Agrometeorológia
Nálunk egyenlõre semmi probléma a nedvességgel, igaz ugyan hogy február vége és április eleje között alig esett, és a talaj felsõ rétege kiszáradt, de a mélyebb rétegekben van nedvesség.
A teteje most megázott a napokban, sokszor volt kevés esõ, valahol 15 és 50 centi között van egy szárazabb réteg, de nem áll rosszul a szénánk.
Ráadásul ha még bejön a szombat esti keletrõl jövõ csapadék, ami itt torlódva az Alpokon jó szokott lenni, akkor pláne nem lesz gond.
A teteje most megázott a napokban, sokszor volt kevés esõ, valahol 15 és 50 centi között van egy szárazabb réteg, de nem áll rosszul a szénánk.
Ráadásul ha még bejön a szombat esti keletrõl jövõ csapadék, ami itt torlódva az Alpokon jó szokott lenni, akkor pláne nem lesz gond.
Az utóbbi 1 hónapban valóban Pest megyében hullott a legkevesebb csapadék: Link . Mi a sokéves átlagnál kicsivel több csapadékot kaptunk március vége óta, ez a 30 napos térképen is látszik (bár még így is mínuszban vagyunk). A mai 4mm-es esõ a hétfõi 13mm-es adaggal együtt pont jól jött a tegnapi veteményre, így a héten az elültetett zöldségmagok belocsolását (hétfõi cékla, tegnapi vetemény) az idõjárás helyettem elintézte. Ha csak a GFS-t nézed meg csapadék szempontjából a jövõ hét országos szinten igen is nagyon ígéretesnek látszik (egyenlõre még nem írnám le a jövõ hetet). Áprilisra nem is emlékszem, hogy valaha bárikus mocsárhelyzetet, vagy tartós KÜN-t jeleztek volna elõre a modellek (pedig most ez látszik), de ha a mocsárhelyzet mégiscsak bejönne és akkora mázlink lenne, hogy tartósnak ígérkezne: cirka 1.5 hónap alatt a talaj vízháztartása pozitívba fordulna. Így sajnos a monília, tafrina elleni védekezés (3-4 naponta) sem lenne alaptalan..
Aggasztóan alacsony a csapadék mennyisége a térségünkben. Tavaly április 01-eje óta összesen 460,4 mm esett. De még elszomorítóbb, ha az elmúlt öt hónapot nézzük. Ezen idõ alatt 79,2 mm esett. Márciusban, áprilisban pedig összesen 6,1 mm. Az elvetett magok ki sem kelnének, ha nem locsolnánk folyamatosan. A nem locsolt területeken a fû kezd elszáradni. Sajnos a kilátások se jobbak. Jelentõsebb csapadék az elkövetkezõ egy hétben nálunk nem nagyon várható.
Kicsit megkésve, de ma késõ délután-este került elültetésre a Kelvedon csodája velõborsó, amelybõl 10sor lett. Ugyancsak egy hónapnyi késéssel került elültetésre az Arany Chantenay sárgarépa, a Berlini félhosszú petrezselyem, hónapos retek és a mák is. Ha netalántán a holnapi mediterrán ciklon nem szórna meg minket bõséges csapadékkal akkor a dughagyma holnap kerülne elduggatásra. A késésnek sajnos több oka is van (helyhiány, rossz idõzítés ...). A mák nagy része az enyhe tél ellenére kifagyott, ugyanez történt az októberi vetésû Rajnai törpe borsóval is (ott az állomány 100%-a fagyott ki õsz végére), amelyet március végén újra kellett ültetni (egy menetben a fokhagymával, korai petrezselyemmel). Ellenben a magnak bent hagyott retek, káposzta, karalábé sérülésmentesen áttelelt (azóta magszárat növesztett). Ugyanígy áttelelt a Május királya saláta (amelyet januártól mostanáig esszük), spenót, cékla, kapor is.
A szilva a legszívósabb az biztos. Tudtommal a virág keményebb fagyokat kibír , mint a gyümi kezdemény, tehát füstölj cefetül....
Talán megússzuk ezt az éjszakát számomra váratlan felhõsödés lett sõt a radaron még csapadék gócok is megjelentek!Köszi a választ!
-1 fokig nincs baj egyikkel sem.
Szerintem -2 fok esetén is marad rajtuk valami, de akkor már van kár.
-3 fok után már szinte nem marad rajtuk gyümölcs.
Ilyenkor szélcsend esetén szerintem már az is számít, ha van lomb a fákon, a fák belsejében a felettük lévõ többi virág és lomb árnyékában nem tud annyira lehûlni, mivel a lomb és a virág mintegy sátorként borul a többi virágra, gátolva ezzel a kisugárzást.
Nem tudom melyiket érdemesebb védeni, legjobb lenne mindet!
Szerintem -2 fok esetén is marad rajtuk valami, de akkor már van kár.
-3 fok után már szinte nem marad rajtuk gyümölcs.
Ilyenkor szélcsend esetén szerintem már az is számít, ha van lomb a fákon, a fák belsejében a felettük lévõ többi virág és lomb árnyékában nem tud annyira lehûlni, mivel a lomb és a virág mintegy sátorként borul a többi virágra, gátolva ezzel a kisugárzást.
Nem tudom melyiket érdemesebb védeni, legjobb lenne mindet!
A meggy teljes virágzásban hány fokot bír ki károsodás nélkül,valamint a szilva és a cseresznye már lehullajtotta a virág szirmokat azok mennyit bírnak ki ilyen állapotban kisebb károsodás nélkül csak azért hogy melyiket érdemesebb védeni majd hajnalban füstöléssel?
Folicur solo, II. kategória. Két ponton támadja a moniliját, nagyon hatékony. Tafrinára (õszibarack) is jó, szõlõnél lisztharmat ellen.
Hozzáértõktõl kérdezném, nagyjából 1 hete rágásnyomokat fedeztem fel a hagymák levelén. Egyre többet károsítottak azóta, volt, amelyiket földig lerágták. A hét vége felé találtam meg az elsõ 'tetteseket': fekete, erõsen szõrözött álhernyók. Mivel lehet, ha lehet ellenük védekezni? Csak egy kisebb, kerti veteményesrõl van szó.
Mit használsz a monilia elleni utóvéd felszívódó szerként? (nálam is elkelne valami, cseresznye, kajszi, meggy)
Szevasz Bölke! Szerintem nyugodtan ültetheted! Én is ültetném már kifelé, de valamiért nagyon vissza vannak maradva.
A palántáim közül csak az újonc lila karfiol néz ki valahogy.
Kajszi: ha nem történik vele érdemi káresemény, rekord termés várható. Monilija ellen sikerült megvédeni, ezrelék nagyságrendûnél kisebb a fertõzött, elpusztult részek aránya. A hét végén még megkapta az utóvéd felszívódó permetet, eztán csak a fagy, vagy a jégverés akadályozhatja meg a barackpálinka fõzést. A lekvárkommandó nem tud annyit lefoglalni, hogy veszélyeztesse a páleszt.
Meggy: nem találtam monilija kártétel nyomot sem. Éppen látszik a tömeges kötõdés, leforrázottnak látszó részek nincsenek, de vizes, még a le nem hullott szirmokról átterjedhet a fertõzés. Az idei termés rekord köröli is lehet, de a monilija még 80%-os gyümölcsátmérõnél is letarolhatja. Akkor az ágak akkor már nem fertõzõdnek, csak hideg, esõs idõjárás esetén a gyümölcsök.
Szilva: A vörösszilvához és a beszterceihez már kezdhetem gyûjteni az alátámasztó karókat, a stanley-hez csak azért nem, mert nem hajlamos törésre. Ami még tönkreteheti, pl. egy tafrina gombafertõzés túlságosan vizes idõben, a "bábaszilva". Amíg a fertõzésmentes gyümölcsök kisujjköröm méretûek, a fertõzött többszörösére dagad és elgörbül, vagy megnyúlik és felfúvódik, mint egy babhüvely.
Cseresznye: Germesdorfinál még nem látszik a kötõdés aránya. Korábbi fajta csak a szomszédaimnál van. Az õ fáikat 90%-ban a rigók szüretelik, a germesdorfiból a környéken annyi van, hogy nem gyõzik. Jut is, marad is. Pálesznek is, mert kaptam Szarvason egy kb. 20 éves fát.
Körte: Tíz vilmoskörtém most kezd érdemben teremni. Már a virágzás vége felé permeteztem méhekre ártalmatlan rovarölõvel a hajtáshervasztó darázs ellen. Kaptam melléjük az elõbbi cseresznyével együtt még húsz öreg körtefát egy nyaralóban. Körténél sem tud semmilyen befõtt, vagy gyümölcslé kommandó kárt tenni a pálinkában.
Alma: Csak egy-két napja van teljes virágzásban. Nem tudni, hogy a kötõdéshez elegendõ-e?
Minden megkapta a monilija elleni utóvéd felszívódót és a méhkímélõ rovarölõ szert.
Jó esély van arra, hogy az idén a családi speiz több évre fel lesz töltve befõttel, lekvárral, lével és pálinkával.
Meggy: nem találtam monilija kártétel nyomot sem. Éppen látszik a tömeges kötõdés, leforrázottnak látszó részek nincsenek, de vizes, még a le nem hullott szirmokról átterjedhet a fertõzés. Az idei termés rekord köröli is lehet, de a monilija még 80%-os gyümölcsátmérõnél is letarolhatja. Akkor az ágak akkor már nem fertõzõdnek, csak hideg, esõs idõjárás esetén a gyümölcsök.
Szilva: A vörösszilvához és a beszterceihez már kezdhetem gyûjteni az alátámasztó karókat, a stanley-hez csak azért nem, mert nem hajlamos törésre. Ami még tönkreteheti, pl. egy tafrina gombafertõzés túlságosan vizes idõben, a "bábaszilva". Amíg a fertõzésmentes gyümölcsök kisujjköröm méretûek, a fertõzött többszörösére dagad és elgörbül, vagy megnyúlik és felfúvódik, mint egy babhüvely.
Cseresznye: Germesdorfinál még nem látszik a kötõdés aránya. Korábbi fajta csak a szomszédaimnál van. Az õ fáikat 90%-ban a rigók szüretelik, a germesdorfiból a környéken annyi van, hogy nem gyõzik. Jut is, marad is. Pálesznek is, mert kaptam Szarvason egy kb. 20 éves fát.
Körte: Tíz vilmoskörtém most kezd érdemben teremni. Már a virágzás vége felé permeteztem méhekre ártalmatlan rovarölõvel a hajtáshervasztó darázs ellen. Kaptam melléjük az elõbbi cseresznyével együtt még húsz öreg körtefát egy nyaralóban. Körténél sem tud semmilyen befõtt, vagy gyümölcslé kommandó kárt tenni a pálinkában.
Alma: Csak egy-két napja van teljes virágzásban. Nem tudni, hogy a kötõdéshez elegendõ-e?
Minden megkapta a monilija elleni utóvéd felszívódót és a méhkímélõ rovarölõ szert.
Jó esély van arra, hogy az idén a családi speiz több évre fel lesz töltve befõttel, lekvárral, lével és pálinkával.
Áthelyezve innen: Bioszféra (#33173 - 2014-04-14 14:19:21)
Köszönöm a meghatározást. Ma már maguktól "elhervadtak" tekinttettel a borzasztó alacsony páratartalomnak, és a szárazságnak. ( persze egy héttel elõtte belocsoltam a meggyfa tányért olyan 10-20 liter vízzel, onnét kaptak erõre.
Köszönöm a meghatározást. Ma már maguktól "elhervadtak" tekinttettel a borzasztó alacsony páratartalomnak, és a szárazságnak. ( persze egy héttel elõtte belocsoltam a meggyfa tányért olyan 10-20 liter vízzel, onnét kaptak erõre.
Áthelyezve innen: Bioszféra (#33172 - 2014-04-13 14:04:50)
Kerti tintagomba.
Kerti tintagomba.
Áthelyezve innen: Bioszféra (#33170 - 2014-04-13 07:30:5
A sárgabarack csúcshajtás metszés után;
Link
szõlõ;
Link
cseresznye;
Link
dióka; a baloldali levélen egy fürkész darázs. (hasznos rovar)
Link
és végül a gombászolóknak egy kép, a 4 éve elhalt selyemakác fa bent maradt tönkjérõl még mindig hajtanak ki gombák. Milyen fajta lehet? Kerti susulyka-félére gondolok;
Link
A sárgabarack csúcshajtás metszés után;
Link
szõlõ;
Link
cseresznye;
Link
dióka; a baloldali levélen egy fürkész darázs. (hasznos rovar)
Link
és végül a gombászolóknak egy kép, a 4 éve elhalt selyemakác fa bent maradt tönkjérõl még mindig hajtanak ki gombák. Milyen fajta lehet? Kerti susulyka-félére gondolok;
Link
Áthelyezve innen: Bioszféra (#33169 - 2014-04-11 15:49:46)
Nem vagyok zöldség termelõ, tavaly csak két három palántát vettünk,de a napos oldalon is alig fejlõdtek a két ház közti huzatban.Paprika úgy szintén, inkább a piacon veszem meg, amúgy sincs hely nálunk.
A kihelyezett cserepes muskátlik is érzik a hideget,(reggel 4-6 fok) csak a lila akác, tulipán virít szépen.
Nem vagyok zöldség termelõ, tavaly csak két három palántát vettünk,de a napos oldalon is alig fejlõdtek a két ház közti huzatban.Paprika úgy szintén, inkább a piacon veszem meg, amúgy sincs hely nálunk.
A kihelyezett cserepes muskátlik is érzik a hideget,(reggel 4-6 fok) csak a lila akác, tulipán virít szépen.
Áthelyezve innen: Bioszféra (#33168 - 2014-04-11 15:04:41)
Igen, az április normálisnak mutatjkozik eddig, remélem egy kicsit több esõ lesz azért a hónap közepétõl, amire most nagy esély van. Amin még ledöbbentem, hogy a repce is már bõven virágzik. A paradicsom kiültetésén azért még gondolkodom. Te foglalkozol parival?
Igen, az április normálisnak mutatjkozik eddig, remélem egy kicsit több esõ lesz azért a hónap közepétõl, amire most nagy esély van. Amin még ledöbbentem, hogy a repce is már bõven virágzik. A paradicsom kiültetésén azért még gondolkodom. Te foglalkozol parival?
Áthelyezve innen: Bioszféra (#33167 - 2014-04-10 18:28:09)
Aha? Épp most húzódik fölénk ez az átkozott hidegcsepp, és kitart jó ideig. Most lesz a visszarendezõdés, lehet hogy elvész az a két hét elõny.
Link
Aha? Épp most húzódik fölénk ez az átkozott hidegcsepp, és kitart jó ideig. Most lesz a visszarendezõdés, lehet hogy elvész az a két hét elõny.
Link
Áthelyezve innen: Bioszféra (#33166 - 2014-04-10 11:21:15)
Ez döbbenet: virágzik az orgona és a cseresznye már a virágzása végefelé közelít. Pont két kéttel sietett elõre a természet.
Már azon gondolkodom, hogy a paradicsomot is kiültetem, mert már a tavalyi magok is kikeltek és fejlõdik szépen. Április végére Nyugat-Európa fölé 1200-1500 méteren -4,-6 fokat jeleznek elõre, mondjuk az szélcsenddel okozhat bajokat, de most valahogy úgy érzem nem lesz már nagy fagy.
Ez döbbenet: virágzik az orgona és a cseresznye már a virágzása végefelé közelít. Pont két kéttel sietett elõre a természet.
Már azon gondolkodom, hogy a paradicsomot is kiültetem, mert már a tavalyi magok is kikeltek és fejlõdik szépen. Április végére Nyugat-Európa fölé 1200-1500 méteren -4,-6 fokat jeleznek elõre, mondjuk az szélcsenddel okozhat bajokat, de most valahogy úgy érzem nem lesz már nagy fagy.
Akkor hagyom érintetlenül. Talán nem lesz kár. A két házfal cca. 10 méter,talán megvédi.
Ha folyamatosan egész éjjel permetezed, akkor a sima víz is elég.
Ha meg kimész éjjel, lepermetezed és ott hagyod, akkor egyik sem jó.
Ha meg kimész éjjel, lepermetezed és ott hagyod, akkor egyik sem jó.
Különben volna egy bugyuta,de kíváncsi kérdésem, elõtérben a kémia-fizika;
- esetleg megvédhetõ- e a fagytól a gyümölcs a sós víz,- vagy a cukros víz permettel az a bizonyos hajnalon? (-3-6 fok)
- esetleg megvédhetõ- e a fagytól a gyümölcs a sós víz,- vagy a cukros víz permettel az a bizonyos hajnalon? (-3-6 fok)
Szép életerõs hajtások, virágok. Ha nem volt metszve, akkor fenntartó tápanyag utánpótlást feltétlen megérdemel. Kötõdés után inkább a Kálium-Foszfor tartalmú makróelemeket beöntözve, levélen keresztül pedig a mikroelemeket , Vas, Mangán,Cink, ecetere = Wuxal általános permet.
Csókkirály;
Azért várjunk még vagy 3-4 hetet, majd ha elmúlnak ezek a hidegek, és látszik a rendes kötõdés, akkor nyúlj hozzá.
A meggyem, virágzás vége felé. Látszik a kötõdés, de félek az elkövetkezõ hideg,ködös reggelektõl. Talán a csészelevél még megvédi a megfázástól.
Link
Csókkirály;
Azért várjunk még vagy 3-4 hetet, majd ha elmúlnak ezek a hidegek, és látszik a rendes kötõdés, akkor nyúlj hozzá.
A meggyem, virágzás vége felé. Látszik a kötõdés, de félek az elkövetkezõ hideg,ködös reggelektõl. Talán a csészelevél még megvédi a megfázástól.
Link
Hát jó, akkor várunk..rügyek duzzadtak.. esõ volt a héten. Majd lesz valami 
Közben virágzik a szabadföldi futós eprünk: Link
Szépen van rajta, annyira sûrû a 2éve ültetett, hogy a gaz se nõ közte
Közben virágzik a szabadföldi futós eprünk: Link
Szépen van rajta, annyira sûrû a 2éve ültetett, hogy a gaz se nõ közte
Szerintem csak idõ kérdése. Nálam 1-2 éves dió csemeték ragadtak be. Igaz az egyik mintha már mocorogna.
Link Virágzik a borsó.
Link Virágzik a borsó.
Üdv!
Bergeron sokadik felvonás..még mindig nem hajtottak ki a 2. éves csemeték.
DE: az egyik törzsén ,az oltás felett valami alvórügybõl 4-5centis hajtás indult meg. Ha ezt meghagyom idõvel fává cseperedhet?
Lehet, hogy azért nem hajtanak, mert a fûkaszával a kérgüket megsértettem? (A friss hajtás a sérülés alatt indult el,de az oltás fölött. 99%, hogy a nemes rész jön.
Bergeron sokadik felvonás..még mindig nem hajtottak ki a 2. éves csemeték.
DE: az egyik törzsén ,az oltás felett valami alvórügybõl 4-5centis hajtás indult meg. Ha ezt meghagyom idõvel fává cseperedhet?
Lehet, hogy azért nem hajtanak, mert a fûkaszával a kérgüket megsértettem? (A friss hajtás a sérülés alatt indult el,de az oltás fölött. 99%, hogy a nemes rész jön.
Még egy észrevétel; a szilva mag csak majdnem fele a sárga barack magnak, a "csonthéj" kinevelése is kevesebb energiát emészt fel. De mivel több a szilva kocsányon lógva, szinte követelik a tápanyagot.Sok lúd disznót gyõz...
A barack leesésrõl még; a kocsány megkapja a központi parancsot, leáll a kötõszöveti tápanyag csatorna, ellágyul,és végül a saját súlyától leesik a zöld barack. Esetleg a szél is rásegít.
A barack leesésrõl még; a kocsány megkapja a központi parancsot, leáll a kötõszöveti tápanyag csatorna, ellágyul,és végül a saját súlyától leesik a zöld barack. Esetleg a szél is rásegít.
Az a "holdsarlósság" jele a termés ritkulásnak. A magház egyik oldala elsorvad,a másik oldalán még vastag és zöld a gyümölcshús.Nem tudom ezt én se hová sorolni, ez a fa reakciója. Talán ez a hátránya az egy törzsön eltérõ gyümölcsöknek. A szilva késõbbi érésû, és erre áll rá a fa. Talán tényleg érdemes lenne a szilvák erõteljes ritkítása, kicsípése.
Nálam a fa két fele kb 7 nap késéssel virágzik. A kajszit lepermeteztem moníliával virágzáskor, ez a szilvát bimbós állapotában érte.
A kajszin 4-5 kis barack is található egymás mellett. Ezek aztán ahogy növekednek szép lassan leesnek, amíg 1-2 nem marad. Ja, a leesõ kisbarackok épnek látszanak, nincs nyoma betegségnek, nem száradnak le, csak épp leesnek...
A gond ott van, amikor már az az egy barack is leesik 3-4 centis nagyságú korában és a leesõ barackok gyakran "holdsarló" formájúak.
Bezzeg a szilva. Azzal történhet bármi, mindig rogyásig van.
A kajszin 4-5 kis barack is található egymás mellett. Ezek aztán ahogy növekednek szép lassan leesnek, amíg 1-2 nem marad. Ja, a leesõ kisbarackok épnek látszanak, nincs nyoma betegségnek, nem száradnak le, csak épp leesnek...
A gond ott van, amikor már az az egy barack is leesik 3-4 centis nagyságú korában és a leesõ barackok gyakran "holdsarló" formájúak.
Bezzeg a szilva. Azzal történhet bármi, mindig rogyásig van.
Ha a monilija gomba fertõzés elérte a farészt, a fa mézgacseppel próbálja megállítani a terjedését. A kajszinak, cseresznyének általában sikerül, a meggynek gyakran nem, de legalább is fajtafüggõ.
Sajnos a gyümölcsös (is) teljes embert igényel. Nem lehet a kötelezõen szükséges monilija elleni védettség nélkül hagyni a meggyet, kajszit virágzás alatt. Ehhez megfelelõ vegyszer és eszköz (motoros ventillációs permetezõ) kell.
Sajnos a csütörtök - pénteki permetezés és a vasárnapi esõ után hétfõn, vagy kedden permeteznem kellett volna. A kocsimat két hete összetörték parkolás közben és a járulékos kár több család általam kezelt gyümölcsöse. Egyszerûen nem tudok eljutni A-ból B-be. Talán holnap délelõtt. A meggy szirmain már látszik a barnulás, a monilija fertõzés. Ha a szirom idõben lehull, nincs baj, ha nem, bakfitty.
Szerk: A növekedés/termés mennyiség paraméterrõl: Az 5. éves villamoskörte fáim tavaly termettek elõször érdemi mennyiséget. A korábbi 50 - 70 cm-es hajtás növekedés helyett a tavalyi 15 - 20 cm-es volt.
Sajnos a gyümölcsös (is) teljes embert igényel. Nem lehet a kötelezõen szükséges monilija elleni védettség nélkül hagyni a meggyet, kajszit virágzás alatt. Ehhez megfelelõ vegyszer és eszköz (motoros ventillációs permetezõ) kell.
Sajnos a csütörtök - pénteki permetezés és a vasárnapi esõ után hétfõn, vagy kedden permeteznem kellett volna. A kocsimat két hete összetörték parkolás közben és a járulékos kár több család általam kezelt gyümölcsöse. Egyszerûen nem tudok eljutni A-ból B-be. Talán holnap délelõtt. A meggy szirmain már látszik a barnulás, a monilija fertõzés. Ha a szirom idõben lehull, nincs baj, ha nem, bakfitty.
Szerk: A növekedés/termés mennyiség paraméterrõl: Az 5. éves villamoskörte fáim tavaly termettek elõször érdemi mennyiséget. A korábbi 50 - 70 cm-es hajtás növekedés helyett a tavalyi 15 - 20 cm-es volt.
Igen, a monília kapta el a vékony hajtás végeket. 15-30 cm.-es lemetszést alkalmaztam, az egészséges levelekig. Sajnos elmaradt a virágzáskori permet, mert beteg voltam..és még vagyok. Elõtte volt még a piros bimbós korban.Most tegnap megkapta a Topas szert a meggy-cseresznye-szilva fa is. Azoknál nincs probléma.
A termés ritkításról az a véleményem, várjunk vele, nagyon szeszélyes még a hónap idõjárása. Talán majd akkor, ha beindul az erõteljes hajtásnövekedés és a fa hormonjai egyensúlyt keresve ledobja a felesleget. Persze olyan esetben, ha nem volt hozzányúlva tavaszi alakító metszéskor,csak úgy marad teljes termõ hosszúságban az ág, nincs késztetése arra, hogy hajtást növesszen, hanem a gyümölcs kinevelésére fordítja az energiát. Jó lenne eltalálni sok gyümölcsnél még az asszimiláló lombfelület- gyümölcsszám arányt is. ( zamatos,édes- vízízû,savanyú).
A termés ritkításról az a véleményem, várjunk vele, nagyon szeszélyes még a hónap idõjárása. Talán majd akkor, ha beindul az erõteljes hajtásnövekedés és a fa hormonjai egyensúlyt keresve ledobja a felesleget. Persze olyan esetben, ha nem volt hozzányúlva tavaszi alakító metszéskor,csak úgy marad teljes termõ hosszúságban az ág, nincs késztetése arra, hogy hajtást növesszen, hanem a gyümölcs kinevelésére fordítja az energiát. Jó lenne eltalálni sok gyümölcsnél még az asszimiláló lombfelület- gyümölcsszám arányt is. ( zamatos,édes- vízízû,savanyú).
Majd látod, hogy mennyi maradt, kell-e esetleg ritkítani?
Az õszibarack ritkításáról olvastam valamelyik szakkönyvben:
1. A legjobb tudásunk szerint megritkítjuk az egész fán a megkötött gyümölcsöket.
2. Ezek után azonnal a fán maradt gyümölcsök felét eltávolítjuk.
Az ember sajnálja, de nem szabad: az összes gyümölcstömeg alig csökken, de a fát nem terheled túl.
Kajszinál, ha túl kevés a megmaradt barack, lehet, hogy a monilija vitte el. Az totálkárt is tud okozni (olyan, mint ha leforrázták volna a fát), a szilvát a legritkább esetben károsítja. Szilva/kajszi vegyes fa: valószínû, hogy nem azonos a virágzási idõpont. Ha az egyik nem köt rendesen az idõjárás miatt, a másik még teremhet. Ha nem járnak a méhek virágzáskor (hûvös, szeles idõ), alig lesz kötõdés.
Nagyon fontos, hogy virágzáskor permetezz monilija ellen! Az éppen elhullatott szirmú fát is megtámadja még a monilija.
Tavaly nálam kb. 90%-os fagykár érte a kajszit ("tavasszal" a virágzás elõtt elfagytak a bibék), a termés azért nem a szokásos tizede, hanem kb. negyede lett. Az idén már látom, hogy ritkítanom kell majd, nehogy letörjenek az ágak. Az idén úgy látszik, hogy nem kell tartanom attól, hogy a lekvárkommandó teljes egészében ráteszi a kezét a kajszimra: páleszre is fog jutni belõle. Ha a fagyosszentek is jóindulatúak lesznek.
Szerk: ha szükséges lenne és nem ritkítasz, pl. a sûrûn álló gyümölcsök lelökik, leszakítják egymást a fáról, akkor, amikorra már meglehetõsen sok energiát fektetett beléjük a fa.
Ha úgy látszik, hogy a gyümölcsök a növekedésük során nem fogják érinteni egymást, általában nem kell ritkítani.
Az õszibarack ritkításáról olvastam valamelyik szakkönyvben:
1. A legjobb tudásunk szerint megritkítjuk az egész fán a megkötött gyümölcsöket.
2. Ezek után azonnal a fán maradt gyümölcsök felét eltávolítjuk.
Az ember sajnálja, de nem szabad: az összes gyümölcstömeg alig csökken, de a fát nem terheled túl.
Kajszinál, ha túl kevés a megmaradt barack, lehet, hogy a monilija vitte el. Az totálkárt is tud okozni (olyan, mint ha leforrázták volna a fát), a szilvát a legritkább esetben károsítja. Szilva/kajszi vegyes fa: valószínû, hogy nem azonos a virágzási idõpont. Ha az egyik nem köt rendesen az idõjárás miatt, a másik még teremhet. Ha nem járnak a méhek virágzáskor (hûvös, szeles idõ), alig lesz kötõdés.
Nagyon fontos, hogy virágzáskor permetezz monilija ellen! Az éppen elhullatott szirmú fát is megtámadja még a monilija.
Tavaly nálam kb. 90%-os fagykár érte a kajszit ("tavasszal" a virágzás elõtt elfagytak a bibék), a termés azért nem a szokásos tizede, hanem kb. negyede lett. Az idén már látom, hogy ritkítanom kell majd, nehogy letörjenek az ágak. Az idén úgy látszik, hogy nem kell tartanom attól, hogy a lekvárkommandó teljes egészében ráteszi a kezét a kajszimra: páleszre is fog jutni belõle. Ha a fagyosszentek is jóindulatúak lesznek.
Szerk: ha szükséges lenne és nem ritkítasz, pl. a sûrûn álló gyümölcsök lelökik, leszakítják egymást a fáról, akkor, amikorra már meglehetõsen sok energiát fektetett beléjük a fa.
Ha úgy látszik, hogy a gyümölcsök a növekedésük során nem fogják érinteni egymást, általában nem kell ritkítani.
Most nyilván nem fogok pontos számokat mondani, de a több 100 kis termésbõl marad minden évben kb 50 szem(igaz nagy) barack. Ezt az 50 szemet szerettem volna feltornázni
De, akkor a fa ezek szerint csak ennyit bír (sóhaj)
Lehet az a "baj", hogy a fa 1/3-da szilva, abból viszont minden évben annyi van, hogy nem tudunk vele mit kezdeni.
De, akkor a fa ezek szerint csak ennyit bír (sóhaj)
Lehet az a "baj", hogy a fa 1/3-da szilva, abból viszont minden évben annyi van, hogy nem tudunk vele mit kezdeni.
Lehet, hogy volna, de szerencsédre a fa ledobja azt, amit már nem tud kinevelni. Az idei évben így is ritkítani kell majd, ha nem akarod, hogy letörjenek a fád ágai.
A kajszim most is mint minden évben rengeteg virágot hozott, így most kis barackok tömkelege van a fán. Viszont minden évben ezen kis termések 70%-a leesik a fáról(ha ritkítok akkor is). Nincs olyan szer, ami segítene ezen termések fán maradásán??
Ogmet családja Nyírszõlõsön tart 1-et, kérdezd meg õket, talán már vagy egy éve is megvan nekik.
A hajtáshervasztó csak az almaféléket támadja meg, azon belül is fõleg a körtét. Ez biz monilija. Elmaradt, vagy nem talált célba a permetezés.
Szeke: A birka lerág mindent, nem csak a füvet. Nem csak lenyírja a füvet, le is tapossa. Ha olyan az idõ, bele a sárba. Amúgy mit csinálnál a birkával vegetációs szezonon kívül?
Szeke: A birka lerág mindent, nem csak a füvet. Nem csak lenyírja a füvet, le is tapossa. Ha olyan az idõ, bele a sárba. Amúgy mit csinálnál a birkával vegetációs szezonon kívül?
Kérdezném, hogy valaki tart-e birkát? Az fordult meg fejemben, hogy a fûnyírást birkára bíznám.
Csöndes is, nem zabálja sem a benzint, sem a villanyt ráadásul még vicces is. Mekkora terület kell minimálisan egy birkának?
Csöndes is, nem zabálja sem a benzint, sem a villanyt ráadásul még vicces is. Mekkora terület kell minimálisan egy birkának?
[szõlõ:]
Link
[kérlek a következõkben ügyelj rá, hogy a link mellé - legalább egy minimális - leírás kerüljön! ervin]
Link
[kérlek a következõkben ügyelj rá, hogy a link mellé - legalább egy minimális - leírás kerüljön! ervin]
Nálam a fenyõfára kattantak rá a méhek. A friss rügyek termelnek édes, ragacsos folyadékot (le is csöpög a földre), ez ellenállhatatlan a méheknek és a rovaroknak. Szinte zengeni szokott a fa, amikor délután hazaérek a melóból.


