Meteorológiai esélylatolgatások

Jó, jó, de itt egyesek azt sugallták, hogy mivel a légkör nagyon bonyolult, kaotikus rendszer, ezért azon túl, ameddig a számítógépek "ellátnak" a numerikus modellekkel, már minden bizonytalan. Ergo minden megtörténhet, és mindennek az ellenkezõje is. Ezt a vélekedést tartom én tévesnek.

OK! De azért más egy meccs közepén, félidõben - legyen kosárlabda -, mondjuk 52-23-as állásnál azt mondani, hogy a hazai csapat tuti nyerõ, mint a meccset jelzõ sípszó elõtt ugyanezt ennyire biztosan kijelenteni. (Természetesen feltéve, hogy hasonló kaliberû csapatokról van szó. )

Elismerésem, az ilyen idõjárási visszatekintõk nagyon tanulságosak, különösen a fiatalabb korosztály számára. Én is nagy élvezettel olvastam, holott nem vagyok épp mai "gyerek" ,de például a hatvanas évek elejérõl személyes tapasztalataim nincsenek.
Azt viszont nem hallgathatom el, hogy engem az olvasottak nem gyõztek meg teljesen. Még mindig úgy látom, hogy a tartós október végi, novemberi negatív anomália nem tesz jót a téli fagynak, hónak.
Nem tagadom, vannak ellenpéldák is, mint 1981/82, vagy 1995/96, mikor eléggé hideg novembert zimankós tél követett.De ennek az ellenkezõje valamivel gyakoribbnak tûnik a számomra. Mindenesetre érdeklõdéssel várom a visszatekintõ folytatását.
Hogy az õszi hónapok idõjárása semmit sem mond az elkövetkezõ télrõl, bizonyos fenntartásokkal elfogadható. De ezt abszolutizálni és azt állítani, hogy az idõjárásban bármibõl bármi lehet egy-két hónap leforgása alatt, biztosan tévedés. Elég az utóbbi évtizedek "megátalkodottan" enyhe, fagy és hó nélküli teleire gondolni.Az 1974/75, 1982/83, 1987/88, 1994/95, 1997/98, 2000/2001, 2006/2007 teleken már január elején, közepén írásba lehetett volna adni, hogy a késõbbiekben sem lesznek húsz fokos hidegek, méteres havak. S valóban nem is lettek.

Elnézést, hogy újrázok: Link
Hasonló gondolatmenet vezérelte a belinkelt (lassan egyre ritkább, hisz szóra sem érdemesek már) írásom, hiszen nagyon káros összefüggések nélkül ítélkezni.

Végigolvastam! Nagyon jól utánajártál a dolgoknak. Tetszik, hogy igazi régies példákat is hoztál. Ennek ellenére nem tartom szerencsésnek, hogy pár enyhébb és hidegebb értéket kiragadtál egy-egy napról. A tél milyenségét nem egy-két nap kirívó pozitív vagy negatív anomáliája fogja meghatározni.
Ha pl. a tavalyi évet veszem példának, akkor bemutathatnám úgy is, hogy novemberben bõven átlag feletti hõmérséklet volt, aztán tessék: Karácsonykor több helyen meghaladta a hõmérséklet a 20 fokot, illetve voltak szupercellák is. (most szándékosan nem veszem figyelembe a december közepi brutális hideget )

Akkor átmásolom, mert ehhez tartozik és egybe is vág talán.

Azért nem hiábavaló.
Bár nem a Te és az én hosszútávú elõrékkel szembeni szkeptikus hozzáállásunk miatt lettek egyre többen akik erõs fenntartásokkal fogadják a hosszútávú elõréket, de pár embert biztos befolyásolt.

Évekkel ezelõtt sokkal többen hittek az októberben elõrejelezhetõ dec.-jan. februári idõjárás tuti elõrejelzésében, ma már sokkal többen vannak akik rájönnek, hogy ebben a szinte kaotikus rendszerben a mai kiindulási helyzetet nézve, "A" folyamat prognosztizálható, ha a 5 nap múlva nézzük, nem kizárt, hogy a sokadik, akár "M"-dik folyamat vezethetõ le akár csak egy hónapra is, nem még 2-re vagy 3-ra.
Az "A" és az "M" között az ég és föld viszonyt akartam kifejezni.

Az meg amikor a mai szinoptikus felállásból próbál valaki a télre vonatkoztatni olyan összefüggésben, hogy egy hasonló 19xx-as felállás után mi következett 19xx decemberében meg januárjában, nos szerintem az is erõs tévút.

Még egy példával jövök.

Mediciklon érkezik, 3-4 nap távolság van még, természetesen kétséges az útja.
Hány 100 vagy 1000, pro és kontra beírás volt már azzal kapcsolatban, hogy egy ilyen ciklon után a fáklyán lévõ hatalmas szórásból vajon melyik tagnak lesz majd igaza, sokan erõsgetik, hogy úúúú jó lesz az mert, kicsit felkanyarodik ÉK.en, így telibe berántja az ÉK.-i hideget a hátoldalon, így a jövõ héten már igen hideg lesz.
A másik: ááááá ez nem lesz jó, elmegy DK-nek, ráadásul nagyon kint megy a határ alatt, így nem lesz ez túl jó, hoz ugyan valamennyi hideget a hátoldalon, de csak a -2-es 850-et, az meg nem jó semmire...
A rutinosabbak ilyenkor mit mondanak:
Várjuk meg hogy elmenjen a ciklon, akkor tisztábban látunk, bármi lehet még meg az ellenkezõje is.
Nem is ez a lényeg, de ráértem, leírtam hanem, hogy nagyon nem mindegy, hogy felkanyarodik-e ÉK.-nek, vagy le DK.nek, mármint abban nem mindegy, hogy az elvonulása után milyen makro felállás lesz.
Lehet komoly AC. és hideg K-en, ha esetleg elmegy a med DK.nek és az elõoldalán felrántja a meleget közénk és a K.-i hidegfelhalmozódás közé, nálunk közel sem lesz olyan hideg mint amilyen lehetett volna ha más az útja,ezáltal jó pár napra befolyásolja idõjárásunkat, és ez nem csak a mi kis országunkra van hatással, hanem ez egy apró de fontos pont az egész kontinens idõjárására.
Ilyen ciklonok kolbászolnak a kontinensen máshol is, amiknek ugyan úgy erõsen kétséges a helye, ideje, mélysége, sebessége, mint a miénknek, gondoljunk bele, mindegyiken egy pici változás, torzulás mit okozhat a kontinens egész idõjárására tekintve.
Persze ez nem csak a ciklonokra érvényes, hanem az AC.-ra is, hiszen nagyon nem mindegy felépül-e 1025-ra, vagy csak 1020 lesz belõle és kisebb lesz a várttól vagy pár 1000 km2-rel.
Persze gyûlhet a hideg, növekedhet a jég, felépülhet az AC., de mivel se Budapestre, se Koppenhágára, se Moszkvára a mai napig nem sikerül 6-10 napon kívül normális elõrejelzést készíteni a legszuperebb számítógépekkel, akkor gondoljunk bele, hány különféle "akciócsoport" hatására van most pont olyan idõ nálunk amilyen, és hány "akciócsoport" apró módosulásából lehet egész más kimenet akár 10 napra, nem még 2 meg 3 hónapra!
Elnézést a hosszért, meg lehet nem is érthetõ amit összehordtam.

No picit nézelõdtem vissza az idõben és hoztam néhány példát. Kicsit hosszútávú és visszatekintõ is egyben az írásom.
Sokan foglalkoznak mostanában a tél milyenségével. Néha azt látom, hogy egyesek megmondják az õszi idõjárásról, hogy enyhe, illetve kemény lesz a tél! Még mielõtt valaki teljesen hisztériás rohamot kapna, gyorsan leírom, semmi, de semmi összefüggés sincs a október-novemberi és a téli idõjárás között! Természetesen jó pár példát gyûjtöttem, az enyhe õsz-hideg tél, hideg õsz-enyhe tél, enyhe õsz-enyhe tél, hideg õsz-hideg téli idõjárásról. Döbbenet ugye? Mindenre van példa és nem is kevés, csak most a markáns példákat hozom, még van az átlagoshoz közeli idõjárásról is, sõt az van túlsúlyban.

Lássuk: Kezdjünk egy hideg õsz kemény fagyos idõvel és egy enyhe téllel folytassuk, nem is volt olyan kevés belõle, csak néhány példa a rég múltból és a közel múltból is.
1920-21 -es szezon:
Október végén igen erõs keleti áramlással talán soha nem látott hideg légtömeg érte el a kontinenst.
Link
Látható, hogy az áramlás keleti, október végére november elejére anticiklon felettünk helyezkedik el a hideg levegõ nyugalomba jut.
Link
Néhány adat azokról a napokról:
Okt 30 : Nyíregyháza -13,1 fok, 31-án Túrkeve -16,8 fok, Budapest -9,5 fok, november 1-jén -17,0 fok Túrkeve, Budapest:-8,3 fok. És még sorolhatnám, szélsõséges hideg volt és lássuk a folytatást. A tél kb ennyivel ki is tombolta magát és általában enyhe idõ volt ezután.
December 31-én Sopron 16,5 fokos rekordot hozott miért is?
Íme:
Link
Erõs elõoldal és bizony zonális áramlás alakult ki. Január 1-jén 15,3 fok Sopron 1921-bõl. A télen gyakran visszatért az enyhe idõ pl január közepén ez volt az elhelyezkedés:Link

Nem olyan régrõl 1997-98 as tél. Októberben komoly hidegek majd egy igen enyhe tél következett:Link Pl október 29-én -12,5 fok Szécsény.
Majd a téli hónapokban minden volt csak télies idõ nem, egy-két napot kivéve pl: február 16-án 22,9 fok Rábagyarmat.Link
Pedig az erõs hidegmag ne is volt olyan messze.

Nézelõdjünk tovább.
Két klasszikus példa az enyhe õsz és kemény télre vonatkozólag.
1963-64-es telérõl van szó. Novemberben rekord melegek szinte folyamatosan majd fordult a kocka nem is kicsit.
November 4-én 24,7 fok Szeged, 5-én Budapest 22,1 fok.
Link
Vagy 1963 november 16-án 24,7 fokos kellemes idõ Baján és Budapesten is 19,8 fokot mértek.Link
Szép idõ volt majd nagyot változott a világ december folyamán.
December 18-án már -23,9 fokot mértek Kecskeméten és Budapest-Lõrincen is -20,0 fokig hûlt a levegõ. Másnap -24,0 fok volt Lentiben, karácsonykor már -26,0 fokot mértek Lentiben.
Link
Link
Természetesen kiadós havazások után vagyunk ekkor már.
Még nincs vége. Január 17-én -27,0 fokos fagyra ébredhettek Csengerben élõk, Budapesten 19-én -17,3 fokot mértek.
Link
Ebben az évben a február is kitett magáért.
Link
Egyelõre ennyi, holnap folyatatás következik még néhány példával.
De már ezekbõl is jól látható, hogy ne olyan egyszerû már most temetni a hideg telet, avagy az enyhe telet.
A holnapi példákkal is ezt akarom majd szemléltetni, és ezek után talán mindenki tisztább képet kaphat a légkörünk kaotikusan állandóan változó állapotáról.

A böhöm nagy nyári AC-nak a kialakulásában, mely a hõhullámot hozta Nyugat-Oroszországra, biztosan nagy szerepe volt a Közel-kelet irányából északra tartó forró légtömegeknek. Emlékezzünk csak: Dél-Ázsiában már a nyárelõ szokatlan forró volt, egyre-másra dõltek a rekordok.
Most, õsz végén ellenben teljesen más a helyzet. A szubtrópusi forró légtömegek visszahúzódtak délre, a keleti AC generálódásának, erõsödésének nyilván nem képezik döntõ tényezõjét. Sokkal inkább az AC -tól keletre a mérsékelt szélességek felé mozgó, és ott felhalmozódó hideg légtömegek.
Ezek egyelõre még messze járnak tõlünk, de ha keleten megerõsödik, kiterjed a hidegdepó, északkeleti irányból minket is elérhetnek majd. Van egy olyan érzésem, hogy a tél elsõ jelentõs hidegbetörését nem a Norvég-tenger irányából kapjuk, hanem északkeletrõl, a szárazföld felõl.

Ha fölöttünk van, akkor igen, ellenben ha tõlünk határozottan ÉK-re van, akkor annak a Déli felén erõs keleti áramlás is lehet, ami berántja a hideget. Pont errõl szólt 1993 November.

S ott van a dny felé, India felé irányuló hideglevegõ-nyúlvány, ami megfelel a kérdéses AC keleti oldalán uralkodó hidegáramlásnak. Errõl írtam az elõbb. Ha télen, teszem azt, a mi földrajzi szélességünkön, épp a Kárpát-medence fölött van egy erõs AC -nak a középpontja, akkor attól keletre olyan hideg szakad Dél-Oroszországra, a Fekete-tengerre, mint a pinty.

A hideg levegõ messze Szibériában : Link

Az egésznek a kulcsa a coriolis effektus.Az észak felé áramló meleglevegõtõl keletre, míg a déli irányba törõ sarki levegõtõl nyugatra alakulnak ki anticiklonok a coriolis-erõ eltérítõ hatásának következtében. (Végsõ soron úgy is felfoghatjuk, hogy nem az anticiklonok okozzák ezeket az áramlásokat, hanem fordítva: a mozgó levegõ emeli meg a légnyomást a megfelelõ helyeken)
A sarki levegõ expanziója által létrehozott AC, és a szubtrópusi melegáramlás által generált természetesen két külön világ, mégis, ezek össze tudnak, és össze is szoktak kapcsolódni egymással ( klasszikus eset: vojejkov-tengely )
Fentiek miatt nemritkán elég nehéz megmondani egy kiterjedt magasnyomású területrõl, hogy létrejöttéért milyen arányban felel a tõle keletre elterülõ hidegáramlás, és a tõle nyugatra levõ melegáramlás. Nyilván ez a helyzet a mostani kazah AC-al. Nem hinném, hogy csak és kizárólag hátoldalának szubtrópusi áramlása hozta volna létre ( mely Moszkvát fenyegetné meleggel) Esküdni mernék, hogy ott van annak a keleti oldalán a hideglevegõ, csak olyan messze van tõlünk, hogy nem látszik a térképen.

November hónap miatt linkeltem.Amit átlagosnál melegebb és csapadékosra hoz ki.

Tulajdonképpen mi a baj ezzel a távprognózissal? Én örömmel elfogadnám a mindhárom téli hónapra vonatkozó negatív hõmérsékleti anomáliát. Ráadásul azt mutatják a térképek, hogy a közép-európai hideg idõ egy északkeleti hidegdepóval lenne kapcsolatos, amely szituáció nálunk a tartós fagy, a "jó tél" alapfeltétele.
Bár az ilyen távprognózisokat a helyükön kell értékelni ( lehet, két hét múlva teljesen mást fog mutatni ), azért úgy látom, az idõjárás jelen viselkedése némi valószínûséget kölcsönöz neki. Érzékelem a hidegfelhalmozódás jeleit messze keleten. Erre mutatnak a szibériai hõmérsékleti értékek, és a keleten kialakuló makacs AC. Mostanában teljesen meg is álltak az atlanti alacsony nyomások és a hozzájuk tartozó frontok felénk való mozgásukban, elõoldali pozicióban "megmerevedett" a "körhinta". Ez természetesen egyelõre melegbeáramlással jár nálunk, de paradox módon könnyen lehet a késõbbi nagy hideg elõhírnöke ( mint például 2002-ben)
A távprognózis által mutatott csapadékhiány számomra elég gyanús.A tartós, erõs, száraz hideg ugyanis nálunk nagyon ritka.A nagy hideg mediciklonokat generál, és rendszerint elõbb-utóbb meghozza a havat is.Ki lehet jelenteni, hogy a hideg tél legalább átlagos csapadékú, szárazak pedig az enyhe telek szoktak lenni (legalábbis az utóbbi években)

Pontosan így van, leírtad helyettem, de a korábban belinkelt T850 is egyértelmûen mutatja, hogy egy ilyen elhelyezkedésû AC nemhogy nem segítené a hidegfelhalmozódást, hanem egyértelmûen forró levegõt pumpálna délrõl nyugat-Oroszországba. (mégegyszer: Link - ha még csak nyugati lenne az az enyheség, de ez egyenesen délrõl, sõt DK-rõl jön...)Ebbõl így sosem lenne tél, szerencsére ez a felállás nem jellemzõ telente

A télhez olyan kell, ami valahol a Kola-félsziget környékén vagy max tõle picit DK-re központosodik

Hát, hogy egy, a kazah (részben sivatagos) területek felett lévõ anticiklon miben segíti elõ a szibériai hideg-felhalmozódást, azt nem értem. Az ilyen helyzetû anticiklon nyugati, vagyis enyhe légáramlatokat okoz Szibéria felett.
Az az AC kb. ugyanolyan szélességi körön van, mint Magyarország, csupán a gömbvetületû (vagy kúpvetületû) térkép miatt látszik úgy, mintha tõlünk északkeletre lenne. A térképen így néz ki a nyugati áramlás egy-egy adott helyen: Link

Abban igazad van, hogy rossz poziciót foglal el az az AC, de hogy a meleg levegõ elõretörésének lenne a megnyilvánulása, azt már vitatom.Éppen ellenkezõleg: a szibériai hidegfelhalmozódás jelét látom benne.Az anticiklon egyébként jó ideje ott van minden elõrejelzési térkép jobb szélén, s e tény, karöltve a gyorsan csökkenõ kelet-szibériai hõmérséklettel, már jelent(het) valamit.
Egyelõre az anticiklon nyugati oldalán helyezkedik el egész Kelet-Európa -nálunk is kitartóan déliesek a légmozgások. De ha továbbmegy a szibériai lehûlési folyamat, mi is könnyen megkaphatjuk a keleti hideget valamikor decemberben.( Talán-talán még elõbb is.)

Be is megy a meleg oda úgy néz ki:Link

Továbbra is a száraz telet erõlteti:Link
Novemberben lenne még egy kevés csapi,aztán...
( (reméljük ez változik,mert akkor nem sokat kéne lapátolni a télen.) Bár ez már tendencia a modellnél.

Igazán nem akarom letörni salek lelkesedését, de ha csak eggyel klikkel lejjebb (a T850 ábrára ugyanazon a futásban), máris látta volna, miért nem jó egyáltalán az a szitu Egy ennyire délen levõ keleti AC pont azt csinálná, mint amit csinált nyáron is: bedurrantana Moszkvába igazi DNy-i ázsiai sivatagi meleget

Link

GFS viszont most 200 óra felett (sajnos csak) hirtelen meggondolta magát, és felépített egy AC-t jó helyre: Link
Ez bizony már hideget is hozhatna, bár a mennyiség még csekély. Link
Az esélye természetesen jelentéktelen.
Szerk: Most nézem csak, ez is Nov 13, és ez is Szombat, mint '93-ban

Az elmúlt 6-7 év aktív modellfigyelése alapján egyértelmûen ez (az elsõ bekezdésedben vázolt folyamat) a leggyakoribb és legerõsebb - nem is jó szó, inkább legtartósabb - havazást okozó helyzet, így van. Viszont szerintem ez Novemberben és December elején ritkább, mint késõbb, de legalábbis biztosan kevésbé tartós téli idõt hoz, mintha a tél második felében jönne - egyszerûen nincs hozzá még elég hideg a környéken. Ugyanis pontosan
2 dolog kell hozzá, azaz tulképpen egy. Nagy és erõs hidegleszakadás tõlünk nyugatra, utána pedig tõlünk ÉK-re, keletre levõ nagy mennyiségû igen hideg, vertikálisan is egyenletesen hideg levegõ, amit be lehet rántani, ha kialakul a mediciklon. Azaz sokfelé kell sok hideg levegõnek lennie ha ez meglesz, akkor lehet kezdeni csak reménykedni is. Ezért várom az AC-t keletre, bár nekem elég, ha Mikulásra kialakul

Gyakori, hogy az északnyugati hidegbetörés, fõleg a tél elsõ felében, januárig, elég erõs mediterrán ciklont tud generálni, ami a még meleg Balkán-fsz fölött akár tovább erõsödhet (ellentétben a tél második felében, ahol a hideg Balkán-fsz fölött inkább elgyengül). Ebben az esetben az északkeletei AC és a mediciklon között jön a második hideghullám ÉK felõl. Ilyenkor a mediciklon megfelelõ elhelyezkedése esetén elsõsorban északkelet igen nagy havazásokat kaphat.

Bár igazán pontos infóm még nincs róla (de keresek, mert dogához is kelleni fog), de az egyik leggyakoribb makrohelyzet, mely a novemberi, decemberi nagy havazásokat okozhatja. Ehhez szükséges, hogy az alap áramlási rendszer erõsen meridionális legyen. Ez mostanság a modellek alapján megtörni látszik, így a következõ rövid idõszakban hasonló helyzetre nem látok sok esélyt.
(Hozzáteszem, novemberben esetleg még annyira "meleg" lehet Szibéria és Kelet-Európa is, hogy ekkor még a Kárpátoktól délre sík vidéken nem garantált a megmaradó hó a délután még gyakran pozitívban maradó Tmaxok miatt.)

" Csak nyugati betörésecskékbõl semmiféle komoly tél nem várható." Ez így igaz, de a Nagy Keleti Télapó elérkezését nagyon gyakran éppen ilyen szöszmötölõ északnyugati "betörésecskék" elõzik meg. Példa: 1984 decembere.

Hogy az ilyen nyugat-szibériai AC-ból származó hideglevegõ telet hozzon Közép-Európában november elejére, az rendkívül ritka, és nem is várható. Tulajdonképp az említett 1993 éven kívül hasonló esetre nem is emlékszem. Az az õsz és tél teljesen rendhagyó volt: októberben nyárias napok, aztán november 10.-tõl hamisítatlan tél, sok hóval, januári keménységú fagyokkal. A tél azonban csak újévig tartott, aztán jelentõs, makacs melegedés vette kezdetét. Január közepén már igen nagy volt az enyheség. Egész hónapban nem volt se fagy, se hó. A február is, egy néhány napos télies epizód kivételével, kifejezetten enyhére sikeredett.
Bár tudom, ez a fórum nem kívánságmûsor, azért hadd jelentsem ki: én ilyen telet nem kérek. Jöjjenek az északkeleti AC-k és lábashidegek akkor, mikor az idejük van - januárban és februárban. ( Egyébként a grönlandi és a szibériai hidegekrõl leírtakkal teljesen egyetértek.Tartós,komoly hideg csak keletrõl, északkeletrõl jön. )

Donnie! Ne törd le Salek mélyben fakadó optimizmusának csírázását!
Salek! Élmény volt tõled ilyet olvasni. Komolyan! A remény azért még látszik, hogy ott van benned. Csak így tovább, erõsödjön, és ez a hozzáállás kerüljön a középpontba az elkövetkezõ három hónapban.

Ettõl függetlenül ez egy figyelemre méltó helyzet. Sajnos a nyugati AC túlságosan kinn van az óceánon, míg a keleti még nem telítõdött hideg levegõvel, illetve Donnie-val egyetértve nincs is a klasszikus helyen. Egy viszonylag korai felállás téli helyzethez, nincs még itt az ideje, januárban sokkal izgalmasabb lehetne, különösen a Dunántúlnak.

Elég komoly ciklon fûzõdik majd le a nyugati AC keleti oldalán Nyugat-Európára. Link A gfs és ecm futásait nézegetve eléggé megmozdulhat majd az izlandi minimum is a következõ két hétben, a jelenleginél változékonyabbá fog válni már hazánk idõjárása is, Nyugat-Európára, a Benelux államokra és a Skandináv partokra pedig rászakad a viharos késõ õsz. Az eurázsiai sarkköri területek pedig komolyabb hófelhalmozódást is produkálhatnak.
A fentebb említett atlanti AC peremén leszánkázó hûvösebb légtömegek azért komolyan felvetik mediterrán ciklon kialakulásának esélyét. Link Link Van egy olyan tapasztalatom, hogy a medek, mivel eléggé kiszámíthatatlanok, a modellek által hosszabb távra felvázolt és trendnek tûnõ áramlási mezõket is képesek átrendezni, így könnyen borulhat az elsõ látásra biztosnak tûnõ kép, pl. zonalitás megerõsödése. Mivel az atlanti AC és a peremén Ny-Európára fûzõdõ ciklon, illetve annak mediterrán vizekre való kijutása egy igen valószínû, a modellek egységesen felvázolt lehetõség, jelen esetben különösen ingatag november 10-12 utánra latolgatni. Addig pedig elõoldali helyzet a legvalószínûbb.

Ez sajnos nem ÉK-en van, hanem keleten (sõt majdnem DK-en), és ezáltal nem sokat ér, mivel semmilyen áramlási rendszere nem hat ránk, sõt az északi peremének nyugatias áramlása csak erõsíti a zonalitást, ahelyett hogy blokkolná.

Pedig az ECMWF tegnap óta mutat egy erõs AC-t északkeleten:Link

(2 AC közötti hidegleszakadás és ciklon)Tavalyról ismerõs kép.

Kár ilyen dolgokba belemenni, hiszen akármikor kialakulhat egy keleti AC, illetve kár elemezni a szezonális elõrejelzéseket is, mert megbízhatatlanok.

(még annyi, hogy akkor az a hideg is eredetileg Grönlandról indult pedig! Link Szibériában csak erõsödött még egy kicsit).
1 szónak is 100 a vége: egy igazi szibériai AC-vel szinte bármikor lehet esély nálunk is téli helyzetre.
Nem kizárt, hogy a nyári hõrekordokat hozó orosz AC tartóssága ijesztett meg pár idõjóslót annyira, hogy a bulvárban az évezred telét vízionálják: télen egy hasonlóan tartós AC bizony csúnya világot is hozhatna adott esetben.

Anarki: nem jóslok én sem, csak a múlt alapján gondolkodtam, hogy mikbõl is lehet téli helyzet. Az tuti, hogy keleti AC nélkül, csak nyugati betörésescskékbõl semmiféle komoly tél nem várható. A következõ 2-3 hétre elõre is merném mondani, hogy nem lesz semmilyen téli helyzet otthon. Ennyire bátorodtam fel
Utána viszont akármi lehet, pontosan ahogy mondod. Elég egy keleti AC 1-2 hétig, és minden borulhat.

Az igazi télre vágyóknak szerintem most leginkább az a rossz hír, hogy sehol nem látszik egy keleti AC kialakulásának esélye. Ami hideg meg Grönland felõl jöhet, az mire hazaér.. hát abból síkvidéken sose lesz értelmes hó (kivéve max ha valami harmatgyenge, de nedves hidegcseppként kúszik fel egy több hetes hidegpárna fölé (mint 2007 Karácsony ugyebár), de ilyen eset jó, ha 15 évente van Legalábbis ilyen jelentõs hóval, mint akkor volt.

Az igazán ütõs, betemetõs nagy havakat csakis keleti, masszív hideg és mediciklon fogja okozni ezután is, ahogy eddig is. Ahhoz se kell egyébként se befagyott óceán, se óriási hidegmag, egy sima közepes is elég, csak jókor legyen jó helyen. Mint 1993 Nov 13.... (22 óra alatt 45 cm hó délen...)
Link
Igazán nem is kellett sok, ugye? Na persze, jó kis lábas hideg volt az ott keletrõl...

És aki hozta? A Nagy Zimahozó Nyugati-Szibériai AC:
Link
Link

Eddig is ezt mondta szerintem mindenki (még Anarki is ), hogy pont azért lenne veszélyben a hidegmag kialakulása, ha nem tudna tartós zonalitás kialakulni - ahogy már nagyon sok hónapja nem is tudott. Most éppen egyébként pont az van (mármint zonalitás - én már csak tudom, minõsíthetetlen pocsék lett az idõ itt nyugaton egy ideje), de amint látható, megint csak átmeneti lesz:
Link
Ahogy ez az AC is annak néz ki most: Link

Magyarul: folytatódik a már sok hónapja tartó, magas frekvenciájú áramlási ingadozás (3-7 naponta váltogatás a zonális és meridionális áramlások között az óceán felett), így pedig aztán szerintem gyakorlatilag semmit nem lehet jósolni 10, de fõleg 14 napnál messzebb...

A népi mondások azért többnyire a makrováltások közti 1-másfél hónapos, régen jellemzõ idõszakra alapulnak (Katalin locsog Karácsony kopog stb), most viszont egyáltalán nem jellemzõ, hogy bármelyik irányban is be tudna állni a rendszer, akárcsak 7-10 napnál hosszabb idõre is!
A jó ég tudja persze, miért...

Szerk: (csak tovább gondolom mindig hehe): az ilyen gyakori váltások mindig újabb, kicsi, de fokozatosan egyre erõsebb hidegbetöréseket okozhatnak majd otthon is, ami összességében, folyamatában egy lassú, de stabil lehûléshez vezethet majd. Az ilyentõl már elszoktunk szinte

A légkörzési mechanizmushoz: A sarki hidegbázis kialakulása logikusan vezet ahhoz,hogy a hideg légtömegek az enyhe óceán felett ciklonokat generálnak az õsz ezen idõszakában, amelyek elindulnak Európa felé, s közvetlen hatást gyakorolnak a kontinens idõjárására. Kérdés: meddig? Mi kell ahhoz,hogy kevésébé induljon be az óceáni "csigagyár". S egyáltalán meddig hûlhet az óceán vize a tél közeledtével?Merre mozoghat a sarki hidegbázis?Milyen légköri folyamatok,és hogyan mozgatják?Mekkora a sarki jégpáncél? Etc ... Nagyon összetett.

A "télváró" fórumtársaink megnyugtatására elmondom, hogy a novemberi zonalitás, következményes enyhe idõ a fagyos, havas tél szempontjából nem rossz -ellenkezõleg: jó!
Már többedszer olvasok a fórumon olyan hozzászólásokat, hogy zonalitás van kialakulóban, emiatt várhatóan enyhe lesz a tél.
Holott tudomásul kell venni, hogy a nyugati áramlási futószalagtól északra-északkeletre felgyülemlik a hideglevegõ - alapvetõ szabálya ez a légkörzési mechanizmusoknak.A felgyülemlett hideglevegõ pedig elõbb-utóbb átrajzolva az áramlási képet, hozzánk is eljut. Sok-sok példáját lehetne felsorolni ennek a szcenáriónak.( Csak kifejezetten rendellenes idõjárású években fordul elõ, hogy a téli zonalitás nem szül késõbb hidegöblítéseket. Az okok elemzése messzire vezetne, ne menjünk most ebbe bele.)
Sokkal kedvezõtlenebb, ha az õsz vége zonalitás nélkül, hidegbeáramlásokkal telik. Ilyen esetben a sarki hidegbázis nem növekszik -ellenkezõleg, elhasználódik.Azt szoktam mondani, hogy a tél idõ elõtt "ellövi a puskaporát".
"Ha Márton (nov.11) lúdja jégen áll, karácsonykor sárban tapicskál" -így tartja a mondás, s teljes joggal. Kevés kivételtõl eltekintve ez így szokott lenni, és erre is sok példa van (melyek felsorolásával most senkit sem fárasztok)

1 hét múlva Ny-Európában megjelenne a 0 fok 2 méteren?Link

Nálunk meg lenne 10 fok.Érdekes.Lehet van/lesz realítása a nyugat-kelet megosztásnak majd a tél folyamán?
Az akár úgy is megvalósulhatna ahogy Ferri latolgatja írásának végén:Link

Ha valóban ez lesz a forgatókönyv, akkor ki lehet jelenteni, hogy az idei õsz idõjárási szempontból feltûnõen hasonlít 1996-ra. Abban az évben is északkelet-európai ciklon hátoldala vetett véget a nyárias idõnek szeptember 6-án, a "vénasszonyok nyara" teljesen kimaradt. Októberi fagyok voltak, aztán jött a délies légmozgás november elején. A hónap közepére megszûnt az elõoldali szituáció, és 20.-a körül megkaptuk az elsõ nagyobb hidegöblítést. Az 1996/97-es tél eléggé hideg volt, és -amennyire meg tudom ítélni- nagyjából átlagos csapadékú, vagy annál egész kicsivel szárazabb.
Noha többen kifejtették már a fórumon, hogy a statisztikai vizsgálódások prognosztikai értéke nagyjából nulla, én azért kíváncsian várom a folytatást: meddig követi az idõjárás a 96-os utat, hol tér majd el attól, s milyen irányban.
A közelebbi jövõvel kapcsolatban az a véleményem, hogy a következõ napokban a délies légmozgás "elhal", anticiklon húzódik ránk. Még az sem kizárt, hogy valamennyi idõre beködlünk. Az persze elképzelhetõ , hogy ezt követõen az elõoldali helyzet kiújul. (Helyesen a 65362 -es hozzászólásra kívántam reagálni)

Ami bizonyos, november 8-ig átlag feletti hõmérsékleti értékek várhatóak, csapadék nélkül. 8-a után jó eséllyel csapadékos idõszak következik, pár fokos lehûléssel, míg a hónap közepére visszaállhatnak az átlagnak megfelelõ hõmérsékletek.

Valahogy én is efelé húzok...de hát sose szerettem latolgatni ilyen hosszú távra, és nem is fogok sosem.

Én a szezonális modell-elõrejelzések alapján kissé átlag alatti hõmérsékletû,az átlagosnál valamivel szárazabb telet/dec.-febr./ tartok a legvalószínûbbnek.

Én idén sem tudom milyen lesz a tél, de néhány verziót azért csokorba szedek a könnyebb áttekinthetõség kedvéért(források nélkül, de ezekben azt hiszem összhang van, ha nincs akkor nyugodtan javítsatok):

CFS(szept végi-októberi futásai alapján): -dec-febr: átlag körül, vagy átlag alatti hõmérsékletû, átlag körüli vagy attól (kissé) szárazabb tél.

Bastardi: dec-febr, vagy legalább dec-jan: átlag alatti hõmérsékletû, átlagnál (kissé) csapadékosabb(havasabb)

Ipoly-Börzsöny Erdõgazd-i Rt. megfigyelései: átlag alatti hõmérsékletû, és/vagy legalább olyan havas, vagy havasabb mint tavaly (ez elsõsorban az említett térségre vonatkozik)

Hát azért a "konkrét vizsgálat" kifejezés egy picit erõs, de egyelõre csak vizuális megfigyelésre futotta szabadidõmbõl. Ha nagyon ráérek, akkor majd rajzolok is párat. Mindenesetre Jóska már helyretette a dolgot linkek formájában pár hsz.-sal lentebb.

ja és beléptettem magam a hosszútáv-szkeptikus klubba

Isten hozott!

Több éve gondolom és írom, hogy egy olyan fantasztikusan összetett és bonyolult "gépezet" ez, hogy egy egészen apró változtatás a jelenben és a jövõben exponenciálisan érvényesül.

"az égvilágon semmiféle korreláció nincs a november elejei elrendezõdés/kiterjedés és a decemberi átlaghõmérséklet között"

Örülök, hogy amit eddig itt páran csak tapasztalatból mondtunk, azt konkrét vizsgálattal igazoltad, és mostantól talán el lehet felejteni a jelenlegi hidegmagból levont mindenféle elméletesdit. Köszi

(ja és beléptettem magam a hosszútáv-szkeptikus klubba, ha megengeded )

Amit trento linkelt, az figyelemreméltó hasonlósággal bír Bastardi értékelésével, bár ettõl még az õ téli jóslatait is pont olyan szkeptikusan fogom fogadni, mint bárki másét, annak ellenére, hogy pl. tavaly hihetetlen jól bejött neki a téli elõre, és hát van is mögötte némi tudomány.
Nekem valahogy az idõjárás akkor is egy örök, lényegében megjósolhatatlan misztikum marad, és ez így van jól

Nos, délután végignéztem az elmúlt évek november 1-i "hidegmag-elrendezõdését", meg a decemberieket is, egymás mellé raktam, hozzánéztem a mért hõmérsékleti anomáliát és a következõket vontam le: az égvilágon semmiféle korreláció nincs a november elejei elrendezõdés/kiterjedés és a decemberi átlaghõmérséklet között. Márpedig, ha már a decemberre sincs ez hatással, akkor hogyan lehetne az egész télre nézve?

Ráadásul december elejére az esetek legalább felében nagyon átrendezõdött a "hidegmag-pozíció". Újabb indok, hogy ebbõl fölösleges kiindulni.

Ha Észak-Amerika kapja az elsõ erõsebb hidegöblítést, akkor Európában kampec az egész télnek...hát nem! Elég 2009-ig visszamenni: Link Ez azért elég konkrét, még Texasban is -5 fokos T850...nálunk a december +1 fokos pozitív anomáliát hozott...aztán mi lett belõle!

Szóval az az igazság, hogy engem ezekkel nem tudtatok eddig sem meggyõzni, ezután meg még kevésbé. Ezennel kinevezem magam "hosszútávú-elõrejelzés szkeptikusnak". Eddig is ritkán szólaltam meg az ilyen évszakos latolgatások kapcsán, hát ezután sem fogok, mert eddig még egyetlen olyan dolgot sem találtam és más sem mutatott fel olyat, amibõl egyértelmûen, de legalább egy kicsit is objektíven lehetne bármit is mondani a hónapokkal késõbbi idõjárás kapcsán.

Nálam eddig már megbukott a jégkiterjedés, a hidegmagos sztori, az amcsi elmélet, a hosszútávú modelleket ma még csak verifikálni érdemes, szóval...maradok a 7-14 napos intervallumnál.

Gondoljatok csak bele: 2 hét hidegpárna +2 fokos T850 mellett...már borul minden latolgatás. Ez a Kárpát-medence.

Ettõl függetlenül ezután is várom a vállalkozó kedvûek latolgatásait, eddig is elolvastam mindent, ezután is el fogom. Hátha meg tud gyõzni valaki.

Összefoglalva: a meglepetés sajnos elmaradt, de a véleményem elmondtam.

Csepp volt a tengerben.

Ezt látom egyelõre:
Hozzám: Link
Messzeségben: Link

Csökken a hõmérséklet, szépen az átlaghoz errefelé, illetve "odakinn" nagy a bizonytalanság.
Egyelõre várnunk kell.

Persze! Link