Agrometeorológia
Hát nem tudom hová tenni az észlelésed.Pont Balatontól délre voltak száraz idõk(Székesfehérvár-Tamási)
Augusztusi,sõt júliusi aszály semmiképpen nem volt jellemzõ felétek. Amúgy a kajszik szárazság tûrõ fák. Igen valószínû a gombás-vírusos betegség. (ahol visszavágták ott szépen zöldül) Na ez van, majd jövõre javul a helyzet, ha módszeres faápolásban részesül az ültetvény. Borzasztó nagy munka, tudom.
Augusztusi,sõt júliusi aszály semmiképpen nem volt jellemzõ felétek. Amúgy a kajszik szárazság tûrõ fák. Igen valószínû a gombás-vírusos betegség. (ahol visszavágták ott szépen zöldül) Na ez van, majd jövõre javul a helyzet, ha módszeres faápolásban részesül az ültetvény. Borzasztó nagy munka, tudom.
A Dunántúlhoz viszonyítva egy aszályos augusztuson vagyunk túl. Ma összehasonlítottam a békéscsabai és szarvasi gyümölcsfákat. Békéscsabán az amúgy végnapjaikat élõ (gutaütés, ágcsonkoláson átesett, de a városhatáron legalább egy km-rel belüli) kajszik levelei üde zöldek. A szarvasi fák közvetlen a vegyszerezett, lombtalanított tábla mellettiek. Kb. kétharmaduk Sharka vírussal fertõzöttek, mindkét sorban ugyanolyan arányban. Ahogy korábban írtam: egy sor teljes lombvesztés, a másik, az elõzõ által védett fasorban lagalább 50-60 %-os.
A két terület (Békéscsaba-Szarvas) között nincs érdemi idõjárás-múltbeli különbség. Annyi semmiképpen, mint ha Békés-Zala összehasonlításról lenne szó.
A két terület (Békéscsaba-Szarvas) között nincs érdemi idõjárás-múltbeli különbség. Annyi semmiképpen, mint ha Békés-Zala összehasonlításról lenne szó.
Lujo;"Itt nálunk nagyon elkezdték a fák szórni a levelüket, néhány helyen nagyon gyorsan elkezdett lesárgulni, barnulni a lombkorona. Több fa pedig (fõleg az akácok) városszerte zölden ontják a levelet magukról, amit nem igazán értek. Valami fertõzés támadhatta meg a növényzetet a fura nyári idõjárás miatt?"
Lásd az Agromet-beli szitkozódásaimat.
Mostanában kezelték lombtalanító vegyszerrel (reglonnal) a napraforgókat, maglucernát, meg a fene tudja mit. Cél: az érési folyamatok meggyorsítása. Sajnos szeles idõben. A kajszi pl. rendkívül érzékeny erre a vegyszerre: nyomokban elsodort cseppek is nagyon nagy kárt okozhatnak. A zunijó kivonta a forgalomból az enyhébb, hosszabb hatásidejû, kímélõbb Zopp-ot. Nincs helyettesítõje, de sok más kivont vegyszernek (pl. a kullancs elleni vegyszernek)sincs.
Szerk: Ha a lehullot levelek "szeplõsek", feketén pettyezettek, a lombtalanítás/deszikkálás a tettes.
A kajszi ki fog hajtani szeptemberben: Legyengül, de túlélheti. Az akác érzékenyebb: el is pusztulhat."
Na ezek után az én véleményem:
A köztes kemikáliák, elsodródva esetleg és a fõ probléma a gombás fertõzés,+ tetézve egyes kártékony rovar populációval, ami visszatér évrõl évre.
Nemrég elvoltam a Dunántúlon, vissza jövet benéztem Dégre, a régi Várkastélyhoz.
Szinte érintetlen mikro-makro klíma van ott. És nem hullanak a fák levelei, sõt üde zöldek még aug.30.-án is.
A kastély északi oldalán élõ majd 250 éves kocsányos tölgyfa;
Link
A fenyõk;
Link
Az ott élt grófnõnek asztmás betegsége volt, akkor kivonult a kb. 500 méterre levõ un. Holland házba, és a marhák fingjait, és trágya szagát elvezették csöveken a hálószobáig. (az ammónia gáz emme sajátos levegõjétõl meggyógyult, állítólag még él olaszországi villájában cca.100 éves).zoom.max.500 m.
Link
Amúgy meg a köztes sétányokon haladva voltak sok fajta fák, és egy sem beteges. A parki kõpad melletti gesztenye is zölden virul;
Link
Tehát szerintem a fõ gond a gombás-rovaros fertõzés, ami ellen talán az elkövetkezõ hetekben lomb összekaparással, és sajnos délutáni égetéssel tudunk megszabulni.
Jó lenne egy téli tartós, -5-10 fokos két-három hét, hogy a fenti kártevõk vissza szoruljanak.
Lásd az Agromet-beli szitkozódásaimat.
Mostanában kezelték lombtalanító vegyszerrel (reglonnal) a napraforgókat, maglucernát, meg a fene tudja mit. Cél: az érési folyamatok meggyorsítása. Sajnos szeles idõben. A kajszi pl. rendkívül érzékeny erre a vegyszerre: nyomokban elsodort cseppek is nagyon nagy kárt okozhatnak. A zunijó kivonta a forgalomból az enyhébb, hosszabb hatásidejû, kímélõbb Zopp-ot. Nincs helyettesítõje, de sok más kivont vegyszernek (pl. a kullancs elleni vegyszernek)sincs.
Szerk: Ha a lehullot levelek "szeplõsek", feketén pettyezettek, a lombtalanítás/deszikkálás a tettes.
A kajszi ki fog hajtani szeptemberben: Legyengül, de túlélheti. Az akác érzékenyebb: el is pusztulhat."
Na ezek után az én véleményem:
A köztes kemikáliák, elsodródva esetleg és a fõ probléma a gombás fertõzés,+ tetézve egyes kártékony rovar populációval, ami visszatér évrõl évre.
Nemrég elvoltam a Dunántúlon, vissza jövet benéztem Dégre, a régi Várkastélyhoz.
Szinte érintetlen mikro-makro klíma van ott. És nem hullanak a fák levelei, sõt üde zöldek még aug.30.-án is.
A kastély északi oldalán élõ majd 250 éves kocsányos tölgyfa;
Link
A fenyõk;
Link
Az ott élt grófnõnek asztmás betegsége volt, akkor kivonult a kb. 500 méterre levõ un. Holland házba, és a marhák fingjait, és trágya szagát elvezették csöveken a hálószobáig. (az ammónia gáz emme sajátos levegõjétõl meggyógyult, állítólag még él olaszországi villájában cca.100 éves).zoom.max.500 m.
Link
Amúgy meg a köztes sétányokon haladva voltak sok fajta fák, és egy sem beteges. A parki kõpad melletti gesztenye is zölden virul;
Link
Tehát szerintem a fõ gond a gombás-rovaros fertõzés, ami ellen talán az elkövetkezõ hetekben lomb összekaparással, és sajnos délutáni égetéssel tudunk megszabulni.
Jó lenne egy téli tartós, -5-10 fokos két-három hét, hogy a fenti kártevõk vissza szoruljanak.
Nagyon gyorsan és nagyra nõ. Az ágai elég könnyem törnek hasadnak a szélben pláne ha termés is van rajtuk.
Sziasztok.
Hihetetlen szép most a mirigyes õszirózsa, pedig még el sem érte a teljes virágpompát. A méhek is "megvadultak" tõle. Hatalmas, magas, sûrû, áthatolhatatlan. Évrõl-évre egyre bizarabb. Ezért imádom az évelõket. Nem is értem, hogy a városban miért csak a kertvárosi részekre korlátozódik az ültetésük.(?) De még így is iszonyú kevés van belõlük. Tõosztással ma további 3 példány kezdte meg földi pályafutását.
Hihetetlen szép most a mirigyes õszirózsa, pedig még el sem érte a teljes virágpompát. A méhek is "megvadultak" tõle.
Hatalmas, magas, sûrû, áthatolhatatlan. Évrõl-évre egyre bizarabb. Ezért imádom az évelõket. Nem is értem, hogy a városban miért csak a kertvárosi részekre korlátozódik az ültetésük.(?) De még így is iszonyú kevés van belõlük. Tõosztással ma további 3 példány kezdte meg földi pályafutását. 
Riasztó képet fest a szõlõ, ha nem kellett volna Pécsre jönni akkor szüret. Így csak jövõ hétre jut a kényszer szüret!! Remélem szombatig minimális esõ hull csak.
Fórum helyszín : Pécs
Fórum helyszín : Pécs
Köszönöm.
Az árnyékliliomokból is számos fajtát nemesítettek már ki. Épp most virágoznak.
Sajnos nem az összes nõszirom illatos, de eleve a látványuk mindenért kárpótól. Az írisz nem véletlen jelent szivárványt görögül. A linkelt oldalon egyébként az illatra is kitérnek minden fajtánál, hogy van-e.
Az árnyékliliomokból is számos fajtát nemesítettek már ki. Épp most virágoznak.
Sajnos nem az összes nõszirom illatos, de eleve a látványuk mindenért kárpótól. Az írisz nem véletlen jelent szivárványt görögül.
A linkelt oldalon egyébként az illatra is kitérnek minden fajtánál, hogy van-e.
Az igen! Pompás illata van a nõsziromnak! Én is szeretem. Boldog születésnapot! Én az árnyékliliom telepítésének gondolatával kacérkodom.
Sziasztok.
Születésnapomra 25-féle magas (nemes) nõszirmot kaptam. Annyira megörültem nekik. Az egész napom elment az ültetésükre. Remélem jövõre virágozni is fognak. Több köztük díjazott is. Akit érdekel, hasonlókról van szó. Link
Születésnapomra 25-féle magas (nemes) nõszirmot kaptam. Annyira megörültem nekik. Az egész napom elment az ültetésükre. Remélem jövõre virágozni is fognak. Több köztük díjazott is. Akit érdekel, hasonlókról van szó. Link
Nem tudom, az uborka nem bogyós, hanem kabakos. Egy tövet feláldozhatsz próbaként.
Valahol lejjebb írtam, de már úgy látom, késõ:
"A paradicsomvész viheti el egy esõ utáni hûvös, párás idõjárás miatt. Szúrj át néhány tõnek a tövénél egy kétcentis réz hegesztõ pálca darabot, vagy akár egy sárgaréz bevonatú gémkapcsot. A felvett mikro mennyiségû réz elég lehet a paradicsomvész, vagy akár a peronoszpóra ellen. Itt az Agro fórumban volt valamikor javaslat a réztüske, a sárgaréz gémkapcsot Germániából javasolták."
Valamelyik évben megcsináltam a tesztet, a paradicsom töveim fele réztüskés, fele nélküli volt: mindegyik ugyanúgy elfagyott...
"A paradicsomvész viheti el egy esõ utáni hûvös, párás idõjárás miatt. Szúrj át néhány tõnek a tövénél egy kétcentis réz hegesztõ pálca darabot, vagy akár egy sárgaréz bevonatú gémkapcsot. A felvett mikro mennyiségû réz elég lehet a paradicsomvész, vagy akár a peronoszpóra ellen. Itt az Agro fórumban volt valamikor javaslat a réztüske, a sárgaréz gémkapcsot Germániából javasolták."
Valamelyik évben megcsináltam a tesztet, a paradicsom töveim fele réztüskés, fele nélküli volt: mindegyik ugyanúgy elfagyott...
A szomszéd paradicsomát teljesen letarolta valami durva gomba, a levelek mind feketén elszáradva a termés szürkén rohad. Ez 1-2 nap alatt elvitt mindent.
Rohad a szõlõ, reped a zöldség. Hetente permeteztem augusztus közepéig. Nem kéne már július végétõl esõ..
[mod.]
[mod.]
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#242030 - 2014-08-28 12:19:39)
Kedves lazsa! Ne foglalkozz Te agrometeorológiai kérdésekkel, mert van köztünk pár gazda, akik hozzáértésük folytán zsebre vágnak téged. Látod, megint "kihúztad a gyufát", teljesen feleslegesen.
Holott mostani mûködésed újra egyre jobban tetszik nekem, megfigyelõ és visszaemlékezõ képességed nagyon is hasznos itt a Metnet-en.
De nem kell folyton vitatkozni. Meg kell tanulni néha passzívnak maradni akkor is, ha abszolút meg vagy gyõzõdve az igazadról. Tudom, ez nem könnyû, de meg kéne próbálni.
Kedves lazsa! Ne foglalkozz Te agrometeorológiai kérdésekkel, mert van köztünk pár gazda, akik hozzáértésük folytán zsebre vágnak téged. Látod, megint "kihúztad a gyufát", teljesen feleslegesen.
Holott mostani mûködésed újra egyre jobban tetszik nekem, megfigyelõ és visszaemlékezõ képességed nagyon is hasznos itt a Metnet-en.
De nem kell folyton vitatkozni. Meg kell tanulni néha passzívnak maradni akkor is, ha abszolút meg vagy gyõzõdve az igazadról. Tudom, ez nem könnyû, de meg kéne próbálni.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#242029 - 2014-08-28 11:57:02)
Az áradó patakok sem feltétlen azt jelzik, hogy elnyelné a föld a sok vizet...
Az áradó patakok sem feltétlen azt jelzik, hogy elnyelné a föld a sok vizet...
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#242028 - 2014-08-28 11:55:53)
Egyetértek, úgy tûnik az idõjárás is alkalmazkodik ehhez és talán!? mától egy szárazabb periódus kezdõdik, most van 3 szép nap, hétfõn lehet még egy ciklon, utána szárazabb idõ jöhet megint, ez így pont jó.
Még annyit, hogy a sok csapadék önmagában kevés lenne a kártevõ gombák ilyen mértékû elszaporodásához mint idén, ehhez kellett az igen fülledt, gyakran párás, viszonylag meleg idõ és a tartósan enyhe éjszakák júliusban és augusztus elején.
Idén egyáltalán nem voltak szebbek a fák, az erdõk, mint akár az utóbbi 3 többnyire száraz, forró nyáron.
2010-ben igen hasonló volt a helyzet.
Egyetértek, úgy tûnik az idõjárás is alkalmazkodik ehhez és talán!? mától egy szárazabb periódus kezdõdik, most van 3 szép nap, hétfõn lehet még egy ciklon, utána szárazabb idõ jöhet megint, ez így pont jó.
Még annyit, hogy a sok csapadék önmagában kevés lenne a kártevõ gombák ilyen mértékû elszaporodásához mint idén, ehhez kellett az igen fülledt, gyakran párás, viszonylag meleg idõ és a tartósan enyhe éjszakák júliusban és augusztus elején.
Idén egyáltalán nem voltak szebbek a fák, az erdõk, mint akár az utóbbi 3 többnyire száraz, forró nyáron.
2010-ben igen hasonló volt a helyzet.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#242027 - 2014-08-28 11:42:07)
A párás idõt és az elszaporodó gombákat épp a sok csapadék idézi elõ. Egyébként ahol átlagos, vagy az alatti lesz az augusztus, valóban nincs probléma, de ahol az átlagot jóval meghaladó összeg hullott már, ott igen.
Lehet, hogy tartós, kiterjedt belvíz nincs, de pl. nálunk is a nagyobb esõk után mindig állt a víz a kertben, sõt a földeken is voltak belvízfoltok, még ha csak pár napig is. Attól pedig, hogy a gabonák aratásával végeztek még a csapadékos idõszak kezdete elõtt, a kukoricának, és pláne a napraforgónak nem tesz jót ez a csapadékos idõjárás. És akkor a földben/földön termesztett növényekrõl (pl. krumpli, tök, dinnye) nem is beszéltem.
Egy szó mint száz, a csapadék kellett (fõleg júliusban), de jóból is megért a sok, most már sok helyen nincs rá szükség.
A párás idõt és az elszaporodó gombákat épp a sok csapadék idézi elõ. Egyébként ahol átlagos, vagy az alatti lesz az augusztus, valóban nincs probléma, de ahol az átlagot jóval meghaladó összeg hullott már, ott igen.
Lehet, hogy tartós, kiterjedt belvíz nincs, de pl. nálunk is a nagyobb esõk után mindig állt a víz a kertben, sõt a földeken is voltak belvízfoltok, még ha csak pár napig is. Attól pedig, hogy a gabonák aratásával végeztek még a csapadékos idõszak kezdete elõtt, a kukoricának, és pláne a napraforgónak nem tesz jót ez a csapadékos idõjárás. És akkor a földben/földön termesztett növényekrõl (pl. krumpli, tök, dinnye) nem is beszéltem.
Egy szó mint száz, a csapadék kellett (fõleg júliusban), de jóból is megért a sok, most már sok helyen nincs rá szükség.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#242025 - 2014-08-28 11:19:54)
No, akkor még egyszer.
Múltkor már írtam a vegetáció igen rossz idei állapotáról, amit közvetve okoz a sok csapadék, sokkal inkább a gyakran párás, mérsékelten meleg idõben elszaporodó gombák okozzák, pl. felém július óta elég sok fa besárgult, bebarnult, elszáradt, vagy nemes egyszerûséggel lekopaszodott.
Egyébként a parlagfû tényleg virág korát éri, nagyon magas, és csúnya, ha allergiás lennék rá átkoznám rendesen
Elõzõ hozzászólásomban arra próbáltam csak rávilágítani, hogy sokkal jobbkor jött a júliusi, augusztusi kiadós csapadék, mint ha pl. január, februárban jött volna, akkor tuti hetekig úszott volna minden a belvízben, tönkretéve az õszi vetéseket.
A gyümölcs, zöldség termés valóban nem mindenhol megfelelõ, de ebbõl nem szabad általánosításokat levonni, összességében közepes termés várható idén, ugyanis szinte nem volt tél, hideg de több a kártevõ, ezt ellensúlyozza a tavaszi fagykárok elmaradása, és az aszálymentes nyár, tudniillik az aszály kár bármely pusztító viharos évnél erõsebb.
2012-ben 400-500 mrd. Ft aszálykár volt, idén 2014-ben áprilistól -augusztusig a biztosítók 2 milliárd Ft-ot fizettek ki viharkárra, pedig idén sok zivatar, de mégis kevés vihar volt, nagyobb terültet érintve a 2014 május közepi Yvette - ciklon által.
Én azt mondom, magyarok összetehetik a két kezüket, hogy ilyen kedvezõ évet fogtak ki, mely merõben szerencsésebb volt, mint az utóbbi jó néhány év bármelyike.
Mellesleg a tenyészidõszak április- október között van, ebben a július épp a derekán van, augusztus valóban már a végebbe felé jár.
Az aratásról meg annyit hogy jó részükkel már augusztusban végeztek, és a csapadékos május után pont kapóra jött a meleg, napos június hûvös éjszakákkal, igaz kevés csapadékkal, de volt tartalék a májusi esõk után.
Végezetül, én senki hozzászólására nem írnék olyat hogy hülyeség, mert lehet, hogy másnak nem az, senki sem egyforma.
Ez nem tartozott a teljesen butaság kategóriába és a sok egyéb mellett én most csak a belvizet vettem alapul, okkal.
No, akkor még egyszer.
Múltkor már írtam a vegetáció igen rossz idei állapotáról, amit közvetve okoz a sok csapadék, sokkal inkább a gyakran párás, mérsékelten meleg idõben elszaporodó gombák okozzák, pl. felém július óta elég sok fa besárgult, bebarnult, elszáradt, vagy nemes egyszerûséggel lekopaszodott.
Egyébként a parlagfû tényleg virág korát éri, nagyon magas, és csúnya, ha allergiás lennék rá átkoznám rendesen
Elõzõ hozzászólásomban arra próbáltam csak rávilágítani, hogy sokkal jobbkor jött a júliusi, augusztusi kiadós csapadék, mint ha pl. január, februárban jött volna, akkor tuti hetekig úszott volna minden a belvízben, tönkretéve az õszi vetéseket.
A gyümölcs, zöldség termés valóban nem mindenhol megfelelõ, de ebbõl nem szabad általánosításokat levonni, összességében közepes termés várható idén, ugyanis szinte nem volt tél, hideg de több a kártevõ, ezt ellensúlyozza a tavaszi fagykárok elmaradása, és az aszálymentes nyár, tudniillik az aszály kár bármely pusztító viharos évnél erõsebb.
2012-ben 400-500 mrd. Ft aszálykár volt, idén 2014-ben áprilistól -augusztusig a biztosítók 2 milliárd Ft-ot fizettek ki viharkárra, pedig idén sok zivatar, de mégis kevés vihar volt, nagyobb terültet érintve a 2014 május közepi Yvette - ciklon által.
Én azt mondom, magyarok összetehetik a két kezüket, hogy ilyen kedvezõ évet fogtak ki, mely merõben szerencsésebb volt, mint az utóbbi jó néhány év bármelyike.
Mellesleg a tenyészidõszak április- október között van, ebben a július épp a derekán van, augusztus valóban már a végebbe felé jár.
Az aratásról meg annyit hogy jó részükkel már augusztusban végeztek, és a csapadékos május után pont kapóra jött a meleg, napos június hûvös éjszakákkal, igaz kevés csapadékkal, de volt tartalék a májusi esõk után.
Végezetül, én senki hozzászólására nem írnék olyat hogy hülyeség, mert lehet, hogy másnak nem az, senki sem egyforma.
Ez nem tartozott a teljesen butaság kategóriába és a sok egyéb mellett én most csak a belvizet vettem alapul, okkal.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#242024 - 2014-08-28 11:04:29)
Nálunk pl a kertben dõlnek ki a paradicsom, paprika palánták, úgy kell támogatni, másik meg repedezik a paradicsom, mert egyszerûen nem tud megérni, a kevés napsütés, és sok csapadéknak köszönhetõen...
Úgyhogy elég lesz már a sok esõbõl...
Nálunk pl a kertben dõlnek ki a paradicsom, paprika palánták, úgy kell támogatni, másik meg repedezik a paradicsom, mert egyszerûen nem tud megérni, a kevés napsütés, és sok csapadéknak köszönhetõen...
Úgyhogy elég lesz már a sok esõbõl...
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#242023 - 2014-08-28 10:59:4
Errefelé az elmúlt 2 hónap csapadékmennyisége mindenhol eléri 300 mm-t, van ahol a 400-at közelíti.
Ez az Alföld egyes részein közel egy éves mennyiség.
Errefelé az elmúlt 2 hónap csapadékmennyisége mindenhol eléri 300 mm-t, van ahol a 400-at közelíti.
Ez az Alföld egyes részein közel egy éves mennyiség.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#242022 - 2014-08-28 10:50:21)
Hiánypótló hozzászólás, köszönjük! BIG LIKE
Hiánypótló hozzászólás, köszönjük! BIG LIKE
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#242021 - 2014-08-28 10:42:22)
Nem szoktam elolvasni a hozzászólásaidat már egy ideje, ezt most mégis megtettem. Röviden és finoman szólva butaságot írsz.
A csapadék hasznát/kárát pusztán a belvizes területek jelenlétére levetíteni eléggé hibás elképzelés. Számos növény már a magasabban levõ talajvizet sem viseli ami még messze nem belvíz.
És nem, nem vagyunk a tenyészidõszak derekán, mert az minden növénynél más, de a legtöbbnél már az érés, betakarítás idõszaka van, amikor kifejezetten káros az esõ, növekedésrõl, nagy vízigényrõl már nem beszélhetünk.
Rengeteg gyümölcsnél, zöldségnél, ipari növénynél nagyon keserves az ország jó részén az utóbbi másfél hónap, de valóban belvízgond még nincs...
És még egy tévhit, ami itt gyakran felmerül az allergia amit mostanság gyakorlatilag teljes mértékben a parlagfû okoz; ez az esõs nyár Kánaán volt neki is, az országban járva embermagasságú példányok nyomják el a kultúrnövényeket. Az igaz, hogy a csapadék ideig óráig kimossa a pollent a levegõbõl, de az rövidesen újra támad, és idén sokkal vitálisabb a növény mint száraz években.
Nem szoktam elolvasni a hozzászólásaidat már egy ideje, ezt most mégis megtettem. Röviden és finoman szólva butaságot írsz.
A csapadék hasznát/kárát pusztán a belvizes területek jelenlétére levetíteni eléggé hibás elképzelés. Számos növény már a magasabban levõ talajvizet sem viseli ami még messze nem belvíz.
És nem, nem vagyunk a tenyészidõszak derekán, mert az minden növénynél más, de a legtöbbnél már az érés, betakarítás idõszaka van, amikor kifejezetten káros az esõ, növekedésrõl, nagy vízigényrõl már nem beszélhetünk.
Rengeteg gyümölcsnél, zöldségnél, ipari növénynél nagyon keserves az ország jó részén az utóbbi másfél hónap, de valóban belvízgond még nincs...
És még egy tévhit, ami itt gyakran felmerül az allergia amit mostanság gyakorlatilag teljes mértékben a parlagfû okoz; ez az esõs nyár Kánaán volt neki is, az országban járva embermagasságú példányok nyomják el a kultúrnövényeket. Az igaz, hogy a csapadék ideig óráig kimossa a pollent a levegõbõl, de az rövidesen újra támad, és idén sokkal vitálisabb a növény mint száraz években.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#242020 - 2014-08-28 10:25:49)
Azon mit nem értesz, hogy féléretten rohad a krumpli a földben? Ugyanez nem egy helyen gyümölcsösben, konyhakertben a föld felett is (nyilván ott nem krumpli).
Azon mit nem értesz, hogy féléretten rohad a krumpli a földben? Ugyanez nem egy helyen gyümölcsösben, konyhakertben a föld felett is (nyilván ott nem krumpli).
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#242019 - 2014-08-28 10:09:26)
Link
Utóbbi 2 hét csapadékmennyisége...
Link
... és felszíni vízbevitel
Látszik, hogy szinte majdnem megegyezik, a csapadék jó nagy részét elnyelte a föld ,DE mégsem alakult ki számottevõ belvíz, jó ha pár száz hektár meg van...
Így nem értem egyesektõl a sok csapadék miatti siránkozást, inkább esett volna január, februárban hasonló 2 havi mennyiség, mint idén július, augusztusban!?
Garantálom, hogy 200000 ha környékén lenne a belvíz!
Inkább örülni kéne, hogy mindez július, augusztusban történt, a tenyészidõszak derekán, mikor még magas a napállás, magas a növényzet párologtató képessége és még mindig nagy a vízigényük, január-február mikor a francnak nem hiányzik a sok csapadék már 50 -100 mm-nél belvizek alakulnak ki, ahogy ez történt 2013 -ban is, a belvíz 2013 januárban kezdett gondot okozni, februárban fokozódott, márciusban és április elején kiteljesedett, volt 230000 ha.
Én azt mondom, soha jobbkor nem jött az év talán!? legcsapadékosabb periódusa, mint július, augusztusban, igaz május, júniusban még jobb lett volna, hogy a nyaralók is maradéktalanul boldogok legyenek, de volt egy száraz június, az ne feledjük el.
Link
Utóbbi 2 hét csapadékmennyisége...
Link
... és felszíni vízbevitel
Látszik, hogy szinte majdnem megegyezik, a csapadék jó nagy részét elnyelte a föld ,DE mégsem alakult ki számottevõ belvíz, jó ha pár száz hektár meg van...
Így nem értem egyesektõl a sok csapadék miatti siránkozást, inkább esett volna január, februárban hasonló 2 havi mennyiség, mint idén július, augusztusban!?
Garantálom, hogy 200000 ha környékén lenne a belvíz!
Inkább örülni kéne, hogy mindez július, augusztusban történt, a tenyészidõszak derekán, mikor még magas a napállás, magas a növényzet párologtató képessége és még mindig nagy a vízigényük, január-február mikor a francnak nem hiányzik a sok csapadék már 50 -100 mm-nél belvizek alakulnak ki, ahogy ez történt 2013 -ban is, a belvíz 2013 januárban kezdett gondot okozni, februárban fokozódott, márciusban és április elején kiteljesedett, volt 230000 ha.
Én azt mondom, soha jobbkor nem jött az év talán!? legcsapadékosabb periódusa, mint július, augusztusban, igaz május, júniusban még jobb lett volna, hogy a nyaralók is maradéktalanul boldogok legyenek, de volt egy száraz június, az ne feledjük el.
Szerintem Fügére értette.
Siheone; a magról tovább vetett példányok szerintem nem olyanok lesznek, apja-lánya-nagyanyja- öröklött gének. De nem biztos, próbálkozz vele.
Siheone; a magról tovább vetett példányok szerintem nem olyanok lesznek, apja-lánya-nagyanyja- öröklött gének. De nem biztos, próbálkozz vele.
Sziasztok.
Van a kertemben egy "mélykék" színû petúnia, amely nagyon elnyerte a tetszésemet. Még tavasszal vettem egy színkeveréket, de a pici palánták közül (saját magvetés) csak ez az egy maradt meg. Hatalmas, gyönyörû példány lett belõle.
Az lenne a kérdésem, ha ennek a növénynek a magjait kiszedném, azok kivétel nélkül ilyen színûek lennének?
Ha hülye kérdés volt, akkor elõre is bocsánatot kérek, de a petúnia még "vakfolt" a számomra.
Van a kertemben egy "mélykék" színû petúnia, amely nagyon elnyerte a tetszésemet. Még tavasszal vettem egy színkeveréket, de a pici palánták közül (saját magvetés) csak ez az egy maradt meg. Hatalmas, gyönyörû példány lett belõle.
Az lenne a kérdésem, ha ennek a növénynek a magjait kiszedném, azok kivétel nélkül ilyen színûek lennének?
Ha hülye kérdés volt, akkor elõre is bocsánatot kérek, de a petúnia még "vakfolt" a számomra.
Lassan beérik a füze másodtermésének az elõfutára, kb. 1 hét mulva, mivel elkezdett már duzzadni.
Szarvas: Lombtalanítóval kezelték a szomszéd maglucerna táblát. A volt némi szél, úgyhogy a kajszifáimmal együtt. Már másodjára sikerült, azt hittem, megüt a guta. 99%-os lombvesztés. Egy hét múlva kihajt, de legyengíti a fákat.
Végre beindult a paradicsomok pirosodása, mostanság ez jut a reggeli mellé
Méretük egybevethetõ a fatényérral
Naponta 1~3 paradicsom pirosodik már, de a paprikák se tétlenkednek- a már meglévõk gyarapodnak és még mindig hoznak a terméskezdeményeket is. Egy 3x3 m-es "üzemen kívül helyezett gyerek-kapirgálóba" ültettem õket, melynek talaja a maga idejében alaposan ki lett rostálva és tarackozva. Évek óta szalonnapirító hely volt, kellett az ajándék palántáknak. Ezt azért említem meg, mert laikus ismereteim alapján úgy vélem, a tûzrakás után maradt aránylag nagy területen meglehetõsen mélyen elszenesedett réteg is jó hatással lehetett a növényekre. Nem vegyszereztem, szárazabb idõkben reggel-este locsoltam néha kigyomláltam. egészségesek virulnak, "maguktól elvannak" a képen látható eredménnyel. [off] Lehet hogy ellenkezik a kiskertmûvelés szabályaival ahogy gondozom õket. A gyomlálás során megfigyeltem hogy csak a gyorsan magasodó gyomokat kell irtani a talajon, az egymást kis leveleikkel átfedve "szétfolyókat" (csak a tövek alját megtisztítva) érdemes meghagyni a palántaközökben mert szemlátomást nem szívnak el annyi vizet mint amennyit az erõs napsütés elpárologtat egy melegebb napon. Mióta így kezelem, érdekes módon azóta sem a rovarok és házatlan csigák nem tesznek kárt, de a madarak és vakondok is kerülik valamiért. Persze ez csak egy laikus megfigyelése és vélekedése emellett természetes hogy nagy területen, több száz bokornál nem lehetséges az egyenkénti megtisztítás. Lehet véletlen szerencse is, viszont sok idõt hagy más kedvteléseimre :-)
Szia!
A s.barackfa ilyen léte tényleg feltételezi a kéregmoly-gyökér pajor kártételét. Nézd körbe a törzset, nincs-e olyan fûrészporos, mézgás seb. Akkor a kéregmoly pajorja rágja a tápanyag szállító háncsszövetet. (kéregkaparó,és agrolos áztatás 10-20%).
Viszont lehet tápanyag összetételben is eltérés, kevés a nitrogén a gyökereknél,(kálium,foszfor túlsúly) vagy a vízhiány is lehet, bár az mostanság nem jellemzõ.
A s.barackfa ilyen léte tényleg feltételezi a kéregmoly-gyökér pajor kártételét. Nézd körbe a törzset, nincs-e olyan fûrészporos, mézgás seb. Akkor a kéregmoly pajorja rágja a tápanyag szállító háncsszövetet. (kéregkaparó,és agrolos áztatás 10-20%).
Viszont lehet tápanyag összetételben is eltérés, kevés a nitrogén a gyökereknél,(kálium,foszfor túlsúly) vagy a vízhiány is lehet, bár az mostanság nem jellemzõ.
Szia!
Támrendszerben van (1.6m-es hálóra futtatva). Szerencsére törés nem volt, de a szár igencsak meghajlott.
Más: az egyik s.barack fánk nagyon lemaradt, a levelei satnyák és a termése is kisebb ill. korábban érik mint a másik. Korábban talán írtam róla, de nem tudom mi lehet a baja. Elképzelhetõ, hogy a gyökéren élõsködõ pajorok mûvelik ezt?
Támrendszerben van (1.6m-es hálóra futtatva). Szerencsére törés nem volt, de a szár igencsak meghajlott.
Más: az egyik s.barack fánk nagyon lemaradt, a levelei satnyák és a termése is kisebb ill. korábban érik mint a másik. Korábban talán írtam róla, de nem tudom mi lehet a baja. Elképzelhetõ, hogy a gyökéren élõsködõ pajorok mûvelik ezt?
A virágzást követõen megmutatta magát az 1. fehér padlizsánom! 
Jót tett neki a trópusi nyár. És a málnák sem voltak soha ilyen nagyok augusztusban.
Jót tett neki a trópusi nyár. És a málnák sem voltak soha ilyen nagyok augusztusban.
Mi most gondolkodunk a 300 m2 megcsonkolásán, vagy ahelyett kevésbé munkás növénnyel beültetni egy részét (pl. földiepert a jelenlegi 15 m2-rõl felvisszük 80-100 m2-re).
A helyszín az Alföld, Békés megye, ahol természetes szintkülönbség km-es sugarú körben 1 méter alatti. A konzervgyáraknak termelt, vetett, nagyüzemi pariról van szó. Tavaly a cimborám, aki paradicsommal szokott ellátni, csak késõn tudott vetni, októberben meg rájött a fagy. A legnagyobb kockázat nem is a fagy, hanem mindenféle gombafertõzések. Egyik évben átverték a betakarítással, máshová küldték a gépet, utána esõs idõszak jött: 30 milla bukás, évek alatt tudta csak kiheverni.
Domboldalon ilyen paradicsomot szerintem nemigen lehet termelni: Egy kicsit nehezen oldható meg az öntözése.
Snowhunter: Felénk is erõbõl és idõbõl van a legkevesebb. Ezért sem nagyobb a konyhakertem 20 m2-nél. Csak a család zöldhagyma, paradicsom, paprika és padlizsán frissiben ellátására szolgál. Ha terem, terem, ha nem, akkor nem, nincs nagy munkaráfordítás, nem lehet nagy veszteség.
Egyedül a gyümölcsfákat és a szõlõt gondozom érdemben anyukámnál.
Domboldalon ilyen paradicsomot szerintem nemigen lehet termelni: Egy kicsit nehezen oldható meg az öntözése.
Snowhunter: Felénk is erõbõl és idõbõl van a legkevesebb. Ezért sem nagyobb a konyhakertem 20 m2-nél. Csak a család zöldhagyma, paradicsom, paprika és padlizsán frissiben ellátására szolgál. Ha terem, terem, ha nem, akkor nem, nincs nagy munkaráfordítás, nem lehet nagy veszteség.
Egyedül a gyümölcsfákat és a szõlõt gondozom érdemben anyukámnál.
Végre - az almányi nagy zöld paradicsomok közül kettõ a MAI NAP folyamán délutánra teles egészében "kipirult" (a többi még zöld maradt) holnap hozok pár fotót
A paprikákat már szedegetem, tenyérnyi nagyok, nehezek és vastaghúsú roppanósak, húsos szalonnával füstölt kolbásszal jó puha kenyérrel "isteniek" Mindössze 12 tövön annyi paprika lesz hogy egyedül meg se tudom enni mind ezért Kevin élõ harmadik fiamnak és családjának is adok mert a velem egyidõben paralel ültetett saját palántáik csak vergõdnek (nem érzik jól magukat pedig õk is nyílt területen élnek, éri a Nap mégis satnya és kevés a termésük).
Még gondolkodom a CO2-os konzerváláson is, eltenni párat télire. Ezt nem próbáltam, de azt hallottam jó módszer (üvegbe tett zöldségre szifonból CO2-õt fújni kiszorítva a levegõt és légmentesen lezárni) - valakinek van ilyen tapasztalata?
Nálam valamiért nagyon jól érzik magukat a paprikák és paradicsomok pedig nem gondoztam különösebben õket- reggel-este locsoltam, néha kigazoltam és hagytam békén õket csak a kutyát (kotor ész nélkül az elszaporodott pockok miatt) és a szemtelen madarakat (szétcsipkedik a leveleket zsenge hajtásokat) kergettem el ha megláttam az ágyás körül õket.
Rágcsálókról jut eszembe, Cira macska még most is naponta 2-4 egeret és pockot hoz "ajándékba" (nem eszi meg csak hozza és leteszi elém õket a teraszra, büszkén néz rám és várja a konzervkaját) :-)
A paprikákat már szedegetem, tenyérnyi nagyok, nehezek és vastaghúsú roppanósak, húsos szalonnával füstölt kolbásszal jó puha kenyérrel "isteniek"
Mindössze 12 tövön annyi paprika lesz hogy egyedül meg se tudom enni mind ezért Kevin élõ harmadik fiamnak és családjának is adok mert a velem egyidõben paralel ültetett saját palántáik csak vergõdnek (nem érzik jól magukat pedig õk is nyílt területen élnek, éri a Nap mégis satnya és kevés a termésük). Még gondolkodom a CO2-os konzerváláson is, eltenni párat télire. Ezt nem próbáltam, de azt hallottam jó módszer (üvegbe tett zöldségre szifonból CO2-õt fújni kiszorítva a levegõt és légmentesen lezárni) - valakinek van ilyen tapasztalata?
Nálam valamiért nagyon jól érzik magukat a paprikák és paradicsomok pedig nem gondoztam különösebben õket- reggel-este locsoltam, néha kigazoltam és hagytam békén õket csak a kutyát (kotor ész nélkül az elszaporodott pockok miatt) és a szemtelen madarakat (szétcsipkedik a leveleket zsenge hajtásokat) kergettem el ha megláttam az ágyás körül õket.
Rágcsálókról jut eszembe, Cira macska még most is naponta 2-4 egeret és pockot hoz "ajándékba" (nem eszi meg csak hozza és leteszi elém õket a teraszra, büszkén néz rám és várja a konzervkaját) :-)
Az után-érés és úgy általában a paradicsom körüli, általad említett dolgok tudottak (rutinosak vagyunk ez ügyben), ám már így is minden elérhetõ helyen érnek a menet közben lepotyogó példányok, így amíg lehet, kinn érleljük a töveken lévõ példányokat.
A gond a problémák miatt a ráfordítható idõ hiánya, amiben most nagyon szûkölködünk.
A gond a problémák miatt a ráfordítható idõ hiánya, amiben most nagyon szûkölködünk.
Elfagyni jó ideig nem fog, még bõven beérhet. A szabadföldi paradicsomot szeptember utolsó harmadában szokták betakarítani. A paradicsomvész viheti el egy esõ utáni hûvös, párás idõjárás miatt. Szúrj át néhány tõnek a tövénél egy kétcentis réz hegesztõ pálca darabot, vagy akár egy sárgaréz bevonatú gémkapcsot. A felvett mikro mennyiségû réz elég lehet a paradicsomvész, vagy akár a peronoszpóra ellen. Itt az Agro fórumban volt valamikor javaslat a réztüske, a sárgaréz gémkapcsot Germániából javasolták.
Valamelyik évben megcsináltam a tesztet, a paradicsom töveim fele réztüskés, fele nélküli volt: mindegyik ugyanúgy elfagyott...
Más: A paradicsom utóérõ, zölden leszedve is beérik. Amit a boltban megveszel, általában az is éretlenül betakarított és etiléngáz kezeléssel bepirosított. Ha látod elõre a paradicsomot lepusztító idõjárást, betakaríthatod zölden is. Nem lesz olyan ízletes utóérlelve, mint ha a tövén érne be, de legalább nem rohad el.
Más: a savanyított zöld paradicsom kapros fûszerezéssel nagyon finom.
Valamelyik évben megcsináltam a tesztet, a paradicsom töveim fele réztüskés, fele nélküli volt: mindegyik ugyanúgy elfagyott...
Más: A paradicsom utóérõ, zölden leszedve is beérik. Amit a boltban megveszel, általában az is éretlenül betakarított és etiléngáz kezeléssel bepirosított. Ha látod elõre a paradicsomot lepusztító idõjárást, betakaríthatod zölden is. Nem lesz olyan ízletes utóérlelve, mint ha a tövén érne be, de legalább nem rohad el.
Más: a savanyított zöld paradicsom kapros fûszerezéssel nagyon finom.
Köszönjük!
Szétválogatás után a paradicsom 3/4-e ment lének, ami már dunsztolódik is, 15-16 liternyi.
A maradék szûk 1/4 lecsóhoz, azt egyelõre csak félretettük (a kis maradék a napi élelmezéshez).
Hullák is vagyunk a nõvéremmel (mert édesanyámat közben ápolni kellett, súlyos onkológiai nagy-mûtéte után immár itthon lábadozik)...
Jah, legalább a maihoz hasonló adag még kinn van a töveken, ám a lehûlõ és változékony idõjárás miatt már kérdõjeles, hogy bérnek-e.
Szétválogatás után a paradicsom 3/4-e ment lének, ami már dunsztolódik is, 15-16 liternyi.
A maradék szûk 1/4 lecsóhoz, azt egyelõre csak félretettük (a kis maradék a napi élelmezéshez).
Hullák is vagyunk a nõvéremmel (mert édesanyámat közben ápolni kellett, súlyos onkológiai nagy-mûtéte után immár itthon lábadozik)...
Jah, legalább a maihoz hasonló adag még kinn van a töveken, ám a lehûlõ és változékony idõjárás miatt már kérdõjeles, hogy bérnek-e.
Erre szokták mondani, hogy a munka meghozza gyümölcsét illetve zöldségét, szép termés, elismerésem. Vitaminért nem kell majd a szomszédba menni.
Rég jártam erre, ahogy kertbe is.
Más irányú dolgaim (horrorjaim) távol tartottak minket a kertrõl, szegény nem is legszebb.
Ellenben nyár közepéig tartó gondozás csak meghozza gyümölcseit.
A mai "aratás" még az esõ elõtt megtörtént, a paradicsom-paprika (és néhány padlizsán és egy cukkini) kettõs leszedve, szép adag: Link
Lesz újabb adag lecsó (már 22 üveg a polcon pihen) és paradicsomlé (5 liter már befõzve).
Más irányú dolgaim (horrorjaim) távol tartottak minket a kertrõl, szegény nem is legszebb.
Ellenben nyár közepéig tartó gondozás csak meghozza gyümölcseit.
A mai "aratás" még az esõ elõtt megtörtént, a paradicsom-paprika (és néhány padlizsán és egy cukkini) kettõs leszedve, szép adag: Link
Lesz újabb adag lecsó (már 22 üveg a polcon pihen) és paradicsomlé (5 liter már befõzve).
Nem vagyok kertészkedõ tipus, nem a termésre és hozamára "megyek", természetem folytán mndennel kísérletezek. Említettem már hogy a kertem sem mértanilag szabályos "sírkert" inkább "szabályozott vadon" melynek csak ott szabok korlátot ahol már zavar, egyébként hagyom menjenek amerre akarnak :-)
Ilyen pld. ez a magról hajtott cseresznye, melynek gyümölcsei csak most kezdenek pirosodni, nagy része még sárgás. Érdekessége hogy "anyafája" (melynek elhullajtott magjáról származik) nyárelõben terem le, gyümölcse nagyszemû és éretten fekete lesz. Egyik fiam néhány éve a terasz mellett a földre szórta a magokat. Ebbõl kihajtott egy szép kis sûrû "bozót" amit hagytam békében növekedni ahogy õ akar, két okból. Az egyik hogy az elõkertben elöregedett és kivágott barackfa "takarását" az utca felõl jól pótolja; másfelõl a terasz fölé is behajolnak az ágai ami igen kellemes árnyékot vet már és a Nap nem süti szét a laptopot ha nappal kitelepülök vele :-) Amire nem számítottam - pár éve (akkor tettem fel fotókat) elkezdett gyümölcsöket hozni melyek rendre augusztus végén érnek be. Ami a meglepõ, bár külsõleg egészen más kinézetûek a szemek mint az "anyafa" gyümölcsei de ugyanolyan édes mint a "nyári" cseresznye csak kicsit keményebb a húsuk :-)
Jó "vadalany", ágrokadásig hozza termést, mindenütt félig érett és beérésközeli cseresznyeszemeket látok rajta. :-)
Még valami: még mindig él a szemétbõl kiszedett sárgarépa-fej amit több fotóban mutattam a kísérlet kezdetén. Akkor egyik fórumkollegánk feltételezte hogy talán magokat is hoz idõvel. Úgy tûnik igaza lett, mintha nemrég "virágzásnak" indult volna a "sárgarépa-bonsai" :-)
Összesen hét virág van rajta. Kíváncsian várom a folytatást, ha tudom elültetem esetleges magjait, meglátjuk életképesek-e
Ilyen pld. ez a magról hajtott cseresznye, melynek gyümölcsei csak most kezdenek pirosodni, nagy része még sárgás. Érdekessége hogy "anyafája" (melynek elhullajtott magjáról származik) nyárelõben terem le, gyümölcse nagyszemû és éretten fekete lesz. Egyik fiam néhány éve a terasz mellett a földre szórta a magokat. Ebbõl kihajtott egy szép kis sûrû "bozót" amit hagytam békében növekedni ahogy õ akar, két okból. Az egyik hogy az elõkertben elöregedett és kivágott barackfa "takarását" az utca felõl jól pótolja; másfelõl a terasz fölé is behajolnak az ágai ami igen kellemes árnyékot vet már és a Nap nem süti szét a laptopot ha nappal kitelepülök vele :-) Amire nem számítottam - pár éve (akkor tettem fel fotókat) elkezdett gyümölcsöket hozni melyek rendre augusztus végén érnek be. Ami a meglepõ, bár külsõleg egészen más kinézetûek a szemek mint az "anyafa" gyümölcsei de ugyanolyan édes mint a "nyári" cseresznye csak kicsit keményebb a húsuk :-)
Jó "vadalany", ágrokadásig hozza termést, mindenütt félig érett és beérésközeli cseresznyeszemeket látok rajta. :-)
Még valami: még mindig él a szemétbõl kiszedett sárgarépa-fej amit több fotóban mutattam a kísérlet kezdetén. Akkor egyik fórumkollegánk feltételezte hogy talán magokat is hoz idõvel. Úgy tûnik igaza lett, mintha nemrég "virágzásnak" indult volna a "sárgarépa-bonsai" :-)
Összesen hét virág van rajta. Kíváncsian várom a folytatást, ha tudom elültetem esetleges magjait, meglátjuk életképesek-e
Szép, gratula! A földön szétterülõ a paritok, vagy felkarózzátok a töveket? Ha fel van karózva, nincsen törési károtok (fõleg, hogy idén nagy a víztartalom a termésekben)?
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Újabb mediterrán ciklon érkezik
Időjárás-változás | 2025-11-23 10:49
Szabályzat