Bioszféra

Nálam jó, és ha a linkek elejérõl kitörlöm az "1.1.1.2/bmi/" részt, akkor azokat a képeket is meg tudom nézni.

Szokás szerint nem jön be a gallery.site :-(( Remélem, helyreáll hamarosan!

Hozzáértõ szakik segítségét kérem. Dióra leltem, de olyanra, mint még eddig soha: Link Link Link Link
Illata kellemesen fûszeres, ize borzalmas.

No, akkor egy "tuti mézeskalács" boszilak-fal: Link Jó étvágyat!
Jellegzetes õrségi, tapasztott gerenda-fal, belsõ oldalán nádszövet tartja a vakolatot.
Bölke: Ó, a bükki menedékházak...! Volt szerencsém a Nagy-mezõn a lóistálló félig nyitott részén éjszakázni anno..."nemistudommármikor". Az illatos, zizegõ széna ölén éjjel csak a pacik horkolását hallottam, s tudtam, nincs mitõl (kitõl) félnem.
Ez a kicsi lak Szalafõ és Farkasfa között, mélyen bent az erdõben lapul. Ajtaja nyitva, ha rálelsz, beléphetsz, s ámulhatsz, mert tûzhelyén teáskanna, poharak, egy ócska alumínium kanál vár, a sarokban fekhely, másik oldalon egy régi, kissé zizált cirokseprû a falnak támasztva, hogy ébredésed reggelén kisöpörhess...

Õ rés-keresztespóknak tûnik, ilyenkor gyakori, falakon fõleg. Éjjel vadásznak.

A mérges dajka igen fájdalmasat mar, a marás helye és környéke fájhat-zsibbadhat 1-2 napig is akár, szédülés, fejfájás lehet, illetve ha nincs kitisztítva a mart seb, akkor az begennyesedhet (bakteriális felülfertõzõdés) de NEM BÉNÍT senkit se le. Hazánkban NINCS VESZÉLYES MARÁSÚ PÓK. Viszont ha nem piszkálod a dajkákat, eszükben sincs marni. Nem ugrik rád a réten (mert a mérges dajka csak ott él), nem mászik rád éjjel (a sárga dajka behúzódhat a házba, az õ marása kb darázscsípés hatású).

sziasztok

Ez milyen fajta pók? Link csak mert tegnap hármat is láttam belõle. A dajkapók csípése tényleg lebéníthatja az embert?

Szuperek! A Zolika édes pofa

Néhány kép az udvarból:
Szüretelõk:Link
Õk is készülõdnek:Link
Lesben áll egy ... macsek:Link
Zolika pózol:Link

De jó!! Imádom az ilyen kis lakokat, de ilyen szépet/tájbaillõt talán csak a Bükk északi részén láttam a Fónagyság és az északi fennsík között.
Aludtam is már haverokkal ilyenekben több napos túrák alkalmával, ha nyitva volt. Ilyen pl. az újpest kunyhó a Börzsönyben (LAM és myloh biztosan ismeri, bár jó pár éve összedroskadva láttam), amiben hihetetlen ilyesztõ volt éjjel elaludni..ahogy fújta a szél a fekete nylonajtót..., meg a Saj-kúti völgyben is van/volt egy kis tákolmány.
Ez Szalafõtõl merre van?

Köszi szépen!

Ma délelõtt egy munkahelyem melletti fán akkora pittyegõ hangversenyt produkált egy nagy csapat tengelic, ami egy éjszakára készülõ verébcsapatnak is becsületére vált volna.

Már nem soká, néhány kopott példánnyal még találkozhatsz októberben is, de jellemzõen késõ tavasz-nyár az életidejük. Van olyan b. is, aminek a harmadik nemzedéke októberi.

Ismét egy kis segítség kellene a hozzáértõktõl.
Boglárkalepkék az évben meddig találhatóak meg? Magyarul meddig élnek?
Elõre is köszönöm a segítséget.

Ó de gyönyörû! Floo mondja jól, ez tuti mézeskalács. :-)

A Jaga Baba -ki más?

Ó, a vadludak "gigágá-ja" sötét éjszakán... A Természet egyik legszebb zenemûve! (Idén még nem hallottam)

Munkában:Link
Lesben:Link
Teleobis képek, kissé bemozdultak, de a darazsakat nem merem közelebbrõl fotózni.A szõlõ csurig van velük...

Hûûûû, mint egy mézeskalács házikó
Nagyon hangulatos.

A közelmúltban a szalafõi erdõben találtam egy igen csorba, alumínium hólapátot, a boszorkánylak közvetlen közelében.Link Vajon ki lapátolt az erdõn...?

Az éjjel EGY vadlúd felettem is átrepült, úgy 3 felé. Egyedül volt, vagy ha nem, akkor a többi néma volt...

Nem tudom, nem láttam õket, csak hallottam.

Dél felé mentek?
Mert akkor megyek megélezem a hólapátot

Vadludak hangját hallottam este és az imént is.

Jó sok bioszos kép:
Link
Gombászni indultunk, de egy szem se volt (a nyáron még megvolt fûbõl se sok volt...)

Link

Szajkó fürdik :-) Sajna állvány kellett volna hozzá.

Tegnap délelõtti képek a becsehelyi szõlõhegyrõl Link Link Link
Ez meg ma, ugyanonnan Link

Ma délelõtt sikerült lefotózom a korábban említett virágzó szombathelyi gesztenyefát. Úgy emlékeztem, hogy több fa volt, de igazából az ott lévõ 8-10 körül csak ez az egy virágzik, (illetve még egyen láttam elszórtan egy-két virágot), a többi nem. A képek: Link Link Link

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Társalgó (#27096)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Társalgó (#27095)

Jaj jó hogy mondod, annyi gondolat van a fejemben és annyira nincs idõm, úgyhogy csak idõnként sikerül leírnom valamit belõlük.
Szóval, nálunk Szent-Márton szõlõnek hívják a szõlõ másodtermését, mivel Márton napkor szokott beérni.
Aztán most hogy tényleg akkor szokott-e, ami ugye november 11-én van, vagy valójában október végén, mindegy is, mert a nagypapám szõlõjében is meg a Bussayéban is meg vannak érve a másodtermésû szõlõk.
Egy hónappal elõbb, de aztán ha csak 3 hét az is komoly.
Ha meg tényleg november elejére érik be, akkor meg 1,5 hónap.

2000-ben én is kétszer "szüreteltem" az irsai olivért, július végén, s október végén-november elején. Akkor nagyon csodálkoztam ezen, de hát ismerjük a 2000. év paramétereit.

Méhek idén véleményed szerint "rendesen dolgoztak" (legalábbis Nálad?) Csak azért kérdezem, mert állítólag igencsak csökken a számuk, s sokan már katasztrófáról beszélnek a méhek példányszám-csökkenése miatt. Gondolom ez is túlzás, de valami igazság biztos van benne.

Ezek a gesztik nagyon régóta ugyanígy viselkednek. Mondom, 94-tõl lakunk itt, szerintem olyan 97 felé tûnt fel a dolog.

A vadgesztenyéknél elképesztõ különbségek vannak egyedenként, én is láttam már számtalan olyat, hogy az alig bimbózó gesztenye mellett leveles, vagy a virágzó mellett teljesen virágtalan a másik.
Vannak ilyen növények, amik összevissza reagálnak a klimatikus viszonyokra.
Azt kellene még megfigyelni, hogy minden évben így tesznek-e ugyanazok a példányok, vagy egyik évben az egyik virágzik elõbb, másik évben meg a másik
Na az lenne a szép.

Ha már az idei másodvirágzásnál tartunk: elképesztõen elõre van a természet, sok késõbbi érésû szõlõ érik egyszerre, sõt, elõbb, mint a korábbiak. Nem is értem, hogyan lehet ez.
Az október közepén érõ alma vagy szilva vagy akármi érett, illetve le van hullva a fákról.

Én 94 óta lakom ebben a házban, a fák akkor úgy 2/3 ekkorák lehettek.

Már csak az a kérdés, milyen az emlékezõtehetségük. Azaz egy egyed mennyi ideig tartja meg a korábbi (csemetekori helyén kialakult) életritmusát, illetve hány nemzedék kell egy tenyészvonalnál alapos élõhelyváltás után az idomuláshoz.
Egyelõre úgy fest, újabb fejezettel bõvültek x-aktáink.

Távhõvezeték nincs, mert házanként van a kazán, nem megy a talajban ilyesmi, a csatorna is másfelé megy. Egymástól 5-6 méterre állnak, amelyik késõbb éled, az kap elõbb napot reggel de csak kb. 10 perccel s ennyivel hamarabb kerül árnyékba is, nem is lejtõs az út, hogy a víz miatt lenne különbség, szóval tényleg mondjuk egyformának a körülményeiket. A késõbb éledõs a lakótelepen máshol növõ gesztenyékhez képest is késõbbi, szóval lehet, hogy inkább az eredetük különbözhet... :-)

Érdekesen hangzik, fõleg a 2 hét miatt, ez azért már szignifikáns eltérés. Ami nekem eszembe jut:
-vajon tudható-e a két példány eredete? Nem származnak-e egész eltérõ körülmények közül?
-a kettõ közül melyik tér el a környékbeliek átlagos életritmusától? Ennek a termõhelyi adottságai teljesen megegyeznek-e a másikéval? Netán mindkettõ eltér az átlagostól, csak az egyik +, a másik - irányban?
-lehetnek-e egyéb tényezõk a háttérben? Pl. egy nem túl mélyen futó távhõ-vezeték a talajban. Ismertem egy csapat deviáns téltemetõt, azoknál ez állt a dolgok hátterében. Havazásnál persze egybõl lebuktak.

Mondjuk az is érdekes, hogy az ablakunk elõtt álló két vadgesztenye, amik egyforma nagyok, egyszerre ültették õket, stb., minden évben 2 hét eltéréssel hajt, virágzik és hullajt lombot, szabályszerûen, mintha más fajták lennének, pedig totál azonos vadgesztenyék. (amúgy tudom, h van több fajta, bokorszerû, piros virágú, sárga virágú, kilógó porzójú, stb., de ezek a normál Aesculus hippocastanum-ok.)

Utolsó mondatodat akár kõbe is lehetne vésni. Amíg a bioszféráról, élõlényekrõl (és a bio- és agrometeorológia is feltétlenül ide tartozik) beszélünk, semmire nem lehet általános érvényû és pontos sablont, függvényt, görbét erõszakolni. Kizárólagost meg pláne nem. De sok féligazságtól menekült volna már meg a világ, ha többen osztanák ezt a szemléletet...
[biztos, hogy meg voltak az okai a novemberi virágzásnak is (...miért ne gyûlhetne össze még akkor is megfelelõ hõösszeg az inicializációhoz, onnan meg a virág nyílásáig?), de már az is elgondolkodtató, hogy legtöbb esetben nem az összes rügy indul meg, csak egy részük. ugyanaz a táj, ugyanaz a fekvés, ugyanaz a fa, még a gally is lehet közös, aztán tessék...