Bioszféra

Ha esetleg valakit érdekel, részlet a ma esti békakoncertbõl Link (MP3-ba konvertáltam így kisebb)
Kis esti filó brekegésrõl, de nem fárasztalak benneteket grafikonokkal sem a különféle frekvencia és sebességváltások hangjaival bár érdemes/érdekes a hangmenetet analizálni. Az alapfrekvencia megtartásával lelassítva a brekegést engem leginkább gyorsvágó flex hangjára (illetve Bubu gyöngytyúkjainak "fémreszelõ" hangjára) emlékeztet. A brekegés (különösen ha "feleselnek") eleve szaggatott, de egy-egy folyamatosnak hallható "brekegésfutam" is diagramon megjelenítve azonos hosszúságú szünetekkel megszakított "szögletes" részekbõl áll - mondhatnám kedvenc "lulummal" hogy kis változásokkal fraktálszerûen ismétlõdõ részekbõl áll össze, a teljes többperces brekegés hasonló szerkezetû mint a finom felbontású másodperces részlet. Diagramon nézve úgy tûnik, a "szögletes" frekvenciamenetek csúcsai és gyengülései összességében szinuszos burkológörbével "takarhatók". Ilyenformán egyfajta dallam menetét ölti melybõl jelentõs részeket kivágtak, de többnyire azon a hangerõn folytatja ahol abbahagyta. Bolondos hasonlattal, a brekegés nagyjából olyan mintha a Boci-boci tarkát perces kihagyásokkal két-három hangjegyenként énekelné valaki. Speed és pitch variációval a sebesség és mélyítõ frekvenciamódosítás hatására mély búgó-bömbölõ öblös "dinoszauruszhangok" keletkeznek

Költõi és igaz szavak e tájról, melynek hangulata semmi máshoz nem hasonlít. A szõlõhegyek különben nemcsak a történeti korokról, de a földtörténet korszakairól is mesélnek: a löszrétegek alól jégkorszaki állatok maradványai kerültek elõ, ahogy azt a pannonhalmi apátság paleontológiai gyûjteménye is mutatja.

Nagyon is érdemes. Nincsenek sziklás szurdokvölgyek, vadregényes bükkösök, csobogó hegyi patakok (mûködõ forrás is csak egy van), mint a hozzá közeli Bakonyban, a Kisalföld síkjába ujjszerûen benyúló lösz-halomgerincek egyediségét az évezredes múltú szõlõ- és gyümölcskultúra alatt formálódott tájarculat jelenti. Sárkánylikak, szurdikok, horgasok, vápák, teraszok, gyümölcsöskertek - a dombokon vándorolva lépten-nyomon tetten érhetõ a Táj és Ember õsi, harmonikus kapcsolata. És ha kicsit leülünk, figyelünk, meghallgatjuk a helyi öregeket, gondolataink segítségével beleláthatunk a régmúlt idõkbe, könnyen mesélni kezdenek a szõlõhegyek..
---
Eltaláltad, a tarjánpusztai bekötõút Pándzsa-hídjánál látható ez az igazán jól sikerült mederrendezés.. Igazuk van, a Pándzsa mellékének egy-két mélyebb fekvésû (még fel nem tört) rétjeit minden évben súlyos kiöntések fenyegették, tûrhetetlen állapot volt. Végre fellélegeztek a környékbeli lakók is, akik aludni sem tudtak az erecskék fékeveszett áradásaitól.

Noli Ez a variáció eszembe sem jutott...

Szerintem a kaszás nyer a lottón, Te meg szemlélheted tovább ezeket a csodákat. :-)))

Elnézést a helyfoglalásért, mert semmi lényeges nincs a képen, csupán egy kis sztori helyszíne. A képen látható (pár napja említett) napozóágyat toltam be félig a bokor alá. Most is éppen leültem rá pihenni kávézni-pipázni munka közben, amikor a nyíllal megjelölt helyre- nem túlzok karomtól talán 30 cm-re a karfára tottyant egy már röpképes rigógyerek. Egyáltalán nem félt tõlem, csak ült és kíváncsian nézegetett. A jelenet csúcspontja hogy rövidesen megérkezett a rigógyerek apja csõrében egy kukuccal. Kezem ügyében volt a fotomasina, viszketett a fotózhatnék de moccanni se mertem nehogy megriasszam õket. A papa sem törõdött velem, készült átadni a kiskölöknek a hamit. Ekkor ez a bolond Tomi megtörte a "varázst", szertelenül nagy robajjal odarobogott ettõl persze apa és fia világgá repült No amit a kutya ezután kapott... Érdekes hogy Tomi felfoghatta a lehordás lényegét, mert "szégyellte magát mint egy kutya" Nem tudom miért, a madarak és rovarok (lepkék-szitakötõk, sajnos a szúnyogok is) egy ideje a megszokottnál bizalmasabban viselkednek. Ma délelõtt az erkélyen ülve pipáztam. Csak "néztem ki a fejembõl" amikor egy varjú tõlem jó fél méterre letelepedett a mellvédre, fejét forgatva féloldalasan jól szemügyre vett majd elég hosszan károgni/cserregni kezdett felém fordított fejjel mintha mondana valamit. Ómen? Jó lenne tudni mit "mondott" Ha babonás lennék, elõjelnek hihetném hogy vagy nyerek a lottón vagy elvisz a kaszás Sajnos abszolút nem vagyok babonás, de nem csodálom hogy a régiek elõjelet láttak az ilyesmiben mert meghökkentõ a "bizalmaskodásuk" Ui: nem mondhatom hogy a varjú se károg utánam...

Képeid nagyon jól megfogták a táj hangulatát. Legyen szabad ideírni (más országrészekben élõ fórumtársaink kedvéért), hogy a Sokorói-dombság Gyõrtõl nem messze, déli irányban helyezkedik el. A kép tanúsága szerint érdemes errefelé kirándulást tenni.
A munka ünnepéhez nincs hozzáfûzni valóm, legfeljebb azt említem meg, hogy a képen látható épületet a vicces gyõriek "vörös egyetemnek" nevezték el (egyébként szakmunkásképzõ).
A kibetonozott patakmeder nem Ravazd mellett van a veszprémi út mentén? Ezt már én is megnéztem magamnak. El nem tudom képzelni, miféle vízépítési elv indokolja a konstrukcióját.

Atyaég..

Egy õsi szupernóvarobbanás részecskéi heves kölcsönhatásba lépnek egy másik részecskehalmazzal

Gyönyörûek a panorámák! A pataktból csatornát készítõnek meg kívánom, hogy hasonló "reviatlizációs" változás álljon be az õ életében is...

Szombati panorámaképek a Sokoróból Link Link Link
A dicsõ ünnepnap Link
Amikor a mûvi átalakítást, természetrombolást "revitalizáció" név alatt végzik.. Link Kérdés, vajon mi éledt újjá a betonkanálistól..?

:-) Köszönöm!

Sorjázik a késõn elvetett kukorica Link Link , jól jött neki ez az esõ.

Tááás! :-)
Meg a két pókod:
Rejtett keresztespók (Metellina merianae)
Rés-keresztespók (Nuctenea umbratica)

Néhány mai kép: Link Link Link Link

Köszi! most már ezt is tudni fogjuk

Oedemera virescens, zöldes álcincér :-)

Rajtam nem fog múlni...
A 7-8 képen nem tudod véletlenül, hogy mi látható? Link

Igyekezzetek minél tovább megtartani ebben az állapotban! Egész életében abból a természetszeretebõl fog élni, ami most beleivódik.

Jó. Akkor én a második képedre szavazok.
KOKOO: Én is repkényre gyanakszom, bár valamilyen veronikára is gondoltam.

Köszi! Igazad van, tavaszi lednek az a bükköny. A másik pedig repkény lenne?

Lehet, de mire is?

Lehet szavazni?

Tornyiszentmiklós ma délután Link Link

Gratulálok Péter, nagyon jó, éles képeket készítetteél, a falufotóid egyenesen képeslapra valók! Annyi megjegyzést fûznék hozzá, hogy szerintem az a bizonyos növény nem árvacsalán és a "bükkönyt" én inkább ledneknek tippelem, amit itt Mogyoróskán mi macskakörömnek nevezünk.
KESS: Valóban, a Szerencsi-dombság is a tokaj-hegyaljai borvidékhez tartozik, csak nem akartam túlbonyolítani valószínûleg anélkül is bonyolult hozzászólásomat. Ezért tettem a dél szót is idézõjelbe, mert valójában délnyugatot kellett volna írnom a teljes pontosság kedvéért.

Mai, összes képem: Link
A legjobb szitakötõs talán: Link

Sziasztok!

Legutóbbi túraképek a Zemplénbõl és a Bükkbõl

Link
Link

Tegnap kirajzott méheink ma egy nagy erdei fenyõrõl leköltöztek egy kis csipke-vadkörte együttesbe Már a kasban vannak. Legalábbis remélem, még ott.

Az elsõ majd valami ~15 ezres gép lesz neki, de tényleg csak majd... még csak 4 éves. Bocsánat 4 és fél, ki is kérné magának
Szóval a lényeg, hogy azért nem olyan könnyû rávenni az ilyen sétákra. Kell egy kis furfang hozzá Annak ellenére, hogy az állatokat imádja. Talán több állatot felismer már most is mint én... Van egy gyereknek szóló állatos lexikonja leírásokkal, képekkel. Na abból van esténként felolvasás, esti mese gyanánt. Nem mi erõltetjük, õ igényli

Csak kis történetkék Tegnap egy sûrû bokor mélyére tolt napozóágyban kávéztam munka közben. Egy tõlem nem messze lévõ növendék fára leszállt egy rigó (a házirigót napok óta nem látom). Kalóz cica épp akkor alatta haladt el. Ekkor a rigó hangos figyelmeztetõ cikkanásokat kezdett hallatni. Több érdekes mozzanat követte. A kert túlsó végében lévõ Tomi kutya mintha csak a csivitelésre jött volna oda, megrohamozta Kalózt. Az megijedt és hozzám akart futni de a kutya játékosan üldözte ezért elrohantak mellettem be a bokorba majd a cica kifelé a kerítésközön. Ez megszokott dolog. A furcsa az volt, ahogy a kutya kergetni kezdte a macskát a rigó izgatott hangokkal szinte biztatta Tomit, ezután felrebbent és a mellettem elrohanó állatokat követve szorosan a fejem mellett elcsapva utánuk repült a bokor ágai közé. A cica kint maradt de hallottam merre jár, mert percekig hallatszott az õt követõ rigó figyelmeztetõ jelzése
Másik érdekesség hogy tegnap "túlméretes" álkaszást fotóztam egy polc alatt, kinyújtott lábkörmérete 8~9 centiméter között volt Centivel hitelesítve akartam fotózni de mérés közben megérintettem egy fonalát ezért elõbb a szokásos "rezgõtáncba" kezdett (lábaival rugózva nagy ovális köröket ír le testével) majd elmenekült. Ezt a "rezgõcsárdást" minden olyan megriasztott álkaszásnál láttam, amelyik nem tudott azonnal elmenekülni. Hatásos védekezés lehet, mert ilyenkor az egész pók szinte eltûnik szem elõl, le kellene videózni Impozáns méretû volt akár egy kisebb madárpók, természetesen a szokásos 1 cm körüli testmérettel, vékony komikusan rozoga lábakon de hirtelen rápillantásra riasztóan nagy volt
Ui: az álkaszás testméretének hitelesítésében segíthet a polc egyik tartóeleme, majd lemérem mielõtt hozom a képet

Ó de csodás!!!! Szerintem lassan nekiláthatsz gyûjteni fotómasinára a kissrácnak, hamarosan õ is fényképezni akarja majd, hidd el! Jóság, hogy ilyen sétákra viszed. :-)))

Most jöttem meg kisfiammal a "fényképezõs környéklátogatásból". Szerencsére nagyon türelmes, így hagyott fényképezni Így sikerülhet pl szuperközeli szitakötõrõl... Lesz még kép, de csak majd este
nagyban: Link Link

Elõzõ heti brutális virágözön nálunk: Összes kép: Link

Elég nehéz volt amúgy lefotózni, sõt a másik irányból nem is tudtam, mert a szomszéd nem igen ad a kert rendjére.

Kornis! Köszi!
Jaurinum! Neked is köszönöm a meghatározásokat! A "hátha valakit" írásánál Nolira, Harira és rád gondoltam, nem csalódtam.
Gábrusz! És Tokaj-hegyalja kapujával mi lesz? Mi is a borvidék -ezáltal a világörökség része- vagyunk ám.
Azok a bukkanók jobbra: Link
(2010.10.28..)

Ironizáltam kicsit, idézõjelbe kellett volna raknom.
Szerintem egyik város esetében SEM jogos a mediterrán jelzõ. Miért is lenne az, ha egyszer egyik sem az?

Az általad leírtak lényegét átlátva és azzal egyetértve a következõ megjegyzést kell tennem:
mediterrán (pontosabban szubmediterán) klímáról beszélni Zalaegerszeg esetében jogos, Szeged esetében is nagyjából elmegy (bár az Alföld kontinentális, hideg tele kevéssé illik a képbe).
Viszont Szombathely mediterrán jellegét erõsen vitatom. Ez a város topográfiai szempontból ugyan délnyugaton van, de klímája több évtizedes átlagban és hazai viszonylatban kifejezetten hûvös, szeles, csapadékos alpokalji klíma (a minden földrajzi atlaszban megtalálható térképek tanúsága szerint).

Igen, azt mondják, a Hegyalja Sátor-hegytõl (Sátoraljaújhely) Sátor-hegyig (Abaújszántó) tart.

Vikarel!
Csodás képek, a pano elõtti kettõ az meseszép!
Jaurinum!
Én is ilyen repcesárga felhõsötétkék-re vadásztam tegnap, nem jött össze, Neked igen

Akác a jobb fekvésekben Link Link Link Link

Köszi.
Noli, nem saját szõlõben nõttek. A gazdának elég 15 évre megfeledkezni a kertjérõl, s védett növények tömege fogadja a viszontlátáskor..
Enikõ: ne búsulj, felétek egyik növény sem nõ, domb- és hegyvidéki fajok. Na jó, a selymes zanót és hangyabogáncs alföldi homokon is felbukkan, de nem a nyírségi mésztelen fajtán.

Bocsánat, de szerintem Tállya és Mád is már Zemplén, mert délen Zemplén átnyúlik a hegység nyugati oldalára (északon, a Hegyközben meg Abaúj nyúlik át a keleti oldalra (pl. Pusztafalu).
Mettõl meddig tart Tokaj-hegyalja? Én úgy tudom, hogy a Sátoraljaújhely környéki falvaktól "lefelé" (a térképen) a hegység keleti oldalán. Tarcalnál (a tokaji Nagy-Kopasz déli oldalán átfordul a nyugati oldalra és Abaújszántóig tart (talán ez az egyedüli abaúji település a Hegyalján). Ettõl északra (egészen Hejcéig vagy Göncig) is teremnek jó (inkább közepes) borok, de inkább az asztali boroknak van régi hagyománya, nem a hegyaljaiaknak és sokkal kisebbek a szõlõterületek is. Na ezt a területet (a gönci barack fõ termõterületét) nevezték el Abaúji-Hegyaljának és lett a gönci kistérség névadója.

Szépek a képeid!
....
Akkor csak az enyvecskét találtam el.

De szépek a kosboraid! :-)

A kora délutáni zivatar Gyõr fölött, a nyúli "havasokat" már süti a Nap Link
Az "orchideás" szõlõhegyeken százával nyílnak a kosborok, itt egy bíboros (bal felsõ), egy bíboros-vitéz hibrid (bal alsó) és egy színhiányos bíboros: Link
Hétfõn lesz még panoráma is, most nem tudom összerakni.

Még hogy hátha.. Klassz képek, jó kis növények.
Az elsõ 3 kosbor tényleg bíboros, a virágok pedig sorrendben: tarka kosbor (a gömbös késõbb nyílik, kisebb virágú, és nem pontozott ilyen feltûnõen), az enyvecske rendben, hangyabogáncs, a két pluszos pedig osztrák/spanyol pozdor (a képrõl nem dönthetõ el, melyik) és selymes zanót.

... meg a vasútvonal, és a dunaújvárosi vasmû épületei...

Errõl jut eszembe (bár ez kissé más téma), az ottani borokban is véltem felfedezni különbséget, hamár az ottani kistájak, vidékek különbségeirõl tettél említést. Én pl. ahány bort ízlelgettem arrafelé, valahogy (szinte mindegyik fajtánál) az Abaúj-Hegyaljai borok jöttek be a legjobban, nem pedig a Tokaj-Hegyaljai (bár tudom más a borászati "tájfelosztás", mint a földrajzi). A Tállya-i vitte nálam a pálmát szinte mindig, aztán jöttek a mádiak, s így tovább. Valószínûleg ott más az ásványi összetétel (lehet, hogy ott még/kevésbé riolitosabb-zeolitosabb a talaj, stb...). Elnézést a kitérésért... Persze ez szinte mindenhol így van, nameg dûlõ kérdése is, úgyhogy olyan hatalmas felfedezést nem tettem, csak meg akartam osztani egy odavalósival ezt a gondolatomat.

Az elõtérben szürke gém, a háttérben meg kacsacsõrû emlõsök láthatók

Mai biosz (felhõfotózás közben): Link

Igen, ilyesmire gondoltam. Tehát feketerigó ... nagyon dekoratívak.

Ez pl. feketerigóé: Link
Bár ez türkizkék...