Időjárási visszatekintő
Hasznos linkek
>> OMSZ állomáshálózata (2025 áprilisi állapot)
Két kis pontosítás : nem 25, hanem 23 hónap volt 6 év alatt nagyon extrém, de ebbõl valóban 18 volt esõs és csak 5 a száraz. Lemaradt viszont az, hogy a tavalyi évben volt elõször, hogy nem volt 80, ill. nyáron 100 mm feletti hónap 2000 óta (csak azt írtam, hogy most elõször nem volt extrém hónap, de a szárazság is lehet extrém és sajnos más helyeken az országban talán 3-4 hónap is volt 10 mm alatt).
Persze az is beszédes, hogy az utóbbi 110 év legesõsebb és legszárazabb éve követte egymást, ebbõl már várható, hogy a havi extremitások is nõnek. A nagyobb baj az, hogy már a szárazodás több mint 15 hónapja tart (Pápán 2010 dec. közepétõl), és nem látni a végét.
Lehet , hogy az elkövetkezõ évek már nem a 100 mm feletti, hanem a 10 mm alatti hónapok fölényét hozzák a kiegyenlítõdés jegyében ?
Persze az is beszédes, hogy az utóbbi 110 év legesõsebb és legszárazabb éve követte egymást, ebbõl már várható, hogy a havi extremitások is nõnek. A nagyobb baj az, hogy már a szárazodás több mint 15 hónapja tart (Pápán 2010 dec. közepétõl), és nem látni a végét.
Lehet , hogy az elkövetkezõ évek már nem a 100 mm feletti, hanem a 10 mm alatti hónapok fölényét hozzák a kiegyenlítõdés jegyében ?
Valami nagyon nem stimmel, valóban 3 hónap után ismétlõdik a novemberi rémálom. Bizonyos szempontból jobb a helyzet (fõleg ha esne 1-2 mm még, de ennek 1 % az esélye), mert akkor köd volt és hideg, most meg hétágra süt a nap és röpködnek a 20 fokok, szmog talán nincs. Másrészt rosszabb, mert a vegetációs idõszaknak teljesen kiszáradt talajjal vágunk bele. A szárazság ugyanakkor a fagyveszélyt is növeli, ahogy tavaly és 2007-ben is fagykárok okozója volt az, hogy az RH iszonyat mélységben volt tartósan.
Megnéztem a 2000 óta vezetett pápai csapadékadataimat, hogy az extrém csapadékú hónapok hogyan alakultak. 10 és 80 mm közti havi szummát még "normálisnak" vettem, nyáron viszont a 20 alatti és a 100 feletti tartományt vettem szélsõségesnek. Így alakultak az egyes évek száraz és csapadékos hónapjai:
Év Sz.hónap Cs. hónap Össz.
2000.....1.......0......1
2001.....1.......1......2
2002.....0.......1......1
2003.....0.......2......2
2004.....0.......1......1
2005.....1.......3......4
2006.....1.......3......4
2007.....1.......3......4
2008.....1.......2......3
2009.....1.......2......3
2010.....0.......5......5
2011.....2.......0......2
2012.....1???????????????
Talán ebbõl az önkényes és vitatható módszerbõl is kitûnik, hogy az idõszak elsõ 5 évéhez képest drasztikusan nõtt a szélsõséges csapadékú hónapok száma.Az elsõ 5 év 7 szélsõséges hónapot hozott, a következõ 6 pedig 25-öt ! Ezen belül inkább a nagy csapadékú hónapok száma nõtt erõsen , hisz a 25-bõl 18 nagyon csapadékos volt ! Ugyanakkor stabilan 1 hónap évente az extrém száraz (2010-ben is volt majdnem 1: március 11 mm), de teljesen felborult a helyzet 2010-ben. A csapadékos és extrém csapadékos hónapok másfél éves periódusa után eltûntek az extrém esõs hónapok. Az utolsó 2010 szeptembere volt. Azóta viszont másfél év alatt már a 3. (országosan talán 4.5.) extrém száraz hónapnál tartunk. Csak tavaly fordult elõ 1-nél több nagyon száraz hónap a 12 év alatt ill. az, hogy nem volt egy extrém hónap sem !
Havi megoszlás is érdekes, mert 3 hónap (jan.,máj. és nov.) csak 1-1 szélsõséget hozott 12-bõl, viszont a június 6-ot, az április,az aug. és a okt. 4-4-et.(a maradék persze 2-3-at)
Jó lenne megnézni ilyen szempontból az elõzõ évtizedek csapadékhozamait is, hisz eléggé húsba vágó (a víz az életünk) kérdésrõl van szó...
Megnéztem a 2000 óta vezetett pápai csapadékadataimat, hogy az extrém csapadékú hónapok hogyan alakultak. 10 és 80 mm közti havi szummát még "normálisnak" vettem, nyáron viszont a 20 alatti és a 100 feletti tartományt vettem szélsõségesnek. Így alakultak az egyes évek száraz és csapadékos hónapjai:
Év Sz.hónap Cs. hónap Össz.
2000.....1.......0......1
2001.....1.......1......2
2002.....0.......1......1
2003.....0.......2......2
2004.....0.......1......1
2005.....1.......3......4
2006.....1.......3......4
2007.....1.......3......4
2008.....1.......2......3
2009.....1.......2......3
2010.....0.......5......5
2011.....2.......0......2
2012.....1???????????????
Talán ebbõl az önkényes és vitatható módszerbõl is kitûnik, hogy az idõszak elsõ 5 évéhez képest drasztikusan nõtt a szélsõséges csapadékú hónapok száma.Az elsõ 5 év 7 szélsõséges hónapot hozott, a következõ 6 pedig 25-öt ! Ezen belül inkább a nagy csapadékú hónapok száma nõtt erõsen , hisz a 25-bõl 18 nagyon csapadékos volt ! Ugyanakkor stabilan 1 hónap évente az extrém száraz (2010-ben is volt majdnem 1: március 11 mm), de teljesen felborult a helyzet 2010-ben. A csapadékos és extrém csapadékos hónapok másfél éves periódusa után eltûntek az extrém esõs hónapok. Az utolsó 2010 szeptembere volt. Azóta viszont másfél év alatt már a 3. (országosan talán 4.5.) extrém száraz hónapnál tartunk. Csak tavaly fordult elõ 1-nél több nagyon száraz hónap a 12 év alatt ill. az, hogy nem volt egy extrém hónap sem !
Havi megoszlás is érdekes, mert 3 hónap (jan.,máj. és nov.) csak 1-1 szélsõséget hozott 12-bõl, viszont a június 6-ot, az április,az aug. és a okt. 4-4-et.(a maradék persze 2-3-at)
Jó lenne megnézni ilyen szempontból az elõzõ évtizedek csapadékhozamait is, hisz eléggé húsba vágó (a víz az életünk) kérdésrõl van szó...
175 m-en a március 23 napjából csak 6 lett fagyos. Tmin.: -4,6. (03.07.)
Március nálam is 16 fagyos napot adott, január 23, míg február 27 nappal járult hozzá az eredményhez. 
Én kicsit akkor le vagyok hozzátok képest maradva.
Fagyos napok 44 darab, a hónapban pedig 7 db.
Eddig 50.1 mm a 2012-es év csapadéka.
Fagyos napok 44 darab, a hónapban pedig 7 db.
Eddig 50.1 mm a 2012-es év csapadéka.
Érdekes, nekem is az év elsõ 81 napjából ugyanúgy 66 fagyos volt.
A március elsõ 21 napjából 16 fagyos lett.
A március elsõ 21 napjából 16 fagyos lett.
Visszatekintés egy bizonyos szemszögbõl: ebben az évben eltelt 81 nap, ebbõl 66 volt Mezõtárkányban "fagyos nap". Ez 81,48%-a a napoknak. Ha hozzászámoljuk 2011. utolsó két hónapját, akkor ugyanezek a mutatók: 106/142 nap és 74,6%. Lehet kicsit önkényes az összehasonlítás, de elég beszédes, bõven volt novembertõl mostanig 0 fok alatti minimum hõmérséklet. 
Ez nagyon érdekes, hogy ilyen hidegbázis alakult ki a talajban. Nálunk már régen nincs talajfagy, március elején megszûnt.
Ma volt a 2011/2012-es téli szezon 100. fagyos napja Váralján.
2011/12 100 (03.16-ig)
2010/11 94
2009/10 74
2008/09 77
2007/08 77
2006/07 43
2005/06 105
2011/12 100 (03.16-ig)
2010/11 94
2009/10 74
2008/09 77
2007/08 77
2006/07 43
2005/06 105
De jó lehetett neked.
Majd holnap már én is nyomulok a bringával.
DE hogy a fórumba illõ is legyen.
Talajfagy.
Tesóméknál ma kerítéshez kellett ásni.
A talaj felsõ 10 cm -es rétege már kiengedett.
Az alatta lévõ 30-35 cm-es réteget még a jég és fagy birtokolja.
Csak csákánnyal tudtuk áttörni.
1 m-ig ástunk a kapubejárónál, természetesen 40-45 cm -es mélységnél mindenütt megszûnt a fagyás.
Ahogy sikerült az árkot kialakítani, a nap sütötte oldalán folyóssá vált a talaj, az árnyékos részen masszívan kemény maradt. A felsõ már kiengedett réteg 2-3 cm-es része pedig teljesen száraz, cserepesen kemény, illetve porosan szétesik.
A felszínre kitett elfagyott talaj a mai napsütéses kellemes melegben sem tudott délutánig elolvadni.
Ahogy eltûnt a nap, azonnal zuhanni kezdett a hõmérséklet. Tesóméknál már csak 4 °C van, míg itthon a tetõn 7°C. Mai T max 12°C volt csak. (Kicsivel többet vártam mára.)
Holnap hajnalban természetesen irány a Bükk. Még jeget, havat, hideget akarok.
Majd holnap már én is nyomulok a bringával.
DE hogy a fórumba illõ is legyen.
Talajfagy.
Tesóméknál ma kerítéshez kellett ásni.
A talaj felsõ 10 cm -es rétege már kiengedett.
Az alatta lévõ 30-35 cm-es réteget még a jég és fagy birtokolja.
Csak csákánnyal tudtuk áttörni.
1 m-ig ástunk a kapubejárónál, természetesen 40-45 cm -es mélységnél mindenütt megszûnt a fagyás.
Ahogy sikerült az árkot kialakítani, a nap sütötte oldalán folyóssá vált a talaj, az árnyékos részen masszívan kemény maradt. A felsõ már kiengedett réteg 2-3 cm-es része pedig teljesen száraz, cserepesen kemény, illetve porosan szétesik.
A felszínre kitett elfagyott talaj a mai napsütéses kellemes melegben sem tudott délutánig elolvadni.
Ahogy eltûnt a nap, azonnal zuhanni kezdett a hõmérséklet. Tesóméknál már csak 4 °C van, míg itthon a tetõn 7°C. Mai T max 12°C volt csak. (Kicsivel többet vártam mára.)
Holnap hajnalban természetesen irány a Bükk. Még jeget, havat, hideget akarok.
Épp ma kerékpároztam Felsõtárkányba. Volt még azért arrafelé jég is. Patak felett ment át a bringaút. Víz egy szál se, viszont frankó jégtáblák voltak a híd alatt. Kíváncsi leszek meddig marad meg.
Patak felett ment át a bringaút. Víz egy szál se, viszont frankó jégtáblák voltak a híd alatt. Kíváncsi leszek meddig marad meg.
Nem úgy mi. Itt a messzi távolban 0,8 fok a téli közép és -1,5 fok még a márciusi anomália, igaz két mérésbõl. De jó indikátora a tavasznak a házunk déli fala elõtti aranyesõ. Esze ágában sincs még kinyílni (jobb is, mert akkor a korai gyümölcsök is követnék aztán menne az izgi, hogy lefagynak-e egy március végi HF után), pedig egész nap süti a nap. Persze itt nem jellemzõ ez utóbbi, mert 4 nap óta egy percet sem sütött, nem értük el még a 12 fokot sem.
A téli hónapok középhõmérséklete itt napi 8 mérés átlaga alapján:
December: 3,81°C
Január: +2,70°C
Február: -1,55°C
Téli átlag ezek alapján: +1,65°C
Azaz a tél igen jelentõs - majdnem 2 fokos - pozitív anomáliával zárt.
A csapadék az átlagnál kevesebb volt, összesen 57 mm.
A márciusnak még csak a hidegebbik fele telt el, de a hónap eddigi középhõmérséklete már most 1 fokkal magasabb az átlagos havi értéknél. Február második fele is jóval melegebb volt az átlagosnál. Idén korán kitavaszodtunk.
December: 3,81°C
Január: +2,70°C
Február: -1,55°C
Téli átlag ezek alapján: +1,65°C
Azaz a tél igen jelentõs - majdnem 2 fokos - pozitív anomáliával zárt.
A csapadék az átlagnál kevesebb volt, összesen 57 mm.
A márciusnak még csak a hidegebbik fele telt el, de a hónap eddigi középhõmérséklete már most 1 fokkal magasabb az átlagos havi értéknél. Február második fele is jóval melegebb volt az átlagosnál. Idén korán kitavaszodtunk.
Kedves fórumozók! Többször megkértünk benneteket, hogy a személyeskedést, veszekedést, egymás provokálását fejezzétek be és térjetek vissza a párbeszéd normális keretei közé, vagy folytassátok privát csatornákon. Sajnos nem tettetek eleget a kéréseinknek és tovább folytattátok a szabályok megszegését, ezért néhányan most fórunjogmegvonásban részesültek és törölve lettek az ominózus hozzászólások. Amennyiben ezen a szálon bárki is a szabályok semmibevételével fûszerezve tovább megy, az hasonló szankciókra számíthat!
Így van, ezt a kecskeméti adatot nekünk volt szerencsénk mérni a katonai állomáson.
Bizony kerekedett is a szemünk alaposan!
A reggeli órákban sem volt már éppen magas a relatív nedvesség, 40 % körül, de az igazi mûsor délelõttõl indult. Ahogy a levegõ melegedett a besugárzás miatt, és ezzel egy idõben erõsödött az északi fõn hatása is, fokozatosan, óráról órára egyre mélyebbre zuhant a nedvesség értéke. 10 UTC-kor már 20% alatt volt az RH, majd a következõ 4 órában szinte folyamatosan 15% alatt tartózkodott. Ezzel együtt a harmatpont is természetesen szélsõségesen alacsony értékeket vett föl: a kérdéses idõszakban -15 és -19 fok között ingadozott, ami a +11, 12 fokos hõmérséklettel tehát 25-30 fokos harmatpont-deficitet jelentett.
A szélsõértékeink végül is a következõk lettek a nap folyamán:
- relatív nedvesség: 11%
- harmatpont: -18,7 fok
A jelenség rendkívül szokatlan persze, de nem példa nélkül álló. Bizonyos körülmények nagyon ritkán elõforduló, szerencsés együttállása kell hozzá, hogy ilyesmi kialakuljon. Mindenesetre a téli és a nyári félévben is megtörténhet, más-más okból. Elõbbi tipikus esete volt a mostani (észak felõl érkezõ, már önmagában száraz levegõ, amire az Északi-, Északkeleti-Kárpátok által okozott fõnhatás még rátesz egy lapáttal), hasonlóra volt példa az utóbbi években, hogy egy esetet hozzak fel a teljesség igénye nélkül, 2008. február 17-én, annyi különbséggel, hogy akkor a nappali órákban jóval hidegebb volt még, téli hõmérsékletek uralkodtak aznap, de az RH így is lement 20% körülire az ország egy részén síkvidéken.
Az abszolút magyarországi rekord egyébként 1994. december 3-ra datálódik, amikor Kékestetõn egészen rendkívüli módon kiszáradt a levegõ. Ekkor síkvidéken nem mutatkoztak ilyen alacsony számok, fent viszont az anticiklon-középponti helyzet miatti erõteljes leszálló légmozgások kialakították ezeket a hazánkban valószínûleg nagyon hosszú ideig megismételhetetlennek számító körülményeket.
Már napközben sem volt éppen nedves a levegõ (a 0, +5 fok közötti hõmérséklethez általában -20 és -30 fok közötti harmatpont társult), de ami az esti órákban következett, arra nem nagyon lehet szavakat találni. 17 UTC után drasztikus kiszáradás kezdõdött, aminek eredményeképpen a 19 és a 20 UTC-s órás észlelések a következõ módon alakultak:
19 UTC-kor T=-0,3 fok; Td=-40,5 fok
20 UTC-kor T=-0,5 fok, Td=-40,6 fok.
Ez 3%-os relatív nedvességet jelent. A korabeli beszámolók alapján a nedvességmérést a rendkívüli eseményre tekintettel többféle módon is elvégezték, és valamennyi módszer megerõsítette a fenti értékeket, azaz a rekord teljesen hitelesnek tekinthetõ.
Nyáron pedig a klasszikus példa, talán mondani sem kell, a 2007-es hõség csúcsnapja, július 20. volt, amikor az amúgy is rendkívül száraz légtömegben a nappali zavartalan besugárzás és forróság hatására szélsõségesen alacsony nedvességi értékek alakultak ki. A kora délutáni órákban az országnak nem egy állomásán a 40-42 fokos hõmérséklethez 5-10 fokos harmatpontok társultak, ez pedig 13-15%-os RH-t jelentett.
Bizony kerekedett is a szemünk alaposan!
A reggeli órákban sem volt már éppen magas a relatív nedvesség, 40 % körül, de az igazi mûsor délelõttõl indult. Ahogy a levegõ melegedett a besugárzás miatt, és ezzel egy idõben erõsödött az északi fõn hatása is, fokozatosan, óráról órára egyre mélyebbre zuhant a nedvesség értéke. 10 UTC-kor már 20% alatt volt az RH, majd a következõ 4 órában szinte folyamatosan 15% alatt tartózkodott. Ezzel együtt a harmatpont is természetesen szélsõségesen alacsony értékeket vett föl: a kérdéses idõszakban -15 és -19 fok között ingadozott, ami a +11, 12 fokos hõmérséklettel tehát 25-30 fokos harmatpont-deficitet jelentett.
A szélsõértékeink végül is a következõk lettek a nap folyamán:
- relatív nedvesség: 11%
- harmatpont: -18,7 fok
A jelenség rendkívül szokatlan persze, de nem példa nélkül álló. Bizonyos körülmények nagyon ritkán elõforduló, szerencsés együttállása kell hozzá, hogy ilyesmi kialakuljon. Mindenesetre a téli és a nyári félévben is megtörténhet, más-más okból. Elõbbi tipikus esete volt a mostani (észak felõl érkezõ, már önmagában száraz levegõ, amire az Északi-, Északkeleti-Kárpátok által okozott fõnhatás még rátesz egy lapáttal), hasonlóra volt példa az utóbbi években, hogy egy esetet hozzak fel a teljesség igénye nélkül, 2008. február 17-én, annyi különbséggel, hogy akkor a nappali órákban jóval hidegebb volt még, téli hõmérsékletek uralkodtak aznap, de az RH így is lement 20% körülire az ország egy részén síkvidéken.
Az abszolút magyarországi rekord egyébként 1994. december 3-ra datálódik, amikor Kékestetõn egészen rendkívüli módon kiszáradt a levegõ. Ekkor síkvidéken nem mutatkoztak ilyen alacsony számok, fent viszont az anticiklon-középponti helyzet miatti erõteljes leszálló légmozgások kialakították ezeket a hazánkban valószínûleg nagyon hosszú ideig megismételhetetlennek számító körülményeket.
Már napközben sem volt éppen nedves a levegõ (a 0, +5 fok közötti hõmérséklethez általában -20 és -30 fok közötti harmatpont társult), de ami az esti órákban következett, arra nem nagyon lehet szavakat találni. 17 UTC után drasztikus kiszáradás kezdõdött, aminek eredményeképpen a 19 és a 20 UTC-s órás észlelések a következõ módon alakultak:
19 UTC-kor T=-0,3 fok; Td=-40,5 fok
20 UTC-kor T=-0,5 fok, Td=-40,6 fok.
Ez 3%-os relatív nedvességet jelent. A korabeli beszámolók alapján a nedvességmérést a rendkívüli eseményre tekintettel többféle módon is elvégezték, és valamennyi módszer megerõsítette a fenti értékeket, azaz a rekord teljesen hitelesnek tekinthetõ.
Nyáron pedig a klasszikus példa, talán mondani sem kell, a 2007-es hõség csúcsnapja, július 20. volt, amikor az amúgy is rendkívül száraz légtömegben a nappali zavartalan besugárzás és forróság hatására szélsõségesen alacsony nedvességi értékek alakultak ki. A kora délutáni órákban az országnak nem egy állomásán a 40-42 fokos hõmérséklethez 5-10 fokos harmatpontok társultak, ez pedig 13-15%-os RH-t jelentett.
A hétvégén a kertben ástam. Ez eddig nem nagy "vasz is dasz".
A napos oldalról, az árnyékos felé. A napos oldalon a talaj kellemesen ásható volt egy ásónyomig, ami a rögbõl, borsónyi, diónyi méretre szét is esett, abszolút gereblyézhetõ volt.
Az árnyékos rész felé haladva ezzel szemben elõször a talaj teteje (ahogy megsütötte a nap, 1-2 cm) volt nedves, sáros, az alatt elfagyott.(E-miatt neveztem el viccesen permafrost talajnak. ).
A talaj az árnyékos részen teljesen elfagyott, a tetején napközben sem engedett ki. Ott teljesen száraz, helyesen jégkristályok által megemelt talaj volt a jellemzõ.
A fagy a félig átfagyott részben még 8-10 cm volt. Ásóval áttörhetõ volt, amit kifordítva, egyben tömbként tudtam megforgatni.
A teljesen átfagyott talajon pedig még az ásót sem tudtam lenyomni, pedig ugráltam rajta a közel 95 kg-os súlyommal.
A másik érdekesség a komposzt ládában a talaj (ami már ténylegesen talaj volt, és nem valami kevert még bomló anyag) teljesen össze volt fagyva.
1 hete, hogy kibontottam, és hagytam a napon, hagy olvadjon, kiengedjen a "permafrost" talaj.
Az eredmény: 1 hét alatt a felsõ 5 cm-es réteg engedett ki, a többi még mindig olyan kemény volt, hogy az ásót elhajtottam benne.
Kíváncsi vagyok, a hétvégén kienged-e a talaj a melegedés hatására.
Esetleg valaki figyelt-e meg ilyen jelenséget környezetében, vagy csak én "unatkozom" ennyire?
A terület tök sík fekvésen van, folyómeder által korábban feltöltött, de jelenleg már ármentes területen. Nem hegyvidéken, nap által sem megvilágított részen. Mondjuk utóbbinak, hogy sík, nem is nagyon kitett. Ezt jól leírtam.
A napos oldalról, az árnyékos felé. A napos oldalon a talaj kellemesen ásható volt egy ásónyomig, ami a rögbõl, borsónyi, diónyi méretre szét is esett, abszolút gereblyézhetõ volt.
Az árnyékos rész felé haladva ezzel szemben elõször a talaj teteje (ahogy megsütötte a nap, 1-2 cm) volt nedves, sáros, az alatt elfagyott.(E-miatt neveztem el viccesen permafrost talajnak.
).A talaj az árnyékos részen teljesen elfagyott, a tetején napközben sem engedett ki. Ott teljesen száraz, helyesen jégkristályok által megemelt talaj volt a jellemzõ.
A fagy a félig átfagyott részben még 8-10 cm volt. Ásóval áttörhetõ volt, amit kifordítva, egyben tömbként tudtam megforgatni.
A teljesen átfagyott talajon pedig még az ásót sem tudtam lenyomni, pedig ugráltam rajta a közel 95 kg-os súlyommal.
A másik érdekesség a komposzt ládában a talaj (ami már ténylegesen talaj volt, és nem valami kevert még bomló anyag) teljesen össze volt fagyva.
1 hete, hogy kibontottam, és hagytam a napon, hagy olvadjon, kiengedjen a "permafrost" talaj.
Az eredmény: 1 hét alatt a felsõ 5 cm-es réteg engedett ki, a többi még mindig olyan kemény volt, hogy az ásót elhajtottam benne.
Kíváncsi vagyok, a hétvégén kienged-e a talaj a melegedés hatására.
Esetleg valaki figyelt-e meg ilyen jelenséget környezetében, vagy csak én "unatkozom" ennyire?
A terület tök sík fekvésen van, folyómeder által korábban feltöltött, de jelenleg már ármentes területen. Nem hegyvidéken, nap által sem megvilágított részen. Mondjuk utóbbinak, hogy sík, nem is nagyon kitett. Ezt jól leírtam.
Ma a Híradó utáni idõjárás-jelentésben pitom (Tóth Tamás) egy nagyon érdekes adattal kedveskedett a nézõknek.
A középsõ országrészben nem szokványos módon kiszáradt a légkör, így rendkívül alacsony Rh értékeket mértek a térségben.
pl. Kecskeméten a mai Rh min.: 11% volt.
Szegeden is csak 18% volt UTC 15:00-kor.
Nagyon komoly!
A középsõ országrészben nem szokványos módon kiszáradt a légkör, így rendkívül alacsony Rh értékeket mértek a térségben.
pl. Kecskeméten a mai Rh min.: 11% volt.
Szegeden is csak 18% volt UTC 15:00-kor.
Nagyon komoly!
Nálam mindössze nyomra futotta a tegnapi csapadékból. Ettõl függetlenül nagyon kellemes volt utána a levegõ. Friss záporesõ illat. Hmmm 
Finomabb mint a télen jellemzõ füstös levegõ...
Finomabb mint a télen jellemzõ füstös levegõ...
Nálam 1,7 mm esett tegnap, ez volt március elsõ csapadéka. Az elsõ dekád kh.-e 2,3°C-nak adódott (minimum-maximum alapján).
Elnézést, hogy idevágó dolgokkal foglalkozok:
A tegnapi csapadék 0,6 mm lett, ez egyben egyelõre havi szumma is.
Az elsõ dekád középhõmérséklete 1,4°C lett, várom a tavaszt.
A tegnapi csapadék 0,6 mm lett, ez egyben egyelõre havi szumma is.
Az elsõ dekád középhõmérséklete 1,4°C lett, várom a tavaszt.
2012. február Cegléden
Hõmérséklet: havi közép (napi három adatból) -3,3°C (30 éves átlag +0,9°C)
max. 14,7°C (29-én), min. -19,3°C (6-án).
Csapadék: 19,7 mm (átlag 29 mm, tavaly 6 mm).
Legnagyobb napi csapadék: 8,7 mm (4-én).
Hótakarós napok száma: 20
Legnagyobb hóvastagság: 14 cm (5-én)
Napi adatok: Link
Évi csapadék: 30,7 mm.
2011/12 telén összesen 33 cm hó hullott, 27 hótakarós nap volt; a legnagyobb (reggel 7-kor mért) hóvastagság a fenti februári 14 cm.
Hõmérséklet: havi közép (napi három adatból) -3,3°C (30 éves átlag +0,9°C)
max. 14,7°C (29-én), min. -19,3°C (6-án).
Csapadék: 19,7 mm (átlag 29 mm, tavaly 6 mm).
Legnagyobb napi csapadék: 8,7 mm (4-én).
Hótakarós napok száma: 20
Legnagyobb hóvastagság: 14 cm (5-én)
Napi adatok: Link
Évi csapadék: 30,7 mm.
2011/12 telén összesen 33 cm hó hullott, 27 hótakarós nap volt; a legnagyobb (reggel 7-kor mért) hóvastagság a fenti februári 14 cm.
Nem tudom, van-e összefüggés az állatok primitívsége (rendszertanilag értem) és a hideg-elõrejelzési képesség között, de azért gratulálok annak a lótücsöknek, amelyik novemberben megérzi, hogy februárban kemény téli idõ lesz.
Pláne úgy, hogy azt viszont nem érezték meg, hogy ráértek volna lehúzódni mélyebbre januárban is, mivel a december és a január enyhe volt, az ország egyes részein szinte alig-alig volt fagyott a talaj, itt nálunk egész december-januárban túrtak a vakondok(ok).
Biztos, hogy érzékenyebbek az állatok az idõjárás finomabb rezdüléseire is, lévén közelebb állnak a természethez, mint mi, de ez a tudományág azért nem egyszerû.
Emelem kalapom elõttük, hogy tényleg a várható hideg miatt ástak le mélyebbre, én csak próbáltam más okot is keresni, mert gyakran elõfordul, hogy a legkézenfekvõbb megoldást tartjuk helyesnek, miközben nem az.
Ettõl függetlenül lehet hogy igazad van!
Pláne úgy, hogy azt viszont nem érezték meg, hogy ráértek volna lehúzódni mélyebbre januárban is, mivel a december és a január enyhe volt, az ország egyes részein szinte alig-alig volt fagyott a talaj, itt nálunk egész december-januárban túrtak a vakondok(ok).
Biztos, hogy érzékenyebbek az állatok az idõjárás finomabb rezdüléseire is, lévén közelebb állnak a természethez, mint mi, de ez a tudományág azért nem egyszerû.
Emelem kalapom elõttük, hogy tényleg a várható hideg miatt ástak le mélyebbre, én csak próbáltam más okot is keresni, mert gyakran elõfordul, hogy a legkézenfekvõbb megoldást tartjuk helyesnek, miközben nem az.
Ettõl függetlenül lehet hogy igazad van!
Vagy nem ... . "A talajban telelnek, a hidegre érzékenyek, néha 1 méter mélyre lehúzódnak." Link Miután a vakond meg õket eszi, ment utána.
Bár szerintem tavaly az ország nagy részén õsszel ugyanolyan száraz volt a talaj 50 mint 20-30 cm mélyen tehát nem ez volt kiváltó ok.
. "A talajban telelnek, a hidegre érzékenyek, néha 1 méter mélyre lehúzódnak." Link Miután a vakond meg õket eszi, ment utána.Bár szerintem tavaly az ország nagy részén õsszel ugyanolyan száraz volt a talaj 50 mint 20-30 cm mélyen tehát nem ez volt kiváltó ok.
Vagy csak a nyári és õszi aszály miatt kiszáradt a talaj felsõ rétege, és ezért ástak lejjebb a vakondok és a lótetûk is.
A nedvesebb talajban minden bizonnyal jobban érzik magukat, mint a csontszárazban.
Persze nem tudom merrefelé lakik az illetõ, de nem sokfelé volt olyan mennyiségû csapadék, aminek következtében õsszel a talaj felsõ rétege az ország bármely pontján ne lett volna szárazabb a szokásosnál.
A vakondok és a lótetûk pedig ezért ástak lejjebb, nem pedig a várható hideg miatt.
A nedvesebb talajban minden bizonnyal jobban érzik magukat, mint a csontszárazban.
Persze nem tudom merrefelé lakik az illetõ, de nem sokfelé volt olyan mennyiségû csapadék, aminek következtében õsszel a talaj felsõ rétege az ország bármely pontján ne lett volna szárazabb a szokásosnál.
A vakondok és a lótetûk pedig ezért ástak lejjebb, nem pedig a várható hideg miatt.
"a jószágok "látták" volna ezt a februári zimankót" Anélkül hogy bármelyik oldalra állnék most olvastam egy mezõgazdasági fórumban ez egyik, még õszi tapasztalatról írtakat: "Én õsszel mindig a vakondtúrásokat nézegetem. Erre felé 50-60 cm mélyen kezd a talaj világosodni, addig fekete. Az idén õsszel minden túrás teteje sárga volt. Megsúgta nekik valaki, hogy nagyon hideg lesz. Igaz lehet a rovarokra is. Decemberben lótetût 60cm körül találtam. Simán elbújnak a hideg elõl jó mélyre, vagy nagyhatású fagyálló van bennük."
Ezek azért azt jelezhetik, hogy volt készülõdés az átlagnál hidegebb periódus elviselésére...
most olvastam egy mezõgazdasági fórumban ez egyik, még õszi tapasztalatról írtakat: "Én õsszel mindig a vakondtúrásokat nézegetem. Erre felé 50-60 cm mélyen kezd a talaj világosodni, addig fekete. Az idén õsszel minden túrás teteje sárga volt. Megsúgta nekik valaki, hogy nagyon hideg lesz. Igaz lehet a rovarokra is. Decemberben lótetût 60cm körül találtam. Simán elbújnak a hideg elõl jó mélyre, vagy nagyhatású fagyálló van bennük." Ezek azért azt jelezhetik, hogy volt készülõdés az átlagnál hidegebb periódus elviselésére...
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Feketén fehéren a karácsonyról
Időjárás-változás | 2025-12-21 10:00
Szabályzat