Globális jelenségek
Egyet nem szabad elfelejteni!
Egy botanikai szakkönyvben a mogyoró virágzását ide Zala megyére január közepére teszik!
A virágzás most kezdõdik,vannak még olyan mogyorók amik félig virágoznak,van ami még ki sem nyilt!
Vagyis!
Teljesen átlagos telünk van,márpedig a legjobb indikátorok a növények!
Nem úgy mint az elmúlt években mikor márciusban virágzott a mogyoró!
Egy botanikai szakkönyvben a mogyoró virágzását ide Zala megyére január közepére teszik!
A virágzás most kezdõdik,vannak még olyan mogyorók amik félig virágoznak,van ami még ki sem nyilt!
Vagyis!
Teljesen átlagos telünk van,márpedig a legjobb indikátorok a növények!
Nem úgy mint az elmúlt években mikor márciusban virágzott a mogyoró!
Mika János éghajlatkutatóval készült riport:
Link
Meglepõdtem rajta, mert pl. elég valószínûnek tartja, hogy a Balatonnak a jövõben is lesznek vízszintproblémái, amit hosszabbtávon csak vízutánpótlással lehet megoldani. (?)
Link
Meglepõdtem rajta, mert pl. elég valószínûnek tartja, hogy a Balatonnak a jövõben is lesznek vízszintproblémái, amit hosszabbtávon csak vízutánpótlással lehet megoldani. (?)
Na igen, hibából tanulva. Egy atomerõmû esetén egy olyan hiba, mely során nagy mennyiségû rádioaktív sugárzás jut a levegõbe, nem napokig, vagy hetekig tarthat, évtizedekig, sõt még tovább is hatással lesz. Hibát pedig az ember szokott elkövetni. Tudom, mit szerettél volna írni Cauchy, de az ellenérv talán nem a legjobb volt. Viszont, ha az atomenergia olyan jó és szuper, akkor miért próbálnak fúziós erõmûvet építeni? Mert hatékonyabb? Ha meglesz, akkor az atomerõmûvekkel mi lesz? Plusz a hulladék. Hát igen, igaz háttal nem kezdünk mondatot, de akkor is ott a gond a hulladékkal. Amint azt látjuk a fosszilis tüzelõanyagok használata során sem lett megoldva a "hulladék" kérdése, pedig elõször azt gondolták, hogy ott a légkör és kész. Vagy mégsem kész...? Az ember felelõtlen tud lenni. A végén meg rádöbben a hibára és jobbik esetben javít rajta. Még mielõtt filozófiai irányba tévedne el az írás.....
Tudtad, hogy a 60-as évekre oly mértékben megnõtt az nukleáris robbantások végett a sugárzás világszerte, hgoy 67, vagy 68-ban határoztak afelõl, hogy beszüntetik a felszíni robbantásokat, így folytatták a felszín alattival is.
Voltak reaktor incidensek, balesetek és nagyon nagyon reméljük, ha lesz is akkor nem lesz káros hatással.
Az urán ára pedig ugyanolyan mértékben változik, mint az olajé. Az olaj (és több mint valószínû az urán sem) lesz már olcsóbb. Az ilyen fajta energiák már nem lesznek olcsóbbak. Talán lesz kisebb visszaesés rövidebb idõre, de már csak emelkedni fog.
10 év kell ahhoz, hogy egy nukleáris erõmûvet megépítsenek (tervezés, kivitelezés, stb...) és kb 20-25 évig szól az élettartamuk emlékezetem szerint. Nem kicsi összeget emészt fel. Ennyi idõ alatt, ennyi pénzbõl biztos vagyok benne, hogy egy megújulós "energia parkot" mondjuk fel lehetne húzni.
A geotermikus energia esetén a Föld hõjét alkalmázzák. Pl, Magyarországon már van olyan család, akik erre ruháztak be. A házukat ilyenformán melegítik. Õk pl nem fognak függni attól hogy lesz-e gáz mondjuk és tudnak-e majd fûteni. Hozzávetõlegesen a beruházás 10-15 év alatt megtérül.
A jövõben a megoldása talán nem a minél nagyobb méretû ipari szintû energia termelés lenne hanem az egyedi, regionális szintû energia termelés.
Tudtad, hogy a 60-as évekre oly mértékben megnõtt az nukleáris robbantások végett a sugárzás világszerte, hgoy 67, vagy 68-ban határoztak afelõl, hogy beszüntetik a felszíni robbantásokat, így folytatták a felszín alattival is.
Voltak reaktor incidensek, balesetek és nagyon nagyon reméljük, ha lesz is akkor nem lesz káros hatással.
Az urán ára pedig ugyanolyan mértékben változik, mint az olajé. Az olaj (és több mint valószínû az urán sem) lesz már olcsóbb. Az ilyen fajta energiák már nem lesznek olcsóbbak. Talán lesz kisebb visszaesés rövidebb idõre, de már csak emelkedni fog.
10 év kell ahhoz, hogy egy nukleáris erõmûvet megépítsenek (tervezés, kivitelezés, stb...) és kb 20-25 évig szól az élettartamuk emlékezetem szerint. Nem kicsi összeget emészt fel. Ennyi idõ alatt, ennyi pénzbõl biztos vagyok benne, hogy egy megújulós "energia parkot" mondjuk fel lehetne húzni.
A geotermikus energia esetén a Föld hõjét alkalmázzák. Pl, Magyarországon már van olyan család, akik erre ruháztak be. A házukat ilyenformán melegítik. Õk pl nem fognak függni attól hogy lesz-e gáz mondjuk és tudnak-e majd fûteni. Hozzávetõlegesen a beruházás 10-15 év alatt megtérül.
A jövõben a megoldása talán nem a minél nagyobb méretû ipari szintû energia termelés lenne hanem az egyedi, regionális szintû energia termelés.
Neminném, hogy az atomenergia a múlté lenne: pontosan a nem helyhezkötöttsége és a hatalmas energiasûrûsége miatt.
Igazából még azok a területek nem elég fejlettek, ahol az atomenegrgiát a legjoban ki tudnánk használni: pl ûrutazás, egyéb közlekedés.
Ha meg tudnák oldani az atomenergia ûrhajóhajtómûként való felhasználását, az nagyot lendítene a földi felhasználásán is.
Arról, hogy veszélys vagy környezetszennyezõbb e mint a hagyományos erõmûvek nem érdemes vitatkoni, mert az tény, hogy veszélyesebb, mint egy szélkerék, de attól, hogy veszélyes még nyugodtan felhasználható a technológia betartásával.
Az meg komolytalan ellenérv, hogy ne csináljuk, mert mi lesz ha baleset következik be. Ilyen erõvel semmi elektroomst berendezést, mûholdat, nem ahsználhatunk, semmi nem magunk termelte kaját nem ehetünk, le kellene állítani az ivóvízszolgáltatást, merrt mi lesz ha elromlik és szennyezett vizet iszunk.
Tessék tudomásul venni, hogy ez már nem a középkor, és csak technológiát használva és hibáiból tanulva fejlõdhetünk.
Igazából még azok a területek nem elég fejlettek, ahol az atomenegrgiát a legjoban ki tudnánk használni: pl ûrutazás, egyéb közlekedés.
Ha meg tudnák oldani az atomenergia ûrhajóhajtómûként való felhasználását, az nagyot lendítene a földi felhasználásán is.
Arról, hogy veszélys vagy környezetszennyezõbb e mint a hagyományos erõmûvek nem érdemes vitatkoni, mert az tény, hogy veszélyesebb, mint egy szélkerék, de attól, hogy veszélyes még nyugodtan felhasználható a technológia betartásával.
Az meg komolytalan ellenérv, hogy ne csináljuk, mert mi lesz ha baleset következik be. Ilyen erõvel semmi elektroomst berendezést, mûholdat, nem ahsználhatunk, semmi nem magunk termelte kaját nem ehetünk, le kellene állítani az ivóvízszolgáltatást, merrt mi lesz ha elromlik és szennyezett vizet iszunk.
Tessék tudomásul venni, hogy ez már nem a középkor, és csak technológiát használva és hibáiból tanulva fejlõdhetünk.
Ha van már ebbõl a PhD-bõl elkészült és nyilvános anyag, szívesen elolvasnám. 
Nem ismerem pontosan a mostani geotermikus fûtésmegoldásokat, de ezeken a helyeken valószínûleg forró rétegvizet vesznek ki, azt végigvezetik a fûtõrendszeren, majd a végén kiengedik. Ezt nagy méretekben, áramtermeléshez semmiképp sem lehetne megoldani. (Egyrészt nagyon hamar kifogyna a vízkészlet, másrészt a benne lévõ oldott anyagokkal alaposan tönkretehetjük a talajt v. a befogadó vízfolyást.) Zárt vízrendszer létrehozása viszont szerintem nem lenne egyszerû, és nagy kérdés, hogy megtérülne-e valaha egy ilyen beruházás. A másik gond, hogy ilyen módon alig 100°C-os vizet tudnánk felhozni, az áramtermelõ hõerõmûvekben pedig jellemzõen több száz fokos gõz hajtja a turbinákat...
Nem ismerem pontosan a mostani geotermikus fûtésmegoldásokat, de ezeken a helyeken valószínûleg forró rétegvizet vesznek ki, azt végigvezetik a fûtõrendszeren, majd a végén kiengedik. Ezt nagy méretekben, áramtermeléshez semmiképp sem lehetne megoldani. (Egyrészt nagyon hamar kifogyna a vízkészlet, másrészt a benne lévõ oldott anyagokkal alaposan tönkretehetjük a talajt v. a befogadó vízfolyást.) Zárt vízrendszer létrehozása viszont szerintem nem lenne egyszerû, és nagy kérdés, hogy megtérülne-e valaha egy ilyen beruházás. A másik gond, hogy ilyen módon alig 100°C-os vizet tudnánk felhozni, az áramtermelõ hõerõmûvekben pedig jellemzõen több száz fokos gõz hajtja a turbinákat... 
A K+F költségekkel kapcsolatos adat honnan származik? Leginkább arra vagyok kíváncsi, hogy "nukleáris energiatermelés" alatt vajon tényleg csak az atomerõmûveket értették, vagy ide sorolták a fúziós erõmûvekkel kapcsolatos kutatásokat is. (Azért ez egyáltalán nem mindegy.)
Másfelõl: ha tényleg rosszabbul hasznosulnak az atomenergia K+F költségei, ennek szerintem nem az az oka, hogy nincsenek benne új lehetõségek. Sokkal inkább az, hogy irreális félelmek kapcsolódnak hozzá, amit az ellenérdekelt lobbik keményen táplálnak is, ezért a legígéretesebb új beruházásokat is nagyon nehéz megvalósítani. Még akkor is, ha pl. épp a hulladék biztonságos elhelyezését szolgálnák... (Ne feledjük, az atomenergia a "fosszilis" energiatermelõk és a környezetvédõk közös ellensége...)
Másfelõl: ha tényleg rosszabbul hasznosulnak az atomenergia K+F költségei, ennek szerintem nem az az oka, hogy nincsenek benne új lehetõségek. Sokkal inkább az, hogy irreális félelmek kapcsolódnak hozzá, amit az ellenérdekelt lobbik keményen táplálnak is, ezért a legígéretesebb új beruházásokat is nagyon nehéz megvalósítani. Még akkor is, ha pl. épp a hulladék biztonságos elhelyezését szolgálnák... (Ne feledjük, az atomenergia a "fosszilis" energiatermelõk és a környezetvédõk közös ellensége...)
Az energetikában a legnagyobb fejtörést az okozza, hogy nehezen lehet megoldani a tárolását. Míg a szén, a kõolaj vagy a földgáz esetében ez nem túl bonyolult, hiszen magát a nyersanyagot tárolják, addig pl. a szélerõmûvek termelte energiát valahogy raktározni kellene. Nemrég beszéltem egy emberrel, aki a megújuló energiaforrásokból, azokon belül is a geotermikus energia hasznosításából ír phd-t, aki azt mondta, Magyarország ritka jó helyzetben van etekintetben és egyáltalán nem kellene aggódnunk a "Barátság" kõolajvezeték csiki-csuki játéka felõl, de természetesen hatalmas beruházásokra lenne szükség. Abszolút környezetbarát módon meg lehetne oldani az energiakérdést, és még vissza is lehetne belõle juttatni a földbe. Egyébként nemcsak lehetne, hanem kellene is. Van már példa kis hazánkban erre, néhány város néhány épületét máris ilyen úton fûtik.
Noli: Egy darabig persze lehet alkalmazkodni, de ha nem csinálunk semmit, akkor az egészen biztosan kevés lesz...
Cauchy: Ami az atomot illeti, az csak a szokásos észnélküli lobbi, mindegy hogy mi a hír, bármire ugranak, hogy nyomják az atomot. Nem látják be, hogy az már a múlté.
Az elmúlt évtizedekben kb egy nagyságrenddel többet költöttek nukleáris energiatermeléssel kapcsolatos K+F-re, mint pl a megújuló energiaforrsák esetében, mégis az utóbbi hódít. Olyannyita, hogy ha ma valaki minden engedéllyel, és pénzzel rendelkezik pl egy szélerõmû esetében, két év mire szállítják, mert nem tudják teljesíteni a sok megrendelést. Egy szó mint száz, és inkább szeles K+F-be tenném az adóforintokat, mint nukleáris szemét gyártásába.
Cauchy: Ami az atomot illeti, az csak a szokásos észnélküli lobbi, mindegy hogy mi a hír, bármire ugranak, hogy nyomják az atomot. Nem látják be, hogy az már a múlté.
Az elmúlt évtizedekben kb egy nagyságrenddel többet költöttek nukleáris energiatermeléssel kapcsolatos K+F-re, mint pl a megújuló energiaforrsák esetében, mégis az utóbbi hódít. Olyannyita, hogy ha ma valaki minden engedéllyel, és pénzzel rendelkezik pl egy szélerõmû esetében, két év mire szállítják, mert nem tudják teljesíteni a sok megrendelést. Egy szó mint száz, és inkább szeles K+F-be tenném az adóforintokat, mint nukleáris szemét gyártásába.
Mivel sokat lett emlegetve az anomália, ide is belinkelem.
A 2006-os év, 850 hPa-os nyomási szintjének hõmérsékleti anomáliája, és annak három havi mozgó átlaga:
Link
A 2006-os év, 850 hPa-os nyomási szintjének hõmérsékleti anomáliája, és annak három havi mozgó átlaga:
Link
Ez így van, ahogy mondod. Mondjuk engem a szélkerék nem zavarna, kurva meg elég sok van a 8-as mellett így is. :-)
Atommal,szenyvíztisztítóval,hulladékégetõvel,romateleppel,autópályával,repülõtérrel,bányameddõhányóval,vízerõmûvel,börtönnel,kurvaparkkal,szélkerékkel mindenki egyetért,ha nem a szomszédságában van,hanem vagy 100 km-re.
Hasonlóan pesszimista véleményen vagyok, lehet, sokkal kifizetõdõbb lenne inkább telket venni Grönlandon...
Szóval felkészülni a változások elviselésére valószínûleg hasznosabb, hatmilliárd embert nem lehet egy határozattal, törvénnyel, akármivel rávenni arra, hogy ne bocsásson ki annyi ÜVG-t.
Szóval felkészülni a változások elviselésére valószínûleg hasznosabb, hatmilliárd embert nem lehet egy határozattal, törvénnyel, akármivel rávenni arra, hogy ne bocsásson ki annyi ÜVG-t.
Szépszép, de sajnos ez sem lesz elegendõ, még akkor sem, ha mindenki betartja.
Szvsz a folyamat már nem megforditható, a gazdasági szereplõk csak egy Holnaputn tipusú idõszak uán ébrednek majd fel, vagy pár évvel, hónappal elõtte.
Azt hiszem, már csak a károk enyhitése marad nekünk, más nem.
Szvsz a folyamat már nem megforditható, a gazdasági szereplõk csak egy Holnaputn tipusú idõszak uán ébrednek majd fel, vagy pár évvel, hónappal elõtte.
Azt hiszem, már csak a károk enyhitése marad nekünk, más nem.
Olvastam, de úgy vettem ki, hogy komoly szándék nincs mögötte. 
Bármikor találhattak volna jó pár szakértõt, akinek ez a véleménye, csak most ez az Indexnek valamiért érdekes lett. Egyébként attól tartok, hogy ha hivatalos terv lenne, akkor sem tudnának helyet találni új atomerõmûnek Magyarországon... Nyilván 30 km-es körzetben az összes településen népszavazást írnának ki róla, csoda lenne, ha mindenütt megszavaznák. Lásd pl. ezt:
Link Pedig a cement messze nem hangzik olyan rémisztõen az átlagembernek, mint az "atom"...
Bármikor találhattak volna jó pár szakértõt, akinek ez a véleménye, csak most ez az Indexnek valamiért érdekes lett. Egyébként attól tartok, hogy ha hivatalos terv lenne, akkor sem tudnának helyet találni új atomerõmûnek Magyarországon... Nyilván 30 km-es körzetben az összes településen népszavazást írnának ki róla, csoda lenne, ha mindenütt megszavaznák. Lásd pl. ezt:Link Pedig a cement messze nem hangzik olyan rémisztõen az átlagembernek, mint az "atom"...
Új atomerõmû Magyarországra?
* MTI
2007. január 11., csütörtök 10:30
Egy, a paksihoz hasonló atomerõmû megépítése után Magyarország kevésbé lenne kiszolgáltatott a kõolaj és a földgáz világpiaci árának, valamint a szállítási nehézségeknek, ezért egy szakértõ szerint meg kéne építeni.
Link
Végre történik valami.
* MTI
2007. január 11., csütörtök 10:30
Egy, a paksihoz hasonló atomerõmû megépítése után Magyarország kevésbé lenne kiszolgáltatott a kõolaj és a földgáz világpiaci árának, valamint a szállítási nehézségeknek, ezért egy szakértõ szerint meg kéne építeni.
Link
Végre történik valami.
LAM barátod valóban benézte, hogy fasorról van szó.Valószínû mivel a monitort se nagyon látta.Nolinak köszönjük a pontos helyreigazítást, és elnézést a tévútért.
De az állatkert mindig ott volt és általában tavasszal szokott virágozni, tehát nem túl gyakori. Ezek a 10 -15 fokkal magasabb átlaghõmérsékletek megteszik hatásukat. Lassan már ott tartunk, hogy nem kell fûteni sem.
Ezt is érdemes elolvasni:Link
Ezt is érdemes elolvasni:Link
Nana!
Budapestet ne vedd alapúl,egy 2 milliós város hõszigete dolgozik ott!
Budapestet ne vedd alapúl,egy 2 milliós város hõszigete dolgozik ott!
Tegnap volt a rádióba , hogy a Budapesti állatkertben is kivirágzott valami cseresznye.
Köszönöm,akkor LAM barátunk félretájékoztatott,amiröl én irok az a japáncseresznye,ami tavasz közepén inkább tavasz végén nyilik!
A japánbirs egy cserje, a japáncseresznye az, amit fasorokba ültetnek.
japánbirs (Chaenomeles)
Link
Japáncseresznye (Prunus serrulata):
Link
A japánbirs sokszor nyílik tél végén, a termése azonban sárgás-okkeres, amorf, igazi birshez hasonló, csak kicsike. A japáncseresznye áprilisban nyílik, s apró, barnásvörös cseresznyeszerû bogyói vannak.
japánbirs (Chaenomeles)
Link
Japáncseresznye (Prunus serrulata):
Link
A japánbirs sokszor nyílik tél végén, a termése azonban sárgás-okkeres, amorf, igazi birshez hasonló, csak kicsike. A japáncseresznye áprilisban nyílik, s apró, barnásvörös cseresznyeszerû bogyói vannak.
Nem vagyunk ugyan délnyugaton, de a japán birs nálam biztos nem fog kivirágozni az elkövetkezõ 2 hétben.
Hozzáteszem,hogy az adatok 1901-83 közt OMSZ adatok(az 1 km-re lévõ Bakonyszentkirály,kb.ugyanolyan magasság.),míg 1984-2006 közt kizárólag saját mérések a cseszneki Aranyos-völgyben(1976-83 közt is mértem csapadékot,de hiányosan és kezdetleges módszerrel).
Elkészítettem Csesznek térségének(250 m tszfm) 1901-2006 közti 106 év csapadékátlagait.Elõször évtizedenként:
1.(1901-10)743mm szélsõértékek:906-500=406 (amlitúdó)
2.678 ,942-543=399 mm
3.723 ,933-557=376 mm
4.756 ,965-520=445 mm
5.653 ,883-501=382 mm
6.734 ,941-611=330 mm
7.744 ,931-549=382 mm
8.667 ,829-437=392 mm
9.589 ,712-408=304 mm
10.718,880-501=379mm
11.(2001-2006)686mm ,953-510=443mm
50 éves átlagok:
1901-1950: 711 mm ,965-501=464mm
1951-2000: 690 mm ,941-408=533 mm
1951-2006: 690 mm ,953-408=545 mm
30 éves átlagok:
1901-1930 :715mm
1931-1960: 714 mm
1961-1990: 666 mm
1991-2006: 706 mm
1901-1960: 715mm
1961-2006: 680 mm
1.(1901-10)743mm szélsõértékek:906-500=406 (amlitúdó)
2.678 ,942-543=399 mm
3.723 ,933-557=376 mm
4.756 ,965-520=445 mm
5.653 ,883-501=382 mm
6.734 ,941-611=330 mm
7.744 ,931-549=382 mm
8.667 ,829-437=392 mm
9.589 ,712-408=304 mm
10.718,880-501=379mm
11.(2001-2006)686mm ,953-510=443mm
50 éves átlagok:
1901-1950: 711 mm ,965-501=464mm
1951-2000: 690 mm ,941-408=533 mm
1951-2006: 690 mm ,953-408=545 mm
30 éves átlagok:
1901-1930 :715mm
1931-1960: 714 mm
1961-1990: 666 mm
1991-2006: 706 mm
1901-1960: 715mm
1961-2006: 680 mm
Továbbviszem a gondolatot,a japánbirs nem hiszem hogy 1,5 hét múlva kivirágzik,vagyis az még enyhébb tél kellett hogy legyen!
Egy jó barátom fia 1975 március 5-én született!
Meséli hogy azon a télen január végén kivirágzott a japáncseresznye vagy japánszilva fasor Letenyén!
Tudjátok ilyen lila-rózsaszin virága van,piros-sötétpiros gyümölcse!
Jaunár végén virágzott!
A barátom fia Pesten született,és amikor március elején mentek fel Pestre,mondta Pest felé menet a fák mégsehol sem voltak,mintha a tavaszból visszacsöppentek volna a télbe!
1998-99 telén február 20-án virágzott a kajszi,szintén Letenyén!
Meséli hogy azon a télen január végén kivirágzott a japáncseresznye vagy japánszilva fasor Letenyén!
Tudjátok ilyen lila-rózsaszin virága van,piros-sötétpiros gyümölcse!
Jaunár végén virágzott!
A barátom fia Pesten született,és amikor március elején mentek fel Pestre,mondta Pest felé menet a fák mégsehol sem voltak,mintha a tavaszból visszacsöppentek volna a télbe!
1998-99 telén február 20-án virágzott a kajszi,szintén Letenyén!
Szia!
Erre gondoltam:
kellene 1975-2005 között az évi és havi T, és csap. átlag.
Ebbõl kiszámolnám a 30 év átlagát.
Megkeresném benne a lehetõ leghosszabb átlagos idõszakot (hónap és évi szinten is).
Innen elkezdeném számolni az oszcillációt, hogy ez a meleg kiegyenlítés, vagy ez fog kiegyenlítõdni.
Megpróbálnám megtippelni ez alapján a következõ 1-6 hónap átlagait.
Ezt szeretném, mail címem dexion432 kukac gmail pont com.
Köszönöm
Erre gondoltam:
kellene 1975-2005 között az évi és havi T, és csap. átlag.
Ebbõl kiszámolnám a 30 év átlagát.
Megkeresném benne a lehetõ leghosszabb átlagos idõszakot (hónap és évi szinten is).
Innen elkezdeném számolni az oszcillációt, hogy ez a meleg kiegyenlítés, vagy ez fog kiegyenlítõdni.
Megpróbálnám megtippelni ez alapján a következõ 1-6 hónap átlagait.
Ezt szeretném, mail címem dexion432 kukac gmail pont com.
Köszönöm
Köszönöm a hosszú fejtegetést
Természetes éghajlatváltozások vannak persze, sõt úgynevezet éghajlat-ingadozások is vannak.
Nekem most inkább úgy tûnik éghajlat-ingadozás megváltozásáról is szó lehet....
Idõskála kérdése sok minden...
Természetes éghajlatváltozások vannak persze, sõt úgynevezet éghajlat-ingadozások is vannak.
Nekem most inkább úgy tûnik éghajlat-ingadozás megváltozásáról is szó lehet....
Idõskála kérdése sok minden...
Üdv!
Én megtettem és mondjuk úgy az elméleted nem egyedi ezekszerint
Persze más idõintervallumban és más értékekre.
Tudok adatot, persze tudnom kell hova és milyen paraméter.
Én megtettem és mondjuk úgy az elméleted nem egyedi ezekszerint
Persze más idõintervallumban és más értékekre.
Tudok adatot, persze tudnom kell hova és milyen paraméter.
Nade itt is elsikkadtak a kérdéseim:
Van valakinek, valahol 1975-2005 közöttre havi/évi csapadék és T statisztikája?
Csak hogy kipróbálhassuk/sam, lehet-e jósolni az oszcilláció következõ fázisát.
Van valakinek, valahol 1975-2005 közöttre havi/évi csapadék és T statisztikája?
Csak hogy kipróbálhassuk/sam, lehet-e jósolni az oszcilláció következõ fázisát.
Egyebkent erdemes utananezni, hogy a biztosito tarsasagok hogyan velekednek a klimavaltozasrol. Ok azok akik nap mint nap katasztrofakkal es kockazatkezelessel foglalkoznak, es penzugyi erdekuk fuzodik a kockazatok helyes felmeresehez.
KP:
A bulvárnak is lehetne haszna... mivel mondjuk a Blikket százezrek olvassak hetente (vagy naponta, mittudomén hogy jelenik meg), nem baj az, ha riogatják a népet, az emberek nagy része nem tudja elválasztani mi a valóság és mi a fantázia az éghajlatváltozás tekintetében.
Mindegy hogy azt irják, hogy Szahara vagy banánliget lesz Szeged mellett 20 év múlva, a lényeg az, hogy kellõen megdöbbentõ legyen és figyelemfelkeltõ.
Jobb egy baromság, amire felfigyelnek az emberek, mint csendben nézni a változásokat, ld béka a hideg és forró vizbe dobva a tûzhelyen.
Talán több Holnapután-szerû film/dokumentumfilm kellene. Persze abban is van sok tévedés, de megmutatja, hogy törékeny a klíma és hogy pillanatok alatt megváltozhat (a 10-20-30 év is pillanat, ha mondjuk 300 mm-el csökken a csapadékhozam). Persze nem ártana, ha értelmes alapokkal ,megalapozott jövõképet mutatna, viszont ilyen nem igazán van, hiszen pl a Golf leállásáról, következményeirõl, idejérõl, hatásairól is megoszlanak az elméletek.
Összefoglalva: inkább legyen egy meghökkentõ baromság naponta hír az éghajlatról, mint nagy hallgatás.
Ilyen szempontból "tökéletes" ez az idõjárás, meg hogy 2000 m alatt nincs hó, mert ez igazán feltûnõ, fõleg ha majd a sajnálatos mezõgazdasági károkat is elkezdik bejelentgetni.
Ettõl függetlenül nem örülök ennek az idõnek, ne értsétek félre, "csak" legalább igy odafigyelnek rá.
A bulvárnak is lehetne haszna... mivel mondjuk a Blikket százezrek olvassak hetente (vagy naponta, mittudomén hogy jelenik meg), nem baj az, ha riogatják a népet, az emberek nagy része nem tudja elválasztani mi a valóság és mi a fantázia az éghajlatváltozás tekintetében.
Mindegy hogy azt irják, hogy Szahara vagy banánliget lesz Szeged mellett 20 év múlva, a lényeg az, hogy kellõen megdöbbentõ legyen és figyelemfelkeltõ.
Jobb egy baromság, amire felfigyelnek az emberek, mint csendben nézni a változásokat, ld béka a hideg és forró vizbe dobva a tûzhelyen.
Talán több Holnapután-szerû film/dokumentumfilm kellene. Persze abban is van sok tévedés, de megmutatja, hogy törékeny a klíma és hogy pillanatok alatt megváltozhat (a 10-20-30 év is pillanat, ha mondjuk 300 mm-el csökken a csapadékhozam). Persze nem ártana, ha értelmes alapokkal ,megalapozott jövõképet mutatna, viszont ilyen nem igazán van, hiszen pl a Golf leállásáról, következményeirõl, idejérõl, hatásairól is megoszlanak az elméletek.
Összefoglalva: inkább legyen egy meghökkentõ baromság naponta hír az éghajlatról, mint nagy hallgatás.
Ilyen szempontból "tökéletes" ez az idõjárás, meg hogy 2000 m alatt nincs hó, mert ez igazán feltûnõ, fõleg ha majd a sajnálatos mezõgazdasági károkat is elkezdik bejelentgetni.
Ettõl függetlenül nem örülök ennek az idõnek, ne értsétek félre, "csak" legalább igy odafigyelnek rá.
Meg nem szoltam itt hozza, ugyhogy hello mindenkinek!
Olvasgattam a hozzaszolasaitokat, es az alabbi hozzafuzni valom van.
Igazabol nagyon nehez kovetkezteteseket levonni az idojaras valtozasarol, mert a rendszeres meresek nem tul regota zajlanak. 150 ev az 150 meres/az ev egy napja. Ez statisztikailag aligha jelentos. 150 veletlen meres utan meg viszonylag gyakoriak a "rekord" ertekek, ha a szoras eleg nagy, es sok mennyiseget merunk. 150 meres utan 5 rekord nem olyan jelentos, mint 1500 meres utan 2 rekord.
Nyilvan megallapithato kulonbozo eszkozokkel a rendszeres meresek elotti korok fo valtozasai, de nem olyan pontossaggal. Sajnos ez azt jelentheti, hogy a rekordok megdolese nem feltetlenul bizonyitek.
Raadasul a statisztikahoz valaminek az allandosaga szukseges. Ha semmi sem allando (nincs szoras, nincs varhatoertek -- nonergod rendszerek), akkor hiaba nezunk regi adatokat. Penzerme feldobasanal allando a valoszinuseg, ezert lehet statisztikat csinalni. Valtozo valoszinusegbol is lehet statisztikat csinalni, ha a valtozasnak van valamilyen allando parametere. Egyaltalan nem biztos, hogy az idojarasnak van ilyen.
De (nagy devel). Az sem mindegy, hogy a teves diagnozisnak mik a kovetkezmenyei. Mi jobb, ha paranoiasak vagyunk az eghajlatvaltozassal kapcsolatban, vagy legyunk optimistak?
Erdemes a jarvanyok elleni harcot vizsgalni, mert abban az emberiseg (ugy tunik) paranoias. Ugye az elso reakcionk az lehet, hogy jobb felni mint megijedni. Sajnos, ahogy az embereket ismerem a kovetkezo forgatokonyv valoszinu: ahogy egyre tobbet riogatnak jarvanyokkal, amik aztan nem kovetkeznek be, az emberek, de legfokeppen a donteshozok egyre kevesbe veszik majd komolyan a figyelmezteteseket, ezert amikor igazan komoly veszely merul fel, akkor leszunk eppen a legvedtelenebbek.
Tehat igenis van veszitenivalonk akkor is, ha paranoiasak vagyunk. Ugyanakkor pillanatnyilag az eghajlatvaltozas csak szoban kap nagy figyelmet, de nincsen felmutathato eredmeny a donteshozok reszerol. A problema meg nincs tudomasulveve. Ezert szerintem igenis legyunk paranoiasak. Ilyen helyzet meg sohasem fordult elo az emberiseg lete soran (eghajlatvaltozas igem, de hogy miattunk, olyan nem).
Kicsit osszeszedetlen gondolatok, de most igy jott ki
Olvasgattam a hozzaszolasaitokat, es az alabbi hozzafuzni valom van.
Igazabol nagyon nehez kovetkezteteseket levonni az idojaras valtozasarol, mert a rendszeres meresek nem tul regota zajlanak. 150 ev az 150 meres/az ev egy napja. Ez statisztikailag aligha jelentos. 150 veletlen meres utan meg viszonylag gyakoriak a "rekord" ertekek, ha a szoras eleg nagy, es sok mennyiseget merunk. 150 meres utan 5 rekord nem olyan jelentos, mint 1500 meres utan 2 rekord.
Nyilvan megallapithato kulonbozo eszkozokkel a rendszeres meresek elotti korok fo valtozasai, de nem olyan pontossaggal. Sajnos ez azt jelentheti, hogy a rekordok megdolese nem feltetlenul bizonyitek.
Raadasul a statisztikahoz valaminek az allandosaga szukseges. Ha semmi sem allando (nincs szoras, nincs varhatoertek -- nonergod rendszerek), akkor hiaba nezunk regi adatokat. Penzerme feldobasanal allando a valoszinuseg, ezert lehet statisztikat csinalni. Valtozo valoszinusegbol is lehet statisztikat csinalni, ha a valtozasnak van valamilyen allando parametere. Egyaltalan nem biztos, hogy az idojarasnak van ilyen.
De (nagy devel). Az sem mindegy, hogy a teves diagnozisnak mik a kovetkezmenyei. Mi jobb, ha paranoiasak vagyunk az eghajlatvaltozassal kapcsolatban, vagy legyunk optimistak?
Erdemes a jarvanyok elleni harcot vizsgalni, mert abban az emberiseg (ugy tunik) paranoias. Ugye az elso reakcionk az lehet, hogy jobb felni mint megijedni. Sajnos, ahogy az embereket ismerem a kovetkezo forgatokonyv valoszinu: ahogy egyre tobbet riogatnak jarvanyokkal, amik aztan nem kovetkeznek be, az emberek, de legfokeppen a donteshozok egyre kevesbe veszik majd komolyan a figyelmezteteseket, ezert amikor igazan komoly veszely merul fel, akkor leszunk eppen a legvedtelenebbek.
Tehat igenis van veszitenivalonk akkor is, ha paranoiasak vagyunk. Ugyanakkor pillanatnyilag az eghajlatvaltozas csak szoban kap nagy figyelmet, de nincsen felmutathato eredmeny a donteshozok reszerol. A problema meg nincs tudomasulveve. Ezert szerintem igenis legyunk paranoiasak. Ilyen helyzet meg sohasem fordult elo az emberiseg lete soran (eghajlatvaltozas igem, de hogy miattunk, olyan nem).
Kicsit osszeszedetlen gondolatok, de most igy jott ki
Péter, és látsz valami reális esélyt arra, hogy valaha is a valós tudással bírók kerüljenek be a sajtóba, médiába? Bár ez a kisebb baj...
Minden egyéb ügyben azon dolgozik a világ, legalábbis az a fele, amelyben mi is élünk, hogy pusztán az anyagi dolgokra, divatra próbálja ráépíteni az állampolgárok életét. Ezt a hatalmas és önzõ (mert önzõnek nevelték) tömeget mi a fenével lehet rávenni arra, hogy fogja vissza a fogyasztását? Fõleg, ha közben minden egyéb csak a fogyasztás növelésére ösztönöz. Egyelõre az van, hogy az átlag szó szerint pofán röhögi azt, akit nem érdekelnek a divathullámokban beáramló egyre újabb és egyre semmirevalóbb ketyerék (autók, telefonok, stb).
Nem fogja tudni senki megváltoztatni többszázmillió (1-2 milliárd) ember gondolkodását!
Minden egyéb ügyben azon dolgozik a világ, legalábbis az a fele, amelyben mi is élünk, hogy pusztán az anyagi dolgokra, divatra próbálja ráépíteni az állampolgárok életét. Ezt a hatalmas és önzõ (mert önzõnek nevelték) tömeget mi a fenével lehet rávenni arra, hogy fogja vissza a fogyasztását? Fõleg, ha közben minden egyéb csak a fogyasztás növelésére ösztönöz. Egyelõre az van, hogy az átlag szó szerint pofán röhögi azt, akit nem érdekelnek a divathullámokban beáramló egyre újabb és egyre semmirevalóbb ketyerék (autók, telefonok, stb).
Nem fogja tudni senki megváltoztatni többszázmillió (1-2 milliárd) ember gondolkodását!
Én biztos nem ültetek banánt 20 év múlva 40 fokos aszályba.Ha a bulváros ültet sok szerencsét hozzá.
Az azért túlzás,hogy az utóbbi száz év csapadékosabb felében vagyunk.Van egy 107 éves adatsorom Csesznek térségébõl,mostmár ráveszem magam,hogy az egyes évtizedek átlagát kiszámoljam.
Az OMSZ kimutatta,hogy az utóbbi évtizedekben hazánk elveszítette csapadékának 10 %-kát.Lehet,hogy a Bükk térségében nõtt is,de itt nyugatabbra lehet,hogy 15%-al csökkent.Hol van az már,hogy Kõszeg,Sopron,Szentgotthárd vagy a Bakony a legcsapadékosabb ?A Tisza rendszeres árvizei viszont azt mutatják,hogy a szárazságokat özönvizek követik,így ott az átlag megvan,de nem akárhogyan !
Az OMSZ kimutatta,hogy az utóbbi évtizedekben hazánk elveszítette csapadékának 10 %-kát.Lehet,hogy a Bükk térségében nõtt is,de itt nyugatabbra lehet,hogy 15%-al csökkent.Hol van az már,hogy Kõszeg,Sopron,Szentgotthárd vagy a Bakony a legcsapadékosabb ?A Tisza rendszeres árvizei viszont azt mutatják,hogy a szárazságokat özönvizek követik,így ott az átlag megvan,de nem akárhogyan !
Nos megint a régi témánál vagyunk. Adott ugyebár egy éghajlatváltozás. (Dexion felvetése már korábban eszébe jutott az okosoknak is, ezért váltott a terminilógia globális felmelegedésrõl, klímaváltozásra, utalván arra, hogy a történet közelsem csak a hõmérsékletrõl szól).
Tegyük fel, hogy az a dolgunk, hogy felhívjuk az emberek figyelmét az éghajlatváltozása, miután nagy részben az emberek életmódja, szokásaik határozzák meg a ÜHG kibocsátást, ami lényegében indukálja ezt az egész problémát. Tegyük fel továbbá, hogy klímakutatóként tudjuk, hogy ami most érzékelhetõ az egész dologból, az még sehol sincs ahhoz képes, ami néhány évtized múlva megtapasztalhatunk. A következõ évek kibocsátásai döntõen fogják meghatározni, hogy mennyi esélye lesz az emberiségnek a 2 fokos határ betartására, és ezáltal az éghajlati katasztrófa elkerülésére.
No, akkor ti mit csinálnátok? Ha fel akarnátok hívni az emberek figyelmét, akkor ahhoz még ez a mostani dömping is elég harmatos. Mit lehet hát tenni? Jó kérdés. Mindenesetre én nem engednék mindenféle zavaros alakokat megnyilatkozni olyan témában, amihez a hozzászólásaik alapján rögtön kiderül, hogy nem is értenek. Én ezt tartom inkább veszélynek, nem az hogy esetekg túl sok lesz. Szerintem még ez is kevés. Legyen sok, de legyen szakmailag kifogástalan. A bulvárt ezen a téren nem is minõsíteném. Banánültetvény a Dél-Dunántúlon
, ez a kedvencem. Hát ahhoz víz is kéne.
Tegyük fel, hogy az a dolgunk, hogy felhívjuk az emberek figyelmét az éghajlatváltozása, miután nagy részben az emberek életmódja, szokásaik határozzák meg a ÜHG kibocsátást, ami lényegében indukálja ezt az egész problémát. Tegyük fel továbbá, hogy klímakutatóként tudjuk, hogy ami most érzékelhetõ az egész dologból, az még sehol sincs ahhoz képes, ami néhány évtized múlva megtapasztalhatunk. A következõ évek kibocsátásai döntõen fogják meghatározni, hogy mennyi esélye lesz az emberiségnek a 2 fokos határ betartására, és ezáltal az éghajlati katasztrófa elkerülésére.
No, akkor ti mit csinálnátok? Ha fel akarnátok hívni az emberek figyelmét, akkor ahhoz még ez a mostani dömping is elég harmatos. Mit lehet hát tenni? Jó kérdés. Mindenesetre én nem engednék mindenféle zavaros alakokat megnyilatkozni olyan témában, amihez a hozzászólásaik alapján rögtön kiderül, hogy nem is értenek. Én ezt tartom inkább veszélynek, nem az hogy esetekg túl sok lesz. Szerintem még ez is kevés. Legyen sok, de legyen szakmailag kifogástalan. A bulvárt ezen a téren nem is minõsíteném. Banánültetvény a Dél-Dunántúlon
, ez a kedvencem. Hát ahhoz víz is kéne. 
Szerintem meg "szánalmas",média-szenzáció..."
Igazad van Floo!2003-ban kevés viz a Balatonban,tavaly sok....Jövõre meg azt mondják: "jégkorszak" lesz Görögországban is 2031-re..:-)
Igazad van Floo!2003-ban kevés viz a Balatonban,tavaly sok....Jövõre meg azt mondják: "jégkorszak" lesz Görögországban is 2031-re..:-)
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Érdekességek | 2026-07-02 11:26
Szabályzat