Időjárási visszatekintő
Hasznos linkek
>> OMSZ állomáshálózata (2025 áprilisi állapot)
Nagyon nagy kár érte. 
Nem tudom, ki van és ki nincs tisztában a Kõris-hegy fekvésével. Utóbbiak kedvéért elmondom, hogy ez a 700 m tengerszint feletti magasságu rög északnyugatról teljesen nyitott, ezért abszolut frissen kapja a Dévényi-kapun át az Észak-Dunántulra belépõ frontokat. Kitüntetett klimatikus helye az országnak, szerintem jelentõsége vetekszik a Kékesével.
Nem tudom, ki van és ki nincs tisztában a Kõris-hegy fekvésével. Utóbbiak kedvéért elmondom, hogy ez a 700 m tengerszint feletti magasságu rög északnyugatról teljesen nyitott, ezért abszolut frissen kapja a Dévényi-kapun át az Észak-Dunántulra belépõ frontokat. Kitüntetett klimatikus helye az országnak, szerintem jelentõsége vetekszik a Kékesével. 
A 11-i északi határszélt érintõ szupercellából Hídvégardó és Tornaszentjakab térségében komoly jégverés és felhõszakadás volt. Elõbbi településen 60 mm-hez közeli csapadék és 2-3 cm körüli jég, míg utóbbin szintén nagy esõ és tyúktojás nagyságú jég is volt.
2013. június Cegléden
Hõmérséklet: havi közép (napi három adatból) 20,3°C (30 éves átlag 20,0°C)
max. 36,6°C (19-én), min. 9,0°C (2-án).
Csapadék: 55,9 mm (átlag 65 mm, tavaly 56 mm).
Legnagyobb napi csapadék: 28,8 mm (22-én).
Zivataros nap: 8
Részletes napi adatok: Link
Közel átlagos hõmérsékletû és csapadékú volt a nyár elsõ hónapja Cegléden. A mérsékelten meleg napok közé beékelõdött egy 8 napos hõhullám, amikor 5 forró nap és két trópusi éjszaka is elõfordult. A hõség heves zivatarral ért véget 22-én este, amikor rendkívül erõs jégverést kaptunk. Az erõs széllel zuhogó 4-5 cm-es jégdarabok a város É-i részén pusztítottak.
Éves csapadék júl. 1-jén: 411,8 mm.
Hõmérséklet: havi közép (napi három adatból) 20,3°C (30 éves átlag 20,0°C)
max. 36,6°C (19-én), min. 9,0°C (2-án).
Csapadék: 55,9 mm (átlag 65 mm, tavaly 56 mm).
Legnagyobb napi csapadék: 28,8 mm (22-én).
Zivataros nap: 8
Részletes napi adatok: Link
Közel átlagos hõmérsékletû és csapadékú volt a nyár elsõ hónapja Cegléden. A mérsékelten meleg napok közé beékelõdött egy 8 napos hõhullám, amikor 5 forró nap és két trópusi éjszaka is elõfordult. A hõség heves zivatarral ért véget 22-én este, amikor rendkívül erõs jégverést kaptunk. Az erõs széllel zuhogó 4-5 cm-es jégdarabok a város É-i részén pusztítottak.
Éves csapadék júl. 1-jén: 411,8 mm.
Köszönöm a választ, így is sajnálatos,de a leírtakat tartom ha itt más ok volt a megszüntetés tárgya.
Bugac sincs már? Ehh.. 
Pedig az aztán produkálta volna az eredményeket.. Mondjuk fel is tûnt, hogy amikor volt az a pár napos hõhullám, akkor nem volt megemlítve. Igaz ezzel az erõvel Fülöpháza is érdekes, holott mindkettõt sárga homok, meg puszta vesz körül, nem a mérõ rossz..
Márton: ha nem szakmai ok, akkor miért? Egy új automatát nem kapcsolnak le csak úgy, vagy tévedek?
szerk.: mondjuk állomáshálózat térkép sem készült mostanában. Állítólag lett egy rakás hidromet. állomás, de azok szelet gondolom nem mérnek.
Pedig az aztán produkálta volna az eredményeket.. Mondjuk fel is tûnt, hogy amikor volt az a pár napos hõhullám, akkor nem volt megemlítve. Igaz ezzel az erõvel Fülöpháza is érdekes, holott mindkettõt sárga homok, meg puszta vesz körül, nem a mérõ rossz..Márton: ha nem szakmai ok, akkor miért? Egy új automatát nem kapcsolnak le csak úgy, vagy tévedek?
szerk.: mondjuk állomáshálózat térkép sem készült mostanában. Állítólag lett egy rakás hidromet. állomás, de azok szelet gondolom nem mérnek.
Nem szakmai okokból lett leállítva. Kõrishegyen nincs állandó lakó, az ott dolgozók közül aki végezte és koodinálta a hagyományos mérést elment, a többiek pedig nem vállalták. Megpróbáltuk, hogy legyen folytatás, de nem vállalta senki.
Ráadásul úgy tudom, hogy Bugac is le lett kapcsolva!
Szakmai magyarázat: mert túl magast mér! Gratulálok! Ha szabványosan van árnyékolva és kalibrált mérõeszközökkel van felszerelve mert úgy tudom, hogy más nem lehet mikor egy állomást beállítanak. Akkor rá 1 évre nem hiszem hogy ennyire megrongálódna valami ha még olykor karban is van tartva.
Akkor Zabar túl hideget mér van Kab-hegy túl szeles! Ugyan már ez aztán a szûk látókör példamutató magatartása, így tovább elõre Észak-Korea lassan ott tartunk!
Szakmai magyarázat: mert túl magast mér! Gratulálok! Ha szabványosan van árnyékolva és kalibrált mérõeszközökkel van felszerelve mert úgy tudom, hogy más nem lehet mikor egy állomást beállítanak. Akkor rá 1 évre nem hiszem hogy ennyire megrongálódna valami ha még olykor karban is van tartva.
Akkor Zabar túl hideget mér van Kab-hegy túl szeles! Ugyan már ez aztán a szûk látókör példamutató magatartása, így tovább elõre Észak-Korea lassan ott tartunk!
Hurrá! Végre valami jó hír!!:-( Most erre mit is mondjak, szánalom, nevetséges, felháborító, szakmaiatlan! Sok kifejezés van rá, de már nem tud meglepni ami ebben az országban megy szinte minden téren az maga a töketlenség! Ez van, ezt kell szeretni sajnos továbbra is olyanok ülnek ezekben székekben akiknek halvány lila gõzük sincs errõl az egészrõl, de itt mondhatnám a politikai barátainkat is amit végre bírnak hajtani az élet minden terén az tényleg maga az ostobaság netovábbja!
Olyan állomásokat szüntetek meg ami tényleg egy-egy ponton volt kiemelt mikroklíma, lásd Máza, Tiszaroff, stb! Ebbõl is látszik, hogy tök hülyék az egészhez, és most ismét egy érdekes állomást lõttek le! A következõ Kékestetõ lesz, vagy mi vár a megsemmisülés útjára? Van még mibõl lehet válogatni, de meddig?!?!
Olyan állomásokat szüntetek meg ami tényleg egy-egy ponton volt kiemelt mikroklíma, lásd Máza, Tiszaroff, stb! Ebbõl is látszik, hogy tök hülyék az egészhez, és most ismét egy érdekes állomást lõttek le! A következõ Kékestetõ lesz, vagy mi vár a megsemmisülés útjára? Van még mibõl lehet válogatni, de meddig?!?!
Azért pedig kár, kevés kifejezetten hegyi állomás van. Mégha valami alföldi lenne, arra mondanám, hogy nem akkora veszteség, bár amennyi mostanában megszûnt (kb. 25 év alatt az állomások több mint 40%-a), lassan mindegyikért kár lesz. A Trianon utáni állapotokhoz képest viszont még mindig rózsás a helyzet, hiszen az akkorihoz képest még mindig kétszer annyi állomás mûködik. Link
Kecskemét reptér júniusban:
- havi középhõmérséklet: 19,9 °C (1981-2010-hez képest +0,3 °C)
- havi csapadékösszeg: 49 mm (1981-2010-hez képest -25%)
- abszolút maximum: 35,7 °C (21.)
- abszolút minimum: 8,4 °C (1.)
- a legalacsonyabb maximum: 16,7 °C (25.)
- a legmagasabb minimum: 22,2 °C (21.)
- nyári napok száma: 15
- hõségnapok száma: 7
- forró napok száma: 4
- trópusi éjszakák száma: 2
- csapadékos napok száma: 12 (nyomokkal 13)
- zivataros napok száma: 5
- az év középhõmérsékleti anomáliája június 30-ig: +0,5 °C
- éves csapadékösszeg június 30-ig: 390 mm (az 1981-2010-es átlag 161%-a)
- havi középhõmérséklet: 19,9 °C (1981-2010-hez képest +0,3 °C)
- havi csapadékösszeg: 49 mm (1981-2010-hez képest -25%)
- abszolút maximum: 35,7 °C (21.)
- abszolút minimum: 8,4 °C (1.)
- a legalacsonyabb maximum: 16,7 °C (25.)
- a legmagasabb minimum: 22,2 °C (21.)
- nyári napok száma: 15
- hõségnapok száma: 7
- forró napok száma: 4
- trópusi éjszakák száma: 2
- csapadékos napok száma: 12 (nyomokkal 13)
- zivataros napok száma: 5
- az év középhõmérsékleti anomáliája június 30-ig: +0,5 °C
- éves csapadékösszeg június 30-ig: 390 mm (az 1981-2010-es átlag 161%-a)
Itt a június 20,3°C középhõmérséklettel zárt, ez egy picit magasabb, mint a sokéves átlag. Köszönhetõen a hónap közepi forróságnak, a legmagasabb hõmérséklet 36,4°C volt 19-én. A hónapban 8 hõségnap és 4 forró nap volt.
Csapadék szempontjából 29 mm-rel zártuk a hónapot, ez az átlagnak kb. a fele. Ettõl függetlenül aszály nincs, és nagyon szárazság sincs. (Elõtte április: 29 mm és május: 57 mm-rel zárt). A szárazság és aszály kérdést én a kukoricákon szoktam a legjobban figyelni, és õk csak a nagy forróság idején "furulyáztak"
Éves csapadék: 378 mm, ez már most több, mint ami 2011-ben összesen esett. Sokan írták, hogy hasonlít az idei év 2010-hez, hát itt nyomába se érhet. Akkor májusban és júniusban 299 mm esett, meg ugye voltak mediterrán ciklonok is. Idén konvektív csapadékból van sok és abból a fajtából, ami szeret elkerülni, elõnye: nem kapunk jeget, hátránya: esõt se kapunk
Zivataros napok száma: 22 (júniusban: 9) ez azért nem annyira rossz.
Csapadék szempontjából 29 mm-rel zártuk a hónapot, ez az átlagnak kb. a fele. Ettõl függetlenül aszály nincs, és nagyon szárazság sincs. (Elõtte április: 29 mm és május: 57 mm-rel zárt). A szárazság és aszály kérdést én a kukoricákon szoktam a legjobban figyelni, és õk csak a nagy forróság idején "furulyáztak"
Éves csapadék: 378 mm, ez már most több, mint ami 2011-ben összesen esett. Sokan írták, hogy hasonlít az idei év 2010-hez, hát itt nyomába se érhet. Akkor májusban és júniusban 299 mm esett, meg ugye voltak mediterrán ciklonok is. Idén konvektív csapadékból van sok és abból a fajtából, ami szeret elkerülni, elõnye: nem kapunk jeget, hátránya: esõt se kapunk
Zivataros napok száma: 22 (júniusban: 9) ez azért nem annyira rossz.
Neked aztán kijutott a jóból ,itt csak 32,3 mm-t hozott ,ami nagyon vérszegény.De az évi csapadék mennyiség 370 mm felett van ,ami nem kutya.
Nálam júniusban 77,5 mm hullott, és hihetetlen aszály van:-) Idén 25 zivataros napom volt ami itt nagyon sok máshol gondolom szinte semmi:-)
Ebbõl májusban 14, júniusban 10, áprilisban 1 nap volt zivataros.
A havi átlag 19,19 fok ami a hosszú évek átlaghoz viszonyítva is 0,37 fokos negatív anomáliát hozott.
Így március és május után az év elsõ nyári hónapja is átlag alatt teljesített hõmérsékletileg.
Ebbõl májusban 14, júniusban 10, áprilisban 1 nap volt zivataros.
A havi átlag 19,19 fok ami a hosszú évek átlaghoz viszonyítva is 0,37 fokos negatív anomáliát hozott.
Így március és május után az év elsõ nyári hónapja is átlag alatt teljesített hõmérsékletileg.
Néhány júniusi adat az elmúlt évekbõl Zalaegerszegrõl:
ÉV Júniusi csapadék (mm) I. féléves csapadék (mm)
2009 122 460
2010 123 408
2011 82 198
2012 63 244
2013 61 508
Megállapítható, hogy a júniusi csapadék mennyisége a vizsgált években gyakorlatilag a felére csökkent és a legutóbbi 3 évben átlag alatti volt. A júniusi zivataros napok száma is kevesebb mint a felére esett vissza 7-rõl 2-re. Tehát a csapadékmennyiség és a zivataros napok száma között szoros kapcsolat van. Érdekesség, hogy az elsõ félévi csapadék ebben az évben volt a legtöbb, viszont az eloszlása nagyon rossz volt. Az év elsõ 3 hónapja magasan az átlag feletti csapadékot hozott, mindhárom hónapban 100 mm feletti havi mennyiségekkel. Viszont a tenyészidõszakban áprilisban és júniusban átlag alatti csapadék hullott, a május átlagos csapadékú volt. Jellemzõ volt még a rendkívül szeles idõ, ami egy-egy esõ után nagyon kiszárította a talaj felsõ rétegét, így hiába esett az elsõ félévben rekordmennyiségû csapadék, relatíve mégis szárazság van, mert a szél miatt májusban és júniusban az amúgy sem sok csapadék nagy része nem tudott hasznosulni.
ÉV Júniusi csapadék (mm) I. féléves csapadék (mm)
2009 122 460
2010 123 408
2011 82 198
2012 63 244
2013 61 508
Megállapítható, hogy a júniusi csapadék mennyisége a vizsgált években gyakorlatilag a felére csökkent és a legutóbbi 3 évben átlag alatti volt. A júniusi zivataros napok száma is kevesebb mint a felére esett vissza 7-rõl 2-re. Tehát a csapadékmennyiség és a zivataros napok száma között szoros kapcsolat van. Érdekesség, hogy az elsõ félévi csapadék ebben az évben volt a legtöbb, viszont az eloszlása nagyon rossz volt. Az év elsõ 3 hónapja magasan az átlag feletti csapadékot hozott, mindhárom hónapban 100 mm feletti havi mennyiségekkel. Viszont a tenyészidõszakban áprilisban és júniusban átlag alatti csapadék hullott, a május átlagos csapadékú volt. Jellemzõ volt még a rendkívül szeles idõ, ami egy-egy esõ után nagyon kiszárította a talaj felsõ rétegét, így hiába esett az elsõ félévben rekordmennyiségû csapadék, relatíve mégis szárazság van, mert a szél miatt májusban és júniusban az amúgy sem sok csapadék nagy része nem tudott hasznosulni.
Ami itt az év eddigi alakulását, és a júniust illeti, metnet garfikonjai igen beszédesek.
Talán kár is kommentárt fûzni hozzá.
Talán kár is kommentárt fûzni hozzá.
2013 június nálam:
T átlag: 20,65 °C.
T min. átlag: 15,39 °C.
T max. átlag: 26,08 °C.
Absz. T min.: 9,2 °C. (01.)
Absz. T max.: 36,3 °C. (20.)
Absz. hõingás: 27,1 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: 13,6 °C. (03.)
Legmagasabb napi átlag: 29,2 °C. (20.)
Napi átlagok hõingása: 15,6 °C.
Legalacsonyabb T max.: 16,4 °C. (03.)
Legmagasabb T min.: 23,2 °C. (21.)
Napi legnagyobb hõingás: 16,1 °C. (18.)
Napi legkisebb hõingás: 2,5 °C. (25.)
Legalacsonyabb légnyomás: 1004,0 hPa. (01.)
Legmagasabb légnyomás: 1025,2 hPa. (26.)
Nyári nap: 16 db.
Hõségnap: 8 db.
Forró nap: 3 db.
Zivataros nap: 7 db.
Jégesõs nap: 1 db.
Havi csapadékmennyiség: 42,5 mm. (éves: 403,5 mm.)
Csapadékos nap: 13 db.
Mérhetõ csapadékú nap: 7 db.
Jelentõs csapadékú nap: 3 db.
Legnagyobb csapadékú nap: 14,2 mm. (24.)
Átlagosnál kissé melegebb (0,8 °C.), és szárazabb (64 %) hónap volt. Az átlagnál magasabb átlagot a hónap közepén tomboló hõségnek köszönhetjük, ugyanakkor a hónap eleje és vége kifejezetten hûvös volt. Érdekesség, hogy tavaly és idén is -szinte napra egyezõen- a hónap közepe hozta meg a hõséget.
T átlag: 20,65 °C.
T min. átlag: 15,39 °C.
T max. átlag: 26,08 °C.
Absz. T min.: 9,2 °C. (01.)
Absz. T max.: 36,3 °C. (20.)
Absz. hõingás: 27,1 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: 13,6 °C. (03.)
Legmagasabb napi átlag: 29,2 °C. (20.)
Napi átlagok hõingása: 15,6 °C.
Legalacsonyabb T max.: 16,4 °C. (03.)
Legmagasabb T min.: 23,2 °C. (21.)
Napi legnagyobb hõingás: 16,1 °C. (18.)
Napi legkisebb hõingás: 2,5 °C. (25.)
Legalacsonyabb légnyomás: 1004,0 hPa. (01.)
Legmagasabb légnyomás: 1025,2 hPa. (26.)
Nyári nap: 16 db.
Hõségnap: 8 db.
Forró nap: 3 db.
Zivataros nap: 7 db.
Jégesõs nap: 1 db.
Havi csapadékmennyiség: 42,5 mm. (éves: 403,5 mm.)
Csapadékos nap: 13 db.
Mérhetõ csapadékú nap: 7 db.
Jelentõs csapadékú nap: 3 db.
Legnagyobb csapadékú nap: 14,2 mm. (24.)
Átlagosnál kissé melegebb (0,8 °C.), és szárazabb (64 %) hónap volt. Az átlagnál magasabb átlagot a hónap közepén tomboló hõségnek köszönhetjük, ugyanakkor a hónap eleje és vége kifejezetten hûvös volt. Érdekesség, hogy tavaly és idén is -szinte napra egyezõen- a hónap közepe hozta meg a hõséget.
Kiváncsi vagyok hogy az elmúlt napok után most hogy áll a Bükk csapadékügyileg. Kocka?
A hosszúnevû kolléga egy idõre fórumjogmegvonásban részesült. Kérlek benneteket tereljük visza ezt a fórumot is az eredeti medrébe (remélem még nemszáradt ki)! Köszönöm!
Itt 7 napról beszélsz egy éveben de még mindig nem láttam tõled, hogy mennyi mm hullott 2007-ben a fõvársora? Ha tudod írd meg legyél kedves egyébként lassan unalmas már az agymenésed, mert folyamatosan hülyeséget beszélsz folyamatosan. Én tényekkel támasztom alá az írásom Te üres fecsegéssel!
A másik a Szalajka vízesésnél gyakran elõforduló jelenség, hogy egy-egy részében eltûnik a víz ilyenkor nem szárd ki, csak víznyelõkön keresztül a víz a felszín alatt folytatja útját és ez tavaly sem volt másképp, ha az idióta cikkekre hagyatkozol akkor simán vezeted félre magad. Szóval nem száradt ki sõt egy részében végig volt víz felszínen is, a többi részén a csapadékhiány miatt és az aszály miatt a felszín alatt húzódott tovább. Így helyes és igen tavaly aszályos év volt nem vitatja senki de a növénykének és a fáknak semmi baja sõt mint írtam és továbbra is írom és többen is írják, hogy a LEGCSAPADÉKOSABB periódusban vagyunk.
Ezt tényleg ennyire nehéz felfogni? Vannak jó orvosok ebben a praxisban is ajánlom õket:-)
A másik a Szalajka vízesésnél gyakran elõforduló jelenség, hogy egy-egy részében eltûnik a víz ilyenkor nem szárd ki, csak víznyelõkön keresztül a víz a felszín alatt folytatja útját és ez tavaly sem volt másképp, ha az idióta cikkekre hagyatkozol akkor simán vezeted félre magad. Szóval nem száradt ki sõt egy részében végig volt víz felszínen is, a többi részén a csapadékhiány miatt és az aszály miatt a felszín alatt húzódott tovább. Így helyes és igen tavaly aszályos év volt nem vitatja senki de a növénykének és a fáknak semmi baja sõt mint írtam és továbbra is írom és többen is írják, hogy a LEGCSAPADÉKOSABB periódusban vagyunk.
Ezt tényleg ennyire nehéz felfogni? Vannak jó orvosok ebben a praxisban is ajánlom õket:-)
Szerintem részben elbeszéltek egymás mellett. Nem mindegy, hogy az "idõszak" melyik idõszak. És az sem, hogy hol. A csapadékösszegek bizonyára magasak, de az eloszlás egyre egyenlõtlenebb.
"Drága hosszú nevû kolléga, van adatod? Van feljegyzésed? Van mérésed? Van számításod? Legyél szíves tedd közzé ha nincs akkor felejtsük el egymást mert így nincs értelme amit mondasz!"
Az adatok, a mérések azok fontosak és szükségesek, de a kialakult helyzet értékeléséhez nem elegendõek. Még sok minden másra figyelni kell. A szárazság növényzetre gyakorolt hatása tekintetében elsõsorban nyitott szemmel kell járni a környezetben!
Régóta, több mint 25 éve figyelem az idõjárás növényekre gyakorolt hatását!
Tudom mirõl beszélek.
Az adatok, a mérések azok fontosak és szükségesek, de a kialakult helyzet értékeléséhez nem elegendõek. Még sok minden másra figyelni kell. A szárazság növényzetre gyakorolt hatása tekintetében elsõsorban nyitott szemmel kell járni a környezetben!
Régóta, több mint 25 éve figyelem az idõjárás növényekre gyakorolt hatását!
Tudom mirõl beszélek.
"Ráadásul a 2007 és 2009-es évet nagyon elbukfencezted,"
2007-ben volt az utóbbi idõszak legforróbb idõszaka, ha jól emlékszem július 13. és 20. között.
Akkor a 40 fokot közelítette a hõmérséklet!
A Fertõ-tónál csak 35 fok volt, az volt az ország "leghûvösebb" része akkor!
El tudod képzelni, mennyi vizet képes elpárologtatni az a hõmérséklet?
Szerintem lehetett volna nagyon sok esõ elõtte, azt is elvitte volna, de nem is volt!
Nem értem hol itt a bukfenc, egy rossz száraz év volt 2007 is!
2007-ben volt az utóbbi idõszak legforróbb idõszaka, ha jól emlékszem július 13. és 20. között.
Akkor a 40 fokot közelítette a hõmérséklet!
A Fertõ-tónál csak 35 fok volt, az volt az ország "leghûvösebb" része akkor!
El tudod képzelni, mennyi vizet képes elpárologtatni az a hõmérséklet?
Szerintem lehetett volna nagyon sok esõ elõtte, azt is elvitte volna, de nem is volt!
Nem értem hol itt a bukfenc, egy rossz száraz év volt 2007 is!
"Valamint a Mátrában és a Bakonyban valamint a Bükkben és a Mecsek legmagasabb pontjain is 2000 óta legalább 4-6 év volt 1000 mm körül illetve felette! Ez bizony azelõtt soha nem fordult elõ ilyen rövid idõ alatt."
Viszont olyan sem fordult elõ, hogy a Szalajka-vízesés kiszáradt volna, ami 2012-ben megtörtént!
Azért ehhez egy nem mindennapi szárazságnak kellett bekövetkeznie!
De azért szerinted most az egyik legcsapadékosabb idõszakban vagyunk!
Viszont olyan sem fordult elõ, hogy a Szalajka-vízesés kiszáradt volna, ami 2012-ben megtörtént!
Azért ehhez egy nem mindennapi szárazságnak kellett bekövetkeznie!
De azért szerinted most az egyik legcsapadékosabb idõszakban vagyunk!
Drága hosszú nevû kolléga, van adatod? Van feljegyzésed? Van mérésed? Van számításod? Legyél szíves tedd közzé ha nincs akkor felejtsük el egymást mert így nincs értelme amit mondasz!
Ráadásul a 2007 és 2009-es évet nagyon elbukfencezted, mivel én tudom mennyi esett tizedre pontosan Budapestre de ezek szerint Te nem igazán. Ráadásul a nyári hónapban is tudom mennyi csapadék hullott, és rossz hírem van aszály nem volt, igaz volt száraz idõszak de ezt a növények simán átvészelték.
A 2000, 2003, 2011, 2012 volt száraz ebbõl a 2003 és 2012 aszályos a többirõl ezt elmondani nem lehet mivel 2000 elõtt még sok csapadék hullott és 2011 elõtt volt a 2010-es év csapadéka, így máris 2, azaz két évrõl beszélünk ami nagyon csekély és gyenge lábakon áll, mármint az állításod.
Én tényleg befejeztem ha nem érted meg akkor nagyon sajnálom, több érvet nem kívánok felhozni, de legalább én tudom mirõl beszélek,
Ráadásul a 2007 és 2009-es évet nagyon elbukfencezted, mivel én tudom mennyi esett tizedre pontosan Budapestre de ezek szerint Te nem igazán. Ráadásul a nyári hónapban is tudom mennyi csapadék hullott, és rossz hírem van aszály nem volt, igaz volt száraz idõszak de ezt a növények simán átvészelték.
A 2000, 2003, 2011, 2012 volt száraz ebbõl a 2003 és 2012 aszályos a többirõl ezt elmondani nem lehet mivel 2000 elõtt még sok csapadék hullott és 2011 elõtt volt a 2010-es év csapadéka, így máris 2, azaz két évrõl beszélünk ami nagyon csekély és gyenge lábakon áll, mármint az állításod.
Én tényleg befejeztem ha nem érted meg akkor nagyon sajnálom, több érvet nem kívánok felhozni, de legalább én tudom mirõl beszélek,
Köszönöm szépen, akkor 3-ból hárman állítjuk ezt, akkor, hogy is van ez?:-) Pedig csak pici számítás kell és bizony kész is az eredmény.
Ráadásul Bakony, Hétházpusztán is hasonló eredmény jött ki az ottani észlelõvel beszélgetve, így 4-bõl 4 állítás mondja azt, hogy bizony az egyik legcsapadékosabb periódusban vagyunk.
Bakony 412 méteren Hétházpusztán 1505,1 mm hullott 2010-ben a 3. legcsapadékosabb állomás volt az országban abban az évben az más, kérdés, hogy 1495 mm-t csináltak belõle korrekciózás után!?! Mire fel azt senki sem tudja, pedig a társadalmi észlelõ 41 év már Hellmannal ott azon a ponton és érdekes csak ebben az egy éveben korrekciózták. Ja igen így lehet szárazságot csinálni!:-) Jó csak néhány mm van szó de akkor is sérti az ember önérzetét ez, de tök mindegy így is megvan a 3. hely igaz én az 1505,1 mm ismerem el mivel az volt lemérve!
Valamint a Mátrában és a Bakonyban valamint a Bükkben és a Mecsek legmagasabb pontjain is 2000 óta legalább 4-6 év volt 1000 mm körül illetve felette! Ez bizony azelõtt soha nem fordult elõ ilyen rövid idõ alatt.
Fent Bakonyszücs-Körishegy így nézett ki:
2007: 1011 mm,
2008: 1001 mm
2009: 1087 mm
2010: 1462 mm,
1013: ??? de közel lesz hozzá várhatóan.
de 1000 mm körül volt 1995, 1998, 1999 is.
Szóval ezt nagyon nehéz magyarázni a fák kiszáradásával mivel az erdõk országszerte óriási mennyiségû vizet kapnak!
Befejezem, remélem mindenki kezdi kapiskálni a lényeget!
Ráadásul Bakony, Hétházpusztán is hasonló eredmény jött ki az ottani észlelõvel beszélgetve, így 4-bõl 4 állítás mondja azt, hogy bizony az egyik legcsapadékosabb periódusban vagyunk.
Bakony 412 méteren Hétházpusztán 1505,1 mm hullott 2010-ben a 3. legcsapadékosabb állomás volt az országban abban az évben az más, kérdés, hogy 1495 mm-t csináltak belõle korrekciózás után!?! Mire fel azt senki sem tudja, pedig a társadalmi észlelõ 41 év már Hellmannal ott azon a ponton és érdekes csak ebben az egy éveben korrekciózták. Ja igen így lehet szárazságot csinálni!:-) Jó csak néhány mm van szó de akkor is sérti az ember önérzetét ez, de tök mindegy így is megvan a 3. hely igaz én az 1505,1 mm ismerem el mivel az volt lemérve!
Valamint a Mátrában és a Bakonyban valamint a Bükkben és a Mecsek legmagasabb pontjain is 2000 óta legalább 4-6 év volt 1000 mm körül illetve felette! Ez bizony azelõtt soha nem fordult elõ ilyen rövid idõ alatt.
Fent Bakonyszücs-Körishegy így nézett ki:
2007: 1011 mm,
2008: 1001 mm
2009: 1087 mm
2010: 1462 mm,
1013: ??? de közel lesz hozzá várhatóan.
de 1000 mm körül volt 1995, 1998, 1999 is.
Szóval ezt nagyon nehéz magyarázni a fák kiszáradásával mivel az erdõk országszerte óriási mennyiségû vizet kapnak!
Befejezem, remélem mindenki kezdi kapiskálni a lényeget!
Itt Zalaegerszegen az idén nem a csapadékmennyiséggel van elsõsorban a baj - bár a júniusi csapadék az átlag alatt lesz -, hanem a rendkívül szeles idõvel, ha esik valamennyi esõ utána mindig jön a szél és az sajnos jól "dolgozik", rendesen kiszárítja a talaj felsõ rétegeit. Nagykanizsa környékén más a helyzet, mert a júniusi csapadék az átlag egynegyede...
"Ami tény az tény az egyik legcsapadékosabb korszakban vagyunk és errõl nem nyitok vitát és nem is óhajtok ha a számokat mint olyan nem fogadod el, ez sajnálattal hallom."
Az elõbb már írtam, hogy az elmúlt 13 évben 6 súlyosan száraz év volt:
2000, 2003, 2007, 2009, 2011, 2012.
Valamennyit ellensúlyozza és segít a bajon, hogy 2005, 2006, 2008, 2010 csapadékos év volt, de nem eléggé.
Képzeljük el, hogyha ezek az évek is szárazak vagy átlagosak lettek volna.
Ma már nem lenne mirõl beszélnünk növényzet tekintetében, mert minden elpusztult volna.
Sajnos az aszályos évek gyakorisága és erõssége riasztó módon emelkedik.
Azelõtt ilyen nem volt (a közeli múltban).
Abban igazad van, hogy a 80-as években is sok aszályos év volt.
Csakhogy elõtte a 60-as, 70-es években még jó csapadékos korszak volt és volt még tartalék, a fák is még egészségileg erõsebbek voltak.
De a sok száraz év gyötrése összeadódik és halmozódik és egy idõ után megkezdõdik a pusztulás!
Lehet hogy egy szárazabb évet akkor még kibírtak, most már nem.
Régebben 3-4 évente volt egy száraz év, most már szinte évente!
A másik, hogy ne csak fákról legyen szó. A hatvanas-hetvenes években az Alföldön még lehetséges volt az öntözés nélküli, csak a csapadékra alapozó zöldségtermesztés!
Ma ez teljességgel lehetetlen!
Hozzátartozik a dologhoz, hogy valószínûleg a nyári magas hõmérsékletû forró idõszakok idõtartama is megnõtt, ami szintén sokat ront a helyzeten.
Az Alföld lecsapolása is most érezteti a legjobban a hatását.
Nyílván a Nyugat-Dunántúlon meg más helyeken nem ilyen rossz a helyzet.
A Duna-Tisza közi homoktalajú részeken azonban rendkívül rossz a helyzet (Pest is ide tartozik).
Hol van már a sok kis tavacska, ami még a 60-as, 70-es években megvolt a Kiskunságban?
Mára sok helyen szinte nyomtalanul eltûntek!
De szerinted nincs szárazság, sõt extra csapadékos korszakban vagyunk!
Az elõbb már írtam, hogy az elmúlt 13 évben 6 súlyosan száraz év volt:
2000, 2003, 2007, 2009, 2011, 2012.
Valamennyit ellensúlyozza és segít a bajon, hogy 2005, 2006, 2008, 2010 csapadékos év volt, de nem eléggé.
Képzeljük el, hogyha ezek az évek is szárazak vagy átlagosak lettek volna.
Ma már nem lenne mirõl beszélnünk növényzet tekintetében, mert minden elpusztult volna.
Sajnos az aszályos évek gyakorisága és erõssége riasztó módon emelkedik.
Azelõtt ilyen nem volt (a közeli múltban).
Abban igazad van, hogy a 80-as években is sok aszályos év volt.
Csakhogy elõtte a 60-as, 70-es években még jó csapadékos korszak volt és volt még tartalék, a fák is még egészségileg erõsebbek voltak.
De a sok száraz év gyötrése összeadódik és halmozódik és egy idõ után megkezdõdik a pusztulás!
Lehet hogy egy szárazabb évet akkor még kibírtak, most már nem.
Régebben 3-4 évente volt egy száraz év, most már szinte évente!
A másik, hogy ne csak fákról legyen szó. A hatvanas-hetvenes években az Alföldön még lehetséges volt az öntözés nélküli, csak a csapadékra alapozó zöldségtermesztés!
Ma ez teljességgel lehetetlen!
Hozzátartozik a dologhoz, hogy valószínûleg a nyári magas hõmérsékletû forró idõszakok idõtartama is megnõtt, ami szintén sokat ront a helyzeten.
Az Alföld lecsapolása is most érezteti a legjobban a hatását.
Nyílván a Nyugat-Dunántúlon meg más helyeken nem ilyen rossz a helyzet.
A Duna-Tisza közi homoktalajú részeken azonban rendkívül rossz a helyzet (Pest is ide tartozik).
Hol van már a sok kis tavacska, ami még a 60-as, 70-es években megvolt a Kiskunságban?
Mára sok helyen szinte nyomtalanul eltûntek!
De szerinted nincs szárazság, sõt extra csapadékos korszakban vagyunk!
"A fásszárú növények pusztulását a hatalmas téli sózás és az öregedés okozza."
Olyan helyeken ahol sosem sóztak és fiatal állományok is pusztulnak!
Olyan helyeken ahol sosem sóztak és fiatal állományok is pusztulnak!
Így van! Teljesen igazad van!
Két külön dolog az, hogy mennyi volt valahol a csapadék és az, hogy mennyit tudott abból a növényzet hasznosítani.
Többet ér egy lassú áztató esõ mint egy gyorsan lezúduló zápor/zivatar, mert a víz nagyrésze ilyenkor elfolyik.
Például a mostani miskolci 80 mm nagyrésze sem tudott hasznosulni, mivel egybõl elfolyt.
De még sík terepen is egy zárt erdõben az elsõ néhány mm esõt a lombozat még felfogja, az le sem ér a talajra.
Ráadásul ott van a szél, ahogy Gogo is írta. Rengeteg víz kárbaveszik miatta!
Talajtípusonként is nagyon különbözik a víz megtartás képessége.
Szóval a lényeg az, hogyha rossz a csapadék eloszlása, akkor összességében hiába mértek sok mm-t valahol, attól még lehet szárazság és aszály is.
Két külön dolog az, hogy mennyi volt valahol a csapadék és az, hogy mennyit tudott abból a növényzet hasznosítani.
Többet ér egy lassú áztató esõ mint egy gyorsan lezúduló zápor/zivatar, mert a víz nagyrésze ilyenkor elfolyik.
Például a mostani miskolci 80 mm nagyrésze sem tudott hasznosulni, mivel egybõl elfolyt.
De még sík terepen is egy zárt erdõben az elsõ néhány mm esõt a lombozat még felfogja, az le sem ér a talajra.
Ráadásul ott van a szél, ahogy Gogo is írta. Rengeteg víz kárbaveszik miatta!
Talajtípusonként is nagyon különbözik a víz megtartás képessége.
Szóval a lényeg az, hogyha rossz a csapadék eloszlása, akkor összességében hiába mértek sok mm-t valahol, attól még lehet szárazság és aszály is.
Eltelt az elsõ félév, és a közép T Pápán éppen a 8,63 fokos 1951-2008 közti féléves átlagot hozta. Íme a havi bontás:
Január : 0,0 /átlag -0,2 fok/
Február: 1,5 /1,6/
Március: 3,8 /5,8/
Április:11,8 /10,5/
Május : 16,1 /15,5/
Június: 18,7 /18,6/
Január : 0,0 /átlag -0,2 fok/
Február: 1,5 /1,6/
Március: 3,8 /5,8/
Április:11,8 /10,5/
Május : 16,1 /15,5/
Június: 18,7 /18,6/
Rávettem magam egy kis átlagszámításra és én is arra jutottam, hogy az utóbbi 112 év legcsapadékosabb periódusában vagyunk. Évtizedes átlagokat nézve Csesznek térségében a 2001-2010-es évtized a legesõsebb 779 mm-es évi átlaggal. A legszárazabb az 1981-90-es évtized volt 607 mm-rel. A második legesõsebb 1931-40 közt volt 756 mm-rel, míg a 2. legszárazabb 1941-50 közt 653 mm. A mostani évtized (2,5 év alatt) átlaga 655 mm-nél tart, míg az utóbbi 12,5 év 754 mm, tehát a száraz 2011-12-es év sem vitte nagyon le az átlagot. A 110 éves átlag 709 mm, de ha 30 éves átlagokat nézünk nagyon fals dolgok jönnek ki, mert általában az egymást követõ évtizedekbõl gyakran kettõ átlag (709 mm) alatti, egy feletti, vagy fordítva. Így követik egymást az átlag alatti (sz) és feletti (cs) és átlag közeli (á)- vagyis +-20 mm eltérésû- évtizedek:
cs-sz-á-cs-sz-cs-cs-sz-sz-á-cs
A két átlag közeli évtized is kis többletet hozott (723 és 719 mm). Pl. az 1971-2000 közti 30 év szerencsétlenül 2 nagyon száraz és egy éppen átlagot meghaladó (667-607-719, átlag :664 mm) évtizedbõl tevõdött össze. Ezért vonhatták le az elmúlt évtizedben a kiszáradás, sivatagosodás elméletet hazánkban, hisz mindehhez a zimankós 70-es-80-as évekhez képest végre egy kis melegedés is társult az ezredforduló környékén. Az idõjárás aztán egy csattanós választ adott erre a legcsapadékosabb évtizeddel, de a tavalyi aszály és hõség kedvükben járt, elhomályosítva a tendenciát. A mostani fél év hiába hozott nagy csapadékot és átlag közeli középhõmérsékletet, a klímabiznisz errõl nem vesz tudomást és jönnek a szárazságtól cserepes földdel, szájjal akármekkora árvizek vannak akkor is.
A szórás növekedéséhez pedig nézzük a legszárazabb és legcsapadékosabb top 5 évet:
1.1971-437 mm
2-3.1925-500 mm
2-3.2011-500 mm
4.1949-501 mm
5.2000-502 mm
1.2010-1203 mm
2.1940-965 mm
3.2005-953 mm
4.1915-942 mm
5.1954-941 mm
Tehát az utóbbi 13 évben fordult elõ a 112 év 10 legszélsõségesebb csapadékú évébõl 4, holott egyenletes szórás esetén 1,16 lenne az eredmény.
cs-sz-á-cs-sz-cs-cs-sz-sz-á-cs
A két átlag közeli évtized is kis többletet hozott (723 és 719 mm). Pl. az 1971-2000 közti 30 év szerencsétlenül 2 nagyon száraz és egy éppen átlagot meghaladó (667-607-719, átlag :664 mm) évtizedbõl tevõdött össze. Ezért vonhatták le az elmúlt évtizedben a kiszáradás, sivatagosodás elméletet hazánkban, hisz mindehhez a zimankós 70-es-80-as évekhez képest végre egy kis melegedés is társult az ezredforduló környékén. Az idõjárás aztán egy csattanós választ adott erre a legcsapadékosabb évtizeddel, de a tavalyi aszály és hõség kedvükben járt, elhomályosítva a tendenciát. A mostani fél év hiába hozott nagy csapadékot és átlag közeli középhõmérsékletet, a klímabiznisz errõl nem vesz tudomást és jönnek a szárazságtól cserepes földdel, szájjal akármekkora árvizek vannak akkor is.
A szórás növekedéséhez pedig nézzük a legszárazabb és legcsapadékosabb top 5 évet:
1.1971-437 mm
2-3.1925-500 mm
2-3.2011-500 mm
4.1949-501 mm
5.2000-502 mm
1.2010-1203 mm
2.1940-965 mm
3.2005-953 mm
4.1915-942 mm
5.1954-941 mm
Tehát az utóbbi 13 évben fordult elõ a 112 év 10 legszélsõségesebb csapadékú évébõl 4, holott egyenletes szórás esetén 1,16 lenne az eredmény.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Feketén fehéren a karácsonyról
Időjárás-változás | 2025-12-21 10:00
Szabályzat