Bioszféra

Egyedenként is eltér a 'mérgesség', évszakonként is. A legerõsebb a párzási idõszak körül, vagyis nyár közepétõl 1-2 hónap, amikor aA genetikai vizsgálatok az egy faj dolgot erõsítik. A francia és olasz teveállomány elhullásáról még jó, hogy nem hallunk... :-) Kazahsztánban nem pajtában, istállóban, hanem szabadban tartják az állatokat. Hasonlíts össze egy maszáj tehenészetet egy bajorral. :-)
Az ORVOS nem ismerheti a pókokat, ahogy a PÓKÁSZ se mût vakbelet. Nem orvost kell megkérdezni, hanem meg kell fogni a pókot, ami megmar, s elvinni pókászhoz. Õ tudja beazonosítani, nem az orvos. Az ember, akit megmar, a lehetõ legritkább esetben képes a pontos fajszintû azonosításra...Már csak azért is, mert rengeteg pókfajnál ez csak az ivarszervek mikroszkópos vizsgálatával lehetséges.

Szerintem utána kellene néznünk a változatok elterjedésének, hogy a földközi- és a fekete-tengeri változat között van-e folytonosság. Ha nincs, akkor szerintem nem kizárt az eltérõ mérgesség, sõt akkor Brehm is engem erõsít. Egyébként "érdekes" módon a földközi változat esetében manapság sem hallani annyi KONKRÉT veszélyes (kórházba kerülõs) csípésrõl még akkor sem, ha az ottani bulvársajtó egyenesen fekete özvegynek hazudja, sõt egy kis kórházba kerülést már a pók áldozatának tekint. Az is gyanús, hogy a nyugaton nem tartják olyan komolynak a dolgot, hogy megkérdezzenek szakembert, orvost, stb. Tudom, a mérgek nem egyformán hatnak az emberre és egyes állatfajokra, viszont a 2 változat KÜLÖNBÖZÕSÉGÉT szerintem mégiscsak megerõsíti az, hogy a keleti hírek írnak komoly állatelhullásról, a nyugatiak meg nem.

A Brehm a 19. században született mû, tartalmát eként kell kezelni.
A karakurt = L. tredecimguttatus, ez bizonyított, még csak nem is alfaj. L. lugubris = L. tredecimguttatus.
A Latrodectus fajok a Theridiidae-k közé tartoznak.
Ilyen színekben van (meg még több változat is lehetséges)

Bocsánat, nem gondoltam, hogy valaki félreért.
Azt ugyanis nem írtam, hogy a karakurt elõfordul Magyarországon. Dél-Ukrajnát említettem, ami még távolabb is van, mint a teáltalad említett horvát partvidék. Jó, mielõtt elárultam, kicsit ijesztgettem.
De hát csak annyira ijesztgettem, mint te most akaratlanul is a mediterrán özveggyel, ami NEM KARAKURT, a A KETTÕ VAGY KÜLÖN FAJ, VAGY KÜLÖN ALFAJ. Az viszont jó, hogy a mediterrán özvegyrõl írtad, hogy az egyáltalán nem életveszélyes az emberre, attól értelmetlen félni.

Íme, BREHM ezt írja az Állatok világában:

"Az ugyancsak idetartozó Latrodectes-fajoknak rossz hírük van a melegebb és különösen a forró égöv országaiban, mert csípésüket veszedelmesnek tartják. Legismertebb ezek közül az olaszországi malmignata (Latrodectes tredecimguttatus Fabr.)

Malmignata (
Malmignata (Latrodectes tredecimguttatus F.). Kobert nyomán.

A nõsténypók 7.5 mm hosszú, szurokfekete, potrohán 13 vérvörös folttal és barnavörös jegyekkel a lábakon. Dél-Olaszországban gyakori, szintúgy Dél-Franciaországban, de a Földközi-tenger mellékein másutt is található; én a buccarii öböl partjain, a gyéren füves-köves hegyoldalakban gyûjtöttem e faj néhány példányát. Állítólag a sáska-féléket kedveli eleségül s ezért olyan területeken tartózkodik leginkább, ahol a sáska szaporán tenyészik. Forró nyáron – úgy mondják – a pók csípésének kellemetlen következményei vannak: sajgó fájdalom, általános elgyengülés, elég gyakran hûdések kíséretében; a helyi gyulladás azonban többnyire olyan csekély, hogy a szenvedõ emberek meg se tudják mondani, hol csípte meg õket a pók. Meg kell jegyeznünk, hogy a malmignata veszedelmességérõl ellenkezõ véleményt is nyilvánítottak már; Taschenberg feljegyzése szerint Dél-Franciaország egyes vidékein egyáltalán tagadják a pók csípésének mérgességét; másutt pedig azt állítják, hogy éppen Franciaország déli részein a kánikulában olyan gyakoriak és súlyosan e mérgezések, hogy szinte járványszerûen jelentkeznek. Azt hiszem, túlzás van ebben.

Hasonló rossz híre van egy másik fajnak, melynek neve Latrodectes lugubris Rossi; ez a Fekete-tenger és a Káspi-tó körül elterülõ pusztaságokon honos; az odavaló nép „karakurt”, azaz „fekete farkas” névvel nevezi. Ez a pók 19 mm-nyire nõ meg, egész fekete s állítólag a háziállatokra nézve elég veszedelmes, mert a szarvasmarha, ló és teve bele is hal a mérges marásába (?), az ember ellenben csak ritkán veszti életét csípése következtében, habár gyógyulása orvosi segítséget kíván. A többi rokonfaj, például a vörösfoltos új-zélandi katipo (Latrodectes scelio Thor.) szintén veszedelmesen mérges állat hírében áll."
Link
A fájdalmas, de egyáltalán nem életveszélyes elsõsegélyt meg szerintem nem árt megjegyezni, hátha valaki a sztyeppére tévedne valamikor (NEM a mediterránt mondtam).
Még egyszer elnézést kérek, hogy félreérthetõ voltam.

Õ a Steatoda paykulliana -> Link
Ilyet hozott haza Albániából a KG pókász cimborám, õ erõsítette meg a képed alapján is a fajt. A pettyektõl / hátmintáktól eltekintve nagyon hasonlít a L. tredecimguttatus-ra, ráadásnak a L. t. mintaváltozatai közt akad olyan, ami a S. p. mintaváltozatai közt is megtalálható (fekete utótest piros karimával, minimális, vagy hiányzó minta a háti oldalon). A Steatoda a kegyetlenebb vadász egyébként, nem az özvegy. :-)

Emlékszel Link (4. és 5. kép) ?

A holdas-sólymos nagyon király, gratulálok! A kis ökörszemet meg meg kell zabálni, annyira édes pofa! Hogy csinálod, hogy így megmutatja magát? Én legtöbbször csak bozótban látom-hallom, meg a muter tujái közt...

Kérlek, hogy pókügyben ezen a fórumon lehetõleg nekem higgyél.

Azok steatoda-k lesznek, faggyúpókok, gyerekek. Nálam is van pár a lakásban. Legjobb bio-szúnyogháló. :-))

Ezek felnõttek, a mama kb fél centis, a srác láthatóan sokkal kisebb. A gyerekek nálam most olyan 2mm körüliek.

Ja igen, és a farkaspók meg az özvegy kb annyira hasonlítanak egymásra, mint egy körtefa a pampafûre...

Ez is bulvárhír. Meg aztán ma már nem a Kazah sztyeppéken élünk! Amíg egy kutyát csokoládéval könnyen meg lehet ölni de embert csak egész lassan . évtizedek alatt - addig felesleges egy tevére veszélyes neurotoxint emberre is hasonlóan veszélyesnek láttatni... A csigák szuperül telezabálják magukat gyilkos galócából, míg mi beledöglünk. Nem egyforma a metabolizmusunk, nem ugyanolyan enzimeket termelünk, így egy bizonyos méregkoktél se azonos módon hat ránk.

Persze, meg komodói varánusz is él Magyarországon....
Könyörgöm, hogy ne mondj olyasmit, ami nem igaz! Még egy Hazánkban egyetlen özvegy-faj sem él, a karakulrt (mediterrán fekete özvegy, Latrodectus tredecimguttatus) legközelebb Horvátországban lakik, de még sosem észlelték nálunk, az ukrán elõfordulása nagyjából a Krím-re és közvetlen környékére koncentrált (a beidézett cikk is Odesszáról ír, ha van térképed, megnézheted, hol van), máshol túl hideg van neki.
A mediterrán özvegy marása messze nem olyan veszélyes, mint az amerikai rokoné. Egeret, tengerimalacot képes megölni, de embert nem (ha csak nem egy kis súlyú, extra beteg koraszülött az illetõ). Még egyszer hangsúlyozom, HAZÁNKBAN NEM ÉL MEDITERRÁN ÖZVEGY így nem kell vele riogatni senkit!!!!!!!!!!!!!!
Ha pedig írásra hivatkozol, akkor az legyen egy tudományos kutatás eredménye, ne egy bulvárhír. Kérlek.

A karakurt (fekete farkas) hozzánk legközelebb Dél-Ukrajnában fordul elõ. Ott nem szabad mezítláb járni és kint hagyni a cipõt éjszakára, az elsõsegély pedig itt olvasható: Link
Ez 2003-as írás. Ahogy a többit olvastam, azóta is voltak Ukrajnában csípések, de a hírek szerint azokat már mind túlélték. Én egy, a Krímben járt madarásztól hallottam róla elõször.

Múltkor a fehér bújt elõ, most a lila Link

Link

nem hallottam még ezt a nevet, mennyire kell tõle félni?

Na, az a pici fekete már lehet karakurt

Nagyon jók a fotók:-)
Egy kis hangyavár:

Volt ma minden, vándorsólyom Holddal, ökörszem, liba stb...:Link

2008 szeptember elején voltunk 3 napot ott nyaralni. Lehetséges hogy ez volt, ez a faj. Mindenesetre én az utolsó éjszaka nem sokat aludtam miattuk. Sõt a pár lépésre lévõ faháznál meg hemzsegtek a lódarazsak, de azok szerencsére nem támadtak, pedig egy kettõ megközelített bennünket.
Viszont most bent az optikában meg pici fekete pókok vannak néha, azok annyira nem félelmetesek. Biztos szemüveget akarnak nézni:-D
Köszönöm a fotót.

Érdekesnek találom a cikket, megeshet mást is érdekel Link (Kicsit a fraktálokra is emlékeztetõ)
Nem génmanipuláció, az élet számítógépes modellezése. Egyik kutatója Cristopher Langton szerint "a biológia a szénalapú élet tudománya - az életé, amilyennek ismerjük" de a biológiai jelenségek gépi úton reprodukálhatók mert nem az anyag, hanem az anyagok (információcserét lehetõvé tevõ) szervezõdése számít (pld. logikai hálózatok, emulált számítógépek, sejtautomaták formájában). Nem elhanyagolható hogy a kutatások kiindulópontja Neumann János évtizedekkel korábbi önreprodukáló sejtautomata elmélete volt Langton kimondja Computation at the Edge of Chaos c. PhD dolgozatában: mesterséges élet csak a káosz fázis-átmeneteinek peremén jöhet létre. (véleményem szerint jól egybecseng a földi biológiai élet létrejöttével)
A cikk hatására újra kísérleteztem kicsit a sejtautomata/életszimulációs szoftverekkel. Még nem sikerült Langtonéhoz hasonló fraktálszerûen önazonos alakzatokat létrehozni, de találtam olyan "sejtcsoportosulást" mely EGYETLEN kiinduló alakzatból képes robbanásszerûen elszaporodni a legváltozatosabb formákat létrehozva. Szerencsés esetben kis "siklók" ("gliderek", a térben szabadon mozgó egyforma szabályos kis alakzatok) keletkeznek. Ezek siklás közben az elszigetelõdõ csoportokba ütközve megsemmisülnek, de közben átformálják azokat miközben újabb gliderek is keletkeznek melyek "kirepülve" az elszórtan keletkezett távolabbi sejtcsoportokba ütközve alakítják "ölik-szaporítják" azokat is. Ha nem így történik, a rendszer "teljesen kihal" vagy nagyrészt kipusztul, csupán néhány önálló, tovább már nem fejlõdõ csoport marad. Egy zárt "élettér" korlátai között az alakzatok robbanásszerû szaporodása egy idõ után mindenképp megáll, kialakul valamiféle egyensúlyi állapot néhány stabil alakzat életben maradásával. Viszont folyamatosan kibocsátott szabadon mozgó "gliderek" hatására némi idõbeli ingadozással azonos számú új alakzat születik és bomlik fel. Ez a stabilizálódott ciklikus folyamat pedig már maga az ÉLET (szerintem biológiai párhuzam is vonható) mely a "végtelenségig" (vagy külsõ beavatkozásig) mûködik Szívesen bemutatnám az elszaporodás és a rákövetkezõ kiegyensúlyozott születés-halál-újjászületés teljes ciklusát, de nagyon idõ- és memóriaigényes (és nem mindenkit érdekel talán) ezért csak két alakzat ciklikus átalakulásában születõ "információhordozó siklók" keletkezését mutatom be

Bocs az ismétlésért, korábban hasonló témát tárgyalva már mutattam

Ja, hogy ez nem most volt! Akkor egész más a helyzet... Télen azét túl sok faj nincs ébren / életben.
Ha legközelebb mész, próbáld lefotózni!
Ha a földön szaladtak, akkor valószínû valamelyik Tegenaria volt, pl: Link
Elég nagyok és ijesztõek tudnak lenni annak, aki nem ismeri õket. :-)

Huh, nyaralni voltunk és a faházban szaladgáltak esténként. Az a baj hogy a televízió fényénél láttuk mi is, hogy szaladnak. Igen így valóban nehéz beazonosítani. Füves rész, bokrok, erdõ is van ahol a Rotary klubnak vannak a faházai. Illetve onnan nem messze van a fürdõ.
Azért köszönöm a választ.

Pókfajták sehányan sincsenek, csak pókfajok. (fajtája a kutyának, disznónak, lónak van)
Pontosabb élõhely? Fatörzs, sziklarepedés, növényzet? A közepes méret alatt mit értesz, egy arasznyi madárpókhoz képest közepes, vagy a szoba sarkában dekkoló álkaszáshoz képest? :-)
Magyarországon ma 750 pókfaj létérõl tudunk (nemrég is fedeztek fel még tudományra új fajt), saccom szerint legalább a fele megtalálható a Bükkben is. Szóval így nem könnyû a kérdésed. :-)

Szerintem sokminden lehet; de szerintem kizárt, hogy karakurt.

Na ez a hsz. elkerülte a figyelmem eddig. Köszi Szép pacik.

Sziasztok!
egy kérdésem lenne. Bükkszék környékén milyenpókfajták vannak. fekete színük van, kb közepes nagyságúak.

Vasárnapi bükki túránk képei: Link

?
Sajnos, ahogy az Uniót eddig ismerem, reális az aggodalom, szerintem képes a legrosszabb forgatókönyvet megvalósítani.
De azért jó lenne látni konkrétumokat.

Július végi kikelésü (kotlós által költött) jércikénk ma örömteli meglepetést okozott nekünk: gyönyörû szép, gömbölyû tojást tojt (az elsõt) s egyáltalán nem kisebbet, mint néhány tyúkunk! Csak összehasonlításképpen: A többiek elõneveltként vett állomány, kb. márciusiak lehetnek és csak november közepe-vége felé kezdtek el tojni. Ráadásul Jércike mióta kibújt a tojásból, egy gramm mesterséges tápot nem kapott, csak darát, magvakat, házikosztot meg élete elején némi fõtt tojást meg most néha egy kis túrót. Meg amit találtak õk meg az anyjuk. Persze az "anyjuk" sokkal hamarabb rászoktatta õket a "felnõttesebb" kajákra meg a helyes arányokra. És persze azt is meg kell mondanom, hogy itt a hegyvidéken jókora nagy udvarok vannak. A többi tyúk még gyakran szekálja, de a kakas amikor csak tudja, megvédi. Persze a "díjat" is "elkéri", de udvarol is rendesen. Egyébként Jércike kakas "testvérei" is gyorsabban fejlõdtek, már ivarérettek voltak, mikor január közepén levágtuk õket

Link

CCA_ a "napi 1kW körüli" az napi 1kW/ÓRA !!! Sorry, bocs lemaradt az "óránként"...

Kis "energiaklub" ha nem bosszantom a fórumot Tegnap 16:10-kor 22°C max. értéket jelzett a WS beltéri. Ma ugyanez az érték (15:57) 19,5°C de kint még most (17:37) is +9.6°C van.
Nem is ez a lényeg. Miután hála a WS beltérinek, tizedfokra kimértem a ház hõveszteségét és hõpótlási igényét 25, 40, 60, 75, 1x,2x,3x100 W-os hagyományos wolframszálas izzólámpákat használva "fûtõtestnek". Mindent kikapcsolva 0.1°C veszteség 30 perc alatt, viszont ebben a szobában a 300W izzósor (egy Ozirisz panel is 300W-os) 0.1°C emelkedést csinál 10 perc alatt. A fûtésrendszer programozható fûtõelemeként és helyiségenként órás-napi és heti bontásban. Jelenlegi "állandó bázisom", a fûtött tetõtéri (erkélyes) szoba kivételével a ház összes többi részét csak 7°C-ra temperálom (persze < 0°C külsõ hõmérsékletnél gyakrabban kapcsolnak be ott is a fûtõtestek). A bojlert ötnaponta kapcsolom be, mert "magától" (átgondolt forróvíz használattal nem használom el egyszerre, mosogatáshoz a PB-vel forralok) ennyi idõ alatt csökken 30°C körülire a vízhõmérséklet és kb. 4 óra alatt felfûti 70°C-ra. Ezt is kimértem, energiafelhasználása öt napra elosztva így is kevesebb mintha állandóan ki-be kapcsolgatna (60°C-nál bekapcsol és csak a felsõ határértéket lehet szabályozni, már 10°C esésnél kapcsol, de a bimetall intervallumát csak szakszerviz tudná állítani, nagyon kompakt francia kerámiacucc, értek valamelyest hozzá de nem nyúlok bele) A lényeg: energiafelhasználásom idén a leghidegebb (-8~9°C) idõkben 40 kW volt napi bontásban, de mióta megenyhült az idõ, ez lecsökkent napi 14 kW-ra! Edison menetes LED-ekkel és energiatakarékos égõkkel világítok mindenütt. 75W-os laptopon dolgozom és a teljes "nagyrendszert" ritkán kapcsolom be. Jellemzõ, ha képfeldolgozáshoz csak egy 19"-os 250W-os CRT monitort kapcsolok be itt fent, azonnal megemeli a szobám belsõ hõmérsékletet idõarányosan akár 0,5°C-al is. A hûtõt kikapcsoltam (elõszobában áll 6~7°C-ban, az most elég hûvös) a mosógéppel, kenyérsütõvel, nem tudok mit kezdeni de azok is csak pár órát üzemelnek szükség szerint, a mikrót használom gyakrabban ha kell de lehetõleg palackos gázzal fõzök amit lehet. Tévéimet is ritkán kapcsolom be, laptopon nézek amit lehet. Van egy sereg elemes cuccom, amit lehet adapterrel használok, illetve a órákba (minden szobában több is van mert "lulum" hogy bárhová nézek lássam a pontos idõt) nomeg az RC modellekbe tölthetõ elemeket használok, olcsóbb mintha méregdrágán vennék újat. Még a zseblámpáim, kézi fényszóróim is tekerõ-dinamósak. Így átlagban napi 1kW körüli áramfelhasználással kijövök, ami durván 40 ezer Ft havonta. (Bár tegnap dünnyögtem hogy ebbõl az áramdíj mindössze 18 ezer, a többi 22 ezer áfa és rendszerhasználati díj; oké karbantartás mifene dehát áfástól összegszerûen több mint ami áramot felhasználok... hát ez valahogy "nem egyenes") Lényeg hogy a mostani enyhe idõkben a fûrés kikapcsolt és az óránkénti áramfelvételem lecsökkent 0.54kW-ra Lehetne mondani hogy minek használok mindenhez áramot, bent van a vezetékes gáz a kertben, rákötnék, de a gáz is egyre drágul. Egy vegyes tüzelésû kazánt is fûteni kell valamivel (elégethetõ hulladékom nincs)- én itt - végöszegben szinte ugyanott vagyok. Az áram tiszta, kényelmes, programozható ha egyszer kimértem és "belõttem" idõnként rá kell nézni a szenzorokra de nem babrás Ahogy korábban írtam már 4 db 250W-os napelem jól rásegíthet, sajnos drága ugyan de hosszú távon mindenképpen megtérül az egyszeri kiadás, ezért mindenképp belefogok fiaimmal

Most hallottam idén elõször a feketerigó tavaszi dalát. Igaz, még csak a messzeségbõl 1 valaki dalolt, de valahol el kell kezdeni.

Csodalény!

Virágutánzó fogólábú rovar Kenyából. Elég sokat dolgozott rajta az evolúció.

A lovakat csak szeretni lehet! :-) Klassz a filmecske!

Noli megerõsítem, friss és tiszta a levegõ, az ég mélykék, WS beltéri már 21.6°C! (NEM süti a Nap!)
(18,0°C-ról indult, amikor a fûtést kikapcsolta a rendszer! Mi lesz itt nyáron...)
Ui: Most találtam szeretettel ajánlom Harinak és minden lószeretõ fórumtagnak Link

Nálam is minden kitárva, itt a kisszobában, ahova nem süt a nap, 17,7 fokot mutat a beltéri, a nagyszobában, ahonnan most tûnt el a napfény, 19 van. Nagyszerû a levegõ! :-)

"Update" - a WS beltéri szerint már 20,6°C-ra melegítette a Nap az erkélyes szobát (ez DNy-Ny tájolású)

Nem "emberkedni" szeretnék, már tegnap délután felvettem az elsõ idei rigóhangokat, de eleget fárasztottam korábban a fórumot madárhangokkal korábban, nem tettem fel
Megmozdult az enyhülésre az élõvilág jelentõs része, bár még csak legyek méhek és kispókok, nomeg a madarak minden fajtája A fotókat hozom idõvel
Noli én már tegnap kinyitottam az összes ablakot átszellõztetni a házat (most is nyitva minden). Mivel csak a tetõtér egyetlen szobáját fûtöm, a 7°C-ra temperált szobák 12°C-ra melegedtek naplementéig, ami +5°C "ingyen" A fûtött szoba 18°C-ra fûtve, de két órája itt is lekapcsolta a rendszer mert a besütõ Nap miatt +19,7°C van a WS szerint (ezt az idényt kihúztam havi 40 ezerbõl, kis dünnyögés - ebbõl csak 18 ezer a konkrét áramfogyasztás, a többi 22 ezer "rárakódik" az áfa és a rendszerhasználati díj összegzésével...)
Akidobos ajánlgattam Neked már indián és japán ritmusképleteket. Szeretem a mongol és grúz népzenét (IS) de a mongol nem annyira ritmusgazdag, zenéjük ritmusában javarészt a lovaglás üteme ismerhetõ fel. Viszont ma egy grúz középiskola "házielõadását" találtam. Van több tévés videófilmem "felnõtt szereplõs grúz tánc" elõadásokról, de úgy vélem a kiskamaszok teljesítménye nem elhanyagolható (megkockáztatom a mi gyerekeink tanulhatnának tõlük) Link Traditional Georgian Dance and Song a #165. public school (Tbilisi,Georgia) elõadásában. Azt vélem pusztakezes ritmusképletük gyakorlott dobost is meglephet, mint profi dobosnak ajánlom figyelmedbe
Tallózás közben aranyos mókusképeket találtam ugyancsak egy klipben, kísérõzenéjét elsõsorban katonaviselteknek ajánlom

Mókusszõrrel pucolom a bakancsom Link Kissé "lakodalmasított nosztalgianóta", de a mókusok képei kedvesek

Hehe, valaki itt most is fújja a közelben, csak halkan. :-) Dög meleg van, összes ablak kitárva, bejön a madárdal. :-)

Bizony,itt is van énekszó már.
Csuda jó az ember fülének ezt hallani!

Hááááát a törökmogyoró meg elõbb virágzott Link
Itt is virít jóideje a téltemetõ, csak most készült róla kép.

Reggel hallottam danolászó rigókat, sok feketét meg egy énekest is. Tavaszt éreznek a tollasok....

Jól megkésett idén Zala, Pécsen már egy hónapja virítottak a téltemetõk.

Belõled még lesz valaki. Egy kiforrottabb a stílusod, engem Controll témáira emlékeztet (aki igazán hozhatna ajándékokat ismét nekünk..), és nem csak a táji közelség, domborzati hasonlóságok miatt.

Ez vidám! :-) Köszi szépen!

Õ harlekin :-(((