Bioszféra

Köfi

Jaj mennyire gyönyörû!!!! A kép pedig osztályon felüli, szokás szeirnt!

Fázott õnagysága Link

Õszi tó: Link
Link

Sasszemû madarászok elõnyben Link

Haláli jó fej!

Jó pofa! )))
Az én perzsacicám csak a cicatápot, annak is egy márkáját hajlandó megenni. Néha próbáltunk adni neki fõtt csirkehúst, vagy szalámi darabot, de csak 1-2 percig pofozgatja aztán továbbáll...

...
myloh: Köszi a megerõsítést! Itt Keselyüsben eddig csak gímszarvasokat láttam, dámot soha. A dámokat még gyerekkoromban láttam Tamási közeli erdõkben már vagy harminc éve...

A ma vásárolt friss, üde savanyú káposztát Sámán is felavatta: Link

CSak próbáltam úgy állni, hogy ne világítson bele totálisan a Nap a kamerába. Mivel nem állt túl magasan, így talaj felé nem volt túl világos sem. Úgy reggel 9 felé járhattam ott. A fák alatt tiszta dér volt még minden. :-)

Igazad van Cica, Noli fotója valóban erõsen emlékeztet Saint-Exupery rajzára Link Forrás: Link az 5.fejezet alatt
Noli GRAT Azért motoszkál egy kérdés, a Természet emberfeletti erejét érzékelteted a fényt is elhomályosító sötét bolygón diadalmaskodó növényzettel?
Természet... kicsit csapongok: pár napja egy történelmi tárgyú koreai "doramaban" figyeltem fel egy tudós (1500-as években!) megállapítására: "A Természet a legjobb, legnagyobb tanítómester a világon. Minden kérdésre õszinte és érthetõ választ ad, csak jól kell figyelni arra mit mond nekünk."

Bezony, jól gondolod, egy szép lapátos van a képen. Már nagyban tart a barcogás, fura, hogy épp" nem a csajokat várja a barcogóteknõjében.

Fiúk-lányok! Lehetséges, hogy itt Gemencben dámszarvast láttam? Van egy elég elcseszett képem róla, sajnos, hirtelen, ahogy átvágtatott elõttem, csak ennyire futotta. Link

:-) Én meg azért, ha nem felejtem el a másik gépet is elvinni halszemobival :-))) A 300 éves tölgyek, csodás hely. Sajnos több tölgy már nem él.

Noli ez a pár sorod egész gondolatlavinát indít Nem szeretnék végletesen elrugaszkodni a fórumtémától de ezek emberi (bár hasonló megfigyelhetõ az állatvilágban is) tényezõk, ami azért valahol Bioszféra IS
Kommented egy szépen sikerült szoftver szubrutinjai vagy fraktál módján bomlik ágakra melyekbõl további gondolatok sarjadhatnak sokfelé, nehéz megállni a "szómenést"
Kezdve azon, minél nagyobb egy tömeg annál annál több közöttük a közösségi elvárásokat nem teljesítõ vagy megtagadó ember, akiknek cselekedeteit majd rejtõzködését segíti a nagy tömegbe olvadás. Megfigyelhetõ - egy magányos ember szinte mindenkor normális és betartja a társadalmi szokásokat, természetesen neveltetése és értelmi szintjétõl függõ mértékben. Ha vannak káros késztetései azokat fékezi hogy elkerülje a kiközösítést, mivel a legutolsó briganti is szereti a nyugalmat. Viszont a "hasonlók" hamar megtalálják egymást és a "csordaszellem" biztonságérzetet ad nekik. Ha "rosszat" tesznek, szétszóródnak eltûnnek a sokaságban, minél nagyobb egy település annál könnyebben. Kis településen "mindenki ismer mindenkit" nehezebb a rejtõzködés (ha sikerülne is, akár a szemetelésbõl vagy egy kuka tartalmából kideríthetõ kik és hányan élnek rejtõzködve egy adott házban, milyen életnívón élnek és számos egyéb apró jel is van). Sokaságban elvegyülve könnyebb rejtõzködni a felelõsségre vonás elõl.
Kommented második felében " a senki se eszi" kritérium nagymértékben függ az emberi természettõl. Önkényes kategorizálásom szerint három embertipus létezik: tunya-közönyös-aktív. A tunya egyszerûen képtelen az önálló cselekvésre. Ennek oka lehet sérült idegrendszer, alacsony értelmi képességek és a neveltetés melyet alapvetõen születési környezete határoz meg. Az ilyen ember sose képes "kitörni", mindig mások befolyása alatt áll, arra vár hogy "megmondják neki" mit tegyen. A közönyös típus már "feljebb" áll mivel értelmi képességei alapján képes lenne önálló cselekvésre de idegrendszeri vagy egyéb problémák folytán passzív marad. Nem ura saját életének sem, csupán véletlen sorsfordulók alakítják életét, ezért vezetõnek alkalmatlanok mert "krízishelyzetben" összeroppannak, fejvesztve kapkodnak vagy visszaesnek a "minden mindegy" közönyös passzivitásba. Erre mondják azt- aki saját életét nem képes irányítani hogy akarhatja másokét? A legértékesebb az aktív ember, aki folyton tesz valamit, minden iránt érdeklõdik. Ez elsõsorban veleszületett késztetéseibõl ered. Ezt a született késztetést idõlegesen leronthatja környezete és elhibázott neveltetése, de nem sokáig mert az ilyen ember képes kiemelkedni, formálni saját és mások sorsát. Közülük kerülnek ki az igazán jó tudósok és vezetõk, egyszerûbb szinten a "jeles emberek". Általában javítanak vagy újítanak, "a holnapot nézik" nem a mával törõdnek "egyszer élünk, itt és most" elven. Természetesen ez végletes leegyszerûsítés hiszen az Élet és a Sors formálja/keveri mindhárom tipust sokféle árnyalatban, közülük idõlegesen felszínre vetve valamelyiket hol hasznára hol kárára közösségének.
A "senki se eszi pedig bio" dologban ott lapulhat a hiúság is. Nagyobb közösségben sokan hiúsági kérdést csinálnak még a "gazdátlanul" lehullott gyümölcs felszedésébõl is, õt ne nézzék olyan szegénynek aki rászorul. Botor dolog mert lassacskán kimerülõ természeti kincseink és erõforrásaink idõvel úgyis rászorítanak mindenkit. Sajnos ennek egyik lehetséges végkifejlete hogy az aktívak próbálnak fennmaradni, a passzívak "kihalnak", a tunyák pedig a boldogulni próbálókat fosztogató hordákba verõdnek mert egyszerûbb erõvel elvenni bármit fáradtságos "teremtés" helyett. Ez így megy mióta az elsõ embercsoport tartósan letelepedve formált közösséget. Bocs a filóért, jó napot jó kedvet Mindenkinek

Nocsak, jártál a B-612-es kisbolygó közelében? Link
Saint-Exupéry egy ilyen fotóért mit nem adott volna...

Hm, fura, hogy egyáltalán szólnak, ha vinni akarnak valamit. Statisztikailag kimutatható mondjuk, hogy minél kisebb településen él az ember, annál becsületesebbek az emberek.
Itt a lakóteléepen elég sok diófa van ültetve köztéri faként, de nem láttam, hogy a szajkókon kívül bárki felszedné a termését. Néha a gyerekek, helyben fogyasztásra, de õk is inkább a szintén sok törökmogyoró valamelyikének termését eszik. Van kajszi meg meggyfa is, de azt se eszi senki, pedig bio...

Bubu, megfigyelésed igazolom én is Évek óta látom hogy diófáim alatt még a fû is ritkás és semmilyen gyomnövény nem jelenik meg a lombkorona alatti körzetben. Valszeg a talajt "átitatják" a Noli említette csírázásgátló anyaggal a lehullott levelek. Nem söpröm össze lombseprûvel mert elég gyorsan elkorhadnak-felszívódnak (szél is elsodor néhányat de zömmel ottmaradnak és elenyésznek a talajban). A fügefám szépen zöldell és terem minden évben, de a dióval érinkezõ oldala elszáradt. A diók hozama minden évben jelentõs, idén különösen sok termett. Nem kell dióverõ szépen potyog, látom hogy több kilónyit szed fel naponta néhány diókedvelõ "törzsvendég". Nekem jut elég, hagyom vigye akinek kell - HA "normálisan" szedi. Egy ember tette meg a minap hogy kocsija felnyitott csomagtartójába szedte a diót órákig. Õ volt az a "kivétel", akit egyáltalán nem zavart hogy Tomi végig ugatja õt. Pontosan tudom mikor "szüretelik" az elõkert gyümölcsfáit vagy szedik az orgonát, mert a kutya addig ugat míg el nem oldalognak. Érdekes hogy az errejáró "szüretelõk" többségében nem állják sokáig az ugatást, de még azok se sokáig akik elõbb becsületesen engedélyt kértek tõlem a szedésre. Bevallom, meglep hogy a mai világban azért akad még aki engedélyt kér. Néhányan elég messzirõl jönnek szedni ezt-azt az elõkertbõl, mégis veszik a fáradtságot hogy cserébe kérés nélkül idecipelt befõttel/lekvárral/sütivel viszonozzák. Rendben, nekem egyedül sok, ami marad a fákon vigye aki rászorul. Nem is várok viszonzást, de mégis más az ha elõbb becsületesen elkérik mintha csak simán elveszik.

Néhány éve olvadó hó felszínén találkoztam egy zöld gyíkkal. Nem tudom, milyen ragadozó riaszthatta ki a téli vackából, vagy milyen alkatrésze romolhatott el.

Szép estét!
Bõvítettem egy kicsit a mohák-zuzmók képtárat...

A Bükkben találkoztam Link ma vele. Lomhán ment a 6 fokos idõben. Nem tudom mit keres ilyenkor a szabadban.

De édes pofa!!!

Már le is vagy varnyú-szûrõn leképezve. Ha idáig engedte, nem vagy rossz ember.
Noli is mondja, roppantul érzékeny, és (mûvelt) okos madár a varjú.

Hoztam nektek egy varnyút
Dolmányos, a lebukó õszi Nap utolsó sugaraiban: Link

Köszi.

Csírázást gátló anyag van benne, de olvasd vissza a fórumot pár nappal. Rafi évek óta sikeresen komposztálja.

Lombhullás van. A diófánk az udvarban gyorsan hullatja a levelet, még zölden is. Asztmonnyák, hogy a diófa levele mérgezõ, a komposztba- trágya rakásra kihányva nem ildomos.
Azt már észre vettem, hogy a fa alatt nem nagyon kel ki még a gyom se. Azt hittem az árnyékolás miatt. Ha igaz, akkor a kukában a helye? Beforgatni se ajánlják.

Köszönöm a helyesbítést, javítottam (ja, ha el is menti..). Bökõs, oszt kész. :-)

..bogáncsok helyett meg aszatok. (közönséges vagy pécsvidéki)

Hari, Floo, köszönöm, én csak azt hozom, ami akad odakinn. Tavaly ilyenkor gombák voltak, most ökörszemek meg gébicsek

Csodaszép képek, és mennyi madár meg minden szösz van rajtuk, sikeres nap volt!

Régóta rajongója vagyok képeidnek , ezek is nagyon szépek!

Köszönöm! Tavaly lett volna jó, ha olyan gépem van, amivel lehet videót felvenni, akkor sokkal sárgábbak voltak a levelek és kicsit erõsebb légmozgás szedegette le õket, az volt csak a gyönyörûség. :-) Többek közt ezek miatt a kedvenc évszakom az õsz.

Vannak képek is: Link

Valóban gyönyörû, és elképesztõ hangulata van!

Ez gyönyörû, megfogott a hangulat, nagyon.

Én tavaly tapasztaltam ezt, igaz idén õsszel csak most hétvégén leszek igazán természetben (Börzsöny), majd én is nyitottabb szemmel fogok ez irányban nézelõdni. Mindenesetre az igaz, hogy nagyon sok most az elütött róka, ha már errõl beszélünk. Én a 62-esen szoktam a leggyakrabban járni. A 6-os Dunaúji szakaszán meg rendre elütött borzokat látok.
De az is lehet, hogy ha sok a tápálék, enyhe tél elõtt is jól felszedik magukat. De ez irányban nem vagyok szakmaestro.

Hullanak a levelek az erdõben: Link
CSodás hangjuk volt, lenge szellõ kellett csak hozzá, hogy elkezdjenek potyogni.

Két hétvégi, és néhány tegnapi kép: Link Link Elnézést az OFF-témákért!

Szegényke, nem volt szerencséje pedig közel volt a megmeneküléshez mert az út vízpart felé esõ részén gázolták el, nem messze a biztonságot jelentõ gyepszegélytõl (ha kicsit késik az autó, már kiért volna a fûbe). A gyík még a szántóföld felé esõ úttest-részen volt alig kétarasznyira az útszegélytõl. Akkor kezdhette az "átkelést" és áthajtott rajta valaki. Morbid részlet talán de egyik sem "repedt ki", testük nem deformálódott csak "kilapult" és így halálukban is "szépek" voltak, különösen a gyík.

Siklógyerek lehetett szegényke, valszeg erdei :-(

Az elmúlt napokban megint szorgalmasan dolgozott a gazda kiterjedt földjén, napokig hajnaltól estig zúgott a traktor. Munkája kell és szükséges hogy legyen mit ennünk, viszont szomorú velejárója hogy ilyenkor sokféle, a veteményben megtelepedett élõlény menekül ki onnan a vízpart felé és az autóutat keresztezve lelik halálukat. Ma egy cca. 22 cm-es zöld gyíkot és kissé távolabb egy érdekes kígyót láttam legázolva. Nem néztem meg közelebbrõl egyiket sem, csak a bringáról szemrevételeztem. A kígyó ránézésre kétujjnyi vastag, hozzávetõleg 30 cm hosszú. Majdnem szabályos háromszög (pontosabban négyzetben folytatódó- arányaiban a háromszög magassága megegyezett a négyzet oldalaival, összeillesztett háromszög és négyszög alakzatot alkotott feje a a törzsig) alakú feje teste törzscsatlakozásnál nem volt szélesebb a törzsénél. Színe teljes egészében (alul-felül) sárgás, fehérbe hajló összhatásában pasztellsárga volt. Pikkelyei voltak, mégis csupasznak hatott mert semmilyen szembeötlõ mintázat nem látszott rajta. Ha gondoljátok- most már sötétedett, holnap visszamegyek lefotózni meghatározásra.

Nálunk a lakótelepen is csurig van makkal a fû a tölgyek alatt, illetve szó szerint bokáig lehet járni a törökmogyoróban is. A szajkók annyit cipelik õket szanaszéz, hogy ha rajtuk múlna, pár év múlva dzsungel lenne a telepen. :-)

Köszönöm, megjegyezve! Rég jártál erre, ha csak ezen múlik, kérdezhetek gyakrabban is.

Ennek alapvetõen két oka van mindhárom általad megfigyelt faj tekintetében, mégpedig az utódnevelési idõszak rendkívül kedvezõ idõjárási és hõmérsékleti együttese, illetve az idei év példa nélküli(?) bükk - és tölgymakk-termése.
Sõt, jövõre - pont ezeknek az elemeknek betudhatóan - az óriásgradáció esélye jelentõs.

Úgy tapasztalom, hogy az erdei állatok nagyon erõsen mozgolódnak az utóbbi idõben. Soha ennyi rókát nem láttam például éjszakai autóvezetéseim során, mint most ( szegény ravaszdiak gyakran a kerekek alatt is végzik). A mókus is gyakorivá lett, holott rejtõzködõ életmódja miatt általában ritkán kerül szem elé. A vaddisznók õrületesen túrnak, egész felszántott erdõrészeket hagynak maguk után. Az emberben ott motoszkál a vulgáris vélekedés: lehet, hogy nagy tél készülõdik?
Fórumtársak hasonló tapasztalatai?

1. közönséges bakszakáll, Tragopogon orientalis, 2. tatáriszalag, Fallopia baldschuanica. Elõbbi õshonos gyomnövény, utóbbi ázsiai származású lián, sokfelé ültetik dísznövényként.

Tündéri a denevéred!
A növényekben nem tudok segíteni, csak azt tudom, hogy a fehér virágúnak finom savanykás a virága, mint a zsenge sóskalevél.

Be tudnátok ezt 2-t azonosítani?
1. Link
2. Link Link
lassan vége a szezonnak: Link
gruppen: Link
egér..bõr: Link Link

Na figyelj, Nano, ne szivass! Jó, hogy szólsz, hogy van kép róla...
Lehet holyvalárva is, futinkalárva, de lehet más bogár lárvája is. A Karesz adta leírás alapján OK a lágybogár.

Nagyszerû! Tehát Cantharis lárvák voltak a ragadozók. Köszönet a linkért!

Érdekes leírást találtam az ilyen esetekrõl, ahol a lágybogarak és suszterbogarak lárváit említik. A 8. laptól kezdõdik: Kadocsa Gyula: Rovarok a havon Link