Bioszféra

Szépek!
Pénteken én is kinézek a helyünkre, talán lesz valami már... A legjobb gombás rizs ebbõl van. :-)

Tegnap kiruccantam egy bükkös-tölgyes erdõbe, ahol szoktam gyûrûs tuskógombát szedni.
Sajna a nagy tuskókon nem volt egy db sem, teljesen véletlenül botlottam bele egy erdei úton egy vödörnyibe Link Link Link Link

Kifejezetten szép napsütés van, enyhe szellõ és kevéske felhõ. Jól jön a napok óta tartó szürkeség, folyamatos szemerkélés után bár esõben is élénken mozgolódtak a legkülönfélébb rovarok és madarak. Ezalatt kétszer is bringáztam esõben. Bringázaskor a szembejövõ autósok tekintetét megfigyelem afféle "pszichológiai tanulmányként". Úgy találom, három kategóriába sorolhatóak: 1. szinte utálkozóan lenézõ fensõbbséges 2. közönyös vagy cinikus "úgy kell neked" nézés 3. sajnálkozó tekintet. Ezt jól megfigyelhetõen befolyásolta a kocsi márkája, az utas/ok életkora, öltözékük összeállítása (lényegében "önkifejezés" - mindenki annyit ér amije van). Az elsõ két embertelen típustól ugyan mit várhatnánk? Viszont akik legalább tekintetükben mutatnak együttérzést, azokból is eltûnt a tevékeny empátia, nevezzük szebben/divatosabban- a "keresztényi könyörület". A minap defekt miatt 3 km-t kutyagoltam hátamon-kezemben 15 kg teherrel, amit egyébként a bringakosár cipelt volna. Meglepõen jó tempóban teljesítettem, megfelelne a korom szerinti katonai állóképesség követelménynek is. Ennek eleinte örültem, mindig jó érzést adott hogy szívmûtét után is szinte változatlan testi erõm ("beidegzõdött" erõs kézfogásom miatt ma is megneheztelnek). Most kiderült, vissza kell fognom magam mert "a szívmûtét nem doppingol" és az életkor is számít. Kb. fél órával "lemálházás" után váratlan, eszméletvesztéssel határos gyengeség tört rám és több órát kellett feküdnöm míg erõre kaptam. Visszatérve az alaptémára, az autósok közül nem állt meg senki hogy esetleg szükségem van-e segítségre. Részben érthetõ, talán csövesnek néztek hátizsákkal-szatyrokkal megrakva, én pedig amolyan "menni vagy meghalni" rátarti módon meneteltem hazafelé sejtetve hogy "megoldom önerõbõl" érthetõ ha elhúztak mellettem. Viszont rendszeresen látom hogy senki nem áll meg annak a szerényen öltözött szelíd kedves idõs néninek aki az út mentén tipegve kilométereken keresztül vonszolja kerekes szatyrát. Régebben még gyakrabban rákérdeztek a gyaloglóra, amíg autóztam én is meg szoktam állni rendezettebb külsejû ember mellett, elvigyem-e. Magyarázható azzal hogy mindenki óvatos lett mert felszaporodtak a részvétre játszó, másokat kihasználó csalók és egyéb gazemberek. (Súlyos példa rá harmadik fiam esete. Két, látszólag távolsági buszról lekésett rendezett külsejû átlagos embert vett fel a szomszéd községig. Normálisnak tûntek, egy ideig tréfálkozva beszélgettek vele, ám egy néptelen szakaszon hirtelen rátámadtak. Szerencsére nem késsel, az egyik próbálta lefogni a másik a kéziféket akarta berántani. Védekezésre más módja nem volt minthogy hirtelen padlógázzal gyorsítva és megfaroltatva fának csapta a kocsit. Fiam biztonsági övbe kötve megúszta, a két ember támadás elõtt kicsatolta magát ezért súlyos sérüléseket szerzett. A járgány roncstelepen végezte...) Tehát valóban jogos az óvatosság az "útszéli emberekkel", mégis úgy érzem -tisztelet a kivételnek!- hogy sok emberben a tudatos könyörtelenségig eltûnt az empátia, bizalom és a velejáró segítõkészség sajnos nemcsak autós-gyalogos "viszonylatban".
Bocs a filóért (talán ez is az Élet része) jó napot jó kedvet Mindenkinek

Nagyon szép macsek!
A kép meg egyszerûen elsõ osztályú.
Fantasztikus színek és igen jó pillanat. Az a meglepõdött, de egyben érdeklõdõ pofi.....

Bocsánat, sétálni voltam

Kis mocskok? Inkább mocsok dögöcskék És igen, kihasználnak minket, mi meg hagyjuk

Lord: köszi

Igen, az a kis folt valami ragadozómadár, csak utólag vettem észre én is.

Bubu igazad van hõsterilizálás után minden megehetõ ami nem mérgezõ, legfeljebb állaga/külseje lesz kevésbé gusztusos de még ehetõ, tápanyaga hasznosítható. Szükséghelyzetben ha nincs más, "szétfõzve" megehetõ minden ami nem mérgezõ, akár fakéreg-gyökér-toboz vagy nyersbõr fegyver- és derékszíj is (a cserzett bõr krómtartalma miatt mérgezõ lehet). Nagyanyám anno a leesett kenyérszelet felületét megfújogatta, megkapargatta késsel, megcsókolta és megette. Sajnos ez így önmagában nem hatásos, az "Állítólag..." Discovery sorozatban ellenõrizték hogy minden földre pottyant táplálék érintett felületén már egy másodpercen belül megtapadnak szaporodásképes kórokozók. Sajnos vannak a hõkezelésnek is ellenálló bacik (némelyik "földi" baktérium a 200 fokot is túléli, egyes fajtáik a mélytengeri 300°C-os hõforrásokban vidáman éldegélnek).
Ami a "felezést" illeti, jó emberérzéked van Ha nem is a felét (hiszen naponta kétszer kapnak enni eleget, mellé fognak madarat-rágcsálót örökké teli a pocakjuk) de a macskák mindig kapnak tálkájukba egy keveset kóstolóba abból amit eszek hogy békén hagyjanak. Tomi kutya se marad ki, mert napi tápláléka mellé hús- és rizsfõzõ vízzel feleresztve megkapja az inas húsnyesedéket, kolbászhéjat, szalonnabõrt. Minden nyers húst megmikrózok elõbb és lemosok, a rizs mindig külön fõzöm- ezek levét elönteném inkább ezzel "eresztem fel" az hulladékba menõ aprólékot. A csomagolóanyag kivételével semmi nem megy veszendõbe, megeszi Tomi és a macskák.
Pld. rendszeresen veszek frissen sült házikolbászt. Neylonzacskóban kapom, tocsog a zsiradéktól amivel azért vigyáznom kell. A kolbászt kiszedem, lecsöpögtetem a zsírt egy fazék meleg vízbe aztán beledobom a zacsit is hogy "leázzon". Kb. 10 dkg lisztbõl készítek habarásfélét amit tányérra öntve mikróban megpörgetek 3 percig. Az eredmény olyan "vizespalacsinta" szerû lepény, amit felkockázok és beledobom a zsiros lébe. Látnátok milyen hálásan habzsolja fel Tomi Bár kap rendesen enni de mindig enne, nem csoda mert örökké rohangál. Láttátok képét, nem hízik, eleve "sportosan szikár" alkatú

Öblítetted volna meg meleg víz alatt, majd mikrós hõfutam után isteni finom lehetett- volna. ( van eset amikor lenyúlok a papucs mellé, ha leesett valami finom dolog. Nem lesz semmi baj belõle.
Tudom, a felét úgyis nekik szántad ...

Noli
Zabálásról jut eszembe... macskáim nemcsak a fõtt krumplit és kukoricát preferálják Jókai szerint "ha a macska megeszi a cselédlány vacsoráját azért nem a macska hibás" de mégis alaposan feldühödtem a félszemû bitang rablóra a minap. Hazajövet letettem és pár percre az asztalon hagytam egy zacskónyi friss töpörtyût (dícséretre méltóan jó a helyi hentes, nagyszemû-húsos töpörtyût csinál, hagymával-zöldpaprikával-savanyú káposztával-friss kenyérrel majdhogynem gasztronómiai élmény) Mire lejöttem az emeletrõl az egész szétszórva-szétcincálva a padlón, Kalóz meg a bejárati ajtót kerülgette mint mindig ha rosszat tett. Érdekes hogy õ is, Cira is pontosan tudják mit tettek rosszul pedig nem verem el csak lehordom õket hogy zeng a ház.
Végül Tomi kutya járt jól mert õ kapta meg a széthurcolt jó félkilónyi friss finom húsos töpit...

Én inkább arra próbáltam nevelni, hogy ne zabálja el elõlünk... :-) Nem sok sikerrel... Azt hiszem, egy egészséges élõlény tudja, mire van szüksége a szervezetének, ha szereti, egye. A kukoricát sok cica szereti amúgy, mondjuk értem õket, finom dolog az.

Micibot szép csíkot húznak a "repülõk"... kedves hangulata van a képnek

Friss savanyú káposzta, Sámán is tudja mi a jó Esetleg a Te nevelésed Noli?
Ki tudja miért Kalóz cica a fõtt krumpli héját szereti és korlátlan mennyiségben eszi, Cira pedig fõtt kukoricából képes pukkadásig enni.

Az uram szerint a fotó utáni pillanatban bajban voltál, s nehezen tudtad lefejteni a karmait az objektívrõl. :-)))

Nyuli szavak nem képesek kifejezni a csendes mosolyt amit a látvány kelt

Floo, gondolom nem a távlati kép elsõdleges hanem az a kis folt jobbra

Úúúúú..., valami elképesztõen gyönyörû ez a cica!
Kis "mocskok" , az ember nagyon-nagyon tudja szeretni õket, õk pedig ki is használják, mert pontosan tudják, hogy mit érzünk irántuk.
Szerk: Tökéletes kis lények.

Köfi

Jaj mennyire gyönyörû!!!! A kép pedig osztályon felüli, szokás szeirnt!

Fázott õnagysága Link

Õszi tó: Link
Link

Sasszemû madarászok elõnyben Link

Haláli jó fej!

Jó pofa! )))
Az én perzsacicám csak a cicatápot, annak is egy márkáját hajlandó megenni. Néha próbáltunk adni neki fõtt csirkehúst, vagy szalámi darabot, de csak 1-2 percig pofozgatja aztán továbbáll...

...
myloh: Köszi a megerõsítést! Itt Keselyüsben eddig csak gímszarvasokat láttam, dámot soha. A dámokat még gyerekkoromban láttam Tamási közeli erdõkben már vagy harminc éve...

A ma vásárolt friss, üde savanyú káposztát Sámán is felavatta: Link

CSak próbáltam úgy állni, hogy ne világítson bele totálisan a Nap a kamerába. Mivel nem állt túl magasan, így talaj felé nem volt túl világos sem. Úgy reggel 9 felé járhattam ott. A fák alatt tiszta dér volt még minden. :-)

Igazad van Cica, Noli fotója valóban erõsen emlékeztet Saint-Exupery rajzára Link Forrás: Link az 5.fejezet alatt
Noli GRAT Azért motoszkál egy kérdés, a Természet emberfeletti erejét érzékelteted a fényt is elhomályosító sötét bolygón diadalmaskodó növényzettel?
Természet... kicsit csapongok: pár napja egy történelmi tárgyú koreai "doramaban" figyeltem fel egy tudós (1500-as években!) megállapítására: "A Természet a legjobb, legnagyobb tanítómester a világon. Minden kérdésre õszinte és érthetõ választ ad, csak jól kell figyelni arra mit mond nekünk."

Bezony, jól gondolod, egy szép lapátos van a képen. Már nagyban tart a barcogás, fura, hogy épp" nem a csajokat várja a barcogóteknõjében.

Fiúk-lányok! Lehetséges, hogy itt Gemencben dámszarvast láttam? Van egy elég elcseszett képem róla, sajnos, hirtelen, ahogy átvágtatott elõttem, csak ennyire futotta. Link

:-) Én meg azért, ha nem felejtem el a másik gépet is elvinni halszemobival :-))) A 300 éves tölgyek, csodás hely. Sajnos több tölgy már nem él.

Noli ez a pár sorod egész gondolatlavinát indít Nem szeretnék végletesen elrugaszkodni a fórumtémától de ezek emberi (bár hasonló megfigyelhetõ az állatvilágban is) tényezõk, ami azért valahol Bioszféra IS
Kommented egy szépen sikerült szoftver szubrutinjai vagy fraktál módján bomlik ágakra melyekbõl további gondolatok sarjadhatnak sokfelé, nehéz megállni a "szómenést"
Kezdve azon, minél nagyobb egy tömeg annál annál több közöttük a közösségi elvárásokat nem teljesítõ vagy megtagadó ember, akiknek cselekedeteit majd rejtõzködését segíti a nagy tömegbe olvadás. Megfigyelhetõ - egy magányos ember szinte mindenkor normális és betartja a társadalmi szokásokat, természetesen neveltetése és értelmi szintjétõl függõ mértékben. Ha vannak káros késztetései azokat fékezi hogy elkerülje a kiközösítést, mivel a legutolsó briganti is szereti a nyugalmat. Viszont a "hasonlók" hamar megtalálják egymást és a "csordaszellem" biztonságérzetet ad nekik. Ha "rosszat" tesznek, szétszóródnak eltûnnek a sokaságban, minél nagyobb egy település annál könnyebben. Kis településen "mindenki ismer mindenkit" nehezebb a rejtõzködés (ha sikerülne is, akár a szemetelésbõl vagy egy kuka tartalmából kideríthetõ kik és hányan élnek rejtõzködve egy adott házban, milyen életnívón élnek és számos egyéb apró jel is van). Sokaságban elvegyülve könnyebb rejtõzködni a felelõsségre vonás elõl.
Kommented második felében " a senki se eszi" kritérium nagymértékben függ az emberi természettõl. Önkényes kategorizálásom szerint három embertipus létezik: tunya-közönyös-aktív. A tunya egyszerûen képtelen az önálló cselekvésre. Ennek oka lehet sérült idegrendszer, alacsony értelmi képességek és a neveltetés melyet alapvetõen születési környezete határoz meg. Az ilyen ember sose képes "kitörni", mindig mások befolyása alatt áll, arra vár hogy "megmondják neki" mit tegyen. A közönyös típus már "feljebb" áll mivel értelmi képességei alapján képes lenne önálló cselekvésre de idegrendszeri vagy egyéb problémák folytán passzív marad. Nem ura saját életének sem, csupán véletlen sorsfordulók alakítják életét, ezért vezetõnek alkalmatlanok mert "krízishelyzetben" összeroppannak, fejvesztve kapkodnak vagy visszaesnek a "minden mindegy" közönyös passzivitásba. Erre mondják azt- aki saját életét nem képes irányítani hogy akarhatja másokét? A legértékesebb az aktív ember, aki folyton tesz valamit, minden iránt érdeklõdik. Ez elsõsorban veleszületett késztetéseibõl ered. Ezt a született késztetést idõlegesen leronthatja környezete és elhibázott neveltetése, de nem sokáig mert az ilyen ember képes kiemelkedni, formálni saját és mások sorsát. Közülük kerülnek ki az igazán jó tudósok és vezetõk, egyszerûbb szinten a "jeles emberek". Általában javítanak vagy újítanak, "a holnapot nézik" nem a mával törõdnek "egyszer élünk, itt és most" elven. Természetesen ez végletes leegyszerûsítés hiszen az Élet és a Sors formálja/keveri mindhárom tipust sokféle árnyalatban, közülük idõlegesen felszínre vetve valamelyiket hol hasznára hol kárára közösségének.
A "senki se eszi pedig bio" dologban ott lapulhat a hiúság is. Nagyobb közösségben sokan hiúsági kérdést csinálnak még a "gazdátlanul" lehullott gyümölcs felszedésébõl is, õt ne nézzék olyan szegénynek aki rászorul. Botor dolog mert lassacskán kimerülõ természeti kincseink és erõforrásaink idõvel úgyis rászorítanak mindenkit. Sajnos ennek egyik lehetséges végkifejlete hogy az aktívak próbálnak fennmaradni, a passzívak "kihalnak", a tunyák pedig a boldogulni próbálókat fosztogató hordákba verõdnek mert egyszerûbb erõvel elvenni bármit fáradtságos "teremtés" helyett. Ez így megy mióta az elsõ embercsoport tartósan letelepedve formált közösséget. Bocs a filóért, jó napot jó kedvet Mindenkinek

Nocsak, jártál a B-612-es kisbolygó közelében? Link
Saint-Exupéry egy ilyen fotóért mit nem adott volna...

Hm, fura, hogy egyáltalán szólnak, ha vinni akarnak valamit. Statisztikailag kimutatható mondjuk, hogy minél kisebb településen él az ember, annál becsületesebbek az emberek.
Itt a lakóteléepen elég sok diófa van ültetve köztéri faként, de nem láttam, hogy a szajkókon kívül bárki felszedné a termését. Néha a gyerekek, helyben fogyasztásra, de õk is inkább a szintén sok törökmogyoró valamelyikének termését eszik. Van kajszi meg meggyfa is, de azt se eszi senki, pedig bio...

Bubu, megfigyelésed igazolom én is Évek óta látom hogy diófáim alatt még a fû is ritkás és semmilyen gyomnövény nem jelenik meg a lombkorona alatti körzetben. Valszeg a talajt "átitatják" a Noli említette csírázásgátló anyaggal a lehullott levelek. Nem söpröm össze lombseprûvel mert elég gyorsan elkorhadnak-felszívódnak (szél is elsodor néhányat de zömmel ottmaradnak és elenyésznek a talajban). A fügefám szépen zöldell és terem minden évben, de a dióval érinkezõ oldala elszáradt. A diók hozama minden évben jelentõs, idén különösen sok termett. Nem kell dióverõ szépen potyog, látom hogy több kilónyit szed fel naponta néhány diókedvelõ "törzsvendég". Nekem jut elég, hagyom vigye akinek kell - HA "normálisan" szedi. Egy ember tette meg a minap hogy kocsija felnyitott csomagtartójába szedte a diót órákig. Õ volt az a "kivétel", akit egyáltalán nem zavart hogy Tomi végig ugatja õt. Pontosan tudom mikor "szüretelik" az elõkert gyümölcsfáit vagy szedik az orgonát, mert a kutya addig ugat míg el nem oldalognak. Érdekes hogy az errejáró "szüretelõk" többségében nem állják sokáig az ugatást, de még azok se sokáig akik elõbb becsületesen engedélyt kértek tõlem a szedésre. Bevallom, meglep hogy a mai világban azért akad még aki engedélyt kér. Néhányan elég messzirõl jönnek szedni ezt-azt az elõkertbõl, mégis veszik a fáradtságot hogy cserébe kérés nélkül idecipelt befõttel/lekvárral/sütivel viszonozzák. Rendben, nekem egyedül sok, ami marad a fákon vigye aki rászorul. Nem is várok viszonzást, de mégis más az ha elõbb becsületesen elkérik mintha csak simán elveszik.

Néhány éve olvadó hó felszínén találkoztam egy zöld gyíkkal. Nem tudom, milyen ragadozó riaszthatta ki a téli vackából, vagy milyen alkatrésze romolhatott el.

Szép estét!
Bõvítettem egy kicsit a mohák-zuzmók képtárat...

A Bükkben találkoztam Link ma vele. Lomhán ment a 6 fokos idõben. Nem tudom mit keres ilyenkor a szabadban.

De édes pofa!!!

Már le is vagy varnyú-szûrõn leképezve. Ha idáig engedte, nem vagy rossz ember.
Noli is mondja, roppantul érzékeny, és (mûvelt) okos madár a varjú.

Hoztam nektek egy varnyút
Dolmányos, a lebukó õszi Nap utolsó sugaraiban: Link

Köszi.

Csírázást gátló anyag van benne, de olvasd vissza a fórumot pár nappal. Rafi évek óta sikeresen komposztálja.

Lombhullás van. A diófánk az udvarban gyorsan hullatja a levelet, még zölden is. Asztmonnyák, hogy a diófa levele mérgezõ, a komposztba- trágya rakásra kihányva nem ildomos.
Azt már észre vettem, hogy a fa alatt nem nagyon kel ki még a gyom se. Azt hittem az árnyékolás miatt. Ha igaz, akkor a kukában a helye? Beforgatni se ajánlják.

Köszönöm a helyesbítést, javítottam (ja, ha el is menti..). Bökõs, oszt kész. :-)

..bogáncsok helyett meg aszatok. (közönséges vagy pécsvidéki)

Hari, Floo, köszönöm, én csak azt hozom, ami akad odakinn. Tavaly ilyenkor gombák voltak, most ökörszemek meg gébicsek

Csodaszép képek, és mennyi madár meg minden szösz van rajtuk, sikeres nap volt!

Régóta rajongója vagyok képeidnek , ezek is nagyon szépek!

Köszönöm! Tavaly lett volna jó, ha olyan gépem van, amivel lehet videót felvenni, akkor sokkal sárgábbak voltak a levelek és kicsit erõsebb légmozgás szedegette le õket, az volt csak a gyönyörûség. :-) Többek közt ezek miatt a kedvenc évszakom az õsz.

Vannak képek is: Link

Valóban gyönyörû, és elképesztõ hangulata van!

Ez gyönyörû, megfogott a hangulat, nagyon.