Globális jelenségek

Azért az szép hogy Dél-Afrika partjainál jég darabot láttak. Ime itt is még egy tény hogy valami nincs rendben

Ilyen cikkeket, még! :-)

#4545. - wetsom (Nagyatád)

"feltételezve, hogy ebben a hónapban nem fog több, bár ebben nem nagyon hiszek" :-)

Úgy tûnik, hogy most már kijelenthetõen lezárult egy ciklus. A tavaly szeptembertõl augusztusig terjedõ, az átlagosnál melegebb és összességében csapadékszegényebb periódusra gondolok. MIvel az idõjárás nem ismeri a Gergely-naptárt, kíváncsian várom, hogy meddig tart ez az átlagosnál hûvösebb és csapadékosabb periódus, továbbá, hogy hullik-e jövõ augusztusig annyival több csapi, lesz-e annyival hûvösebb, hogy az kiegyenlítse a korábbi anomáliákat?
Mindenesetre, ha marad a tendencia, akkor éppen a szélsõségességre lenne példa.

Ugye, már sejted, hogy elkapkodott volt az okóberi lekicsinylés!:-)

Az AMO hatása Magyarország nyári éghajlatára (Fodor és Seres, 2007)
Link
"Cikkünkben megmutattuk, hogy a hazánk hõmérsékleti idõsoraiban is kimutatható az a több évtizedes éghajlati ingadozás, oszcilláció, amely leginkább az észak-atlanti térségben figyelhetõ meg. Ez a jelenség a külföldi szakirodalom Atlantic Multidecadal Oscillation (rövidítve AMO) névvel illetett, és az Észak-Atlanti-óceán vízhõmérsékletének több évtizedes oszcillációjával áll szoros összefüggésben (Kerr, 2000)."

Így leírva, hogy Ólgór, teljesen olyannak tûnik a neve, mintha egy ógermán félisten volna valamikor a Ragnarök idején...

Ez az az Ólgór, aki a Moore 9/11 Fahreniheitjében a Bush klán jól betanított kis cserkészeként elnökölt az ominózus szenátusi ülésen és ütötte agyon a kongresszusi képviselõk javaslatait, mikor csak egyetlen szenátor támogatására lett volna szükségük?
Pl. egy késõbbi Nobel béke(röhej)díjjasaéra...

Még jó, hogy nem Bush jr!:-(

Gondolom, hallottatok róla, de aki még nem (Nobel-díj): Link

Mint egy hatalmas stóc palacsinta :-)
Az erózió dolga bedarálni a hegyeket az Idõ sok-sok apró homokszeme közé. Ha csak arra gondolsz, hogy egy esõs szubtrópusi vidéken Link milyen a karszt életútja, meg milyen mondjuk nálunk Link , óriási különbségek vannak a lepusztulásban, nem csak a formavilágban, hanem az idõben is... Nyilvánvaló, hogy a szélsõségek felé tolódva nõ a sebessége a lepusztulásnak.

Köszi Neked is.
Néha tényleg nehezebb elképzelni azt, hogy egyáltalán nem csúszik le az egész, úgy, ahogy van: Link
Talán az lehet érdekes, hogy mennyiben nõ meg a gyakorisága ezeknek az esetekenek, vagy esetleg történtek-e szokatlan jelenségek, amelyek tényleg felróhatóak a változó klímának.

Link
Itt videók is vannak róla.
Szerintem nem lehet akkora csoda, ha a Dolomitokban kõomlás van, ez természetes tulajdonsága lenne a dolomitnak, amely amúgy is erõsen hajlamos az aprózódásra. Veszprémiként ezt személyesen tapasztalhatom...

Vagy jönne végre egy klasszikus fekete-tengeri mediciklon.

Az nagyon extra lenne. Volt ám olyan amikor durván a Debrecen-Szeged vonaltól keletre okozott kiadós havazást, a bükkba egy pár centi jutott. Ekkor Erdélyben rendkívûli havazások voltak, határozottan emlékszem arra , hogy novemberben történt, az évet megpróbálom kideríteni. Ott pörgött vagy három napig a ciklonközpont a keleti kárpátok fölöt, amikor megerõsödött, kevés havat adott felénk is , szép hófúvással. Az ennyire enyhe telekre, mint a 2006/2007-es szerencsére jó esélyünk van elkerülni, mert ritka. A hóhiány azonban sajnos nemritka az utóbbi évtizedekben. Meteorológus szájából is hallottam már, hogy a század elsõ felében, a hetvenes évekig ez nem volt jellemzõ.

Áááá! :-( Köszi Nyuli! ...bár ne lenne hír ilyenekrõl! :-(

Parancsolj, Borka: Link Gondoltam, hogy érdekelni fog

Van az esetrõl link? Németül is jöhet.
* egy Dolomitok-rajongó *

Vélhetõen a klímaváltozás számlájára írható egy ma délelõtti esemény: az Alpokban, pontosabban a Sexteni Dolomitokban leomlott és a völgybe zúdult az Einserkofel 2698 m magas csúcsa. Az utóbbi idõben hasonló esemény egyre gyakrabban fordul elõ. Mivel a Dolomitok mészkõbõl állnak, így a növekvõ hõingadozás sokkal drasztikusabb hatást gyakorol rájuk. (Ez egyben legyen figyelmeztetés is a Dolomitokba készülõ esetleges kirándulóknak.)

Hááááát!
Izééé!
Ez az õsz télleg nem gáz, bár kérdés milyen egy klasszikus normál õszi menet??
Ha bejön a várva-várt mediterrán ciklon 1 hét múlva, akkor esik még egy 100-as, meg december végéig esik még egy kicsi, és csapadékmennyiségileg átlagos lesz az év
Más kérdés, hogy az eloszlása az télleg katasztrófális!

Jól elvagytok

Csak egy mondatot engedjetek meg nekem a másodvirágzással kapcsolatban. A jelenség teljesen normális a mi éghajlatunkon. Az egyik magyarázata a nyári nagy meleg miatt kalakult vízhiány, és a növényekben a kiszáradás folyamata, amelyet végül a csapadékos augusztus majd a szeptember követett, ezen okok miatt a növények "mintegy" tavaszi életet, megújult természetet éltek át a hõsokk után. A másik az lehet hogy jövõ tavasszal a virágzás rövid idõre lesz korlátozva, ez lehet a hideg tél, vagy a csapadékos hûvös tavasz, esteleg a száraz tavasz és tél, ezálalt nekik rövidebb idõ áll a rendelkezésükre a szaporodást illetõen. Így elképzelhetõ hogy, az "utódnevelés" az õszi idõszakra tevõdik át.Tehát a mostani másodvirágzás amely nem csak az epreknél fordult elõ, ez elõre vethet néhány gondolatot a következõ idõszakkal kapcsolatban hogy milyen lesz az idõjárás kimenetele. Húúú ez több lett mint egy mondat

Ezek szerint ez elkerülte a figyelmed:
"Amit az elmúlt "tél", tavasz és nyár véghezvitt, abból már valóban rendkívülinek nevezhetünk egyet s mást..." (#4542)

A vita az õsz kapcsán kezdõdött, EBBEN én az égvilágon semmi rendkívülit nem látok. Persze tudom, régen mekkora õszök voltak.

Jó, de melyik tavasz óta? :-)
(na jó, befejezem...)

Az nem annyira középsõ, mert egyúttal az év elsõ hónapja.

itt viszont (elérés az átlagtól):
jan. -10mm +5.2°C
feb. -11mm +3.7°C
már. +3mm +0.9°C
ápr. -11mm +1.5°C
máj. -44mm +2.1°C
jún. -11mm +2°C
júl. +41mm +0.2°C
aug. +31.3mm +0.8°C
szep. +2.5mm -2.8°C
középsõ hónapok(jún.-aug.): hõmérsékleti eltérés(jún. kivételévek) nem nagy, a csapadék viszont igen(ismét jún. kivételével).

Mondom, hogy tavasz óta

...és a január? :-)

Erre a mondatodra reagáltam
"A Kárpát-medencére pedig sohasem volt jellemzõ az egyenletes csapadékeloszlás... "
Ezzel: #4545

Tehát azért nem normális az õsz, mert áprilisban csak 1 mm csapadék volt. Aha.

Április, július,október.1mm,37.6 mm,1,5mm

"október csapadékilag hajaz áprilisra."

Melyik két hónapra gondolsz? Valami azt súgja, hogy az idei szeptember nincs közöttük: Link

Mit fed az a szó, hogy "középsõhónapok"?

én meg azt hittem, hogy októberben a T átlag -1°C! így viszont már értem. kösz!

Viszont az érdekes, hogy tavasz óta legalábbis itt Dny-on a középsõ hónapok csapadékilag elég szegények, lehet csak véletlen, de mindenképpen érdekes.

Hát mondjuk, hogy két hónapban mindössze 1-1mm esik(feltételezve, hogy ebben a hónapban nem fog több, bár ebben nem nagyon hiszek), az nem nagyon normális.

Nem vagy hülye, úgy értette, hogy a sokévi átlagtól ennyivel tér el.

Az évszakos átlaghoz képest -1,4 fokos eltérés van.

Attól, hogy egy évszak nem követi hajszálpontosan a sokévi átlagokat, és nem egyenletesen oszlik el a csapadéka, még egyáltalán nem lesz rendkívüli. Minden átlag a sok-sok pozitív és negatív anomália összességébõl áll össze, a szoros értelemben vett "átlagos" idõjárás valójában soha nem valósul meg. A Kárpát-medencére pedig sohasem volt jellemzõ az egyenletes csapadékeloszlás...

Amit az elmúlt "tél", tavasz és nyár véghezvitt, abból már valóban rendkívülinek nevezhetünk egyet s mást... Az õsz viszont a szokásos kerékvágásban való visszatérés jegyében telt: a szeptemberi hõmérsékleti anomáliánál jóval nagyobbakat is bõségesen találunk a múltban.

Végül, de nem utolsósorban:
"A csapadék eloszlás katasztrofális, október csapadékilag hajaz áprilisra. A hõmérséklet õszi átlaga -1 fok alatt van, és marad is bõven."
Ebbõl mi az, ami az eper érését segíti?

az elsõ sort még értem, viszont a második("A hõmérséklet õszi átlaga -1 fok alatt van, és marad is bõven.")... lehet hogy én vagyok hülye, hogy nem értem! ha igen, akkor bocs, ha nem, akkor meg mindegy!

A csapadék eloszlás katasztrofális, október csapadékilag hajaz áprilisra.
A hõmérséklet õszi átlaga -1 fok alatt van, és marad is bõven.

Hát nem túl normális õsz.

Magyarán szólva: eddig nagy vonalakban igazi, "normális" õszi idõ volt...

Nem baj, most elfagy

dehogynem! na jó, inkább arra, hogy még nem volt (nagy) talajmenti fagy sem, és nem olyan csapadékos, borongós az idõ, inkább napos(ami tuttommal jó az epernek[bár a csapadék is...]).

Kíváncsi vagyok, miben látod az összefüggést... ugye, nem arra gondolsz, hogy a rendkívül meleg õsz okozta a másodvirágzást?

Az elõbb kimentem a hõmérõhöz megnézni, hogy hány fok van, és ekkor láttam, hogy néhány eper virágzik(!), és egyeseken már 1, 1.5 cm-es még zöld kis eprek vannak!
ide csak azért írtam be, mert (szerintem) ennek köze van az éghajlatváltozáshoz. bár ebben az évben sok növény virágzott másodjára... de az eper az mégse októberi gyümölcs!

EZT sehogy. A valamirevaló hosszútávú próbálkozások épp ezért nem konkrét elõrejelzések, hanem az egyes (pl. átlagnál hidegebb vagy melegebb) kimenetelek valószínûségét adják meg. Igaz, hogy sokszor apró eltéréseken dõlhet el egy tél megítélése, de azért a zonális és meridionális irányítású tél közti különbséget biztos nem kell részletezni. Az ilyen jellegnek (jobban mondva, adott jelleg kialakulási valószínûségének) a megállapításához pedig valóban a nyomásanalízisen keresztül vezet az út.

Egyébként ha figyeled például Svadász elõréit, ott nem véletlenül szerepel gyakran a 850 hPa-os hõmérséklet. Ezt még sokkal közvetlenebbül befolyásolja a légnyomás-elrendezõdés; a prognózis olvasója viszont ne feledkezzen meg róla, hogy az ottani pozitív anomália nem vetíthetõ ki automatikusan a felszínre...

Sehogy.

Ezért sem értem hogy lehet elõre jelezni a telet, hisz ha egy mediterrán ciklonnál -5 fokos 850 van akkor esõ, ha -6 akkor hó esik!
Namost 3-4 hónapra 1 fokot elõrejelezni lehetetlen!
Márpedig ezen az 1 fokon múlhat 40 mm esõ vagy fél méter hó, és egybõl nem annyira "rossz" a tél!
-5 fokos 850 mellett 40 mm után rájön egy Ac és hidegpárna köddel 0 fokkal, -6 fokos 850 mellett is rájön az Ac, csak akkor hidegárna fél méter hóval zúzmarával és -5-10 fokkal!
Nemmindegy!
És ennyin múlhat akár, és fél méter hó, majd 2 hét -10 fok után egybõl más a tél megítélése, fõleg ha az anticiklon feloszlása esõvel következik be, viszont ha -10 fok van itt lent a medencében, akkor az hóval ónosesõvel indulthat, az sem mindegy!
Na ennyi múlhat 1 fokon is akár!
Ezt hogy a fenébe lehet 3-4 hónapra elõrejelezni nyomásanalízissel tengervízhõmérséklettel nem értem!

Szinte az egész "tél" azzal telt, hogy "Na a jövõhéten már jön a tél!"
Aztán valahogy mégsem úgy alakultak az események.

Azért az összképhez az is hozzátartozik, hogy átlagos teleken egy olyan helyzet áll fenn, ami múlt télen háromszor is, azaz egy igen kemény északról támadó hideg lehetõségét, amelyek közül kettõ nem sokon múlt (egy a németeknél, egy a balti államok és lengyeleknél landolt), egy pedig végül elmaradt.
Ezek közül ha egy is bejut medencénkbe, ás a köztük uralkodó déli anticiklonális áramlás (ideális hidegpárnához) konzerválása esrtén számmisztikalilag és érzetileg is más telet adott volna.
Csupán azért írtam, hogy tényleg nem sokon múlt egy-két kemény hidegbetörés.