Agrometeorológia
Ami azt illeti ezek egy kicsit nagyobbak. Mifelénk itt a Nyögõ-patak völgyében a Bükk lábánál mindíg bekapunk egy két keményebb idõszakot télen, amit nem bírnának ki az elõzõ évi hajtások. Tõlünk kicsivel magasabban, a völgyfõben Varbón ott sem igazán bírják a kiültetett fügék visszafagynak minden évben és olyanok, mint a vesszõseprõ.
Amennyiben még nem indultak növekedésnek a csúcsrügyek vagy a kis fügék (sok esetben a kis fügéken hamarabb látni a növekedést), abban az esetben -13-14 fokot kibírnak még.
Téli mélynyugalmi állapotban -15 a tûréshatáruk (persze vannak érzékenyebb fajták is, amik már -12-13 foknál fagykárt szenvednek), de mivel már megindult bennük a nedvkeringés, így elképzelhetõ, hogy 1-2 fokkal magasabb értéken is bajuk lehet.
Én ma vágtam le néhányat dugványnak, és csöpög belõlük az a fehér ragadós tejnedv.
Szerencsére amióta foglalkozom velük, március közepén nem kellett -10 fokos vagy az alatti minimumtól tartani, de ez most jó teszt lesz, hogy ilyen esetben mennyit bírnak.
Bár szívesen elkerülném ezt a tesztelést!
Téli mélynyugalmi állapotban -15 a tûréshatáruk (persze vannak érzékenyebb fajták is, amik már -12-13 foknál fagykárt szenvednek), de mivel már megindult bennük a nedvkeringés, így elképzelhetõ, hogy 1-2 fokkal magasabb értéken is bajuk lehet.
Én ma vágtam le néhányat dugványnak, és csöpög belõlük az a fehér ragadós tejnedv.
Szerencsére amióta foglalkozom velük, március közepén nem kellett -10 fokos vagy az alatti minimumtól tartani, de ez most jó teszt lesz, hogy ilyen esetben mennyit bírnak.
Bár szívesen elkerülném ezt a tesztelést!
Elvileg így!
A füge két termést hoz, adott év elsõtermése június végétõl július végéig érik, majd a másodtermés augusztus második felétõl az elsõ fagyokig.
Az elsõtermés a múltévi növekményen, a másodtermés az azévi hajtásokon van.
Tehát a füge úgy telel át, hogy kis gombok formájában már télen ott vannak rajta a kis fügék, amik tavasszal kezdenek el nõni.
Nálunk most így néznek ki Link Link , szinte még meg sem moccantak.
Amennyiben a Tiéd is ilyen, akkor nincs semmi baj, viszont ha ennél nagyobbak, duzzadtabbak, olyanok mint egy cukorborsó, akkor fagyot már nem kaphatnak.
Ez az átka a teleltetésnek, hogy hamar megindulnak.
Ha tudsz képet csinálni róluk, akkor tedd be õket ide!
A füge két termést hoz, adott év elsõtermése június végétõl július végéig érik, majd a másodtermés augusztus második felétõl az elsõ fagyokig.
Az elsõtermés a múltévi növekményen, a másodtermés az azévi hajtásokon van.
Tehát a füge úgy telel át, hogy kis gombok formájában már télen ott vannak rajta a kis fügék, amik tavasszal kezdenek el nõni.
Nálunk most így néznek ki Link Link , szinte még meg sem moccantak.
Amennyiben a Tiéd is ilyen, akkor nincs semmi baj, viszont ha ennél nagyobbak, duzzadtabbak, olyanok mint egy cukorborsó, akkor fagyot már nem kaphatnak.
Ez az átka a teleltetésnek, hogy hamar megindulnak.
Ha tudsz képet csinálni róluk, akkor tedd be õket ide!
Hello Floo!
Mint fügeszakértõt kérdeznélek féltve a kis fügéimet, eddig még nem fagyott le a télen, és a napsütésben zsendülõ termõ rügyek vajon ilyenkor milyen hideget viselnek el még? -gondolván a hétvégére- nem szeretném, hogy elfagyjanak, végre már enni is szeretnék róla...
Mint fügeszakértõt kérdeznélek féltve a kis fügéimet, eddig még nem fagyott le a télen, és a napsütésben zsendülõ termõ rügyek vajon ilyenkor milyen hideget viselnek el még? -gondolván a hétvégére- nem szeretném, hogy elfagyjanak, végre már enni is szeretnék róla...
Jól írod Floo!
Igaz még nincs kivim, de pld.a birsalma is ilyen.Nem szabad a ki-lekonyuló vesszõket lemetszeni, akár 1/2 arányban,mert akkor már most leszüreteljük a termést.
Van egy két bokor-hagyományos rózsám, azt persze érdemes a legalsó 1-2 tüzesedõ (piros)szemölcsig visszavágni.De a futórózsa már más, alsó elágazást 2-3 rügyre,de a fõ vezért kurtítva meg kell hagyni, azért is futó rózsa.
A sárga barackot meg csak ritkítani,azt se szabad felezni, sok fajta épp a felsõ 2/3 részen hozná a termést.Az Õszibarack metszése pedig egy másik könyv lenne..
Igaz még nincs kivim, de pld.a birsalma is ilyen.Nem szabad a ki-lekonyuló vesszõket lemetszeni, akár 1/2 arányban,mert akkor már most leszüreteljük a termést.
Van egy két bokor-hagyományos rózsám, azt persze érdemes a legalsó 1-2 tüzesedõ (piros)szemölcsig visszavágni.De a futórózsa már más, alsó elágazást 2-3 rügyre,de a fõ vezért kurtítva meg kell hagyni, azért is futó rózsa.
A sárga barackot meg csak ritkítani,azt se szabad felezni, sok fajta épp a felsõ 2/3 részen hozná a termést.Az Õszibarack metszése pedig egy másik könyv lenne..
Amennyiben a nagykanizsai és a zalaegerszegi kórházban a napokban megemelkedik a fejsérüléssel kórházba szállítottak száma, akkor az ok itt keresendõ Link
Arra gondolok, hogy sokan verik majd a falba a fejüket, miután rájönnek, hogy évek óta miért nem terem vagy az almájuk vagy a kivijük.
Arra gondolok, hogy sokan verik majd a falba a fejüket, miután rájönnek, hogy évek óta miért nem terem vagy az almájuk vagy a kivijük.
Kedves Floo!
Két éve kaptam egy Horvátországból származó füge hajtáscsoportot. Mivel még csak 30-50 cm-esek, télire kiásom õket és a garázsban teleltetem. Nagyon nem nézegetem ezalatt az idõ alatt, de ma amikor kicsit kitettem napozni õket akkor láttam, hogy kicsi fügék nõttek rajtuk. Összesen nyolc darab. Így kell ennek lennie?
Két éve kaptam egy Horvátországból származó füge hajtáscsoportot. Mivel még csak 30-50 cm-esek, télire kiásom õket és a garázsban teleltetem. Nagyon nem nézegetem ezalatt az idõ alatt, de ma amikor kicsit kitettem napozni õket akkor láttam, hogy kicsi fügék nõttek rajtuk. Összesen nyolc darab. Így kell ennek lennie?
Az fiatal mezei pockok (Microtus arvalis) elválasztása átlagosan a 20 napon történik meg. A nõstény átlagosan a 38. míg a hím az 56. napon válik ivaréretté
Ráadásul a pockok rágcsálók (ergo hétköznapi értelemben növényevõk), így nem nagyon szerepel az étrendben állati fehérje
Érdekeset írnak a pocokról, hogy 18-20 napos korig szopnak . Két hetes kortól viszont ivarérettek.
A már felásott részen mûködhet, ha négyzetméterenként 2-3 csomóba elvetsz fél-fél marék búzát. A csírázó, majd fejlõdõ növény gyökerei szén-dioxidot termelnek, ez a magasabb CO2 koncentráció odacsalogatja a kártevõket. Ezért fontos, hogy más zöld növény ne legyen a területen. Majd ha a búza kb 10 centis lesz kapával vagy ásóval kifordítod a talajból és összegyûjtheted a kártevõket.
Ezt a módszert használják a növényvédõs szakemberek egy-egy terület fertõzöttségének felmérésére is.
Ezt a módszert használják a növényvédõs szakemberek egy-egy terület fertõzöttségének felmérésére is.
De akár dinnye palántákat,magokat is tehetsz bele fészek szerûen, meglásd a vakond elsõsorban a cserebogár pajorokat keresné, nem a gyökereket. Próba szerencse, és azon a mediterrán klímán ez még be is jöhet. 
Szerintem a pocok,és vakond ugyanaz a jószág, csak itt-ott másként hívják.
A szûz területre ez évben nem kellene semmi kultúrát vetni-ültetni, elég ha kiszellõzted,szerves-mûtrgy.bele dolgozás, esetleg füvet, egynyári akármit vetsz bele.
A szûz területre ez évben nem kellene semmi kultúrát vetni-ültetni, elég ha kiszellõzted,szerves-mûtrgy.bele dolgozás, esetleg füvet, egynyári akármit vetsz bele.
És akkor meg a pocok rágja szét a gyökereket!
A vakond jó ötlet, megnézem a mezõgazdasági boltban, lehet-e kapni!?
A viccet félretéve, sajnos nincs vakondom!
A vakond jó ötlet, megnézem a mezõgazdasági boltban, lehet-e kapni!?
A viccet félretéve, sajnos nincs vakondom!
Tényleg jó ötlet, és természetes. 3-6 méterenként áss egy ásónyomnyi gödröt,bele szalmát,és vissza fedni.
Pocokot meg, ha van a környék gondozó-kalickás állomáson, ha még betanított lenne, kész szerencse, kölcsön véne venni! Na milyen jó lenne ilyen megoldás! Lehet hogy kinevettek ezen, de Amerikában ez felkapott téma lenne.
Azért lehetne fellazítani a megmaradó területet,akár felsõ talaj maróval,hogy a pock kényelmesebben ásson új figyelõ állást.
Pocokot meg, ha van a környék gondozó-kalickás állomáson, ha még betanított lenne, kész szerencse, kölcsön véne venni! Na milyen jó lenne ilyen megoldás!
Lehet hogy kinevettek ezen, de Amerikában ez felkapott téma lenne. Azért lehetne fellazítani a megmaradó területet,akár felsõ talaj maróval,hogy a pock kényelmesebben ásson új figyelõ állást.
Köszönöm a választ!
A tyúkok kiengedése annyiban nehézkes, hogy a terület kisebb része lett felásva, a nagyobb részébõl nem tudják kiszedegetni belõle, úgyhogy nem tûnne el végérvényesen.
A tyúkok kiengedése annyiban nehézkes, hogy a terület kisebb része lett felásva, a nagyobb részébõl nem tudják kiszedegetni belõle, úgyhogy nem tûnne el végérvényesen.
Igen cserebogár pajorja. Mivel, ahogy írtad régóta pihen a föld, nem kapott vegyszert, nem is bolygatták ideális a hely neki. Nem tudom mennyire megoldható a dolog: amikor jó tíz évvel ezelõtt újabb területet ástunk fel, szintén tele volt pajorokkal, kiengedtem rá a tyúkokat és szépen kiszedegették belõle. Amit nagyon szívesen eszik a talajban az a burgonya, szamóca saláta gyökér, de megrágja a fiatal gyümölcsfák gyökereit is. Balás G.- Sáringer Gy.(1982) is az egyik hagyományos védekezési módnak a kiszedegetést írja. Megemlíti még, hogy a tyúk mellett a gyöngytyúk és a seregély, a feketerigó, és a tövisszúró gébics is szívesen fogyasztja még a rajzó példányokat is. No meg a vaddisznó, de azt nem szívesen látnád... Aztán meg ahogy mûvelésbe vonod majd kikopnak. Vegyszerként nem túl barátságos hatóanyagként a Hungária L7 porzószert ajánlja, de mivel a könyv 1982-es kiadású, talán már nincs is ilyen néven forgalomban, de a porzószert a rajzás évében kell alkalmazni, azt írják...
Egy nagyon régóta nem használt területet ástunk ma fel a kertben, és tele van a talaj ilyen fehér pajorokkal Link Link Link
Talán cserebogárpajor?
Próbált már védekezni ellenük valaki?
Hogy lehet kiirtani õket?
Olvastam talajfertõtlenítõkrõl, de azt is írják, hogy nem túl hatékony.
Nincs valakinek tuti tippje?
Talán cserebogárpajor?
Próbált már védekezni ellenük valaki?
Hogy lehet kiirtani õket?
Olvastam talajfertõtlenítõkrõl, de azt is írják, hogy nem túl hatékony.
Nincs valakinek tuti tippje?
Ha nem nyílik ki, akkor többet is kibír, pirosbimbós állapotban a -5-öt is kibírja, vagy még az alatt is.
Felénk már piros a kajszi bimbója. Ha nem nyílik ki a hét végére, talán kibírja a -2 fokot. Ha kinyílik, két egymás utáni évben fagy el virágzás közben, amilyet én még nem tapasztaltam. 
Hello.
Gondolom almafajtánként ez azért különbözhet. Lehet, hogy egy igazán érett kettévágott alma egy nap alatt beérlelné?
Viccet félretéve, én elégedett vagyok a 3 napos várakozással is.
Gondolom almafajtánként ez azért különbözhet. Lehet, hogy egy igazán érett kettévágott alma egy nap alatt beérlelné?
Viccet félretéve, én elégedett vagyok a 3 napos várakozással is.
"Tapasztalataim szerint ezzel az eljárással minimum 1-2 hét kell a datolyaszilvának és a kivinek, hogy kellõképpen beérjenek."
Ezt furcsállom, ugyanis nekem 3-4-5 nap alatt érnek be a kivik és a kákik is zacskóban, alma mellett.
Azt viszont megfigyeltem én is, hogy éretlen almával lassabb, mint érettel.
A kettévágást valóban jó ötlet.
Ezt furcsállom, ugyanis nekem 3-4-5 nap alatt érnek be a kivik és a kákik is zacskóban, alma mellett.
Azt viszont megfigyeltem én is, hogy éretlen almával lassabb, mint érettel.
A kettévágást valóban jó ötlet.
Jelentem, hogy a kivik teljesen beértek, mindössze 3 nap kellett hozzá. Ennél gyorsabb érlelési eljárás szerintem nem létezik.
Érdekes, akkor ezek szerint bírja. De ha éjszakára, ha fagyot mondanak letakarod egy karton papírral még jobban fogja.
Közben én is körbejártam a kertet, és egyenlõre rügypattanásnak nyoma sincs még a sárgabaracknál sem.
Ma kitakartam a petrezselymet a téli falevéltakaró alól, és láss csodát zöld levelekkel pompázik.
Közben én is körbejártam a kertet, és egyenlõre rügypattanásnak nyoma sincs még a sárgabaracknál sem.
Ma kitakartam a petrezselymet a téli falevéltakaró alól, és láss csodát zöld levelekkel pompázik.
Sziasztok.
A boltokban már 1-2 hónapja nem kapni datolyaszilvát, a kivi is lassan "kifújja" magát. Most megosztom a tapasztalatomat az alábbi két gyümölccsel kapcsolatban.
Az üzletek ugye azon vannak, hogy az éretlen, kemény portékájukat adják el a vevõknek, mivel ha eleve érettet árulnának, hamar rájuk rohadna.
Tudjuk, hogy az érésüket otthoni körülmények között is felgyorsíthatjuk. Például almát teszük egy zacskóba (etilén-gáz felszabadulása) a gyümölcsök közé és elkötjük a száját. Tapasztalataim szerint ezzel az eljárással minimum 1-2 hét kell a datolyaszilvának és a kivinek, hogy kellõképpen beérjenek. Azon gondolkoztam, hogy ezt az idõt vajon hogyan lehetne lerövidíteni... Elõször is "beáldoztam" egy almát, vagyis kettévágtam egyet. Majd az ismert eljárás szerint betettem a zacskóba a gyömülcsök közé. Nagyjából a 3. napnál lehetett érezni kákikon és kiviken, hogy elkezdtek puhulni. Az egész almánál valamikor ez még 1 hét után sem következett be. Mivel ez annyira bevált nekem, volt hogy 1 almával 3-4 zacskónyi, vagyis 12-15 darabnyi datolyaszilvát és még ennél is több kivit tudtam beérlelni. Csak ajánlani tudom eme érlelési eljárást. Link
A boltokban már 1-2 hónapja nem kapni datolyaszilvát, a kivi is lassan "kifújja" magát. Most megosztom a tapasztalatomat az alábbi két gyümölccsel kapcsolatban.
Az üzletek ugye azon vannak, hogy az éretlen, kemény portékájukat adják el a vevõknek, mivel ha eleve érettet árulnának, hamar rájuk rohadna.
Tudjuk, hogy az érésüket otthoni körülmények között is felgyorsíthatjuk. Például almát teszük egy zacskóba (etilén-gáz felszabadulása) a gyümölcsök közé és elkötjük a száját. Tapasztalataim szerint ezzel az eljárással minimum 1-2 hét kell a datolyaszilvának és a kivinek, hogy kellõképpen beérjenek. Azon gondolkoztam, hogy ezt az idõt vajon hogyan lehetne lerövidíteni... Elõször is "beáldoztam" egy almát, vagyis kettévágtam egyet. Majd az ismert eljárás szerint betettem a zacskóba a gyömülcsök közé. Nagyjából a 3. napnál lehetett érezni kákikon és kiviken, hogy elkezdtek puhulni. Az egész almánál valamikor ez még 1 hét után sem következett be. Mivel ez annyira bevált nekem, volt hogy 1 almával 3-4 zacskónyi, vagyis 12-15 darabnyi datolyaszilvát és még ennél is több kivit tudtam beérlelni. Csak ajánlani tudom eme érlelési eljárást.
Link 
Hello.
Végre még valaki, aki IDÕBEN veti el a borsót. Arról sajnos nincs tapasztalatom, hogy egy hótakaró nélküli kemény fagy mit kezdene velük, de hó nélkül ritkán van már nagy hideg márciusban. Én holnap már itthon ültetem a paradicsommagokat is, amiket majd április közepén szeretnék majd palántázni. Tegnap a krémszínû bársonyvirágmagokat vetettem el.
Végre még valaki, aki IDÕBEN veti el a borsót. Arról sajnos nincs tapasztalatom, hogy egy hótakaró nélküli kemény fagy mit kezdene velük, de hó nélkül ritkán van már nagy hideg márciusban. Én holnap már itthon ültetem a paradicsommagokat is, amiket majd április közepén szeretnék majd palántázni. Tegnap a krémszínû bársonyvirágmagokat vetettem el.
A diófákat augusztusban célszerû metszeni, felesleges ágakat levágni.
Volna még egy kérdésem; a diófát most kell ritkítani,elhalt ágakat lefûrészelni? Tudom,jobb lett volna október-novemberben,de elmaradt. 
Adatokat látva bízok egy szép évi gyömölcs-gabona termésben, csak ne legyenek kiugró met.eltérések.
Még a nyár is hozhat akár egyik óráról a másikra meglepetést; az a jégesõ.
Ha nem lesz annyira elhatárolt helyi klíma-jelenség, talán megússzuk ezt is.Tavaly volt erre felénk is példa.Ez ellen már védekeznek itt ott kémiai-fizikai módszerekkel, a fagyok ellen is lehetne kitalálni hasonlót. Tudom ezt, a több ezer hektáros szabolcsi-alföldi táblákra nehéz elképzelni, a szlovén-olasz szépen eltervezett ültetvényeknél mûködik az esõztetõ rendszer.
A másik idõszerû téma lesz talán a mostan vizsgált rügy-állapot, virág differenciálódás.
A szõlõknél már ugye bevitték a hegybírók a vesszõ mintákat,hogyan hajtanak ki. A csonthéjasoknál is érdemes ilyet tenni, de szerintem nem szenvedtek téli fagykárt ezek.
A másik kérdés, a metszés erõssége a közeli hónapokban. Ha látszik, az a õszibarackon jobban, a termõrügy berakottság mértéke.
Kíváncsi leszek a szatymazi ültetvények rügy-differenciájára, gondolom most a tavalyi kihagyós év után túlsúlyban leszek a virágrügyek. Na most; messük le,2-4 rügyre,vagy hagyjuk meg hosszúra? Ha tudnánk a virágzáskori, azt az egy hét idõjárását, elõbb lennénk.
De sajnos ez csak 1 -2 hétre elõre jósolható meg,de a metszést márc.20-25 ig be kell fejezni,és ezért a totál virágzás ideje kb.pont Április eleje,5-20 ig, ami az ország területenkénti elosztásában is látszik.Sokan inkább kivárnak,ha fagy lesz, akkor az alsó állású virág rügyek még hozhatnak szép termést.Ha jó idõ marad, akkor pedig a rövidre metszés indokolt,mert az alsó rügyek nagyobb,szebb gyümölcsöt nevelnek, és nem söprûsödik, öregszik el a termõ alap.
Én most csak az õszibarack metszés technológiáját hoztam fel, a kajszi,és a meggy-cseresznye és az alma metszése külön téma lesz.
Még a nyár is hozhat akár egyik óráról a másikra meglepetést; az a jégesõ.
Ha nem lesz annyira elhatárolt helyi klíma-jelenség, talán megússzuk ezt is.Tavaly volt erre felénk is példa.Ez ellen már védekeznek itt ott kémiai-fizikai módszerekkel, a fagyok ellen is lehetne kitalálni hasonlót. Tudom ezt, a több ezer hektáros szabolcsi-alföldi táblákra nehéz elképzelni, a szlovén-olasz szépen eltervezett ültetvényeknél mûködik az esõztetõ rendszer.
A másik idõszerû téma lesz talán a mostan vizsgált rügy-állapot, virág differenciálódás.
A szõlõknél már ugye bevitték a hegybírók a vesszõ mintákat,hogyan hajtanak ki. A csonthéjasoknál is érdemes ilyet tenni, de szerintem nem szenvedtek téli fagykárt ezek.
A másik kérdés, a metszés erõssége a közeli hónapokban. Ha látszik, az a õszibarackon jobban, a termõrügy berakottság mértéke.
Kíváncsi leszek a szatymazi ültetvények rügy-differenciájára, gondolom most a tavalyi kihagyós év után túlsúlyban leszek a virágrügyek. Na most; messük le,2-4 rügyre,vagy hagyjuk meg hosszúra? Ha tudnánk a virágzáskori, azt az egy hét idõjárását, elõbb lennénk.
De sajnos ez csak 1 -2 hétre elõre jósolható meg,de a metszést márc.20-25 ig be kell fejezni,és ezért a totál virágzás ideje kb.pont Április eleje,5-20 ig, ami az ország területenkénti elosztásában is látszik.Sokan inkább kivárnak,ha fagy lesz, akkor az alsó állású virág rügyek még hozhatnak szép termést.Ha jó idõ marad, akkor pedig a rövidre metszés indokolt,mert az alsó rügyek nagyobb,szebb gyümölcsöt nevelnek, és nem söprûsödik, öregszik el a termõ alap.
Én most csak az õszibarack metszés technológiáját hoztam fel, a kajszi,és a meggy-cseresznye és az alma metszése külön téma lesz.
Végig olvastam a hozzászólásotokat, akkor más nem maradt, mint a remény arra, hogy az idei esztendõ nem fog szélsõségeket produkálni.
Kigyûjtöttem a majsai adataimat: 2012.jan.közép hõmérséklet: 1,9 átl.min: -1,5
2012.febr. közép: -4 átl.min: -8,3 (!)
2012.márc. közép: 8,7 átl.min: 1,6
2013. jan.közép: 1,8 átl.min: -0,6 fok.
Most nem volt az a februári 15-25 centis hófödte kisugárzás.Hó sem volt nagyon erre, most inkább felétek áll a víz.
Valami módszert majd csak kitalál az ember,a fagykárok kivédéséhez. Én már készülök valamivel.
Télrõl meg maradt pár liter "síkosság mentesítõ" vegyszer, valami újdonság a sózás,kloridozás helyett.
Egy jakabszállási kisüzem gyártmánya: 36%-os kálcium-magnézium-kálium acetát.Nem klorid,nincs káros hatása se talajra,se növényre. jég-fagyás mentesítõ -15 fokig, 20%-os kipermetezés a jegesedés ellen,40%-os a jégoldásra -15 felett.
Persze nem ezt használnám a virágzó meggy-cseresznyére, de kisérlet gyanánt egy két ágon ki fogom próbálni,ha jön a hajnali -3-5 és társai.
Szakmailag persze hozzászólhatna egy vegyész Béla ehhez, vagy növény-biológus. Annyit tudok,hogy a legérzékenyebb virág részeken a nedv-szállító edények ne roncsolódjanak el,és bírnák ki a kritikus 4-8 órát.
Szép lassú tavaszodást kívánok!
2013. febr.közép: +3,7 átl.min: +1,2
Kigyûjtöttem a majsai adataimat: 2012.jan.közép hõmérséklet: 1,9 átl.min: -1,5
2012.febr. közép: -4 átl.min: -8,3 (!)
2012.márc. közép: 8,7 átl.min: 1,6
2013. jan.közép: 1,8 átl.min: -0,6 fok.
Most nem volt az a februári 15-25 centis hófödte kisugárzás.Hó sem volt nagyon erre, most inkább felétek áll a víz.
Valami módszert majd csak kitalál az ember,a fagykárok kivédéséhez. Én már készülök valamivel.
Télrõl meg maradt pár liter "síkosság mentesítõ" vegyszer, valami újdonság a sózás,kloridozás helyett.
Egy jakabszállási kisüzem gyártmánya: 36%-os kálcium-magnézium-kálium acetát.Nem klorid,nincs káros hatása se talajra,se növényre. jég-fagyás mentesítõ -15 fokig, 20%-os kipermetezés a jegesedés ellen,40%-os a jégoldásra -15 felett.
Persze nem ezt használnám a virágzó meggy-cseresznyére, de kisérlet gyanánt egy két ágon ki fogom próbálni,ha jön a hajnali -3-5 és társai.
Szakmailag persze hozzászólhatna egy vegyész Béla ehhez, vagy növény-biológus. Annyit tudok,hogy a legérzékenyebb virág részeken a nedv-szállító edények ne roncsolódjanak el,és bírnák ki a kritikus 4-8 órát.
Szép lassú tavaszodást kívánok!
2013. febr.közép: +3,7 átl.min: +1,2
Így van!
Ez nagykanizsai napfényátlagot tudnál mondani az 1961-1990 közötti, vagy bármelyik hosszabb idõszakból?
Meg mellé egy pécsit vagy szegedit?
Köszönöm!
A kékestetõi adat a nyári ködös-hidegpárnás helyzetek miatt lehet ilyen magas, mert akkor ott fent napos idõ van.
Egyébként persze fontos a napfény, de valóban túl sokat foglalkoztak vele, ennél sokkal fontosabb paraméterek is vannak a gyümölcstermesztésben.
Az, hogy a napfényt ennyire fontosnak tartották, ami szinte felülír mindent, mutatja, mennyire rosszul ítélnek az emberek a dolgok fontosságát illetõen, mennyire nem tudják megragadni a kritikus pontokat.
Ez nagykanizsai napfényátlagot tudnál mondani az 1961-1990 közötti, vagy bármelyik hosszabb idõszakból?
Meg mellé egy pécsit vagy szegedit?
Köszönöm!
A kékestetõi adat a nyári ködös-hidegpárnás helyzetek miatt lehet ilyen magas, mert akkor ott fent napos idõ van.
Egyébként persze fontos a napfény, de valóban túl sokat foglalkoztak vele, ennél sokkal fontosabb paraméterek is vannak a gyümölcstermesztésben.
Az, hogy a napfényt ennyire fontosnak tartották, ami szinte felülír mindent, mutatja, mennyire rosszul ítélnek az emberek a dolgok fontosságát illetõen, mennyire nem tudják megragadni a kritikus pontokat.
A homoktalajra telepített gyümölcsültetvényeken valóban megvalósítható öntözés, azonban ez elsõdlegesen csak a tartósabb csapadékhiány okozta károk enyhítésére képes - általában mikroszórófejes vagy csepegtetõ technológiával. Ez jóformán semmit nem véd a tavaszi fagyok ellen, a termõrügyeket letaroló -25 fokos téli lehûlések ellen pláne nem. Ráadásul mind a szükséges vízmennyiség kitermelése, mind a megfelelõ helyre való eljuttatása komoly technikai és pénzügyi problémát jelent, költségesebb tehát a dombvidéki gyümölcstermesztésnél.
A napfényes órák számáról: ez szerintem egy olyan éghajlati elem, aminek hazánkon belüli jelentõségét sokan túldimenzionálják. Szeged környékén 2050 óra körüli a napfényes órák sokéves átlaga. Megdöbbentõ, de az ország legmagasabb pontján, Kékestetõn alig kevesebb, mintegy 2000 óra napfényre számíthatunk. Mindezt úgy, hogy a Mátra felett nyáron nagyon erõs a gomolyfelhõképzõdés - ez nyilvánvalóan a napos órák számát is csökkenti.
Az ország nyugati és északkeleti részei egyáltalán nem napfényhiányosak, egyszerûen csak nem megfelelõ elhelyezéssel mérték a napfényes órák számát. Ha az állomásokat völgyek mélyére telepítjük (pl. régi miskolci repülõtéri állomás, Jósvafõ, Szécsény, Nagykanizsa, Iklód, stb.) ezek két okból is alacsonyabb napfényes óraszámot mérnek a térségre jellemzõ átlagos viszonyoknál:
1. A reggeli órákban völgyi állomásokon gyakran jelentkezik néhány 10m vastag ködtakaró, amely csökkenti a napfényes órák számát a dombtetõn vagy hegyen lévõ mérõhelyhez képest.
2. Az állomást körülvevõ magaslatok alacsony napállásnál árnyékolják a közvetlen napfényt.
Az északkeleti határhoz közel fekvõ Kassa napfényátlaga évi 1950 óra körüli, ami alig kevesebb mint a Debrecenben, vagy akár Szegeden tapasztalható érték. Ehhez képest az OMSZ Jósvafõn, egy fekvése következtében árnyékolt állomáson 1750 órát hozott 1971-2000 között: Link Térségi átlagként a jósvafõi adatokat azonban nem lenne szabad értelmezni.
A kajszi Mátraalmáson például ugyanolyan biztonsággal és minõségben beérik mint Szeged környékén, ráadásul terméskiesés 10 évbõl 9-ben gyakorlatilag nincs
A napfényes órák számáról: ez szerintem egy olyan éghajlati elem, aminek hazánkon belüli jelentõségét sokan túldimenzionálják. Szeged környékén 2050 óra körüli a napfényes órák sokéves átlaga. Megdöbbentõ, de az ország legmagasabb pontján, Kékestetõn alig kevesebb, mintegy 2000 óra napfényre számíthatunk. Mindezt úgy, hogy a Mátra felett nyáron nagyon erõs a gomolyfelhõképzõdés - ez nyilvánvalóan a napos órák számát is csökkenti.
Az ország nyugati és északkeleti részei egyáltalán nem napfényhiányosak, egyszerûen csak nem megfelelõ elhelyezéssel mérték a napfényes órák számát. Ha az állomásokat völgyek mélyére telepítjük (pl. régi miskolci repülõtéri állomás, Jósvafõ, Szécsény, Nagykanizsa, Iklód, stb.) ezek két okból is alacsonyabb napfényes óraszámot mérnek a térségre jellemzõ átlagos viszonyoknál:
1. A reggeli órákban völgyi állomásokon gyakran jelentkezik néhány 10m vastag ködtakaró, amely csökkenti a napfényes órák számát a dombtetõn vagy hegyen lévõ mérõhelyhez képest.
2. Az állomást körülvevõ magaslatok alacsony napállásnál árnyékolják a közvetlen napfényt.
Az északkeleti határhoz közel fekvõ Kassa napfényátlaga évi 1950 óra körüli, ami alig kevesebb mint a Debrecenben, vagy akár Szegeden tapasztalható érték. Ehhez képest az OMSZ Jósvafõn, egy fekvése következtében árnyékolt állomáson 1750 órát hozott 1971-2000 között: Link Térségi átlagként a jósvafõi adatokat azonban nem lenne szabad értelmezni.
A kajszi Mátraalmáson például ugyanolyan biztonsággal és minõségben beérik mint Szeged környékén, ráadásul terméskiesés 10 évbõl 9-ben gyakorlatilag nincs
A napfény vegetációs maximuma annyiban érdekes, hogy az ország legnaposabbnak tartott(?) vidékén, Szeged mellett a szatymazi õszibarackosban a múlt éven a téli fagy levitte a termés egy részét, az április eleji fagy a második részét, a maradékot meg lerendezte az április 10-i fagy.
A végén csak mutatóban maradt a többszáz hektáros ültetvényekben.
Úgyhogy süthetett a nap ahogy csak akart 2012-ben, meg is dõlt a napfényrekord, 150 órát vert a 2003-as rekordra, csak épp a gyümölcs nélküli ágakat sütötte.
2001 nyarán a belvíz nyírt ki egy csomó fát ott, 2001 decemberében -25 fok volt a szegedi állomásom, 2002. április 8-án volt egy -5 fok a szegedi állomáson, tehát 2002-ben megint a semmit sütötte a nap.
Errõl ez a cikk is beszámol Link
Aztán 2003-ban megint -25 fok télen, április 9-én -7 fok, az megint lehetett akármennyi napsütés 2003-ban, nem igen ért semmit.
Ráadásul 2003-ban dõlt meg a napfényrekord, úgyhogy jó napos év volt, nagyon finomak lehettek a barack levelek.
2004. március végén volt egy -2 fok, az nem okozott kárt, úgyhogy 2004-ben volt termés.
2005. februárjában a téli fagy megint darált, úgyhogy a 2005-ös év sem a szatymazi barack éve volt, akármennyit sütött is a nap.
2006-ban, 2007-ben nem volt gond, 2008. március 21-én a -5 fok már azért rendet vághatott a virágrügyek között, bár biztos maradt elég.
2009, 2010 és 2011 rendben volt, aztán jött a 2012, ahol megint süthette a nap a semmit.
Tehát volt jópár év az elmúlt 10-12 évbõl, amikor a napsütéssel nem mentek semmire.
Ez egy dombvidék jó fekvésû dombján nem fordulhatott volna elõ.
Még ha feltételezzük is, hogy egy másik országrészben a dombon kevesebbet süt a nap, mint Szatymazon, akkor is biztosan aláírná minden gazda, hogy inkább a 2100 órás napfényátlagnál süssön kevesebbet a nap, mondjuk csak 2045 órát, csak minden évben legyen termés.
Az extrém kivételektõl eltekintve Magyarország 70-80 %-án elegendõ napfény van ahhoz, hogy finom, zamatos barackok teremjenek.
Nézd meg a 2011-es nyár globálsugárzás térképét Link , meg a 2012-es nyárét is Link
Itt a lényeg Link Link Link Link Link Link Link
A végén csak mutatóban maradt a többszáz hektáros ültetvényekben.
Úgyhogy süthetett a nap ahogy csak akart 2012-ben, meg is dõlt a napfényrekord, 150 órát vert a 2003-as rekordra, csak épp a gyümölcs nélküli ágakat sütötte.
2001 nyarán a belvíz nyírt ki egy csomó fát ott, 2001 decemberében -25 fok volt a szegedi állomásom, 2002. április 8-án volt egy -5 fok a szegedi állomáson, tehát 2002-ben megint a semmit sütötte a nap.
Errõl ez a cikk is beszámol Link
Aztán 2003-ban megint -25 fok télen, április 9-én -7 fok, az megint lehetett akármennyi napsütés 2003-ban, nem igen ért semmit.
Ráadásul 2003-ban dõlt meg a napfényrekord, úgyhogy jó napos év volt, nagyon finomak lehettek a barack levelek.
2004. március végén volt egy -2 fok, az nem okozott kárt, úgyhogy 2004-ben volt termés.
2005. februárjában a téli fagy megint darált, úgyhogy a 2005-ös év sem a szatymazi barack éve volt, akármennyit sütött is a nap.
2006-ban, 2007-ben nem volt gond, 2008. március 21-én a -5 fok már azért rendet vághatott a virágrügyek között, bár biztos maradt elég.
2009, 2010 és 2011 rendben volt, aztán jött a 2012, ahol megint süthette a nap a semmit.
Tehát volt jópár év az elmúlt 10-12 évbõl, amikor a napsütéssel nem mentek semmire.
Ez egy dombvidék jó fekvésû dombján nem fordulhatott volna elõ.
Még ha feltételezzük is, hogy egy másik országrészben a dombon kevesebbet süt a nap, mint Szatymazon, akkor is biztosan aláírná minden gazda, hogy inkább a 2100 órás napfényátlagnál süssön kevesebbet a nap, mondjuk csak 2045 órát, csak minden évben legyen termés.
Az extrém kivételektõl eltekintve Magyarország 70-80 %-án elegendõ napfény van ahhoz, hogy finom, zamatos barackok teremjenek.
Nézd meg a 2011-es nyár globálsugárzás térképét Link , meg a 2012-es nyárét is Link
Itt a lényeg Link Link Link Link Link Link Link
Hidegség;
azért a kiskunsági-csongrádi homoktalajokat ma már kezdik módszeresen védeni a kisugárzás ellen, öntözéssel víztartó fel talaj mûveléssel. Nem a fóliázókra gondolok,azoknak már több évtizedes tapasztalatuk van a zöldség termesztésben (Csólyospálos-Sándorfalva) hanem a csillagos ég alatt több hektáron levõ õszibarackosokra,gyümisekre.( Szatymaz-Üllés-Mórahalom).
"Hazánk gyümölcstermesztésének nagy része egyszerûen nem oda koncentrálódik, ahová kellene neki. A régi rendszer vezetõi szinte csodálatra méltó érzékkel választották ki hazánk legszárazabb (pl. Kiskunság), a termõrügyeket is károsító erõs téli lehûlésre leginkább hajlamos, síkvidéken belül kisugárzási lehûlésre leginkább hajlamos homoktalajú területeket..."
Ez már nem igaz. És még ott van a napfénytartam vegetációs maximuma is, nemhiába olyan zamatos az itteni frissen szedett, és érésben lévõ- nem féléretten,zölden - szedett gyümölcs.
Pár kép a tavalyi áprilisi fagyokról:
Csacsaki szilvám a -3 fok reggelén:
Link
Szomolyai cseresznyém úgy szintén. A vascsövön kb.1 mm.jég, mert permeteztem:
Link
Ha már szomolyai fekete, ilyen amikor szedhetõ.Nem pirosan,mert akkor savas-keserû;
Link
A zamatok festõ levû bogyójai,s.bordón szinte feketén,akkor a legédessebb;
Link
azért a kiskunsági-csongrádi homoktalajokat ma már kezdik módszeresen védeni a kisugárzás ellen, öntözéssel víztartó fel talaj mûveléssel. Nem a fóliázókra gondolok,azoknak már több évtizedes tapasztalatuk van a zöldség termesztésben (Csólyospálos-Sándorfalva) hanem a csillagos ég alatt több hektáron levõ õszibarackosokra,gyümisekre.( Szatymaz-Üllés-Mórahalom).
"Hazánk gyümölcstermesztésének nagy része egyszerûen nem oda koncentrálódik, ahová kellene neki. A régi rendszer vezetõi szinte csodálatra méltó érzékkel választották ki hazánk legszárazabb (pl. Kiskunság), a termõrügyeket is károsító erõs téli lehûlésre leginkább hajlamos, síkvidéken belül kisugárzási lehûlésre leginkább hajlamos homoktalajú területeket..."
Ez már nem igaz. És még ott van a napfénytartam vegetációs maximuma is, nemhiába olyan zamatos az itteni frissen szedett, és érésben lévõ- nem féléretten,zölden - szedett gyümölcs.
Pár kép a tavalyi áprilisi fagyokról:
Csacsaki szilvám a -3 fok reggelén:
Link
Szomolyai cseresznyém úgy szintén. A vascsövön kb.1 mm.jég, mert permeteztem:
Link
Ha már szomolyai fekete, ilyen amikor szedhetõ.Nem pirosan,mert akkor savas-keserû;
Link
A zamatok festõ levû bogyójai,s.bordón szinte feketén,akkor a legédessebb;
Link
A Bükkben is van olyan almás - ahol midig roskadoznak a fák a gyümölcstõl(mikor máshol elfagy). Õsi zamatos fajták tucatjai vannak ott, most is azt eszegetem. Vastag viaszos héjjal. Ha jártok a Bükk déli fekvésû dombjain no az ott termõ gyümölcsök íze kiváló. (pl: Szomolyán a szomolyai cseresznye amitõl a nyelved is lila órákon át, vagy Kaló Imre szomolyai borai felejthetetlenek páratlanok ) Egy a baj az ott élõ emberek mára már nem foglalkoznak ezzel az örökséggel adottsággal. ( Nemhiábaszületettek... )
Idén a füge tökéletesen áttelelt !! Remélem idén fõzök én is fügelekvárt! 4 éve fõztem utoljára.
Idén a füge tökéletesen áttelelt !! Remélem idén fõzök én is fügelekvárt! 4 éve fõztem utoljára.
Így van!
Az ország gyümölcsöseinek döntõ része rosszul mûvelt, rossz helyen van, rossz fekvésben és rossz országrészben.
Szeged mellett például 1000 vagy 2000 hektár nem emlékszem pontosan, de mindegyik melyik mert mindkettõ óriási szám, szóval rengeteg barackot termesztenek....
.....illetve termesztenének, mert az elmúlt 13 évbõl 4 évben a téli fagykár elvitte a termés döntõ részét, 1-2 évben a belvíztõl rohadtak ki a fák, volt még tavaszi fagykár és aszály, szóval 13 év alatt alig volt normális termésû év.
Legalábbis ahhoz képest, ami az ország bármely dombvidékének dombján lehetett volna.
A tavaszi fagyokról jutott eszembe: hozzáértés és a szakemberek Link
És még hosszasan lehetne sorolni!
Az ország gyümölcsöseinek döntõ része rosszul mûvelt, rossz helyen van, rossz fekvésben és rossz országrészben.
Szeged mellett például 1000 vagy 2000 hektár nem emlékszem pontosan, de mindegyik melyik mert mindkettõ óriási szám, szóval rengeteg barackot termesztenek....
.....illetve termesztenének, mert az elmúlt 13 évbõl 4 évben a téli fagykár elvitte a termés döntõ részét, 1-2 évben a belvíztõl rohadtak ki a fák, volt még tavaszi fagykár és aszály, szóval 13 év alatt alig volt normális termésû év.
Legalábbis ahhoz képest, ami az ország bármely dombvidékének dombján lehetett volna.
A tavaszi fagyokról jutott eszembe: hozzáértés és a szakemberek Link
És még hosszasan lehetne sorolni!
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Érdekességek | 2026-03-27 16:50
Szabályzat