Meteorológiai esélylatolgatások
Hinnye no, mit rittyentett ide a mi kis GFS-ünk 264 óránál!:
Jelenlegi elõrejelzése november 26-ra, péntekre:
- mínusz 5-10 fok körüli vagy alatti 850-es T
- fagypont körüli vagy alatti 2m-es T
- szinte egész napos változó intenzitású havazás az ország nagy részén
Arról nem is beszélve, hogy utána napokon keresztül beragadna a hideg, -15 fokos éjszakákkal.
Tudom, tudom, ûridõ és minimális beválási esélyek, de azt hiszem ez az elsõ komoly télbetörési elõrejelzés az idén a GFS-tõl (a múltkori kékestetõi hózáport nem számítva).
Jelenlegi elõrejelzése november 26-ra, péntekre:
- mínusz 5-10 fok körüli vagy alatti 850-es T
- fagypont körüli vagy alatti 2m-es T
- szinte egész napos változó intenzitású havazás az ország nagy részén
Arról nem is beszélve, hogy utána napokon keresztül beragadna a hideg, -15 fokos éjszakákkal.
Tudom, tudom, ûridõ és minimális beválási esélyek, de azt hiszem ez az elsõ komoly télbetörési elõrejelzés az idén a GFS-tõl (a múltkori kékestetõi hózáport nem számítva).
A következõ két hétben a sarki hideg komoly térthóditása figyelhetõ meg Közép Szibériában. Gondolom hosszútávon számunkra ez jó jel lehet...
A gfs pedig 25-e utánra már elõszedte a tarsolyából a hidegbetörés esélyét.... hm biztató jelek...
A gfs pedig 25-e utánra már elõszedte a tarsolyából a hidegbetörés esélyét.... hm biztató jelek...
Azt javaslom, induljunk ki a tényekbõl:
1) a több mint 2 hétig tartó zonalitásnak (egyelõre?) vége szakadt.
2) Izland és Grönland között egy blokkoló anticiklon alakul ki
3) nálunk ez még jó ideig (min. 8 + 1-2 napig) nem hoz télies fordulatot, ugyanis a Vizcayai-öböl felõl lassan Franciaország felé mozduló ciklon elõoldalán leszünk.
25-e után - és itt jön a tulajdonképpeni latolgatás többféle variáns lehetséges:
a) északnyugati irányítás mellett a hónap végéig fokozatos lehûlés az ilyenkor szokásos értékekre
b) keveredési zóna - a hideg és a melegebb légtömegeket elválasztó frontzóna felettünk fog vesztegelni, az Alpokalján esetleg meghozná az elsõ (még aligha megmaradó havat), délkeleten > 10 fok
c) a hideg csak Nyugat-Európára szakad le, mi pedig 25-e után is elõoldalon maradunk
d) Az izlandi blokkoló AC kérészéletû lesz csupán, a hó végére ismét beindul a csigagyár, az átmeneti lehûlés gyorsan egy újabb enyhe periódusba megy át.
Van mibõl válogatni
1) a több mint 2 hétig tartó zonalitásnak (egyelõre?) vége szakadt.
2) Izland és Grönland között egy blokkoló anticiklon alakul ki
3) nálunk ez még jó ideig (min. 8 + 1-2 napig) nem hoz télies fordulatot, ugyanis a Vizcayai-öböl felõl lassan Franciaország felé mozduló ciklon elõoldalán leszünk.
25-e után - és itt jön a tulajdonképpeni latolgatás többféle variáns lehetséges:
a) északnyugati irányítás mellett a hónap végéig fokozatos lehûlés az ilyenkor szokásos értékekre
b) keveredési zóna - a hideg és a melegebb légtömegeket elválasztó frontzóna felettünk fog vesztegelni, az Alpokalján esetleg meghozná az elsõ (még aligha megmaradó havat), délkeleten > 10 fok
c) a hideg csak Nyugat-Európára szakad le, mi pedig 25-e után is elõoldalon maradunk
d) Az izlandi blokkoló AC kérészéletû lesz csupán, a hó végére ismét beindul a csigagyár, az átmeneti lehûlés gyorsan egy újabb enyhe periódusba megy át.
Van mibõl válogatni
Sajnos a GFS utolsó két futása télvárók szempontjából nem sikerült a legjobbra. Ezek szerint nem tudna tartós blokkoló anticiklon felépülni az Észak-Atlanti térségben... Az Izland közelében kimélyülõ erõs ciklonok újra zonalitás közeli helyzetet teremthetnek. Szerencsére még messze van, de érdemes lesz figyelni a további tendenciát!
Áron, gondolom, édesapád az erdõkben élõ feketerigókra gondolt, õk ugye hivatalosan rövid távú vonuló madarak a mai napig, elletétben az urbánus életmódra pár évtizede (esetleg évszázada) ráállt feketerigókkal, akiknek eszükben sincs vonulni, mert bõven találnak kaját a városokban. Itt Vp-ben nem hiányoznak a rigók, amikor reggelre megyek melóba, ugyanúgy ott sétafikálnak a járdán, rájuk lehetne lépni, itt csettegnek hajnalban az ablak alatt (most is), muteréknál felzabálják a kirakott hibás almát, stb.
Ami viszont városon is észlelhetõ, az a cinkék bandázása, õk speciel már járának az etetõre (járnak is, csak még nincs kirakva kaja), bejönnek az õszapók is. a fenyvescinkék már kizabálták a közeli ezüstfenyõk tobozait, pedig tuti, hogy fenn a Látóhegyen van még az ottani tobozokban mag.
Varjú-témára: persze, alapvetõen mezõgazdasági területeken táplálkoznak, ilyenkorra ott nem nagyon van már mit, így logikus, hidegtõl függetlenül, hogy az ember közelébe húzódnak. Azonban a Kelet-Európai Síkság felõl még nem jönnek, õk majd akkor, ha OTT igazán TÉL lesz. Aki olyan helyen él, hogy nem találkozik nyáron a varjakkal, annak ilyenkor feltûnõ az is, ami nem nagy mérvû "bevándorlás". Borzasztóan távol vagyunk attól, ami a hetvenes években volt, amikor elhajlott az antenna a ráülõ több tucat varjú súlyától, s a parkokban ott totyorogtak százával minden télen...
Ami viszont városon is észlelhetõ, az a cinkék bandázása, õk speciel már járának az etetõre (járnak is, csak még nincs kirakva kaja), bejönnek az õszapók is. a fenyvescinkék már kizabálták a közeli ezüstfenyõk tobozait, pedig tuti, hogy fenn a Látóhegyen van még az ottani tobozokban mag.
Varjú-témára: persze, alapvetõen mezõgazdasági területeken táplálkoznak, ilyenkorra ott nem nagyon van már mit, így logikus, hidegtõl függetlenül, hogy az ember közelébe húzódnak. Azonban a Kelet-Európai Síkság felõl még nem jönnek, õk majd akkor, ha OTT igazán TÉL lesz. Aki olyan helyen él, hogy nem találkozik nyáron a varjakkal, annak ilyenkor feltûnõ az is, ami nem nagy mérvû "bevándorlás". Borzasztóan távol vagyunk attól, ami a hetvenes években volt, amikor elhajlott az antenna a ráülõ több tucat varjú súlyától, s a parkokban ott totyorogtak százával minden télen...
Bocs az elõzõért mert az elsõ két link helyére nem ugyan azok a linkek kerültek volna mint a másik kettõ 
mégegyszer bocsi
Ûrtávlat még de nagyon komoly : Link
Link
Az a baj h nagyon messze van még
Tavaly is abból az irányból kaptuk azt a keményebb hidegbetörést december elején nem?
ez meg még egy messzi idõpont
Link
Link
Az az egy baj van h addig még nagyon sokat változik! Reméljük a hideg havas tél szempontjából csak jó irányba
Link
Az a baj h nagyon messze van még
Tavaly is abból az irányból kaptuk azt a keményebb hidegbetörést december elején nem?
ez meg még egy messzi idõpont
Link
Link
Az az egy baj van h addig még nagyon sokat változik! Reméljük a hideg havas tél szempontjából csak jó irányba
Akkor leegyszerûsítem: az átlagnál picit hidegebb, kicsit csapadékosabb tél, ám ez az átlagkörüli tél a szélsõségek egymást kiegyenlítõ hatásának lenne betudható.
Köszönöm a linket. Meglepõ a hasonlóság. És az hogy nagyobb, mivel blocking-félblocking helyzetek valószínûek ezen a télen is, csak javít a helyzeten, a télfanok szemszögébõl.
Az OMSZ archivumait megnézve egy átlagos tél volt: minden volt ami szem-szájnak ingere: hidegpárna, havazás (a térképek alapján jó kis mediciklonos (elõoldalas) a Dunántúlon inkább hóval, keletebbre vegyes halmazállapottal). Ezek váltakoztak. De még pár tavaszias nap is volt. A különbség az, hogy az akkori november ködpárnás volt, az idei tavaszias. Ebböl arra következtetek, hogy akkor anticiklonális dominanci volt MAGYARORSZÁG FELETT. Most is inkább az dominál, csak most inkább anticiklonális hátoldali-ciklon elõoldali helyzetek rivalizálnak. Ez alapján azt mondom, ez a tél részben az akkori tél hasonmása lehet makroszinoptikus helyzetek terén, csak minden kissé keletebbre csúszva. A mediterrán ciklonok így nem a Dunántult temetnék be hóval, hanem -a nyári ciklonokbol kiindúlva- az egész országot. A mediterrán ciklonok kevésbé mélyülhetnek ki, mint nyáron (ez az adott 2005-ös évben is így volt) így a csapadék zöme az ország keletebbi részeire hullhat. Átlgos hõmérsékletûre várom a telet mint akkor, de szélsõségebbekkel telinek mind hõmérséklet, csapadék vagy akár szél terén. Kétlem hogy szokásos tél közeleg. Szél, tavaszias idõ, hóviharok egyaránt valószínûek. Unalmas, ködpárnás idõ csak rövid ideig fordulhat elõ, inkább januárban. Fõleg a december bõvelkedhet nagy havazásokban, akár hófúvások is lehetnek viszont ezeket enyhe napok is követik várhatóan több alkalommal is, a fagyos reggeleket enyhe délutánok, így a havazásokat követõ hórétegek tartóssága kérdõjeles.
A jégkiterjedés elég egyforma:Link
Talán idén még erõseb is kicsivel mint akkor.
Talán idén még erõseb is kicsivel mint akkor.
Engem az érdekelne, milyen volt a 2005/2006-os tél? Ha valaki tudna linket, ahol elérhetném az akkori adatokat, megköszönném. Több összefüggést is találtam az akkori, és a mostani év között. Egyrészt szokatlanul erõs volt a hurrikán szezon abban az évben (15) és idén is (eddig 13). Másrészt abban az évben is mediterrán ciklonok okoztak komoly esõket, viharokat tavasszal és nyáron, akár csak idén. Ez alapján hasonló globál légköri feltételeket sejtek idei évre mint amik akkor voltak. Úgy gondolom egy, az akkori télhez hasonló télre számíthatunk. Volt persz különbség is: akkor gyakoribb volt a mediterrán ciklon elõoldali helyzet, míg idén felettünk vagy tõlünk keletre haladtak el a mediterrán ciklonok magjai. Ezek szintén lényeges áramlásbeli különbséget mutatnak Európai szinten, ez azonban kisebb hõmérséklet ill. csapadék anomáliát jelenthet az akkori télhez képest, függõen attol hogy akkor milyen tél következett, milyen áramlási viszonyokkal. Az akkori ilyenkori jég kiterjedésröl is kérnék egy linket ha lehet, és a mostanirol is. Elõre is köszönet érte, aki segít.
Ne sajnáld! A nívóját semmiképpen sem rontotta. Sõt! Mondom ezt annak ellenére, hogy én nem hiszem, hogy az állatok viselkedésébõl lehetne következtetni a tél hõmérsékletére, csapadékára.
Azonban úgy lett volna az igazi, ha az elsõ hozzászólás végére odailleszted a második hozzászólásod. Regionális. Csak megfigyelés. Így tiszta. Legalább ezek tényszerû dolgok, nem úgy, mint a Ricso3-féle légbõl kapott puffogtatások.
Azonban úgy lett volna az igazi, ha az elsõ hozzászólás végére odailleszted a második hozzászólásod. Regionális. Csak megfigyelés. Így tiszta. Legalább ezek tényszerû dolgok, nem úgy, mint a Ricso3-féle légbõl kapott puffogtatások.
Én meg annak örülök, hogy egyre többen állnak a megfigyelés mögé, amit talán az elsõk között vagy elsõnek próbáltam itt, akkor még nagy felháborodások közepette megjegyezni, hogy a rendkívül kiszámíthatatlan és összetett idõjárásban, hosszútávra bármi és az ellenkezõje is elõfordulhat, tehát igen-igen óvatosan kell bánni a hosszútávú elõrékkel.
Csatlakozva Anarki és Donnie legutóbbi eszmefuttatásához: Igazat adok nekik.
Hosszútávú latolgatások esetében egyakorlatilag alig fogható meg az idõjárás pontos menete, így botorság lenne elõre 2-4 hétre méteres havakat, vagy 20 fokos tavaszt ígérni. A lehetséges makroszinoptikus felállásra azonban jó eséllyel lehet következtetni, és az idõjárás tendenciáira is: Lásd: az eddiginél hidegebb,melegebb, csapadékosabb, szárazabb idõ várható. Érdemes szummázni,többször átrágni a dolgot, esetleg rátekinteni a "fáklyára".
Hosszútávú latolgatások esetében egyakorlatilag alig fogható meg az idõjárás pontos menete, így botorság lenne elõre 2-4 hétre méteres havakat, vagy 20 fokos tavaszt ígérni. A lehetséges makroszinoptikus felállásra azonban jó eséllyel lehet következtetni, és az idõjárás tendenciáira is: Lásd: az eddiginél hidegebb,melegebb, csapadékosabb, szárazabb idõ várható. Érdemes szummázni,többször átrágni a dolgot, esetleg rátekinteni a "fáklyára".
Ez megtisztelõ, és tényleg örülök, fõleg annak, hogy sikerült érzékeltetnem, tényleg mennyire nem engedek teret a saját vágyaimnak a télre nézve, mikor elemzgetni próbálok, próbálunk. Már csak azt kellene tudni még jobban leszabályozni, hogy amikor valaki viszont megteszi azt, azt sem kell feltétlenül ellenkezõ érvekkel "agyonérvelni" 
Más: 1 hét múlva kialakulhat "atlanti fal", és ez már bizony sanszos idõtáv: Link vajon külön "kerek" izlandi AC lesz belõle, mint ahogy az eddigi futások adták, avagy komplett északi AC-híd? Alig várom, hogy kiderüljön
Itt a szigeteken még egy rövid hétnyi zonalitás, és utána jön az "AC-sebb" idõ, nagyon várom már.
Más: 1 hét múlva kialakulhat "atlanti fal", és ez már bizony sanszos idõtáv: Link vajon külön "kerek" izlandi AC lesz belõle, mint ahogy az eddigi futások adták, avagy komplett északi AC-híd? Alig várom, hogy kiderüljön
Itt a szigeteken még egy rövid hétnyi zonalitás, és utána jön az "AC-sebb" idõ, nagyon várom már.
Nyugi,semmi elfogultság!És nagyon köszönjük a hozzászólást,élmény volt olvasni!
Sokan szkeptikusak ezekben a témákban,de itt a fórumon is többen felhozzák és elismerik ezt a fajta elõre jelzést(!Snowhunter,Myloh)Pedig õk igazán értenek ezekhez a dolgokhoz,és mégsem cáfolják meg.Ok és okozat kérdése az egész,s ne felejtsük el már sokszor lepett meg bennünket az állatvilág.PL.cunamik,földrengések,vulkánkitörések!
De ez már nem ebbe a fórumba való!
Sokan szkeptikusak ezekben a témákban,de itt a fórumon is többen felhozzák és elismerik ezt a fajta elõre jelzést(!Snowhunter,Myloh)Pedig õk igazán értenek ezekhez a dolgokhoz,és mégsem cáfolják meg.Ok és okozat kérdése az egész,s ne felejtsük el már sokszor lepett meg bennünket az állatvilág.PL.cunamik,földrengések,vulkánkitörések!
De ez már nem ebbe a fórumba való!
Gyerekek, szerintem jegeljük ezt az állatos témát is, mert most már kezdenek kellemetlen ellentmondásokba keveredni az ösztönös megérzések is:
A madarak szerint hideg tél lesz: Link
A madarak szerint enyhe és rövid tél lesz: Link
Az egyik modell enyhe telet jelez elõre, a másik brutálisan hideget.
Az egyik kutató szerint 1000 éve nem látott hideg tél lesz, a másik szerint pedig enyhébb, mint az átlagos.
Bastardi szerint észak-déli megosztottság várható, a brit hivatalos elõrejelzések szerint pedig nyugaton lesz jóval hidegebb, keleten meg jóval enyhébb tél.
Egyesek szerint Kelet-Európában brutálisan hideg lehet a tél, de több dologban vannak ellentmondások.
Õszintén szólva egy nagy vicc, ami az idei tél elõtt le lett/van rendezve. A legmegdöbbentõbb, hogy az állatok se tudják mi van...
Tényleg próbáltam nyitottan hozzáállni ehhez a témához az utóbbi idõben, de újra kezdek szkeptikus lenni.
Egyre inkább csak egy dologban hiszek: az idõjárás kiszámíthatatlan és ezt már többször be is bizonyította. Igazából semmi nincsen kizárva, úgyhogy csatlakozok Donnie-hoz, aki az utóbbi idõszakban igen szimpatikus álláspontokat képvisel. Régen még nagy-nagy télfanatikus volt (lehet még most is az), de igyekszik figyelembe venni az idõjárás kaotikusságát, ami a legjobb hozzáállás szerintem. A jövõbeni csalódások elkerülése végett szerintem mindenkinek azonosulni kéne ezekkel a gondolatokkal.
Összegezve: semmi nem biztos!
A madarak szerint hideg tél lesz: Link
A madarak szerint enyhe és rövid tél lesz: Link
Az egyik modell enyhe telet jelez elõre, a másik brutálisan hideget.
Az egyik kutató szerint 1000 éve nem látott hideg tél lesz, a másik szerint pedig enyhébb, mint az átlagos.
Bastardi szerint észak-déli megosztottság várható, a brit hivatalos elõrejelzések szerint pedig nyugaton lesz jóval hidegebb, keleten meg jóval enyhébb tél.
Egyesek szerint Kelet-Európában brutálisan hideg lehet a tél, de több dologban vannak ellentmondások.
Õszintén szólva egy nagy vicc, ami az idei tél elõtt le lett/van rendezve. A legmegdöbbentõbb, hogy az állatok se tudják mi van...
Tényleg próbáltam nyitottan hozzáállni ehhez a témához az utóbbi idõben, de újra kezdek szkeptikus lenni.
Egyre inkább csak egy dologban hiszek: az idõjárás kiszámíthatatlan és ezt már többször be is bizonyította. Igazából semmi nincsen kizárva, úgyhogy csatlakozok Donnie-hoz, aki az utóbbi idõszakban igen szimpatikus álláspontokat képvisel. Régen még nagy-nagy télfanatikus volt (lehet még most is az), de igyekszik figyelembe venni az idõjárás kaotikusságát, ami a legjobb hozzáállás szerintem. A jövõbeni csalódások elkerülése végett szerintem mindenkinek azonosulni kéne ezekkel a gondolatokkal.
Összegezve: semmi nem biztos!
Én az Alföldön élek és én is megfigyeltem hogy az állatok nagy zsírmennyiségeket raktároznak el a testükön,még a kutyákon is észre lehet vanni.
Sajnálom, hogy a bejegyzésemben egyes emberek elfogultságot látnak, ami miatt szerintük csökken a fórum nívója. Szigorúan szakmai megfigyelési eredményeket írtam le, amelyek természetesen lokális eredmények; semmiképp sem lehet általánosítani õket az egész országra. Attól még, hogy itt kevés a rigó, lehet hogy az Alföldön éppenséggel sok van. Nem tudom, hiszen nem ott élek. Azt viszont biztosan tudom, hogy a Nemzeti Park szakemberei hogy vélekednek és milyen konzekvenciákat vonnak le ezen a természeti jeleket látva.
Igaz!
Sokak álma íródik megint. Szeretem olvasni ezt a fórumot, ne rontsátok el, légy szíves.
Sokak álma íródik megint. Szeretem olvasni ezt a fórumot, ne rontsátok el, légy szíves.
Biztosan van az állatvilágban megérzés a téllel kapcsolatban. Viszont sok minden mástól is függhet az élelem keresés és a lakott területre való betérés. Csak egy példa , Sóskúton nincs varjú de Tárnokon több ezer db. , miért is , gondolom több táplálék van arra, mint nálunk. Ez minden évben megfigyelhetõ , Tárnokon már október elején megjelennek és teljesen mindegy , hogy mi a tél kimenetele. Nálunk is lesznek majd varjak december elejétõl vagy november végétõl , minden tél elõtt így van. A rigók eltûnését nem vettem észre , sõt rengeteg van. Az almát és naspolyát a terasz alatt rekeszekben tárolom míg a fagyok be nem jönnek, de szigorúan mindent takarni kell a rigók miatt, sõt a naspolyát azért kell leszednem, mert a fáról leeszik. Voltak évek, hogy még januárban is a fán volt a gyümölcs, de a rigók szapora madarak, sokan vannak már. A rothadásnak indult gyümölcsöt megkapják.
Az õzek rendkívüli zsírfelhalmozását az Alföldrõl is meg tudom erõsíteni!
A várható téllel kapcsolatban egy kis kiegészítõ infó: édesapám ornitológus. Kérdeztem, hogy milyen jeleket lát az állatvilágban, ami esetleg jel lehet a télre vonatkozóan. Azt mondta, hogy a varjak viselkedése változott meg jelentõsen; el kezdtek bevonulni a városokba már egy jó héttel ezelõtt. Kiemelte a vadlúdak aktív mozgását, tehát nagy csapatokban vonulnak szintén kb egy jó hete. Leginkább azonban a feketerigók eltûnését látja "rossz" elõjelnek; a feketerigók nagy része eltûnt az országból és délebbre költöztek. És persze akkor még nem beszéltünk a kékfarkúak megjelenésérõl.
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park dolgozói az állatvilág egyéb területein is észrevettek jeleket, bár ezzel újat nem tudnék mondani, hiszen kb azok a folyamatok zajlanak errefelé is, amelyek megfigyelhetõek az egész országban és amit már itt is megírtak cikkben.
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park dolgozói az állatvilág egyéb területein is észrevettek jeleket, bár ezzel újat nem tudnék mondani, hiszen kb azok a folyamatok zajlanak errefelé is, amelyek megfigyelhetõek az egész országban és amit már itt is megírtak cikkben.
AZ általad mutatott link alapján: Amerika K-i partvidékét elárasztó hideg, késõbb (2-3hét) nem játszik Európában "zonalításosdit?"
Az alapján a teljes K-i parvidék el lesz árasztva, ami erõs ciklonokat fog generálni és felõrölheti az izlandi-brit AC-t.
Az alapján a teljes K-i parvidék el lesz árasztva, ami erõs ciklonokat fog generálni és felõrölheti az izlandi-brit AC-t.
Wetsom is ezt linkelte, csak még korábbi állapotában. Szó nincs nyugati hidegelárasztásról.
Grönlandról indul, de szibérián át érkezik... legalábbis amit most mutatnak a modellek, de mivel még 250+ órára van, ez is komolytalan.
Anarki: a Freddos link is pont ezt mutatta!
Grönlandról indul, de szibérián át érkezik... legalábbis amit most mutatnak a modellek, de mivel még 250+ órára van, ez is komolytalan.
Anarki: a Freddos link is pont ezt mutatta!
Az azért hozzá tartozik a történethez, hogy a fõ és kontrol futás a lehetõ leghidegebb verzióval számol.
Az ECMWF verziója pedig igen brutálisan is elsülhet. Link tõlünk északra gyakorlatilag fordított zonalitás...
Nyomatódik majd le a brutál hideg, az Európa felett lévõ alacsony nyomású zóna pedig a nyugati partoknál szépen dél felé tekeri azt....
Tuti híradó téma lenne az idõjárás...
Az ECMWF verziója pedig igen brutálisan is elsülhet. Link tõlünk északra gyakorlatilag fordított zonalitás...
Nyomatódik majd le a brutál hideg, az Európa felett lévõ alacsony nyomású zóna pedig a nyugati partoknál szépen dél felé tekeri azt....
Tuti híradó téma lenne az idõjárás...
Majd ha innen jön:Link
Illetve,ha ez így megvalósulna...
Ha jól emlékszem Grönland felõl nem tud igazi hideg jönni.
Illetve,ha ez így megvalósulna...
Ha jól emlékszem Grönland felõl nem tud igazi hideg jönni.
Így van, és máris meglehetne a megfejtés a decemberi negatív anomáliára.
Azért latolgatás a fórum címe.Latolgatás=találgatás!
Akár a jövõ júniusra is latolgathatnánk már.Ez a hosszútávú esélylatolgatás.
Egy lehetõséget a sok közül,felvázol az ember.
Akár a jövõ júniusra is latolgathatnánk már.Ez a hosszútávú esélylatolgatás.
Egy lehetõséget a sok közül,felvázol az ember.
Nekem is rá kellett jönnöm egy idõ után, hogy a hosszútávú várakozásokat -tiszetelet a nagyon kevés kivételnek! - leginkább egyvalami határozza meg: a saját lelki alkat
Aki optimista, az olyan idõt próbál beleértelmezni a modellekbe, amilyet kedvel, és fordítva. Ezt már csak azért is mondhatom, mert én is hajlamos voltam erre eléggé, és ma is erõsen oda kell figyelni, hogy 1-1 nekem jobban tetszõ futás után ne kezdjek el csak arra alapozva elemezgetni meg több hétre elõre tippelni.
A januári, de akár december közepi idõt találgatni ma még nem több, mint találgatás.
A januári, de akár december közepi idõt találgatni ma még nem több, mint találgatás.
Szerencsére az idõjárás ezeket nem olvassa, bármely irány kedvelõjeként csak ugyanezt írhattam volna.
Nekem a 2002/2003-as tél elõtti iszonyú sok "ebbõl nem lesz tél" fórumbéli hetek utáni döbbenet mutatta meg elõször és világos módon, a makroszinoptikus alakulási folyamat és a közvetett latolgatások között semmi beválási kapcsolat nincs.
Nekem a 2002/2003-as tél elõtti iszonyú sok "ebbõl nem lesz tél" fórumbéli hetek utáni döbbenet mutatta meg elõször és világos módon, a makroszinoptikus alakulási folyamat és a közvetett latolgatások között semmi beválási kapcsolat nincs.
Azért ne temessük még ezt a telet, sõt!
Az igazán hideg telek mindig késõn kezdõdnek.
Az 1901 óta megvizsgált 10 leghidegebb tél egyikén sem volt téli nap november 28-a elõtt, míg átlagosan december 10-én volt az elsõ téli nap. Ráadásul a 2 leghidegebb télen - 1939-40, 1928-29 - december 17-én és 20-án volt az elsõ téli nap.
1939-ben az elsõ fagy november 23-án volt, míg 1928-ban ugyan október 17-én, de aztán december 1-ig egy sem.
Az utolsó igazán hideg télen, 2002-03-ban - 8. a leghidegebb telek listáján - december 9-én volt az elsõ téli nap.
Ha majd december közepén sem látszik a nagy irányításváltás, akkor már valóban lehet gyenge a tél!
Az igazán hideg telek mindig késõn kezdõdnek.
Az 1901 óta megvizsgált 10 leghidegebb tél egyikén sem volt téli nap november 28-a elõtt, míg átlagosan december 10-én volt az elsõ téli nap. Ráadásul a 2 leghidegebb télen - 1939-40, 1928-29 - december 17-én és 20-án volt az elsõ téli nap.
1939-ben az elsõ fagy november 23-án volt, míg 1928-ban ugyan október 17-én, de aztán december 1-ig egy sem.
Az utolsó igazán hideg télen, 2002-03-ban - 8. a leghidegebb telek listáján - december 9-én volt az elsõ téli nap.
Ha majd december közepén sem látszik a nagy irányításváltás, akkor már valóban lehet gyenge a tél!
A december könnyen lehet hogy átlagos/vagy picivel a felett alakulhat ezek szerint.Mivel nem kelet felõl kapnánk a hideget,mivel nyugaton lennének leszakadások.Nehéz lenne a határt megállapítani most,de az is elõfordulhat könnyen,hogy Ny-Európa folyamatosan hátoldalon,K-Európa meg elõoldalon lenne végig.Mondjuk több csapi lenne Link
(aminek nagy része esõ lenne nálunk ,míg Németeknél nagy havak pl)
Januárra aztán változna a helyzet:Keleti terjeszkedés látszik,csapadék nem is lenne nagyon.
Továbbra is tartom hogy december,és február lehet az átlagnál enyhébb,január átlagos,vagy kissé hidegebb.
Várom hogy a modell mikor enyhít majd a decemberen,mert szerintem még fog...(Közép-Európai térségre értve)
(aminek nagy része esõ lenne nálunk ,míg Németeknél nagy havak pl)
Januárra aztán változna a helyzet:Keleti terjeszkedés látszik,csapadék nem is lenne nagyon.
Továbbra is tartom hogy december,és február lehet az átlagnál enyhébb,január átlagos,vagy kissé hidegebb.
Várom hogy a modell mikor enyhít majd a decemberen,mert szerintem még fog...(Közép-Európai térségre értve)
Nekem a friss CFS-bõl az jön le, hogy az északkeleti hideggel szemben ismét a nyugat-európai teknõk kerülnének elõtérbe, amiben benne van a mediterrán ciklonok lehetõsége is.
Szóval jó esély lenne egy havas decemberre... avagy nem jönne elég hideg levegõ és akkor nem lenne havas, csak esõs.
1 hét alatt ugyanis ismét nagyon sokat változott a CFS, mert a november 1-ig rendelkezésre álló adatok alapján még a kontinentális hideg közelsége látszott valószínûnek: Link ezzel szemben az utóbbi 1 hét alapján számolt adatokból már inkább Nyugat-Európára csúszott a negatív anomália nagyobbik része: Link
Most pár embernek megspórolok egy felesleges hozzászólást: igen, tudom, hogy hosszútávról van szó. Szerintem ezen már mindenki túllépett, csak tendenciákat akarok nézni.
Hiába mutogatják a modellek a -10 fok körüli hidegleszakadásokat... A realitás talaján maradva azt kell mondanom, hogy ilyen mértékû hideg érkezése kevésbé valószínû, minthogy egy gyengébb variáció következzen be.
A decemberi CFS-t megvizsgálva az északkeleti hideg aktivitása pedig nem tûnik valami erõteljesnek.
Természetesen nem zárom ki a jelentõsebb téltámadás lehetõségét, de nekem úgy tûnik, hogy ismét el-el tûnhetnek a modellekrõl a szélsõségesebb értékek és kevésbé szélsõséges események következhetnek.
Az utóbbi hónapokban megfigyeltem, hogy a GEM valamiért mindig a legenyhébb verzióval számol, a GFS pedig elõszeretettel kacérkodik a leghidegebb kimenetekkel. Az ECMWF valahol a kettõ között lavírozik, de korántsem olyan pontos, mit amit elvárnék tõle. Nem egy alkalom volt, amikor nem jött be a várakozása.
Az anticiklonális térhódítás mindenesetre meghozhatja az átlaghoz való közeledést, viszont akadnak olyan variációk, amik jóval melegebb vagy éppen hidegebb idõt okozhatnak az átlagnál.
Szóval jó esély lenne egy havas decemberre... avagy nem jönne elég hideg levegõ és akkor nem lenne havas, csak esõs.
1 hét alatt ugyanis ismét nagyon sokat változott a CFS, mert a november 1-ig rendelkezésre álló adatok alapján még a kontinentális hideg közelsége látszott valószínûnek: Link ezzel szemben az utóbbi 1 hét alapján számolt adatokból már inkább Nyugat-Európára csúszott a negatív anomália nagyobbik része: Link
Most pár embernek megspórolok egy felesleges hozzászólást: igen, tudom, hogy hosszútávról van szó. Szerintem ezen már mindenki túllépett, csak tendenciákat akarok nézni.
Hiába mutogatják a modellek a -10 fok körüli hidegleszakadásokat... A realitás talaján maradva azt kell mondanom, hogy ilyen mértékû hideg érkezése kevésbé valószínû, minthogy egy gyengébb variáció következzen be.
A decemberi CFS-t megvizsgálva az északkeleti hideg aktivitása pedig nem tûnik valami erõteljesnek.
Természetesen nem zárom ki a jelentõsebb téltámadás lehetõségét, de nekem úgy tûnik, hogy ismét el-el tûnhetnek a modellekrõl a szélsõségesebb értékek és kevésbé szélsõséges események következhetnek.
Az utóbbi hónapokban megfigyeltem, hogy a GEM valamiért mindig a legenyhébb verzióval számol, a GFS pedig elõszeretettel kacérkodik a leghidegebb kimenetekkel. Az ECMWF valahol a kettõ között lavírozik, de korántsem olyan pontos, mit amit elvárnék tõle. Nem egy alkalom volt, amikor nem jött be a várakozása.
Az anticiklonális térhódítás mindenesetre meghozhatja az átlaghoz való közeledést, viszont akadnak olyan variációk, amik jóval melegebb vagy éppen hidegebb idõt okozhatnak az átlagnál.
Bár még nincs letisztulva, akkor viszont a CFS által vázolt váltás igenis reális alapokon nyugodhat. Korábban írtam, talán egy jó hete hogy ilyen eltérés 2 hónap között csak erõs makrováltás esetén lehetséges, ami túl hamar nem jöhet (mivel nem lenne ennyire + anomália novemberben), de nem jöhet túl késõn se, mert az decemberi anomáliát mérsékené.
Jómagam nem tarom még egyértelmûnek a teljes váltást, több kimenet vizionálható hosszabb távon, azonban mindenképp megnõtt ennek az esélye.
Teljes váltásnak minõsíthetõ a BOM, az új Ausztrál modell kimenete:
Link
Tartós nyugati áramlást egy 180"-os keleti válthat fel.
Gyakorlatilag a GEM esetében is elkönyvelhetõ egy ilyen irányú elmozdulás:
Link
amely egy erõteljes keveredési zónát eredményez fölöttünk.
Teljes váltásnak tehát ezt a variációt tartom (ilyen volt egyébként tavaly dec 10-12 körül).
Érdekes még az ECM várakozása is:
Link
Ugyancsak teljes vátást eredményez, Tõlünk nyugatra és észatra egy széles keleti áramlási zónával számolva.
Ha viszont az északnyugati elárasztással számolunk ez egy jóval képlékenyebb helyzetet teremthet, nem tartós és akár néhány nap után vissza is válthat délnyugatiba az áramlás. Ezt nem tartom teljes váltásnak és ebben az esteben inkább átlag körüli vagy kissé afelett maradhat november vége és december elején a hõmérséklet.
A fáklya ennek a kimenetnek egyelõre elég csekély esélyt ad, ugyanis megjelenésében ez egy erõsebb és nem folyamatos lehûlést (tipikus öblítést eredményezne)
Kis eséllyel (10% alatt), ez zonális nyugati irányítás is visszajöhet, vannak pertubált futások, melyek ezt alátámasztják (pl. az 1.-es):
Link
Felvázolható egy tõlünk északra húzódó keleties áramlás kialakulása, ebben az esetben nálunk egy csapadékos idõszak veheti kezdetét, átlagos hõmérsékletekkel (JMA, GEM), de ha ez a zóna ránk húzódik akkor napról napra erõsebb fagyokra és helyenként fagyos nappalokra is lehet számítani november utolsó napjaiban, ami sajnálatos mdon már télies idõjárás. Így a meleg tavaszi idõt kedvelõk egyelõre szomrkodhatnak, és várhatnak a hamarosan bekövetkezõ évszakváltásra.
Jómagam nem tarom még egyértelmûnek a teljes váltást, több kimenet vizionálható hosszabb távon, azonban mindenképp megnõtt ennek az esélye.
Teljes váltásnak minõsíthetõ a BOM, az új Ausztrál modell kimenete:
Link
Tartós nyugati áramlást egy 180"-os keleti válthat fel.
Gyakorlatilag a GEM esetében is elkönyvelhetõ egy ilyen irányú elmozdulás:
Link
amely egy erõteljes keveredési zónát eredményez fölöttünk.
Teljes váltásnak tehát ezt a variációt tartom (ilyen volt egyébként tavaly dec 10-12 körül).
Érdekes még az ECM várakozása is:
Link
Ugyancsak teljes vátást eredményez, Tõlünk nyugatra és észatra egy széles keleti áramlási zónával számolva.
Ha viszont az északnyugati elárasztással számolunk ez egy jóval képlékenyebb helyzetet teremthet, nem tartós és akár néhány nap után vissza is válthat délnyugatiba az áramlás. Ezt nem tartom teljes váltásnak és ebben az esteben inkább átlag körüli vagy kissé afelett maradhat november vége és december elején a hõmérséklet.
A fáklya ennek a kimenetnek egyelõre elég csekély esélyt ad, ugyanis megjelenésében ez egy erõsebb és nem folyamatos lehûlést (tipikus öblítést eredményezne)
Kis eséllyel (10% alatt), ez zonális nyugati irányítás is visszajöhet, vannak pertubált futások, melyek ezt alátámasztják (pl. az 1.-es):
Link
Felvázolható egy tõlünk északra húzódó keleties áramlás kialakulása, ebben az esetben nálunk egy csapadékos idõszak veheti kezdetét, átlagos hõmérsékletekkel (JMA, GEM), de ha ez a zóna ránk húzódik akkor napról napra erõsebb fagyokra és helyenként fagyos nappalokra is lehet számítani november utolsó napjaiban, ami sajnálatos mdon már télies idõjárás. Így a meleg tavaszi idõt kedvelõk egyelõre szomrkodhatnak, és várhatnak a hamarosan bekövetkezõ évszakváltásra.
Ez is egyike a lehetséges forgatókönyveknek, láttam már ilyet, nem túl ritka kimenetele a dolgoknak.
Eleinte a tõlünk északra elhelyezkedõ AC déli peremén hûvös levegõ szivárog keletrõl a Kárpát-medencébe. Késõbb az AC nyugatra mozdul el, így utat nyit az északi légpályák elõtt, és ránk szakad a sarki hideg.
Eleinte a tõlünk északra elhelyezkedõ AC déli peremén hûvös levegõ szivárog keletrõl a Kárpát-medencébe. Késõbb az AC nyugatra mozdul el, így utat nyit az északi légpályák elõtt, és ránk szakad a sarki hideg.
Nem izlandi-brit anticiklonra gondoltál?
Én hosszú idõ óta most látok elõsször nagyobb esélyt télies helyzet kialakulásához. Még most sem 100%-os, de az eddigieknél mindenképpen nagyobb az esélye.
Én hosszú idõ óta most látok elõsször nagyobb esélyt télies helyzet kialakulásához. Még most sem 100%-os, de az eddigieknél mindenképpen nagyobb az esélye.
Igy igaz. Mélyen negativ NAO esetében pedig tartósabban is Izland környékén tanyázik anticiklon.
Két kulcskérdés van, amit fel kell tennünk: 1.Bekövetkezik-e az a makroszinoptikai átrendezõdés, amit a modellek most már egyre jobban sugallnak? (ék-i nagy AC)
2. Mennyire lesz ez tartós? Ha pár napig áll csak fenn, aztán újra elõtérbe kerülnek az északatlanti ciklonok, akkor bizony a télvárók reményeinek fuccs. Ha huzamosan megmarad (legalább egy-két hétig, vagy még tovább), úgy szinte biztos, hogy a mi idõjárásunk gyökeres átalakulását vonja maga után -meghatározó szerephez jutnak a sarki-szárazföldi légtömegek. Egyetértek azokkal, akik úgy vélik, a hideglevegõ térhódítása (amennyiben sor kerül rá) lassú folyamat lesz. Ami keletrõl, északkeletrõl jön, az mindig lassan jön -ellentétben az atlantika gyorsvonati sebességgel mozgó frontjaival.
Szóval egyelõre többesélyesnek látom a dolgot, az viszont elég valószínûnek látszik, hogy a rendkívül alacsony légnyomású, szeles idõszakot nyugodtabb fogja követni, az anticiklonok fokozatos térhódítása szinte biztos. A rekordközeli enyheség ezzel párhuzamosan megszûnik, és az átlagos hõmérsékletû, kontinentális irányítású idõjárás megteremti legalább a lehetõségét a decemberi komolyabb hidegeknek.
2. Mennyire lesz ez tartós? Ha pár napig áll csak fenn, aztán újra elõtérbe kerülnek az északatlanti ciklonok, akkor bizony a télvárók reményeinek fuccs. Ha huzamosan megmarad (legalább egy-két hétig, vagy még tovább), úgy szinte biztos, hogy a mi idõjárásunk gyökeres átalakulását vonja maga után -meghatározó szerephez jutnak a sarki-szárazföldi légtömegek. Egyetértek azokkal, akik úgy vélik, a hideglevegõ térhódítása (amennyiben sor kerül rá) lassú folyamat lesz. Ami keletrõl, északkeletrõl jön, az mindig lassan jön -ellentétben az atlantika gyorsvonati sebességgel mozgó frontjaival.
Szóval egyelõre többesélyesnek látom a dolgot, az viszont elég valószínûnek látszik, hogy a rendkívül alacsony légnyomású, szeles idõszakot nyugodtabb fogja követni, az anticiklonok fokozatos térhódítása szinte biztos. A rekordközeli enyheség ezzel párhuzamosan megszûnik, és az átlagos hõmérsékletû, kontinentális irányítású idõjárás megteremti legalább a lehetõségét a decemberi komolyabb hidegeknek.
Ezt nem bírom ki, hogy ne linkeljem be: Izlandi központú AC, volt már valaha ilyen??
Link
Európai léptékû brutál hidegelárasztás, brutális télkezdet lenne az eredménye. Link
Nem adok rá 1%-ot sem, de az tény, hogy már 160 órán belül egészen különleges makrohelyzetet vízionál a GFS.
Teljesen fel vagyok pörögve már a lehetõségek gondolatától is
A tény amit Snowhunter mondott: zonalitás pár napon belül halott, minden más totál bizonytalan. A pakliban azért vannak igen érdekes lapok!
Link
Európai léptékû brutál hidegelárasztás, brutális télkezdet lenne az eredménye. Link
Nem adok rá 1%-ot sem, de az tény, hogy már 160 órán belül egészen különleges makrohelyzetet vízionál a GFS.
Teljesen fel vagyok pörögve már a lehetõségek gondolatától is
A tény amit Snowhunter mondott: zonalitás pár napon belül halott, minden más totál bizonytalan. A pakliban azért vannak igen érdekes lapok!
Így van a zonalitásnak leáldozni látszik.
A továbbiak még letisztulásra várnak.
A fáklya azonban a talajvizes-belvizes területeken élõknek kedvez, lassú, fokozatos lehûlés, jelentõs csapadék nélkül.
A továbbiak még letisztulásra várnak.
A fáklya azonban a talajvizes-belvizes területeken élõknek kedvez, lassú, fokozatos lehûlés, jelentõs csapadék nélkül.