Meteorológiai esélylatolgatások
Tegnapi írásom a legfrissebb GFS futások is megerõsítik. 4-5 nap mulva erõs jegesedés várható a sarki jégsapka Európa felé esõ peremén.
A jelenlegi helyzethez képest:
Link
Kelet Ázsia kiürül, és jó 1 hét mulva a sarki hidegmag Svalbard és Grönland közé helyezõdik át:
Link
Ez már észak európában önmagában fagyos idõt okoz.
Jelenleg itt tartunk jég dolgában:
Link
Vajh mennyire fogja ezt délre tolni a hidegmag.
Érdemes megemlíteni az északon kialakuló 30 cm körüli friss havat is, nem tudom ez mennyire szokványos arrafelé ilyenkor október végén (31).
A jelenlegi GFS alapján ez a hideg Amerikára szakad rá November közepére.
Link
Azonban a makrofelállás miatt esélyesnek látom az Európára történõ leszakadást is. Bár a modellek ezt még nem erõsítik meg:
Link
Kíváncsian várom a fejleményeket.
A jelenlegi helyzethez képest:
Link
Kelet Ázsia kiürül, és jó 1 hét mulva a sarki hidegmag Svalbard és Grönland közé helyezõdik át:
Link
Ez már észak európában önmagában fagyos idõt okoz.
Jelenleg itt tartunk jég dolgában:
Link
Vajh mennyire fogja ezt délre tolni a hidegmag.
Érdemes megemlíteni az északon kialakuló 30 cm körüli friss havat is, nem tudom ez mennyire szokványos arrafelé ilyenkor október végén (31).
A jelenlegi GFS alapján ez a hideg Amerikára szakad rá November közepére.
Link
Azonban a makrofelállás miatt esélyesnek látom az Európára történõ leszakadást is. Bár a modellek ezt még nem erõsítik meg:
Link
Kíváncsian várom a fejleményeket.
Az izlandi minimumot és annak hosszútávú esélyeit hogy látod? Korábban novembert említetted mint kritikus hónapot ezzel kapcsolatban.
Igen érdekes ez, mert itt meg azt mutatja, hogy inkább magasabb a légnyomás a sokévitõl, bár egy picit fentebb kellene húzódnia
Link
akkor lenne az igazi.
Így akár le is mandínerezhetnek a ciklonok, és lehetne akár Ny.-Ék.-i áramlási mezõ.
Persze itt megint közbeszólhat az Atanti blokkoló esetleges helyzete, de az meg jelenleg nem látszik:
Link ettõl még lehet egy félblocking helyzet.
Bonyolult ez.
Egy lepkepuki az egyik sarokban és borul minden.
Az lehet hogy pozitív a tavalyihoz képest, de salek linkje alapján a hófelhalmozódáson ez egyelõre egyáltalán nem látszik.
Egyébként teljesen logikus az alapján amit lentebb írtam, ugyanis az erõs hidegmag a self területeken és a generált erõs ciklonsorozat amiról írtam értelemszerûen Kelet-európára meleg pumpaként hat a melegszektorkkal egyelõre.
Egyébként teljesen logikus az alapján amit lentebb írtam, ugyanis az erõs hidegmag a self területeken és a generált erõs ciklonsorozat amiról írtam értelemszerûen Kelet-európára meleg pumpaként hat a melegszektorkkal egyelõre.
Könnyen lehet hogy bejön a más modellek alapján pedzegetett nyugat-kelet megosztottság az egész tél folyamán.Hogy ez aztán hazánkra nézve mit jelent....?
Viszont a ránk igazán befolyást gyakorló Kelet-Európai Síkságon szinte folyamatos a pozitív anomália amióta figyelem és ameddig a szem ellát.
Link
Lehet úgy érti hogy a ránk nagyobb hatást gyakorló részen jobb. Igen, errõl már volt szó párszor hogy nekünk az a jobb,ha Svalbard kerül egyre közelebb az összefüggõ jégmezõkhöz.
Egyes futások alapján hamarosan Svalbard déli területei is befagyhatnak.
A norvég tenger északi részénél tartós és igen hideg levegõ tartós jelenléte (gyengébb golf esetén) gyors fagyáshoz vezethet:
Link
Hazánk hosszabb távú 1-2 hónapos téli idõjárást egy esetleges Norvég tengeri (és Kara-tengeri) jelentõsebb tengeri jég befagyás jelentõsen befolyásolhatja
Salek: Valóban az eurázsiai-európai részen ahhoz képest (2009) jó a helyzet és amint írtam további terjeszkedés várható ezen a részen
A norvég tenger északi részénél tartós és igen hideg levegõ tartós jelenléte (gyengébb golf esetén) gyors fagyáshoz vezethet:
Link
Hazánk hosszabb távú 1-2 hónapos téli idõjárást egy esetleges Norvég tengeri (és Kara-tengeri) jelentõsebb tengeri jég befagyás jelentõsen befolyásolhatja
Salek: Valóban az eurázsiai-európai részen ahhoz képest (2009) jó a helyzet és amint írtam további terjeszkedés várható ezen a részen
Visszautalva 1 héttel ezelõtti írásomra, Észak-amerika továbbra is kiemelt helyzetet érdemel. A jelenlegi elõrejelzések alapján (is) továbbra sem lesz erõs hidegmag jelenléte arrafelé.
Jelenleg is Kelet Ázsia és a sarkköri tengeri területek:
Link
És a helyzet november közepére is egészen hasonlóan alakulhat majd:
Link
Link
A legerõsebb hidegnag azonban Grönlandtól keletre ÉK-re várható majd Észak-európai Self területeken.
Észak-európában nagy hõmérsékleti kontraszt várható. Ennek a következménye az igen erõs ciklonok jelenléte arrafelé.
Újabb és újabb peremciklonokat generálva , amelyek kelet felé gyorsulati sebességgel száguldanak erõs viharciklonok kialakulását segítheti elõ:
Link
Ezek a ciklonok egyre keletebbre jutnak el ÉK-európában, lassan újból erõs hidegöblítésekkel tarkítva Európa északi területeit.
Várhatóan ezek a hideghullámok egyre keletebbre és közben délebbre tolódnak majd. Ezzel hazánkban is egyre változékonyabb idõt okozva (várhatóan november közepén 2. felében).
Egyelõre teljesen blokkoló anticiklonok nélkül, így messze délre még nem jutnak el ezek a nagyon hideg légtömegek.
Észak-európában havazások esõzések gyors hófelhalmozódás majd olvadás követheti egymást.
Svalbard környékén további erõs jégképzõdés indul meg a közeljövõben. Míg egy blokkoló helyzet nem rántja le ezt a hideg légtömeget addig az óceán fölött ez a hidegbázis feloldódik és egyelõre az óceáni vízréteg lehûlését segíti elõ intenzívebben.
Számunkra ez egyelõre mindenképp pozitív a jövõre nézve és bizony elkeserítõ Amerika részére. Oly szempontból viszont nekünk se túl jó hogy maga a sarki hidegmag kiterjedése csekély, november elején lényegesen nagyobbnak illene lenni.
Várhatón a sarki nyílt víz teljes "átalakulása" kifagyása segíti majd elõ ezt, de mint tudjuk ugye a sarki jég sincs már a 20 évvel ezelõtti állapotában ily idõpontban.
Link
Ráadásul jelenleg elértük a 2007-es szintet azaz a legkisebb a jég kiterjedése az elmult évek evtizedekhez képest is északon.
Link
Jelenleg is Kelet Ázsia és a sarkköri tengeri területek:
Link
És a helyzet november közepére is egészen hasonlóan alakulhat majd:
Link
Link
A legerõsebb hidegnag azonban Grönlandtól keletre ÉK-re várható majd Észak-európai Self területeken.
Észak-európában nagy hõmérsékleti kontraszt várható. Ennek a következménye az igen erõs ciklonok jelenléte arrafelé.
Újabb és újabb peremciklonokat generálva , amelyek kelet felé gyorsulati sebességgel száguldanak erõs viharciklonok kialakulását segítheti elõ:
Link
Ezek a ciklonok egyre keletebbre jutnak el ÉK-európában, lassan újból erõs hidegöblítésekkel tarkítva Európa északi területeit.
Várhatóan ezek a hideghullámok egyre keletebbre és közben délebbre tolódnak majd. Ezzel hazánkban is egyre változékonyabb idõt okozva (várhatóan november közepén 2. felében).
Egyelõre teljesen blokkoló anticiklonok nélkül, így messze délre még nem jutnak el ezek a nagyon hideg légtömegek.
Észak-európában havazások esõzések gyors hófelhalmozódás majd olvadás követheti egymást.
Svalbard környékén további erõs jégképzõdés indul meg a közeljövõben. Míg egy blokkoló helyzet nem rántja le ezt a hideg légtömeget addig az óceán fölött ez a hidegbázis feloldódik és egyelõre az óceáni vízréteg lehûlését segíti elõ intenzívebben.
Számunkra ez egyelõre mindenképp pozitív a jövõre nézve és bizony elkeserítõ Amerika részére. Oly szempontból viszont nekünk se túl jó hogy maga a sarki hidegmag kiterjedése csekély, november elején lényegesen nagyobbnak illene lenni.
Várhatón a sarki nyílt víz teljes "átalakulása" kifagyása segíti majd elõ ezt, de mint tudjuk ugye a sarki jég sincs már a 20 évvel ezelõtti állapotában ily idõpontban.
Link
Ráadásul jelenleg elértük a 2007-es szintet azaz a legkisebb a jég kiterjedése az elmult évek evtizedekhez képest is északon.
Link
Épp most böngésztem át a modellek többségét. (rég volt rá alkalmam)
Ami kijelenthetõ, hogy továbbra is anticiklon dominancia lesz, azzal a változattal, ami végre szerencsés, hogy épp a kontinens középsõ részein fog letelepedni, és ami még kedvezõbb, hogy jó magas hõmérsékletû levegõ fogja kitölteni.
No de nem szabad elfelejteni, hogy ilyenkor az egyensúly nagyon ingatag, néhány hPa eltérés, vagy északabbra, avagy délebbre húzódás, máris más kimenetet ad.
Ez eddigi, ( csak olvastam tõletek) hogy kisimult fáklya már rég a múlté, hatalmas nagy szórást vélek felfedezni. Ez továbbra is egy Ac dominanciát feltételez hosszútávon is, így a zonális áramlások itt a középsõ részeken elenyészõ lehetõsséggel bírnak.
Északon viszont erõs nyugat-keleti áramlás figyelhetõ meg ami csapadékkal jár, ez bizony hó, és nem akarom mondani ez mit jelent, kísértetiesen hasonlít a tavalyi év azonos idõszakához.
Itt a kérdés az, hogy továbbiakban, hogy alakulnak a nyomási elrendezõdések.
Ami biztosnak látszik, hogy kb nov 5-ig csendes, de kellemes idõ, végre átlag feletti hõmérsékleti értékek lesznek, persze, a tartós köd, pára nagy talány, hogy hol, meddig marad meg? Azokon a tájakon ilyenkor lehet, kellemetlen szürke, nyirkos, szitálós nem szeretem idõ is! Az áramlási viszonyok ezt kedvezõvé teszik.
Ezután a nagy kérdõjel, folytatódhat a csendes idõ, de egyre több tag, és modell számol egy cikolánlis görbülettel amely mögött anticiklon épül fel és ez bizony ismét hideg levegõt jelenteni Európa keleti-középsõ részére. Természetesen ebbõl egy ugrás a mediterrán térség nagyra becsült ciklonjai és akár újból csapadékos, idõnként havas idõjárást feltételez.
Meglátjuk egyelõre hõn áhított enyhe óceáni áramlás csak nem akar összejönni, de reményhal meg utoljára, minél késõbb alakul, annál tovább is állhat fenn, így kevesebb ideje marad a hideg télnek:-) Egyszer csak jön már a május is:-) No de a viccet félretéve, ami látható, hogy néhány nap csend, majd ismét egy kaotikus állapotok a kimeneteleken:-)
No de az idõjárásé az utolsó szó:-)
Ami kijelenthetõ, hogy továbbra is anticiklon dominancia lesz, azzal a változattal, ami végre szerencsés, hogy épp a kontinens középsõ részein fog letelepedni, és ami még kedvezõbb, hogy jó magas hõmérsékletû levegõ fogja kitölteni.
No de nem szabad elfelejteni, hogy ilyenkor az egyensúly nagyon ingatag, néhány hPa eltérés, vagy északabbra, avagy délebbre húzódás, máris más kimenetet ad.
Ez eddigi, ( csak olvastam tõletek) hogy kisimult fáklya már rég a múlté, hatalmas nagy szórást vélek felfedezni. Ez továbbra is egy Ac dominanciát feltételez hosszútávon is, így a zonális áramlások itt a középsõ részeken elenyészõ lehetõsséggel bírnak.
Északon viszont erõs nyugat-keleti áramlás figyelhetõ meg ami csapadékkal jár, ez bizony hó, és nem akarom mondani ez mit jelent, kísértetiesen hasonlít a tavalyi év azonos idõszakához.
Itt a kérdés az, hogy továbbiakban, hogy alakulnak a nyomási elrendezõdések.
Ami biztosnak látszik, hogy kb nov 5-ig csendes, de kellemes idõ, végre átlag feletti hõmérsékleti értékek lesznek, persze, a tartós köd, pára nagy talány, hogy hol, meddig marad meg? Azokon a tájakon ilyenkor lehet, kellemetlen szürke, nyirkos, szitálós nem szeretem idõ is! Az áramlási viszonyok ezt kedvezõvé teszik.
Ezután a nagy kérdõjel, folytatódhat a csendes idõ, de egyre több tag, és modell számol egy cikolánlis görbülettel amely mögött anticiklon épül fel és ez bizony ismét hideg levegõt jelenteni Európa keleti-középsõ részére. Természetesen ebbõl egy ugrás a mediterrán térség nagyra becsült ciklonjai és akár újból csapadékos, idõnként havas idõjárást feltételez.
Meglátjuk egyelõre hõn áhított enyhe óceáni áramlás csak nem akar összejönni, de reményhal meg utoljára, minél késõbb alakul, annál tovább is állhat fenn, így kevesebb ideje marad a hideg télnek:-) Egyszer csak jön már a május is:-) No de a viccet félretéve, ami látható, hogy néhány nap csend, majd ismét egy kaotikus állapotok a kimeneteleken:-)
No de az idõjárásé az utolsó szó:-)
Én azért azt nem jelenteném ki, hogy vár ránk, szerintem maradjunk annyiban, hogy lehet. 2 hét igen nagy intervallum.
CFS (Coupled Forecast System) modellel kapcsolatban néhány hasznos információ.
A modell minden nap lefut egyszer. Minden nap 4 futástag készül el. A kiinduló adatok az egy nappal korábbi légköri (NCEP Reanalysis-2) és óceáni (NCEP Global Ocean Data Assimilation) kezdeti feltételekbõl számolódik ki. A számítás az adott részhónapra és +9 hónapra elõre készül el.
Wang oldalán fent lévõ ensemble csoportok (E1, E2, E3) 10-10 nap 4-4 futásai alapján készülnek - így jön ki, hogy mindegyik E csomag 40 futást tartalmaz. Eall pedig az elmúlt 30 nap futásait összegzi (vagyis 120 futást). A legfrissebb mindig az E3-as, amely a legutóbbi 10 nap futásait foglalja magába. Az E1, E2, Eall pedig lehetõséget ad, hogy az ember a modell konzisztenciát vizsgálja.
Mint általában minden ilyen típusú modellnél (szezonális elõrejelzõ modell, éghajlati modell), ennek is van egy belsõ, saját "klímája". (Ráadásul az ilyen jellegû modelleknek is van egy "spin-up" (felfutási) ideje, amíg a kezdeti feltételeknek megfelelõ belsõ "klímához" eljut.) Az ilyen típusú elõrejelzõ modellek eredményeit nem nyersen szokták megmutatni kifele, hanem kalibrációt alkalmazva. Ezt szokták bias correction-nek hívni. Arról van szó, hogy nem az abszolút adatokat jelenítik meg, hanem a relatív adatokat, azaz az elõrejelzett adatokat a modell saját (elõrejelzési) klíma-átlagához viszonyítva jelenítik meg, anomáliákat mutatva.
Mivel maga a modell belsõ klímája nem egyenlõ a valós klímával (hasonló ahhoz), és maguk az elõrejelzési értékek is eltérõbbek a valós értékektõl, így az anomália pontos értéke sem lesz mindig megegyezõ a valós anomália értékekkel. A hiba-korrekcióhoz szükség van tehát egy "klíma"-csomagra. Ehhez kellenek a retrospektív adatok. Ezt úgy készítik el, hogy xx évvel ezelõttrõl (CFS esetében jelenleg 1981-tõl) készítenek minden napra, hónapra CFS elõrejelzést. Tehát mintha a modell 1981. január 1-je óta operatív lenne (akkori adatokkal futtatva). Ez alapján a 25 év elõrejelzési adatok alapján lehet készíteni "elõrejelzési klimát", pl. hogy január 1-én átlagosan milyen értékeket ad a modell elõre 9 hónap minden napjára (plusz milyen szórás jellemzi). Ezen "klíma" adat és az operatív elõrejelzési adat összevetésével készítik el a publikus anomália elõrejelzést.
Modellel kapcsolatos dokumentációk megtalálhatók itt, az operatív adatok letöltési lehetõségével együtt (maga a modell is letölthetõ és futattható):
Link
Korábban már írtam, hogy van egy valószínûségi elõrejelzés is Wang oldalán az utolsó 10 nap futásait felhasználva. Ha viszonylag magas %-kal adja a negatív, vagy pozitív anomáliát ez a típusú elõrejelzés, akkor azt jelenti, hogy a modell stabilan az elmúlt 10 napban a legtöbb futásban (futások x %-ában) a negatív, vagy pozitív anomáliát jelezte elõre.
Hogyan lehet, hogy pl. x hónap elsõ napjaiban futott elõrejelzés x hónapra még pozitív anomáliát adott, majd az utolsó pl. 10 napban futott már negatívat ad adott x hónapra - amelyben futtatják?
Ez azért van, mert adott x hónapra vonatkozó "havi" anomália elõrejelzés, már csak az utolsó 10 napra vonatkozó értéket mutatja és nincs benne az elsõ 20 nap - így igazából "rész-havi" anomália. Ezért rész-hónapot nem érdemes nézni (ha igen tudni kell ezt és ennek megfelelõen kezelni).
Idõjárás vagy szezonális elõrejelzés? Miért elõrejelzés?
Nem ugyanaz a kettõ. Közös mindkettõben - és ezért elõrejelzés (elsõfajú), hogy kezdeti értékbõl indítják a számításokat (kezdeti érték probléma), de teljesen más szemmel kell nézni a kettõt. Az éghajlati modellek elõrejelzései, amelyek az ÜHG szcennárión alapulnak, igazából nem elõrejelzések, hanem másodfajú prognózisok, projekciók, mert ott a határfeltétel változás jelenti a befolyásoló tényezõt (hogyan változik az ÜHG a feltételezett szimulációban). (Bár itt jön egy probléma, méghozzá az, hogy ha nem tökéletes a modell, akkor bizonyos belsõ kényszer változások hatásai nem érvényesülnek határfeltételként... de ez más témakör.) Mivel a kezdeti érték minden nap változik (fõleg tavasszal és õsszel - gondoljunk csak a tengeri jég kiterjedésének, vagy a hóborítottság gyors változására napról napra, vagy akár a vegetáció megváltozására) ezért az elõrejelzés is változni fog, hiszen a kiindulási adatokra érzékeny a modell.
A modell minden nap lefut egyszer. Minden nap 4 futástag készül el. A kiinduló adatok az egy nappal korábbi légköri (NCEP Reanalysis-2) és óceáni (NCEP Global Ocean Data Assimilation) kezdeti feltételekbõl számolódik ki. A számítás az adott részhónapra és +9 hónapra elõre készül el.
Wang oldalán fent lévõ ensemble csoportok (E1, E2, E3) 10-10 nap 4-4 futásai alapján készülnek - így jön ki, hogy mindegyik E csomag 40 futást tartalmaz. Eall pedig az elmúlt 30 nap futásait összegzi (vagyis 120 futást). A legfrissebb mindig az E3-as, amely a legutóbbi 10 nap futásait foglalja magába. Az E1, E2, Eall pedig lehetõséget ad, hogy az ember a modell konzisztenciát vizsgálja.
Mint általában minden ilyen típusú modellnél (szezonális elõrejelzõ modell, éghajlati modell), ennek is van egy belsõ, saját "klímája". (Ráadásul az ilyen jellegû modelleknek is van egy "spin-up" (felfutási) ideje, amíg a kezdeti feltételeknek megfelelõ belsõ "klímához" eljut.) Az ilyen típusú elõrejelzõ modellek eredményeit nem nyersen szokták megmutatni kifele, hanem kalibrációt alkalmazva. Ezt szokták bias correction-nek hívni. Arról van szó, hogy nem az abszolút adatokat jelenítik meg, hanem a relatív adatokat, azaz az elõrejelzett adatokat a modell saját (elõrejelzési) klíma-átlagához viszonyítva jelenítik meg, anomáliákat mutatva.
Mivel maga a modell belsõ klímája nem egyenlõ a valós klímával (hasonló ahhoz), és maguk az elõrejelzési értékek is eltérõbbek a valós értékektõl, így az anomália pontos értéke sem lesz mindig megegyezõ a valós anomália értékekkel. A hiba-korrekcióhoz szükség van tehát egy "klíma"-csomagra. Ehhez kellenek a retrospektív adatok. Ezt úgy készítik el, hogy xx évvel ezelõttrõl (CFS esetében jelenleg 1981-tõl) készítenek minden napra, hónapra CFS elõrejelzést. Tehát mintha a modell 1981. január 1-je óta operatív lenne (akkori adatokkal futtatva). Ez alapján a 25 év elõrejelzési adatok alapján lehet készíteni "elõrejelzési klimát", pl. hogy január 1-én átlagosan milyen értékeket ad a modell elõre 9 hónap minden napjára (plusz milyen szórás jellemzi). Ezen "klíma" adat és az operatív elõrejelzési adat összevetésével készítik el a publikus anomália elõrejelzést.
Modellel kapcsolatos dokumentációk megtalálhatók itt, az operatív adatok letöltési lehetõségével együtt (maga a modell is letölthetõ és futattható):
Link
Korábban már írtam, hogy van egy valószínûségi elõrejelzés is Wang oldalán az utolsó 10 nap futásait felhasználva. Ha viszonylag magas %-kal adja a negatív, vagy pozitív anomáliát ez a típusú elõrejelzés, akkor azt jelenti, hogy a modell stabilan az elmúlt 10 napban a legtöbb futásban (futások x %-ában) a negatív, vagy pozitív anomáliát jelezte elõre.
Hogyan lehet, hogy pl. x hónap elsõ napjaiban futott elõrejelzés x hónapra még pozitív anomáliát adott, majd az utolsó pl. 10 napban futott már negatívat ad adott x hónapra - amelyben futtatják?
Ez azért van, mert adott x hónapra vonatkozó "havi" anomália elõrejelzés, már csak az utolsó 10 napra vonatkozó értéket mutatja és nincs benne az elsõ 20 nap - így igazából "rész-havi" anomália. Ezért rész-hónapot nem érdemes nézni (ha igen tudni kell ezt és ennek megfelelõen kezelni).
Idõjárás vagy szezonális elõrejelzés? Miért elõrejelzés?
Nem ugyanaz a kettõ. Közös mindkettõben - és ezért elõrejelzés (elsõfajú), hogy kezdeti értékbõl indítják a számításokat (kezdeti érték probléma), de teljesen más szemmel kell nézni a kettõt. Az éghajlati modellek elõrejelzései, amelyek az ÜHG szcennárión alapulnak, igazából nem elõrejelzések, hanem másodfajú prognózisok, projekciók, mert ott a határfeltétel változás jelenti a befolyásoló tényezõt (hogyan változik az ÜHG a feltételezett szimulációban). (Bár itt jön egy probléma, méghozzá az, hogy ha nem tökéletes a modell, akkor bizonyos belsõ kényszer változások hatásai nem érvényesülnek határfeltételként... de ez más témakör.) Mivel a kezdeti érték minden nap változik (fõleg tavasszal és õsszel - gondoljunk csak a tengeri jég kiterjedésének, vagy a hóborítottság gyors változására napról napra, vagy akár a vegetáció megváltozására) ezért az elõrejelzés is változni fog, hiszen a kiindulási adatokra érzékeny a modell.
Ahogy elnéztem a friss GFS-t, és ezt csak az alapján mondom, hogy szombattól kezdve folyamatos melegedés kezdõdik a magasban, ami idelentre is kihathat, ugyanis egy anticiklon peremén leszünk, ami a légmozgás miatt nem teszi lehetõvé tartós köd kialakulását. Hosszabb távon viszont D felõl ránk húzodhat az AC ami már annál inkább makacs köddel járhat.
Az elkövetkezõ néhány hét idõjárásáról az alábbi véleményem alakult ki: a jelenlegi hidegáramlás megszûntével anticiklon épül ki felettünk,mégpedig vagy közvetlenül, -vagy még valószínûbben egy elõoldali intermezzót követõen.Újabb hidegöblítést, vagy még inkább a mediciklonok visszatérését egyelõre nem várom.Az anticiklon kiépülésével egyre nyugodtabbra, egyben ködösebbre fordul majd az idõ.
Úgy érzem, hogy a makroszinoptikai jelleg fordulóponthoz közeledik, és ha nem is vesz 180 fokos fordulatot, módosulni fog.Nem hinném,hogy klasszikus zonalitásos hónapok jönnének erõsen pozitiv NAO-val,de azt igenis gondolom,hogy a szubarktikus alacsony nyomású öv nagyon mély,nyugatról keletre vándorló ciklonjainak átmenetileg nagyobb szerep jut majd idõjárásunkban, illetve, a tõlük délre felépülõ anticiklonoknak szintúgy. A közelmúlt gyors,nagy légnyomásingadozása mindenesetre a szubarktikus alacsony nyomású öv aktivizálódását vetíti elõre, és ez a zonalitás irányába mozdítja a mérleg nyelvét.
Különben a megátalkodottan egyféle "verklire" járó légkörzést nagyon gyakran a napok hosszának változása tudja csak kimozdítani jól beállt egyensúlyából.Most kezdõdik az igazi rövid nappalos,hosszú éjszakás idõszak, s ez -könnyen lehet- más vágányra fogja majd állítani a légköri folyamatokat.
Úgy érzem, hogy a makroszinoptikai jelleg fordulóponthoz közeledik, és ha nem is vesz 180 fokos fordulatot, módosulni fog.Nem hinném,hogy klasszikus zonalitásos hónapok jönnének erõsen pozitiv NAO-val,de azt igenis gondolom,hogy a szubarktikus alacsony nyomású öv nagyon mély,nyugatról keletre vándorló ciklonjainak átmenetileg nagyobb szerep jut majd idõjárásunkban, illetve, a tõlük délre felépülõ anticiklonoknak szintúgy. A közelmúlt gyors,nagy légnyomásingadozása mindenesetre a szubarktikus alacsony nyomású öv aktivizálódását vetíti elõre, és ez a zonalitás irányába mozdítja a mérleg nyelvét.
Különben a megátalkodottan egyféle "verklire" járó légkörzést nagyon gyakran a napok hosszának változása tudja csak kimozdítani jól beállt egyensúlyából.Most kezdõdik az igazi rövid nappalos,hosszú éjszakás idõszak, s ez -könnyen lehet- más vágányra fogja majd állítani a légköri folyamatokat.
Ezért is mondtam azt, hogy a déli típusú meridionalitást nagyobb valószínûségre teszem. De érdekes egyébként, hogy a NAO most nem az anticiklonális feltételek miatt marad negatív, hanem éppen ellenkezõleg. 
A GFS fõfutást figyelembe véve a NAO 0 fok körül szór, illetve AO-ban is pozitív tartományt valószínûsít. Az ensemblékkel együtt vizsgálva tehát 190 órán belül inkább ezt részesítem elõnyben.
Hosszabb távon pedig az ECMWF-ENS is a zonális irányítást tartja valószínûbbnek jelenlegi állás szerint. A többi gondolatomat pedig leírtam nemrég.
A GFS fõfutást figyelembe véve a NAO 0 fok körül szór, illetve AO-ban is pozitív tartományt valószínûsít. Az ensemblékkel együtt vizsgálva tehát 190 órán belül inkább ezt részesítem elõnyben.
Hosszabb távon pedig az ECMWF-ENS is a zonális irányítást tartja valószínûbbnek jelenlegi állás szerint. A többi gondolatomat pedig leírtam nemrég.
Pedig ezt a két hetet ki kell bírni a késõbbi "érdekes" idõjárás érdekében.Az nagyon rossz kimenetele lenne a dolgoknak,ha az õsz végi mozgalmas idõjárást decemberben,január elsõ feléban követné tartós zonalitás,s akkor jönne meg a ködös,nyálkás idõ,melynek inkább novemberben van meg az esedékessége.Sajnos, ez a forgatókönyv nem ritka.Az idõ elõtt érkezett komoly hidegöblítések kimerítik a sarkvidék hidegtartalékait, ezért tél közepére hosszas anticiklonális irányítás, késõbb zonalitás áll elõ.Ilyen esetben csak január végére, február elejére gyûlik újra össze annyi hideglevegõ fenn északon, hogy meridionálisra forduljon az áramlás, akkor kapunk némi fagyot, havat.
Igazából a tartós tipikus zonalitáshoz a NAO indexeknek is változáson kellene átesni.
Egyelõre azonban inkább lefelé szór a NAO "fáklya":
Link
Nem váletlenül írtam azt korábban hogy okt vége november elején az Izlandi nyomási elrendezõdést és ciklonaktivitást érdemes nézni. Világos hogy az elmult idõszakhoz képest egy kiegyensúlyozottabb idõ várható középtávon és minden bizonnyal csendes egyre inkább ködös idõszakkal:
Európában egy egyértelmû elõoldali helyzet kialakulása van kilátásban:
Link
Link
Link
Kérdés lesz ennek tartóssága. A fáklya alapján egyelõre igen kis eséllyel november 5 után lehet erõsebb hidegöblítés. De nagyobb az esély a további tág melegszektor folytatódására.
Egyelõre azonban inkább lefelé szór a NAO "fáklya":
Link
Nem váletlenül írtam azt korábban hogy okt vége november elején az Izlandi nyomási elrendezõdést és ciklonaktivitást érdemes nézni. Világos hogy az elmult idõszakhoz képest egy kiegyensúlyozottabb idõ várható középtávon és minden bizonnyal csendes egyre inkább ködös idõszakkal:
Európában egy egyértelmû elõoldali helyzet kialakulása van kilátásban:
Link
Link
Link
Kérdés lesz ennek tartóssága. A fáklya alapján egyelõre igen kis eséllyel november 5 után lehet erõsebb hidegöblítés. De nagyobb az esély a további tág melegszektor folytatódására.
Így aktivizálódott az izlandi minimum, illetve a sarkkör közeli ciklonaktivitás az utóbbi három hónapban, idõrendi sorrendben: Link Link Link
Fontos az anomália is: Link pláne októberben, ami azt mutatja, hogy az amcsi kontinens északkeleti részeinél a megszokotnnál jóval erõsebb ciklonaktivitás zajlik. Teljesen nyilvánvaló, hogy a kelet-európai síkságon, illetve a tõlünk északra zajló anticiklonális dominencia miatt nem tudott eddig jelentõsebb zonális áramlás kialakulni. Pedig nem vagyunk tõle messze!
Ha a tendenciát nézzük, akkor a kelet-európai anticiklon is beadja a kulcsot az aktív ciklonaktivitással szemben, illetve az azori anticiklon is egyre gyengülni fog. Lehetõség nyílhat így zonális áramlások kialakulására a közeljövõben. Ahogy nézegetjük az elõrejelzéseket, azokat a bizonyos nyugat-európai teknõket is egyre szelídebbre adja, ahogy közeledünk az idõpontokhoz, tehát - ha csak átmenetileg is - beáll az utóbbi években jól megszokott nyomási elrendezõdés.
Egyetértve veled Ferri, én is a zonális áramlásokat tartom valószínûnek,... az aktivitástól függõen vagy rajtunk köd nélkül vagy köddel és anticiklonnal felettünk és zonális áramlásokkal tõlünk északra.
Amennyiben kevésbé lesz erõs a ciklonális aktivitás, akkor egy bizonytalan ideig tartó ködös idõjárás után újra visszatérhetnek a nyugat-európai teknõkhöz, mert a kelet-európai anticiklon továbbra is erõteljes marad. Nem bontja meg a nyugatias áramlás.
De, ha kellõen megerõsödik a ciklonaktivitás, akkor átmeneti erõteljes nyugatias áramlás után (kellemes hõmérsékletekkel és idõnkénti kevés csapadékkal nálunk, komoly köd nélkül ) az azori anticiklon megerõsödését várom, egy brutális teknõ kimélyülésével Közép-Európa felett.
Az elsõ esetben a makro-átrendezõdést igen rövid lefolyásúnak gondolnám, és ezt tartom egy picit valószínûbbnek. (Ferri verzió)
A második esetben a zonalitás akár hosszabb ideig is nyúlhatna és a végénél kizökkenhetnénk a déli típusú meridionalitásból, ami már idõtlen idõk óta zajlik.
Amennyiben maradunk ennél a verziónál, akkor nem lenne valami hideg tél, de hómennyiségben mindenképpen extrém is lehetne (fõleg nyugaton).
Ha ebbõl a folyamatból kizökkenünk, akkor a jóval hidegebb verzió is bejöhet majd.
A szezonális elõrejelzés mindenképpen arra enged következtetni, hogy a kelet-európaival szemben az azori anticiklon jóval erõsebb lesz.
Fontos az anomália is: Link pláne októberben, ami azt mutatja, hogy az amcsi kontinens északkeleti részeinél a megszokotnnál jóval erõsebb ciklonaktivitás zajlik. Teljesen nyilvánvaló, hogy a kelet-európai síkságon, illetve a tõlünk északra zajló anticiklonális dominencia miatt nem tudott eddig jelentõsebb zonális áramlás kialakulni. Pedig nem vagyunk tõle messze!
Ha a tendenciát nézzük, akkor a kelet-európai anticiklon is beadja a kulcsot az aktív ciklonaktivitással szemben, illetve az azori anticiklon is egyre gyengülni fog. Lehetõség nyílhat így zonális áramlások kialakulására a közeljövõben. Ahogy nézegetjük az elõrejelzéseket, azokat a bizonyos nyugat-európai teknõket is egyre szelídebbre adja, ahogy közeledünk az idõpontokhoz, tehát - ha csak átmenetileg is - beáll az utóbbi években jól megszokott nyomási elrendezõdés.
Egyetértve veled Ferri, én is a zonális áramlásokat tartom valószínûnek,... az aktivitástól függõen vagy rajtunk köd nélkül vagy köddel és anticiklonnal felettünk és zonális áramlásokkal tõlünk északra.
Amennyiben kevésbé lesz erõs a ciklonális aktivitás, akkor egy bizonytalan ideig tartó ködös idõjárás után újra visszatérhetnek a nyugat-európai teknõkhöz, mert a kelet-európai anticiklon továbbra is erõteljes marad. Nem bontja meg a nyugatias áramlás.
De, ha kellõen megerõsödik a ciklonaktivitás, akkor átmeneti erõteljes nyugatias áramlás után (kellemes hõmérsékletekkel és idõnkénti kevés csapadékkal nálunk, komoly köd nélkül ) az azori anticiklon megerõsödését várom, egy brutális teknõ kimélyülésével Közép-Európa felett.
Az elsõ esetben a makro-átrendezõdést igen rövid lefolyásúnak gondolnám, és ezt tartom egy picit valószínûbbnek. (Ferri verzió)
A második esetben a zonalitás akár hosszabb ideig is nyúlhatna és a végénél kizökkenhetnénk a déli típusú meridionalitásból, ami már idõtlen idõk óta zajlik.
Amennyiben maradunk ennél a verziónál, akkor nem lenne valami hideg tél, de hómennyiségben mindenképpen extrém is lehetne (fõleg nyugaton).
Ha ebbõl a folyamatból kizökkenünk, akkor a jóval hidegebb verzió is bejöhet majd.
A szezonális elõrejelzés mindenképpen arra enged következtetni, hogy a kelet-európaival szemben az azori anticiklon jóval erõsebb lesz.
Igazából én most két esélyes forgatókönyvet látok középtávon (értsd nov. 6-ig): a nyugat-európai teknõ - mint már idén annyiszor, mélyen lenyúlik délre, ennek következtében egy újabb med keletkezik, és az kb. 1 hét múlva ismét véget vet a rövid száraz idõszaknak. Viszont a másik verzió szerint tõlünk északra zonális áramlás alakulna ki, mi pedig a dél, délkelet-Európa feletti AC-öv peremén lennénk. A gyenge átkeverés miatt ezért több helyen számítok tartós ködre/magasködre. Ha ez a verzió jönne be, a csapadékmentes idõszak akár a jövõ hét végéig is kitarthatna. Ismervén az idei erõs meridionalitásra hajló tendenciát attól tartok, hogy ismét a medes verzió jön be, mégha pillanatnyilag nem ez a valószínûbb. Közben a hidegmag szépen növekszik fent északon, osztom azok véleményét, akik szerint egy több hetes õsz végi zonalitás hozzájárulhat egy késõbbi átlagosnál hidegebb téli idõszak kialakulásához többek között a mi térségünkben is!
Pedig a Bakonyban 1000 mm feletti idei csapadék után sokan örülnek ennek a proginak.Sajnos nem vagyok ilyen optimista,eddig csak kétszer bírta itt ki az idõ 10 napig csapadék nélkül az idén. Lehet,hogy most egy-két hétig nem lesz semmi,de a britektõl északra egy viharciklon alakul ki,amely hideg levegõt zúdítana Nyugat-Európára elseje táján.Úgy számolják,hogy felettünk olyan erõs és tartós AC lesz, hogy nem hat ránk.De ha igen,akkor vagy erõs elõoldal lesz déli áramlással,esetleg nedves mediterrán szállítószalaggal.Rosszabb esetben,mint most mediterrán ciklon és esõzés,vihar.1 hét múlva kiderül(vagy beborul ).
Most itt esik és dühöng a szél alig 5 fokban.Ilyen idõt vártunk mára errefelé ...?
).Most itt esik és dühöng a szél alig 5 fokban.Ilyen idõt vártunk mára errefelé ...?
A következõ 164 óra minden különösebb esemény nélkül zajlik majd leLink az eleinte gyenge fagyokat,és a reggeli ködöket.Sõt az utána következõ hétre is nagy az esélye a hasonló idõjárásnak,a fáklya is szépen simul ki.Link
Mindenesetre már látom nem az én kedvenc két hetem következik,utálom az eseménytelen ködre hajló idõt!
Mindenesetre már látom nem az én kedvenc két hetem következik,utálom az eseménytelen ködre hajló idõt!
Így van. Ha tõlünk nyugatra zúdul dél felé, teljesen más a végkimenetel és a mi idõjárásunkra gyakorolt hatása, mint ha ránk, vagy tõlünk keletre szakadna le. Amennyiben az elsõ variáció következik be, a nyugati áramlás révén késõbb valamennyi eljut hozzánk is belõle, leggyakrabban egy -a hideg levegõ által generált- mediterrán ciklon hátoldalán. Optimális esetben ránk zúdul, míg elõfordul hogy tõlünk keletre, (ez talán a leggyakoribb) ilyenkor legfeljebb lassan, keleti áramlással jut el hozzánk belõle valamennyi a késõbbiek folyamán (amennyiben a meridionális áramlás tartósnak bizonyul).
Igy van. A poláris, permanens hideg légtömeg, ha felgyülemlik, elõbb-utóbb ciklonális örvényléssel lejut alacsonyabb szélességekre - erre már Petterssen norvég meteorológus rámutatott a múlt század ötvenes éveiben (és az ELTE meteorológus szakán is tanitják).
Mi az, hogy!1978/79-ben zonális anticiklon volt egész novemberben és gyakori köd -nagy tél.1986/87-ben szintúgy.I995/96-ban a november ugyan már télies idõt hozott, viszont akkor október volt anticiklonos.
Ha erõs a sarki hidegbázis, akkor az é-d-i hõdifferencia miatt felgyorsulnak a zonális áramlások: egy északon elhelyezkedõ keleti áramlásos, és attól délre egy nyugati áramlásos zóna légmozgásai mennek szembe egymással.Ezek határvonalán örvénylések keletkeznek: a mérsékelt övi ciklonok.A ciklonok hátoldala aztán a mérsékelt szélességekre zúdítja a sarki levegõt.Ez a mechanizmus hozza létre az un.Namias-periódusokat: növekvõ é-d-i hõkülönbség, gyorsuló zonális áramlás - meridionálisra váltó áramlás, csökkenõ hõkülönbség.
Nos,minél nagyobb tömegû sarki levegõ mozog a szubarktikus zónában nyugat felé, tehetetlensége miatt nyilván annál nehezebb kitéríteni eredeti irányából, és dél felé való elmozdulásra késztetni.A Namias-féle meridionális,hõkicserélõ fázis késlekedik.A biciklit, például, könnyû irányváltoztatásra késztetni -egy kamiont már nehezebb, a Titanic-ot még sokkal nehezebb volt.
Kicsit olyan ez, mint az erõs nyári zivatarok: azok is nehezen adják ki magukból a záporesõt,sokáig lebegtetik intenzív felszálló légáramlataikkal a vízcseppeket,jégszemeket -sõt,még emelik is azokat.De aztán, ha átbillen az egyensúly, és mindez elindul lefelé, hát akkor...
Vannak öngerjesztõ,kumulatív folyamatok,melyeknél az akkumuláció egy ideig az emisszió, a kibocsájtás ellen dolgozik.A sarki hidegmagok felépülése is éppen ilyen.Az erõs hidegbázis szinte "visszaszívja magába" a hidegleszakadásokat, melyek gyérebb hidegtartalék esetén elindultak volna a mérsékelt szélességek felé.Aztán egyszercsak óriási hidegleszakadással lep meg minket.
Ha erõs a sarki hidegbázis, akkor az é-d-i hõdifferencia miatt felgyorsulnak a zonális áramlások: egy északon elhelyezkedõ keleti áramlásos, és attól délre egy nyugati áramlásos zóna légmozgásai mennek szembe egymással.Ezek határvonalán örvénylések keletkeznek: a mérsékelt övi ciklonok.A ciklonok hátoldala aztán a mérsékelt szélességekre zúdítja a sarki levegõt.Ez a mechanizmus hozza létre az un.Namias-periódusokat: növekvõ é-d-i hõkülönbség, gyorsuló zonális áramlás - meridionálisra váltó áramlás, csökkenõ hõkülönbség.
Nos,minél nagyobb tömegû sarki levegõ mozog a szubarktikus zónában nyugat felé, tehetetlensége miatt nyilván annál nehezebb kitéríteni eredeti irányából, és dél felé való elmozdulásra késztetni.A Namias-féle meridionális,hõkicserélõ fázis késlekedik.A biciklit, például, könnyû irányváltoztatásra késztetni -egy kamiont már nehezebb, a Titanic-ot még sokkal nehezebb volt.
Kicsit olyan ez, mint az erõs nyári zivatarok: azok is nehezen adják ki magukból a záporesõt,sokáig lebegtetik intenzív felszálló légáramlataikkal a vízcseppeket,jégszemeket -sõt,még emelik is azokat.De aztán, ha átbillen az egyensúly, és mindez elindul lefelé, hát akkor...
Vannak öngerjesztõ,kumulatív folyamatok,melyeknél az akkumuláció egy ideig az emisszió, a kibocsájtás ellen dolgozik.A sarki hidegmagok felépülése is éppen ilyen.Az erõs hidegbázis szinte "visszaszívja magába" a hidegleszakadásokat, melyek gyérebb hidegtartalék esetén elindultak volna a mérsékelt szélességek felé.Aztán egyszercsak óriási hidegleszakadással lep meg minket.
Kíváncsian várom,hoz-e a november zonális anticiklonokat,nálunk huzamosan csendes,párás,ködös idõszakot.Az ilyen idõszakok szülõi a téli zimankónak,hónak,fagynak.Télen nagyon gyakran hideggel "jövünk ki" a tartós magasnyomású,ködös idõjárásból.(Ha nem,az már önmagában anomáliás,és a 2006/2007 féle telek jellemzõje.)Most egy kicsit "túlmozgásos" a légkör,de a következõ hónapban ez talán megváltozik -bár õszintén szólva most nem sok esélyt látok rá.Nem mondom,elõfordult már,hogy változékony,szeszélyes október-november után jó tél lett.De ez messze a ritkább eset.
Igen, köszi az okfejtést! Azt tudom egyébként, hogy csak közvetett hatásokat okoznak a másodlagos tényezõk (jégborítottság, hóborítosság, vízfelszín anomália).
Csak, ahogy a Meteorológiai társalgóban is, sokan a jégborítottság alakulásából vonnak le messzemenõ következtetéseket. Persze a hidegmagok tekintetében van egy-két összefüggés, de a tél milyenségét nem a jégborítottság fogja eldönteni (legalábbis elsõsorban).
Jól is néznénk ki, mert ha az döntené el, akkor megint akkora zonalitás is lehetne, mint a ház..., lásd 2006/2007..
Én mégis azt mondom, hogy a sarki hidegmagok elhelyezkedése a következõ 1-2 hétben még nem a végleges elrendezést jelentik, és kíváncsian várom, hogy mennyire fog nõni az idõ elõrehaladtával..., hogy esetleg Észak-Amerika felé lesz e jelentõsebb gócpont, ami erõsítheti az izlandi minimumot.
Csak, ahogy a Meteorológiai társalgóban is, sokan a jégborítottság alakulásából vonnak le messzemenõ következtetéseket. Persze a hidegmagok tekintetében van egy-két összefüggés, de a tél milyenségét nem a jégborítottság fogja eldönteni (legalábbis elsõsorban).
Jól is néznénk ki, mert ha az döntené el, akkor megint akkora zonalitás is lehetne, mint a ház..., lásd 2006/2007..
Én mégis azt mondom, hogy a sarki hidegmagok elhelyezkedése a következõ 1-2 hétben még nem a végleges elrendezést jelentik, és kíváncsian várom, hogy mennyire fog nõni az idõ elõrehaladtával..., hogy esetleg Észak-Amerika felé lesz e jelentõsebb gócpont, ami erõsítheti az izlandi minimumot.
Az általad kritizált térkép tapasztalatból írom, a legpontosabbak egyike.
A kritikád tárgya jogos, ám csak a 70-es szélességtõl délre esõ, szárazföldi öblökre.
Olyan ez, mint az SST-anomáliák legjobb ábrázoló térképének ( Link ) északi torzítása, ettõl a térkép maga a legjobbak egyike, csak a korlátait ismerni kell.
Itt van ez, újra (az augusztus végi géphalál óta ez megy) megtaláltam a linket: Link és Link
A kritikád tárgya jogos, ám csak a 70-es szélességtõl délre esõ, szárazföldi öblökre.
Olyan ez, mint az SST-anomáliák legjobb ábrázoló térképének ( Link ) északi torzítása, ettõl a térkép maga a legjobbak egyike, csak a korlátait ismerni kell.
Itt van ez, újra (az augusztus végi géphalál óta ez megy) megtaláltam a linket: Link és Link
Bízol egy olyan térképben, amely a Botteni-öblöt befagyasztja?
A Finn-öböl részére gondoltam...
A Finn-öböl részére gondoltam...
Kiegészítés: A sarki jégborítást elsõsorban egy folyamat részeként (elsõsorban a makrohelyzet lenyomataként) kezeljük, ne önmagában.
Ami egyébiránt a leginkább figyelmet érdemlõ Kara-tenger térségében kezdett be az elmúlt 10napon.
Sajnos két külön linken kell az elmúlt 10nap folyamatát megmutatnom:
2010.10.13 és 17.: Link
2010.10.23.: Link
A Ferenc-József-föld a figyelmet érdemlõ.
Ami egyébiránt a leginkább figyelmet érdemlõ Kara-tenger térségében kezdett be az elmúlt 10napon.
Sajnos két külön linken kell az elmúlt 10nap folyamatát megmutatnom:
2010.10.13 és 17.: Link
2010.10.23.: Link
A Ferenc-József-föld a figyelmet érdemlõ.
A sarki jégborítás megértésének ügyében látszólag van még fejlõdni-valód.
Ez egyáltalán nem leszólás, inkább egy megértési folyamatra szóló felhívás, hogy az egyébként erõs tempójú szakmai fejlõdésed újabb fejezetét vedd magadhoz.
Nos, a sarki jégborítás elsõsorban okozata a makrotérségi folyamatoknak, csak másodsorban okozója.
Magyarán a 2006 õszén nem volt véletlen az elmúlt évtizedhez mérten erõs az Atlanti térség felett a jégborítás, hiszen a zonalítás közvetett módon és általánosságban erõsen rásegít sarki jégképzõdésre.
Ám önmagában nem tudja befolyásolni kontinensünk idõjárását.
Okozója akkor lehet, ha a markortérségi folyamatok egy olyan felállást vesznek fel, amiben tartósan érvényesülhet a sarki jég kontinensünkre hatást gyakorolt szerepe, ekkor a makrofolyamatokkal karöltve bizony okozóként léphet fel, pláne, ha a szárazföld is rásegít, pl. a "hûtõszekrény-effektussal".
Magyarán elsõdleges kialakító tényezõ mindig a makrohelyzet.
Jó példa a tavalyi õsz, a zonalítással is rásegített erõs jegesedésre megérkezett decemberre egy keleti blocking-helzet, amit az erõs északkelet-európai hófelhalmozódás is elõidézett, ez a sarki jégborítással együttesen egy öngeneráló folyamatot indított el, az erõs kontinentális irányítást és téli zimankókat.
A kárpát-medencei téli hõmérsékleti átlagok ne tévesszenek meg, az iszonyatos számú és szinte végig medencénkben zajló keveredési zónák felülírtak mindent.
Remélem segítettem valamicskét.
Ez egyáltalán nem leszólás, inkább egy megértési folyamatra szóló felhívás, hogy az egyébként erõs tempójú szakmai fejlõdésed újabb fejezetét vedd magadhoz.
Nos, a sarki jégborítás elsõsorban okozata a makrotérségi folyamatoknak, csak másodsorban okozója.
Magyarán a 2006 õszén nem volt véletlen az elmúlt évtizedhez mérten erõs az Atlanti térség felett a jégborítás, hiszen a zonalítás közvetett módon és általánosságban erõsen rásegít sarki jégképzõdésre.
Ám önmagában nem tudja befolyásolni kontinensünk idõjárását.
Okozója akkor lehet, ha a markortérségi folyamatok egy olyan felállást vesznek fel, amiben tartósan érvényesülhet a sarki jég kontinensünkre hatást gyakorolt szerepe, ekkor a makrofolyamatokkal karöltve bizony okozóként léphet fel, pláne, ha a szárazföld is rásegít, pl. a "hûtõszekrény-effektussal".
Magyarán elsõdleges kialakító tényezõ mindig a makrohelyzet.
Jó példa a tavalyi õsz, a zonalítással is rásegített erõs jegesedésre megérkezett decemberre egy keleti blocking-helzet, amit az erõs északkelet-európai hófelhalmozódás is elõidézett, ez a sarki jégborítással együttesen egy öngeneráló folyamatot indított el, az erõs kontinentális irányítást és téli zimankókat.
A kárpát-medencei téli hõmérsékleti átlagok ne tévesszenek meg, az iszonyatos számú és szinte végig medencénkben zajló keveredési zónák felülírtak mindent.
Remélem segítettem valamicskét.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Feketén fehéren a karácsonyról
Időjárás-változás | 2025-12-21 10:00
Szabályzat