rácsodálkozik egy idegentõl hallott ismerõsnek tûnõ szóra, elfelejtett távoli rokont sejtve
Madártávlatból:
Link
Irgalmatlan felvételek! Han Solo aszteroidamezõs manõverei ehhez képest ifj. Kiss Mihály!
Link
Irgalmatlan felvételek! Han Solo aszteroidamezõs manõverei ehhez képest ifj. Kiss Mihály!
Ahogy a népek a történelmük során egymás mellé sodródnak, sok szó átkerül egyik nyelvbõl a másikba. Ma egy rakat magyar szó van, ami német szó, mégse gondolja senki, hogy vérileg németek lennénk (persze az más kérdés, hogy az itt élõ németek mennyi gént kevertek be a mienkbe, mondhatom nyugodtan, hogy max 50-60 éve kezdtek bekeverni, elõtte hihetetlen elzártan éltek - totálisan kivetette a sváb közösség magából azt, aki nem svábbal házasodott). Ugyanez igaz a szláv, stb. szavakra is. A szavak hangzására nem szabad adni, nem egyedül ez adja meg egy nyelv milyenségét. A koreai nyelv valószínûleg altáji eredetû, a mongol, a mandzsu és hasonlók rokona. Ettõl még számos szava van, ami az ausztroázsiai nyelvek szavaival analóg, van, ami indiai szavakra hajaz, stb. A legérdekesebb az, hogy a koreai nép genetikailag rendkívül homogén, a nyelvét mégse tudják tökéletesen besorolni, az altáji eredet a legvalószínûbb (dettó a japánnál, ami valszínû egy õs-koreai nyelv leszármazottja, az írásban is levezethetõ az eredet).
Sajnos az emberiség egész történelmét átszövi a területszerzõ hódítás és hatalmi harc. Szinte minden népnek volt korszaka amikor hatalmas területeket uralt ameddig nem jött egy még erõsebb aki elvette tõle és leigázta. Szomorú az hogy sose ér véget a hódítás csak finomodnak az eszközei, mára a pénz lett a leghatásosabb fegyver amivel egy ország térdre kényszeríthetõ. A "hõskorszak" ma már csak mondákban létezik, mert a háború manapság nem a szálkardon és testi erõn fordul meg hanem tömegeket pusztító messze ható fegyvereken. No de nem is ez a lényeg. Elõször a nem magyar szinkronos Dae Jang Geum filmnél ütötte meg fülemet ahol eredetiben volt hallható a koreai szöveg (angol feliratos). Több szóra is felfigyeltem melyek nagyon egybecsengtek ma is használatos egytagú rövid magyar szavakkal. Akkoriban írtam is a fórumon hogy minden tiszteletem a nyelvészeké, és lehet véletlen egybeesés is de mintha... nem vagyok nyelvész csak felfigyeltem, mint ma a magyar dallamra a régi hagyományos népi zenét játszó szöuli internetrádióban (akit érdekel: Gugak FM 99.1 Szöul, Dél-Korea/Seoul, South Korea Link hagyományos népzenéik vagy annak feldolgozása)
Már viszonylag magabiztosan be tudom azonosítani a fajt, jól elkülönülnek a magyar fajtáktól.
Korábbiakban már elég sokat olvastam róluk és jó néhány fényképet is láttam már. (Nagyon agresszívek!)
Természetesen likvidálom õket.
Korábbiakban már elég sokat olvastam róluk és jó néhány fényképet is láttam már. (Nagyon agresszívek!)
Természetesen likvidálom õket.
Tesztgombászatom mellékes megállapítása : A pókok felébredtek. Annyi az ökörnyál, mint õsszel.
ÖLJ! Felébredtek a melegre. Kérlek, ha tudsz, készíts egy kis számadást és pár képet, mielõtt lecsapnál! Ha ezek tavasszal kikerülnek a szabadba, megsokszorozódik a számuk!
Elég sokan és sokat kutatták már a magyar népzene ázsiai gyökereit, egyáltalán nem véletlen a hasonlóság. A leginkább talán az ujgur (jugar) népzene hasonlít. Úgy jó 20 éve egy ujgur énekesnõ eljött Mo-ra és felénekelt egy csomó saját népdalukat, valahol a rádióban hallottam belõle anno, nagyon megragadt bennem, tényleg az õsi típusú magyar népdalokra hasonlítanak. Egy forrást találtam róla: Link
Illetve a történet:"Pórteleki László 1986-ban hangversenyt tartott a pekingi nagyszínházban. Elénekelt 21 magyar népdalt zenekari kísérettel. A jelenlévô ujgurok feszülten figyelték. Ekkor eszembe jutott, hogy Kôrösi Csoma Sándor halála elôtt Campbell angol katonai orvosnak végrendeletként hagyta az utókorra, hogy aki utána Belsô-Ázsiába indul kutatási céllal, ne foglalkozzék a tibeti-angol szótárral, hanem menjen egyenesen az ujgurok földjére... Aztán a hangverseny után odament Porteleki Lászlóhoz egy ujgur kislány, és azt a meghökkentô kijelentést tette, hogy abból a 21 magyar népdalból kilencet ô is tud. Este a magyar nagykövetségen szinte egy „dráma" játszódott le. Pórteleki László elénekelt egy magyar népdalt, a kislány folytatta, majd a kislány elénekelt egy ujgur népdalt, Pórteleki folytatta, majd volt dallam, amelyet együtt énekeltek. Csak a díszítések – melizmák – különböztek egymástól, kis mértékben. A megdöbbentô jelenet után a felvett hangszalagra három szó került. A leány neve: Yinxindzsísz, lakóhelye: Honomkol, Mingua. A következô évben Magyarországra hoztam a leányt, aki a Magyar Tudományos Akadémia Kodály-termében elénekelte az egész általa ismert magyar népdalkincset, 73 magyar népdalt és 32 balladát."
Képzeld csak el, mi lehetne a belsõ-ázsiai csodával, ha nincs kommunizmus és se a ruszkik, se a kínaiak nem próbálnak eltörölni minden kis népet.
Illetve a történet:"Pórteleki László 1986-ban hangversenyt tartott a pekingi nagyszínházban. Elénekelt 21 magyar népdalt zenekari kísérettel. A jelenlévô ujgurok feszülten figyelték. Ekkor eszembe jutott, hogy Kôrösi Csoma Sándor halála elôtt Campbell angol katonai orvosnak végrendeletként hagyta az utókorra, hogy aki utána Belsô-Ázsiába indul kutatási céllal, ne foglalkozzék a tibeti-angol szótárral, hanem menjen egyenesen az ujgurok földjére... Aztán a hangverseny után odament Porteleki Lászlóhoz egy ujgur kislány, és azt a meghökkentô kijelentést tette, hogy abból a 21 magyar népdalból kilencet ô is tud. Este a magyar nagykövetségen szinte egy „dráma" játszódott le. Pórteleki László elénekelt egy magyar népdalt, a kislány folytatta, majd a kislány elénekelt egy ujgur népdalt, Pórteleki folytatta, majd volt dallam, amelyet együtt énekeltek. Csak a díszítések – melizmák – különböztek egymástól, kis mértékben. A megdöbbentô jelenet után a felvett hangszalagra három szó került. A leány neve: Yinxindzsísz, lakóhelye: Honomkol, Mingua. A következô évben Magyarországra hoztam a leányt, aki a Magyar Tudományos Akadémia Kodály-termében elénekelte az egész általa ismert magyar népdalkincset, 73 magyar népdalt és 32 balladát."
Képzeld csak el, mi lehetne a belsõ-ázsiai csodával, ha nincs kommunizmus és se a ruszkik, se a kínaiak nem próbálnak eltörölni minden kis népet.
Nagyon sok a harlekin katica a lakásunkban.
Beköltöztek a dögök....és még "csípnek" is.
Beköltöztek a dögök....és még "csípnek" is.
Kollegák bocs, tudom nem Bioszféra téma de az ember felkapja a fejét ha Föld túlsó oldalán egy helyi folklórzenét játszó internetes rádióból váratlanul magyar dallamot hall. Vélhetõen mongol zenei hatásokról szóló mûsorukban (nem értettem a szöveget de ráérzésre és felismerhetõ nevek miatt történelmi visszatekintésnek volt értelmezhetõ párbeszédük, az egyik hosszan magyarázott a másik helyeselt rá és röviden kérdezett) Dzsingisz kán neve mellett többször elhangzott az "ungari" szó majd utána következett igényes mûvészi feldolgozásban egy magyar dallam az õ zeneeszközükön (ami nagyjából a hárfa-citera keveréke). Meglepõ volt a Föld túlsó oldaláról egy mongol hatásokat tárgyaló zenetörténeti mûsorban magyar dallamot hallani a szöuli internetes rádióban
Mai tesztgombászat eredménye két marék júdásfüle és egy marék embrió laska. Mindkét fajt megviselte az utóbbi pár napban tapasztalt 10 °C-t meghaladó hõség. Az egyik gombász tetthelyemet belvíz vésztározóként használták, a rét teljes vízborítás alatt. Legalább 5-6 év, mire azon újra gomba teremhet. A környékbeli belvízhelyzet katasztrofális. Az elkövetkezõ két hónapban minden csapadék úgy kell nekünk errefelé, mint üveges tótnak a hanyatt esés.
A mai gyönyörû idõ kicsábított a Zala partjára egy jót horgászni. Az eredményre sem panaszkodhatom, mert fogtam 3 db 0,5 kg feletti sebes pisztrángot és 5 db 25-30 dekás domolykót. A pisztrángok közül az egyik élõ kishalra a másik kettõ földigilisztára jött, míg a domik csirkemájra kaptak. Csontira és kukoricára csak apró csipkedések voltak.
Vándorolnak télen belül is a kajalelõhelyek közt. Valamelyik reggel én DK - ÉNy irányba tartókat hallottam (25m LT volt, így csak hallottam)
Délelõtt lenn voltam eget fotózni, s egy csapat tengeliccel összefutottam. A platánon, amit ettek, találtam 4 rajszöget belenyomva a kérgébe, amikor kihúzkodtam õket (mocskosul megalázó dolog egy élõlénybõl hirdetõtáblát csinálni), kifordult egy kis kéregdarabka, alatta persze egy rakás csipkéspoloskával.
Képek:
Link
(Az elején Vénusz- meg napkelte van egy kis halóval.)
Képek:
Link
(Az elején Vénusz- meg napkelte van egy kis halóval.)
"Kikristályosodott példa" az életbõl a fraktálok törvényszerûségeire A lentebb csatolt KFKI fraktálismertetõ írásban megemlítik: "A Brown-mozgás hatása a kristályok növekedésénél is megfigyelhetõ. A 4. ábrán látható, hogy milyen alakzatok alakulnak ki lehulló részecskékbõl, ha az oldalirányú sebesség (h), illetve a megtapadási valószínûség (p) változik". Önkényes megállapításom hogy ezek a nemrégiben (01.04.) fotózott alakzatok egybevethetõek a hivatkozott ábrán láthatóakkal. Önkényes, mert feltételezem hogy akkor maximális szélcsend volt és fotózott alakzatok kialakulási formáit csupán a levegõmolekulák a helyi hõmozgása alakította. Lényegében tehát a Brown mozgás, mely a gázok és folyadékok atomjainak illetve molekuláinak szüntelenül zajló, véletlenszerû mozgása.
A káoszelméletben szereplõ globális keveredés egyik jó példája, mely szerint tipikus kezdõfeltételekkel indítva hosszú idõ alatt az összes lehetséges állapothoz közel kerül a rendszer.
A lentebb csatolt KFKI fraktálismertetõ írásban megemlítik: "A Brown-mozgás hatása a kristályok növekedésénél is megfigyelhetõ. A 4. ábrán látható, hogy milyen alakzatok alakulnak ki lehulló részecskékbõl, ha az oldalirányú sebesség (h), illetve a megtapadási valószínûség (p) változik". Önkényes megállapításom hogy ezek a nemrégiben (01.04.) fotózott alakzatok egybevethetõek a hivatkozott ábrán láthatóakkal. Önkényes, mert feltételezem hogy akkor maximális szélcsend volt és fotózott alakzatok kialakulási formáit csupán a levegõmolekulák a helyi hõmozgása alakította. Lényegében tehát a Brown mozgás, mely a gázok és folyadékok atomjainak illetve molekuláinak szüntelenül zajló, véletlenszerû mozgása.A káoszelméletben szereplõ globális keveredés egyik jó példája, mely szerint tipikus kezdõfeltételekkel indítva hosszú idõ alatt az összes lehetséges állapothoz közel kerül a rendszer.
Igen, gombafaj okozza a pusztulást. Nincs idõm végigolvasni a cikket, de eltettem. Tavasszal nekünk is permetezni kell, mivel a mi fáinkat is megtámadták..
Most irány tanulni, lehet pár napig nem is leszek egyáltalán. [esõ]
Most irány tanulni, lehet pár napig nem is leszek egyáltalán. [esõ]
Köszönöm, így már érthetõ. A cikk teljes összhangban van az általam tapasztaltakkal.
Harinak (és a fórumkollegáknak türelmükért) engesztelésül még egy fraktálkép, a "Meditáló bölcs"
Thermometer, addig is tanulmányozásra kis utazás a fraktálok "mélyére"
A "mély ûrbõl" közelítve elszáguldunk a "Mandelbrot-emberke" mellett (az egy külön tanulmányozásra érdemes színes és csodálatos világ) "le a mélybe" egészen a két görbe szétválásáig. Az elérhetõ mélység érdekelt (ennek nyilván határt szab a gép pontossága is, a két szál közötti "fehér energiamezõ" további részleteket rejthet még)
A "mély ûrbõl" közelítve elszáguldunk a "Mandelbrot-emberke" mellett (az egy külön tanulmányozásra érdemes színes és csodálatos világ) "le a mélybe" egészen a két görbe szétválásáig. Az elérhetõ mélység érdekelt (ennek nyilván határt szab a gép pontossága is, a két szál közötti "fehér energiamezõ" további részleteket rejthet még)
Hari A második mondatod szerint fel tudtad volna használni némelyiket akkoriban? 
Pedig lentebbi montázs válogatásánál megtaláltam a kifejezetten Neked készült összes animált GIF-eket is, mint ezt a fraktálfácskát
A második mondatod szerint fel tudtad volna használni némelyiket akkoriban? Pedig lentebbi montázs válogatásánál megtaláltam a kifejezetten Neked készült összes animált GIF-eket is, mint ezt a fraktálfácskát
Thermometer, holnap megpróbálom rövidre fogva elmondani ameddig terjednek az ismereteim, képességeimhez mérten TÖMÖREN, de ha megbocsátasz ez holnapra csúszik már (közeledik a szokásos net-mozizásom ideje. Sok mozi- és tudományos kisfilmet nem láttam most bepótlom esténként)
Engesztelésül egy kis montázs friss, ma este készült képekbõl. Az Unravel eljárás képei a önkényesen a "nulladik pillanat-az õsrobbanás" (tovább variálva rengeteg fényes góc keletkezik és "vakítóan" kifehéredik a kép, majd a szivárvány színeit felvéve fokozatosan elsötétül és szétszórt fényes pontok jelennek meg de csak nagy képen érvényesül, kicsiben nem, 22"-os monitoron lenyûgözõ látvány különösen amikor ovális foltokká alakulnak szétszóródó galaxisokra emlékeztetve ). Az IFS kép önmagáért beszélõ zöldség, a Lorenz-84 képe ránézésre (engem) atomrobbanásra emlékeztet. Az alapképleteket holnap leírom, sokféle van de nem bonyolultak (viszonylag egyszerû egyenletek, a módosítható változók száma sok és ezért fárasztó türelemjáték a változók értékeinek keresése "valamire hasonlító" ábrákig)
Engesztelésül egy kis montázs friss, ma este készült képekbõl. Az Unravel eljárás képei a önkényesen a "nulladik pillanat-az õsrobbanás" (tovább variálva rengeteg fényes góc keletkezik és "vakítóan" kifehéredik a kép, majd a szivárvány színeit felvéve fokozatosan elsötétül és szétszórt fényes pontok jelennek meg de csak nagy képen érvényesül, kicsiben nem, 22"-os monitoron lenyûgözõ látvány különösen amikor ovális foltokká alakulnak szétszóródó galaxisokra emlékeztetve ). Az IFS kép önmagáért beszélõ zöldség, a Lorenz-84 képe ránézésre (engem) atomrobbanásra emlékeztet. Az alapképleteket holnap leírom, sokféle van de nem bonyolultak (viszonylag egyszerû egyenletek, a módosítható változók száma sok és ezért fárasztó türelemjáték a változók értékeinek keresése "valamire hasonlító" ábrákig)
Viszont a 70-es években ezek az erdõk még teljesen egészségesek voltak -tudom, mert sokat kirándultunk akkor a Nosztoriban, meg az azt övezõ Csákány hegyen és Szent Péter hegyen. Kedvenceim voltak ezek a feketefenyvesek, nagy szomorúsággal figyeltem a pusztulásukat. Érdekes, újabban visszaszorulni látszik a betegség, azok a fák, melyek megmaradtak, vagy fiatalok, nagyrészt mentesek tõle. Egyszer már említettem a fórumon a dolgot, Jaurinum reagált is rá, megemlített valami kártevõt, de ez csak egy ötlet volt. Igazából azóta se derült ki a számomra, mi okozta ezt a bõdületes fenyõpusztulást, mely a Gyõrtõl keletre elterülõ homoki fenyveseket is elérte, és az erdei fenyõt is érintette. Neked van valami elképzelésed?
Nyilvánvalóan egy városban viszonylag kevés a fagyöngy. Bár pont a múltkor fedeztem fel egy facsorportot egy parkban, ahol elég fertõzöttek a fák... De lehet, hogy itt egyszerûen elzabálják a feketerigók a léprigó elõl a lehetõségét is annak, hogy ehessenek belõle, sokszor láttam már feketerigót fagyöngyfalatozás közben.
Ez tuti nem csak hõsokk volt, pl. a Nosztori oldalánál, a rendõriskola feletti domb még a 80-as évek közepén kezdett száradni, dõlni, majd fokozatosan kihalt. Arra jártam minden nap Füred felé gimibe, láttam a folyamatot.
Igen, az énekesek korán jönnek, mert rövid távú vonulók. Léprigó meg viszonylag kis számban költ nálunk, és télen is leginkább fagyöngy és fakín környékén vannak, az a specialitásuk
Világos, a mediterrán-szubtropikus vidékeknek is megvannak a maguk fenyõfajai, például a nálunk is telepített, nagyon gyakori feketefenyõ. Meg kell mondjam, én eddig azt feltételeztem, hogy a meleg tájakon élõ fenyõk másodlagosan kerültek oda északról. Érdekes gondolat, hogy a növény ugyanolyan módon védekezik a fagy ellen, mint a meleg és szárazság ellen.
Egyébként az említett hõsokk elõszeretettel éri a feketefenyõt is -éppen a Balaton felvidéken egész erdõk pusztultak el ilyen módon a 90-es években, nyilván te is láttál ilyet- holott ez a faj elvileg a meleg Mediterráneumban õshonos.
Egyébként az említett hõsokk elõszeretettel éri a feketefenyõt is -éppen a Balaton felvidéken egész erdõk pusztultak el ilyen módon a 90-es években, nyilván te is láttál ilyet- holott ez a faj elvileg a meleg Mediterráneumban õshonos.
Tûlevelûek nem csupán magas szélességeken élnek, ahol nem kilégítõ a napfény mennyisége. A levél tû volta pusztán a szélsõséges idõ és a vízvesztés elleni védekezésre adaptált forma (lásd még egyes sivatagi, félsivatagi növények esetét). A gyanták nem pusztán a hidegtõl óvnak, hanem pl gombáktól, s bizonyos rovaroktól is. (Ezért nem tudsz fenyõrönkön laskát termeszteni). Azon túl még a sok kicsi sokra megy eset is fennáll, kiszámolták, hogy a tûlevelûek össz lombfelülete sok esetben meghaladja a hasonló méretû lombos fa lombfelületét.
A fenyõk barnulása részint a hõsokk miatti gyenge védekezõsképesség - pl. gomba, baci ellen - eredménye, részint meg magáé a kiszáradásé (csapihiányé). A hazai kertek fenyõi legtöbb esetben nem kimondottan a magyar viszonyokhoz szokott fafajok. Ha jártál már kánikulában fenyves közelében, tudod, hogy mennyire erõsen párolog ilyenkor az illó olajuk, sokszor szinte szédítõen illatosak!
Egyébként nem túl sok éve számoltak utána annak, hoyg a nagy északi erdõségek (amelyek nagyrészt fenyõerdõk) a vártnál sokkal nagyobb mértékben járulnak hozzá a légköri CO2 megkötéséhez, ezzel a szerepük a tróspus esõerdõihez mérhetõ.
A fenyõk barnulása részint a hõsokk miatti gyenge védekezõsképesség - pl. gomba, baci ellen - eredménye, részint meg magáé a kiszáradásé (csapihiányé). A hazai kertek fenyõi legtöbb esetben nem kimondottan a magyar viszonyokhoz szokott fafajok. Ha jártál már kánikulában fenyves közelében, tudod, hogy mennyire erõsen párolog ilyenkor az illó olajuk, sokszor szinte szédítõen illatosak!
Egyébként nem túl sok éve számoltak utána annak, hoyg a nagy északi erdõségek (amelyek nagyrészt fenyõerdõk) a vártnál sokkal nagyobb mértékben járulnak hozzá a légköri CO2 megkötéséhez, ezzel a szerepük a tróspus esõerdõihez mérhetõ.
Köszönöm! Érdekes az, hogy énekest tél vége felé sokat látok (talán mondjuk õk már hazajönnek), felénk viszonylag sok költ is, míg léprigót még az életben nem láttam. Az énekkel megsegített észlelés persze hatalmas elõnyt jelent! :-))
Tavaly egyszer találkoztam egy szõlõrigóval is, na õ is gyönyörû volt a pirosló hónaljával. :-)
Tavaly egyszer találkoztam egy szõlõrigóval is, na õ is gyönyörû volt a pirosló hónaljával. :-)
Pont erre gondoltam, mikor a locsolócsõbõl kifolyó vízsugár parabolapályájáról írtam: matematikai absztakciókból származó ábrák kísértetiesen hasonlítanak természeti formákhoz. A képeid megdöbbentõek!
Tulajdonképp mi az a fraktálegyenlet? Kérlek, magyarázd meg nagy vonalakban a lényegét nekem, egy matematikához valamit konyító, de a káoszelméletben teljesen járatlan embernek.
Tulajdonképp mi az a fraktálegyenlet? Kérlek, magyarázd meg nagy vonalakban a lényegét nekem, egy matematikához valamit konyító, de a káoszelméletben teljesen járatlan embernek.
Bevallom, kissé provokatív volt a kérdésem, mert persze nekem is megvan a saját elképzelésem errõl -csak kíváncsi voltam, mit szólnak hozzá a fórumtársak.
Nézetem szerint magas földrajzi szélességen a felületegységre esõ napenergia nem elégséges ahhoz, hogy a fa a nyári szezonban megtermelje az egész évre szóló tápanyagot. A fagyban való fotoszintetizálás szüksége miatt "kellett kitalálni" a fagyálló gyantákat. Ez nagy hõségben elõnytelen is a fenyõ számára, mert a viszkózus, nehezen áramló nedvek és a viszonylag kis felületû tûlevelek nyilván erõsen limitálják a párologtatást, hûtést. Hõségidõszakok után nálunk tömegével betegszenek meg, száradnak ki a fenyõk.(Bár lehet, ebbe valami parazita, mikroba is "besegít")
Nézetem szerint magas földrajzi szélességen a felületegységre esõ napenergia nem elégséges ahhoz, hogy a fa a nyári szezonban megtermelje az egész évre szóló tápanyagot. A fagyban való fotoszintetizálás szüksége miatt "kellett kitalálni" a fagyálló gyantákat. Ez nagy hõségben elõnytelen is a fenyõ számára, mert a viszkózus, nehezen áramló nedvek és a viszonylag kis felületû tûlevelek nyilván erõsen limitálják a párologtatást, hûtést. Hõségidõszakok után nálunk tömegével betegszenek meg, száradnak ki a fenyõk.(Bár lehet, ebbe valami parazita, mikroba is "besegít")
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Feketén fehéren a karácsonyról
Időjárás-változás | 2025-12-21 10:00
Szabályzat