Meteorológiai esélylatolgatások

Meglepõnek én sem mondanám, de érdekes, és szerintem szép példa arra, hogy az erõs izlandi minimum nem feltétlenül egyenlõ a közép-európai enyheséggel még a téli félévben sem. (Szerintem többségünk átesett azon a korszakon, mikor azt hitte, hogy az élet ennyire egyszerû.)

Mindenféle friss grafikon a napfoltszámról, ami csak szem-szájnak ingere: Link

Az egyértelmû, hogy a maximumtól még messze vagyunk. A kezdõdõ "élénkülés" jeleit szerintem egyelõre nem érdemes az idõjárásban keresnünk: a Nap és a légkör között kapcsolatot keresõ elméletek közös tulajdonsága, hogy a hatás hosszú (több éves) távon érvényesül.

A naptevékenység alakulásáról van esetleg egy frissülgetõ grafikonod? Keresgettem, de olyan adatsorokat találtam csak, amik 2008-cal bezárólag jelezték az elmúlt évek naptevékenységét. Akkortájt lehetett az (elhúzódó) minimum is. Kíváncsi lennék, mennyire erõsödik mostanság.
Ilyen komoly, nagyléptékû értelmezésekhez még kezdõ vagyok, de néhány adat (csak úgy, semmi párhuzamosság, vagy értelmezés): Link A jégkiterjedtség egészen alacsony. Link Majdnem minden idõk (utóbbi 30-40 év) legkisebb kiterjedtsége van ezen hónapban. A Kara- Barents és Grönlandi-tenger kiterjedtsége átlagos, de a Link Baffin-öböl nagyon jégszegény stílusa még kitart most is, nagyon kevés hátrányt dolgozott le. Link Link Sokáig lefolyt a jég Grönland K-i partjain.

Ez így is van, ahogy írod -azonban nincs ebben semmi meglepõ. Emlékeim szerint roppant gyakori kimenetele a dolgoknak, hogy a hideg idõszak kelet-északkeleti beszivárgással kezdõdik, aztán észak-északnyugatról direkt ránk szakadó sarki légtömegekkel folytatódik.

Talán érdemes megemlíteni azt is, hogy épp az aktivizálódó izlandi minimum lehet majd felelõs a hétvégére várható hidegöblítésért. Ha ez (bár most Izland szigetétõl némileg ÉNy-ra tolódva) nem gyártaná az erõs ciklonokat, akkor a Vojejkov-tengelyt alkotó anticiklonunk a napállás emelkedésével békésen, fokozatosan gyengülhetne, miközben nálunk a fagyos éjszakákat egyre enyhébb nappalok követnék. Most viszont jönnek az atlanti ciklonok: északról megkerülik az Ac-t, majd Kelet-Európára ráereszkedve annyira megnövelik az Ac peremén a nyomáskülönbséget, hogy ez leránt hozzánk egy nagy adagot a sarkvidéki hidegmagból. Lásd a térképet: Link - visszapörgetve kiderül, hogy az észak-oroszországi 990 hPa-os ciklon bizony az izlandi "csigagyár" terméke, amit az Ac kerülõútra kényszerített.

Igen, január elején történt valami. A változás lényege jól meghatározható: megszûnt a makacs, kiújuló brit blocking -illetve, tekintettel az északkeleti blokkoló AC megjelenésére, azt is mondhatnánk, keletebbre helyezõdött.
Ezzel párhuzamosan megerõsödött a sokáig szinte hiányzó azori maximum. Valamelyest talán az izlandi minimum is aktívabbá vált (bár ezt nem éreztem különösebben feltûnõnek). Ez utóbbiak eredõjeképp kétségtelenül a zonalitás irányába mozdultak a folyamatok, de annak mértéke még az átlagos télre jellemzõt se érte el meglátásom szerint, nemhogy a zonális telekét. Például, igazi atlanti "futószalag", sorozatfrontok a télen egyáltalán nem is voltak. A hiányzó, ill. a kontinens keleti peremére szorult hidegleszakadások és a megerõsödött azori AC együttes hatására a mediterrán ciklontevékenység erõsen lecsökkent, legalábbis az elõzõ állapottal összehasonlítva.
Az utóbbi hetekben a januári helyzet is módosult annyiban, hogy újra teret nyert a blocking és a meridionális áramlási képek, de most északkeleti blokkoló anticiklonnal. Az azori magasnyomás visszahúzódott a kontinens centrumából, és újra megjelentek a mediterrán ciklonok.
Jelenleg itt tartunk. S hogy mit hoz a jövõ? -elég nehéz tippelni rá. Észrevételeddel ellentétben nem kerülte el a figyelmemet a zonalitás erõsödése. Ez, -különösen a több, mint egy évig tartó, gyakorlatilag zonalitás-mentes idõszak után- elég feltûnõ.
Azonban azt, hogy a nyugati áramlás gyakoriságának növekedése tendenciává válik, még korai kijelenteni. Azt majd a tavaszi hónapok fogják, bizonyos mértékig, megmutatni. Az biztos, hogy az idõjárásban hosszútávú kiegyenlítõ mechanizmusok mûködnek: hosszú meridionalitás nagy valószínûséggel a zonális áramlási képek irányába billenti a mérleg nyelvét, és viszont. Érdekes momentum a naptevékenység alakulása is. Az elhúzódó, rendkívül alacsony minimum egybeesése a szokatlan áramlási musterekkel sokat sejtetõ. Bár talán merész kijelentés egy amatõrtõl, aki nem légkörfizikus, de azért megkockáztatom: úgy tûnik, hogy az alacsony naptevékenység a térítõi magasnyomású öv gyengülésével, a szubarktikus alacsony nyomás délebbre helyezõdésével, a westdrift csökkenésével, alacsony AO és NAO értékekkel jár.
Ha ez így van, célszerû lesz odafigyelnünk a naptevékenység alakulására. Ez jelenleg növekszik, azonban hogy eléri-e azt az aktivitást, ami a múlt század közepének-végének maximumaira volt jellemzõ, avagy az 1800-as években szokásos nívón marad, még kérdés. Mindenesetre roppant érdekes lesz a hemiszférikus cirkuláció megfigyelése ennek tükrében.

Mindenképpen érdekes, hogy az elõzõ téli szezonnak még jóformán El Ninoban vágtunk neki: Link illetve maradt a továbbiakban is: Link Link Link
Májustól, június elejétõl kezdett fordulni a kocka: Link aztán a továbbiakban: Link Link Link Link

Ahogy a térképek között is látszik a különbség: Link

Õszintén szólva a La Nina hatásokat nem igazán tartom felelõsnek. Erõs La Ninában ugyanis a december ugyanolyan jól sikerült, mint a tavalyi szezonban, pedig akkor nem volt La Nina. Sõt, még a makrohelyzetek is szakasztott ugyanolyanok voltak.
Szembetûnõ viszont, hogy január elsõ napjaitól a másik két index (AO, NAO) drasztikus változásokon esett át. Leginkább az AO index masszív növekedése a mérvadó, aminek köszönhetõen a szibériai maximum sem lett olyan erõs, mint ahogy az egyébként lehetett volna. Kialakulhatott volna itt a kemény tél, de valami közbejött.
Szimplán csak a hidegmagok elhelyezkedése változott meg, ami gyökeresen megváltoztatott mindent (legalábbis a véleményem szerint). Hogy ez miért következett be? Azt nem tudom, mert nekem ez már magas

Valóban, de vannak magabiztos elõrék, elõrejelzõk és dm-ek/ /. Most éppen 24 óra kellett, hogy megdõljenek azok a magabiztos elõrék és modellek, melyek semmiféle csapadékesélyt nem emlegettek 1 hétig: fél országban esik a hódara, szemcsés hó az AC-peremi inverziós felhõzetbõl.A napsütéses 5 fok helyett itt 0 fokban sûrûn esik és hólepel van. Éjjel már a mediciklon felhõzete is megérkezhet délre. Minden lehet itt, csak jóidõ a legkevésbé...

Elõször is gratulálok ahhoz, hogy mindvégig magabiztosan kitartottál a szibériai maximum megerõsödésében, és annak Európára gyakorolt hatásában. Ugyanakkor engem meglepett az elõjelek és a december után az izlandi minimum viszonylagos erõre kapása, pont amikor már gyengülnie kellett volna, szerintem ez igencsak közrejátszott abban, hogy legalábbis Közép Európában nem következett be az "évszázad tele" . Noha minden feltétel adott volt már december végétõl, bizony kicsit várni kellett a szibériai maximum hatásaira. Történt valami januárban, ami foglalkoztat, amire nem tudok rájönni. Szerintem a kulcs valahol az amerikai partoknál, esetleg a La nina hatásokban keresendõ, de nem tudom. Nem egészen értek egyet azzal, hogy az izlandi minimum nem volt képes hatása alá vonni Európa idõjárását. Egészen sokáig akadályozta a szibériai maximum térnyerését, egyben jelentõsen akadályozta a garantáltan változékony téli idõt eredményezõ brit blokkok felépülését. Jelen tartós átlag alatti idõjárás folyamatosságát is egy "szerencsés" együttállás valósítja meg, a keleti AC után-mellett felépülõ bloking személyében. A januári események azért foglalkoztatnak, mert egy trend látszott megtörni akkor, amikor tél tábornok szinte nyerõ helyzetbõl indulhatott, talán eme változás, amennyiben hosszabb távú folyamatokat is érinthet, egy fogódzó lehet a következõ hónapok idõjárására, csak jó lenne tudni, mi is történt. Elemzésedet érintve ezért nem lépnék át nagyvonalúan a januári-februári zonális jellegû intermezzok felett.

Szerintem az a szó hogy "biztos", nem ismert a meteorológiában.

Hát ez is igaz, kétségtelen,néha 2-3 napra is bebukjuk a tutinak tûnõ felállásokat is. A jelen AC-azomban -ahogy azt Thermométer szépen levezette- picit másként viselkedik-tartóssága pedig pont a nagyon nagy homogén hófelszin miatt is kifejezett. A vastag hótakaró felett ugyanis a besugárzás növekedése csak igen mérsékelt energia többletet jelent. Sokat emelkedik ugyanakkor ez az energiaszint a délebbi szélességeken, ezeken a területeken rohamosan erõsödik a besugárzás, a talaj is jobban átmelegszik "-halmozódik" a meleg levegõ, és teret nyer elõbb utóbb észak felé is, hogy meghozza a tavaszt.

Nagyon tanulságos idõjárási helyzetet hozott a tél vége sokunk számára. A tanulságok a következõkben foglalhatók össze:
1. Az atlanti ciklontevékenység az évnek ebben a szakában törvényszerûen gyenge. Az izlandi "szörnyûségesek", ha idõlegesen meg is jelentek, nem voltak képesek hatásuk alá vonni idõjárásunkat. Látszik, hogy a zonalitás beindulására ebben az idõszakban roppant csekély az esély, fõleg úgy, hogy ilyen böszme blokkoló AC van északkeleten.

2. Még érdekesebb a modellek ingadozása AC-ügyban. Az északkeleti anticiklont elég sokáig ritmikusan erõsítették-gyengítették, míg végül 1055 hepás monstrum lett belõle. Nagyon úgy tûnik, hogy az ilyen északkelet-európai AC kialakulása öngerjesztõ folyamat. Ha átmenetileg fel is éled az atlanti ciklontevékenység, és az enyhébb, nedves légtömegek eljutnak északkeletre, az csak arra jó, hogy gyarapodjon a hóréteg, és az újból kiderülõ ég mellett erõsödjenek a fagyok, erõsödjön az AC. Paradox módon az óceáni hatás "próbálkozásai" ilyenkor a hidegpool-t erõsítik. Az "ördögi kört" csak a magasabb napállás, hosszabbodó nappalok képesek széttörni. Úgy látszik, a szárazföldi hideg ezen öngerjesztésével nehezen tudnak mit kezdeni a modellek. Talán jobb is ilyen esetben a jelenidejû szinoptikai térképeket figyelni napról-napra (ha nem is a modellek helyett, de legalább a mellett!)

A jövõt illetõen a következõket lehet elmondani: a mostani felállás klasszikus Vojejkov-tengelynek tekinthetõ. Ez az óceáni légtömegeket távol tartja a kontinens centrumától, azok messze északon vonulnak, míg hozzánk kelet felõl hideg levegõ szivárog az AC déli peremén. Az ilyen helyzet stabil, és amíg az északkeleti anticiklon jelentõsen meg nem gyengül, vissza nem vonul, fenn is fog maradni. Egyetértek az elõzõ kommentekben leírtakkal, hogy március 10.-e elõtt alapvetõ változás nem várható a makrocirkulációban. Körülbelül ekkorra ér el a napállás olyan fokot, hogy a megbillenõ energiamérleg átrajzolja az áramlásokat Európa felett.
Azonban nem kell félni, unatkozni addig se fogunk. A Vojejkov-tengely nyeregpontján most is van mozgolódás: egy atlanti peremciklon északról benyomakodott a tengelybe, és tegnap kettéválasztotta a keleteurópai és azori AC-t. Az a tendencia, hogy az ilyen, az anticiklonális hídon átpréselõdött légnyomási depressziók a Földközi-tengerre kerülnek. Még nyugat-európai ciklon korukban, vagy pedig késõbb mediciklonként, hatással lehetnek a mi idõjárásunkra. Tegnapelõtt és tegnap reggel viszonylag gyors (bár csak kismértékû) légnyomás süllyedésnek voltunk tanúi, a felhõzet is megnövekedett dél felõl. Látszik, nem lehet kizárni azt, hogy hogy az alapvetõen magasnyomású, hideg periódusban változékonyabb, esetleg csapadékot hozó napok is elõforduljanak.

Ferri: jó néhány nappal ezelõtt azt írtad, lesz még vastag jég a tavainkon ebben a szezonban.
Meg kell mondjam, nem mertem nagyon bízni ebben. Bár a mi teleink olyanok, hogy hajlamos "a végén csattanni az ostor", de hogy ennyire a végén, azon én is meglepõdtem. Most hallom a rádióban, hogy a siófoki jégpályát újra megnyitották!

Valóban, de azt sem kell elfelejteni, hogy a fél országot betakaró 2 napos havazást sem látta elõtte 3-4 nappal senki( én sem , de esélyét majd 2 héttel elõtte már emlegettem). Honnan lehetnénk most biztosak abban,hogy mi lesz 3 napon túl ?

Azért ne általánosíts, nem mindenki tartott 18. körül sem brutál atlanti ciklonoktól! Sõt, magam is épp ellenkezõleg vártam a helyzetet. S ha tetszik ha nem ez be is jött. Annyira, hogy még most is köszöni szépen- jól van a telet makacsul kitartó AC ! Legalább Március 9.-ig egyértelmû - átlag alatti idõnk lehet, a mediterráneumból az ott garázdálkodó ciklonok pedig nem tudnak érdemben beleszólni az idõjárásunkba. Legfeljebb érintik a kárpát medencét, és továbbra sem látszik felénk jelentõsebb csapadék. Ráadásul a hét végén újabb immár nedvesebb, de hideg légtömeget kapunk a nyakunkba -hózáporokkal. /-6-7-8-a fagyosnak ígérkezik,aztán talán 10-körül megcsillan a remény... (néhol még friss havon??)

Valahogy a mai idõjárás nem igazodott a tudományos elvárásokhoz. A különbözõ idõpontokban készült és különbözõ modelleket preferáló elõrék egységesen ide 5-8 fokokról szóltak és ma 0,9 volt a maximumon. Ha országosan nézem: a körzetiben(14óra) -2 és +4 fok volt jellemzõ és egy 6 fok (Szécsény).Egyedül Pest-Nógrád tudott pár 4-6 fokot felmutatni, a jellemzõ a 0 fok körüli érték volt. Itt egész nap borús idõ volt a zavartalan napsütés helyett és már rég leírtam: ha süt a nap akkor van ereje, de ha nincs, akkor téli lehet az idõ még ilyenkor.Ha a 18-a táján készült okfejtéseket nézzük : még mindenki brutál atlanti ciklonoktól tartott, pedig ezek tökéletesen megbuktak és az ilyenkorra már tönkrevertnek hitt AC büszkén virít. Ráadásul most újból leszakadt egy enyhe légtömeg a Grönlandra menekült ciklonokról és ez genovai ciklonkét megkerüli az AC-t.Felhõzete már Szlovéniában okoz csapadékot és kis szerencsétlenséggel holnap délnyugaton idõjárásformáló lehet. Ezzel persze bukna a semmi csapadék egy hétig kórus elképzelése. Teljesen bizonytalan mostanában a modellek által várt jövõ, csak az látszik biztosnak, hogy a tavasz nem a hivatalos idõben fog megjönni...

Röviden még kiegészíteném Salo hasznos okfejtését egy józan paraszti magyarázattal: ne felejtsük el, hogy március eleje lesz, azaz egyre inkább megyünk bele a magasabb napállású, tavaszi idõszakba.

És ilyentájt azért már nehezebben marad meg az országos ködfelhõzet. Ahogy Ferri szokta gyakran emlegetni, kb. november közepétõl február közepéig van az igazi hidegpárna-szezon.

(
Nem valószínû. Nem túl egységes a Kárpát-medence pl. hóborítottság terén, ilyen körülmények között pedig nehezen alakul ki hidegpárna, s a levegõ is kicsit száraznak tûnik hozzá. Ebben a helyzetben általánosságban is jóval nehezebben alakul ki ködpárna. Ha sokfelé be is ködöl reggelre, az délután könnyen fölszakadhat, tartósabban csak a hegységek völgyeiben, illetve a hómezõk belsejében (jelenleg délkeleten) maradhat meg.

Bár rövidtávon, és középtáv elején anticiklonális hatások lesznek, annak peremvidékén attól dinamikusabb idõjárás lehet, hogy ködpárna fejlõdjön.
A gfs-ens brit blockinggal számol, de a tagok már jó korán egész Közép-Európára nagy bizonytalanságot adnak, mivel nem egységesek abban, hogy a brit AC kelet felé mennyire terjed ki.
Másképp fogalmazva: hétvégén hidegleszakadás várható (esélyét 65-75% közé teszem)
), ennek helye azonban erõsen kérdéses. Legnagyobb valószínûsége annak van (ha bekövetkezik), hogy tõlünk kissé keletre, minket inkább csak érintve, a Kelet-európai-síkság nyugati részére érkezik meg (de az utolsó tag pl. egészen nyugatra, Franciaországra várja)
Ilyen helyzeteket nem nagyon szokott tartósan ködös idõjárás megelõzni.
Csapadékról azért nem nyilatkoznék, mert ha bekövetkezik a hidegleszakadás, könnyen lehet utána mediterrán ciklon. Bár ha tõlünk keletre szakad le a hideg, akkor mi valószínûleg abból sem kapunk sokat. Ráadásul most Nyugat-Európa fölött átmenetileg kimondottan ciklonális irányítás van.
)

Úgy látom, az atlanti blocking tartósnak ígérkezik, nem számítok márciusi tavaszra. Majd áprilisban.

Ez ÉK-en mindenképpen hosszú tél lesz, nem (csak) a lehullott hó mennyisége, nem (csak) az éppen aktuális átlagértékektõl való eltérés , nem (csak) a napsütéses órák száma, az enyhe - kemény idõk periódusa, az eltéréseik és még sok egyéb számít. Szerintem a legfontosabb, hogy a tél hamar kezdõdött, december elején már több napos hótakaró, az utóbbi húsz év egyik leghavasabb - hidegebb decembere, majd az átlagos körüli, január, február átlagos hóviszonyokkal, a tél átlag fölötti hótakaróval. A hõösszeg október közepe óta (sõt még hamarabb), na azt kellene megnézni, fûtés szempontjából igencsak érezhetõ. De érzi a természet is, ha hirtelen ránkszakadna a jó idõ , akkor sem érné utol magát március közepénél hamarabb, márpedig még legalább egy hét hideg idõ jön. Ezt nevezik hosszú télnek, és még csak nagyon sok hó, és extra hideg sem volt. A mostani jégviszonyaink igencsak eltérnek a sokévi átlagtól, márpedig a jég nehezen olvad, lehet hogy még március 15. - én találunk jeget? Persze vannak ennél még durvábban hosszú telek, pl 86, 87, 96...

Õszintén szólva: Link ezt végiglapozva nem mindig február végén jön a jó idõ. Nekem ez igen véletlenszerûnek hat. Van, hogy február elején van egy melegebb periódus, de van, hogy a február eleje hideg, illetve a vége enyhébb. A 2008-as 20 fok pedig a maga nemében is szélsõség, ahogy az ábrán is látszik. Ráadásul a 2008-as amúgy is egy szélsõségesen meleg tél volt januártól számolva.

Miért is lett szubjektív? Ezek tények, semmit nem írtam ami arra utalt volna szerintem. Tény, márciusban simán elõfordul az ilyen sõt, ez a jellemzõ, hogy hidegleszakadások vannak! Viszont az nem amit írtál, hogy ilyenek kell lenni egyáltalán nem. Sõt az elsõ kellemes idõ már február végén jelentkezik és nem csak 2007-ben hanem rendszeresen, 2008 Baján a mai napon 20,8 fok volt és sorolhatnám. Az elsõ mandula fák már átlagosan virágozásnak indulnak ilyenkor.
A tavainkon most szép jég van, azonban ilyenkor már jégmentesnek kell lennie, ami elõfordulhat, hogy 5-6 nap múlva korizhatóak lesznek ami szintén nem minden éveb adatik meg, sõt ritkán, így egyáltalán nem értek egyet azzal amit írsz.
Viszont a friss futás is esélyt ad egy nyugati áramlás kialakulásának, szerencsére ez nem az elsõ ilyen eshetõség, így érdemes csemegézni ezzel a gondolattal, és talán Tél tábornok fehér fogai is kihullanak már hamarosan:-)

Nos, ez igencsak szubjektív.
Kicsit vizsgálódva az utóbbi 10 évben... egyáltalán nem voltak ritkák a hasonló jellegû télies periódusok március elsõ felében. Ez alól egyedül 2007. márciusa képezhet kivételt, de az egy szélsõséges eset volt, ami erõsíti a szabályt! Sõt egyáltalán nem volt ritka az sem, hogy március végére kaptunk el egy-egy nagyobb hidegleszakadást.
Összességében nézve ezek teljesen normális dolgok, sõt... az lenne szélsõséges, ha márciusban nem lennének kemény hidegleszakadások. Tehát ami engem illet, el kell könyvelnem, hogy ez hozzá tartozik a kora tavaszi idõjáráshoz. Talán egy-két nap télies periódus márciusban még jöhet, jöhet akár kiterjedtebb havazás is, hiszen valahogy revánsot kell venni azért a 2-szer megdõlt, illetve egyszer beállt Tmax rekordért télen.
Én úgy gondolom, hogy minden a rendes kerékvágásban halad a kitavaszodás felé.

Általánosságban márciusban nagy volt az anticiklonális dominancia az azori térségben, illetve nem volt ritka az sem, hogy ez a britekre is kiterjedt. Akadt még grönlandi anticiklon, illetve még skandináv is, de javarészt sok volt az anticiklon a kontinens felett vagy annak környezetében. Az utóbbi 10 évet vizsgálva ez is megszokott nyomási jellemzõ volt márciusban.

Lehet, hogy a sok rosszul sikerült tél akkora lelki összeomlást okozott sokunkban, hogy ezekre a teljesen átlagos márciusi történésekre úgy tekintünk, mintha világmegváltás lenne a Tél Tábornok részérõl

No nézzük, hogy a Tél tábornok fehér foga miként tudja megsarcolni Tavasz anyó zöld szoknyáját?:-)
Egyelõre ami látszik, hogy jelentõs korai kitavaszodás nem látszik:-)
Sajnos a makacs hidegbázis ugyan gyengül átmenetileg, de nem adja fel, valamelyik irányból ostromolnia kell Európa középsõ részét.
Kedden már március vagy mi a szösz, de az idõjárás ezt nem veszi tudomásul, még szerencse, hisz nem lenne olyan jó és izgalmas mint amilyen:-)
A mostani enyhébb levegõ után ismét hidegebb, majd ismét egyre hidegebb léghullámok érkezhetnek hozzánk.
Most: Link
A hét közepén: Link
Link
A modellek egyet értenek benne, hogy északkelet felõl ismét hideg levegõ szivárog be hozzánk.
Majd egy ciklon áramlási rendszerében észak-északnyugati lesz az áramlás, természetesen újabb hideg légtömeggel.
Link
Link
Link
Link
A modellek ismét együttesen jelzik a Brit anticiklon lehetõségét, ezzel utat nyitnak a fekete avagy a fehér lyuknak észak felõl:-)
Nálunk ez dinamikus de egyértelmûen téli idõt eredményez akár nagyobb hóesés is kialakulhat ezekbõl a szituációkból.
Azért a tavasz váróknak, szóval nekem is van némi reménysugár, miszerint ez az északnyugati irányítású dolgok gyakran váltanak nyugati zonális, illetve délnyugati irányításba, remélhetõleg március közepén ez már az igazi tavaszt is elhozhatja. Valószínû, hogy az északkeleti irányítás véget ért, és ezzel jön elõ a fény messze az alagút végén:-)
Néhány nyugati fáklya is kezdi beadni a derekát egy nyugati irányítású eredmény tükrében.
Link
Link
Link
Tény nagyon-nagyon messze van, de látszik valami rajtuk.
Néhány index a végére:
Link
Link
Link
Link
Egyelõre a lehetõség ezeknél is adott, hogy mi lesz belõle majd elválik.
Véleményem összegezve kb két hét tél, lesznek fagyos éjszakák, sõt hó is az ország nagy részén akár az elsõ hózivatar is kialakulhat:-) Csak, hogy a konvektív idõszak kedvelõinek is legyen némi öröm.
Aztán talán tavasz is eljön 10. után, meglátjuk:-)

A friss futásokat elemezgetve egyre nyilvánvalóbb: A tavasz jócskán várat még magára. Kb- március 5.-ig nagyon együtt vannak a tagok, a "visszaenyhülés" is csak átmenetinek látszik. Hát igen, az az óriás AC- ilyenkortájt még igen csak makacs tud lenni, s amíg az ott van... A mediterrán térség lesz a keveredési zóna, csapadék is ott várható nagyobb mennyiségben. Nálunk úgy néz ki,folytatódik az AC-irányítás, és vele az átlag alatti -télies idõjárás.

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#28949)

Így igaz, egy nyugat-európai teknõ melegszektorában márciusban már bármikor kialakulhat 1-2 napos >15 fok feletti kellemes idõjárás, úgyhogy kiegészítésképpen: latolgatásomat úgy gondoltam, hogy tartósabb, azaz 3 napot meghaladó kifejezetten tavaszi idõszakra a mostani kiindulási helyzetet alapul véve csak március utolsó harmadában számítok

"(az elsõ 15-20 fokokkal pedig lehet, hogy még akár egy jó hónapot is kell majd várnunk)"

Ezt a mondatot leszámítva reálisnak tûnik amit írsz. Kellett volna még egy "tartós" szó a 15-20 fokos idõ elé, mert akárhogy nézzük, egy-két nap erõs elõoldal bármikor befigyelhet ebben a térségben, ami márciusban akár már 20-25 fokokkal is simán járhat - átmenetileg.

A meteorológiai tavasz elsõ napjaiban döntõen anticiklonális hatásokra számítok kontinensünk nagy részén. Ez alól csupán a mediterrán térség képez kivételt, ahol továbbra is mediterrán ciklon-tevékenység várható. A makroszinoptikus helyzet jellegét tekintve késõ-télies marad: Kelet-Európa felett továbbra is egy nagyméretû AC helyezkedik el majd, amely idõnként összekapcsolódik a Brit-szigetek felé terjeszkedõ másik AC-központtal. Az AC-hidat északnyugat felõl várhatóan idõnként ciklonok szakítják meg, amelyek hátoldalukon egy-egy újabb adag hideg levegõt húznak le magukkal = az aktív med-tevékenység középtávon biztosítottnak látszik. A MASZFEJ (makroszinoptikus fejreállás) jellemzõen keleti- északkeleti áramlást eredményez, ami középtávon (legalább március 10-ig) szinte kizárja a kitavaszodás esélyeit. Határozott tavaszi fordulatra, a késõ téli idõjárási helyzet megszûnésére leghamarabb március 3. hetében számítok (az elsõ 15-20 fokokkal pedig lehet, hogy még akár egy jó hónapot is kell majd várnunk). Analógia: 2006: elég visszapörgetni az akkori térképeket.

Az mindenesetre emlékeim szerint többször elõfordult, hogy lábas hideggel kezdte az idõjárás, aztán észak felõl egyenesen ránk szakadó hideg légtömeggekkel folytatta. A mediciklonok viselkedése persze még kérdéses, de az elég biztosnak látszik, hogy a következõ kb. 2 hetes idõszakban átlagnál alacsonyabb (legfeljebb átlagos) hõmérsékletek lesznek.

Érdekesek ezek a mediterrán ciklonok. Azt tudni kell, hogy felkanyarodó ciklonpályák leginkább akkor fordulnak elõ, amikor nincs AC-híd a Kelet-európai-síkság északnyugati részén és Skandinávián át nyugat felé, hanem egy anticiklon nyugati széle van a síkság területén. Ugyanis, mivel ezek kis területû ciklonok, egy nagy, stabil AC-t ritkán "bontanak meg". (Egyébként a gfs-fõfutás 48 órásra: Link már Vojejkov-nak mondható lehet, hisz az AC-híd nyeregpontjában, Franciaországban is már 1020hPa fölötti nyomást jelez, s tõle délnyugatra ciklontevékenység van.) Szóval a mediterrán ciklonok arra szeretnek kanyarodni, amerre az anticiklon tereli õket. Ezért brit és kelet-európai AC-k közötti területen mind az ómega-helyzet, mind a leszakadó ciklon esetében gyakran a Balkán-fsz. térségében észak felé kanyarodnak a medik. Egyéb esetben (Rex-típusú blocking és Vojejkov-tengely esetén, a többinél igen ritka a mediciklon kialakulása) a mediciklonok rendszerint a Földközi-tenger térségében maradnak.

A mostani, Vojejkov-hoz igen közeli helyzetben jellemzõen az Égei-tenger térségében szokott kialakulni mediterrán ciklon, ami az AC-híd fennállásáig ott is marad. Ez tényleg tipikus jellemzõje a Vojejkov-tengelynek, azonban a mostani helyzetben ez mintha kicsit sérülne. Egyelõre ugyanis a klasszikus mediterrán ciklon keletkezé folyik, vagyis inkább a Földközi-tenger középsõ medencéjében jelent meg a ciklontevékenység, és pl. a gfs szerint 72 óránál már nem is marad értelmes ciklon: Link .
De az egész AC-híd furán viselkedik. Részben magyarázható ez az erõs izlandi minimummal. Ez ugyanis általában gátja egy erõs AC-híd kialakulásának. Most is, az AC-híd nyeregpontja északkelet felé halad, míg az azori ac északabbra tolódik, és gyengül is. 96 óránál a gfs szerint: Link .

Mit jelenthet ez hosszú távon?
A fõfutás újra erõsíti a már brit AC-t 144 órától, 168 óránál pedig az AC-híd nyeregpontja már 1030hPa Dánia mellett: Link . Ettõl délre viszont újra szardíniai mediterrán ciklon lesz.
Az elõzõekbõl is látszik talán, meg ebbõl is, hogy ez egy, a klasszikusnál Vojejkov-tengely esetében megszokotthoz képest jóval dinamikusabb, ezáltal talán egyben instabilabb makroszinoptikus berendezkedés. Az ens átlaga is ezt támogatja: Link (168 óra), a tagok nagy része is hasonló, de az látszik, hogy az izlandi minimum erõssége és az esetleges (klasszikus) mediterrán ciklonok is nagy bizonytalanságot okoznak. Szórátérkép: 96h: Link , 144h: Link . 168 órás bélyeg: Link . Az alapfelállás nagyjából ugyanaz, de a nyeregpont és a mediciklonok helye térben 1-2000km sugarú területen belül mozog a tagokon.

144 óránál az ecmwf az AC-híd szétszakadását várja. Fõfutás: Link Ens átlag: Link . A szórástérképrõl is hiányoznak a klasszikus mediciklonok: Link . Mint ahogy a többi modell is, többségük egy brit ac-s blockingot vár.

Miért mondtam, hogy érdekesek a mediciklonok? Nos, a gfs az egyetlen, aki viszonlag tartós Vojejkov-tengelyt vár. Ennek ellenére nem mutat megerõsödõ égei-tengeri ciklont, hanem gyenge kivitelben, és kissé nyugatabbra adja. Ezzel a többi modellhez közelít, melyek (már amelyik vár mediciklont) a klasszikus Olaszország-környéki ciklonokkal számolnak. Ezek pedig brit ac-s blockingot várnak a gfs-sel ellentétben.
S hogy befejezzem a ciklonpályákról elkezdett gondolatot is: most ugyan úgy tûnik, a közelünkben lévõ medi nem kanyarosik föl, köszönhetõen az AC-hídnak, a többi, jövõben várható mediciklont már kissé északabbra adják a modellek (bár azért nem minden kimenet). Ebbõl szintén inkább az AC-híd szétszakadására következtetek.

Összefoglalva tehát: az AC-híd nem lesz igen tartós, egy hét után az erõs izlandi minimum ciklonjai áttörhetik, majd brit blocking alakulhat ki. Ez kizárná a tartós melegedét, mivel elõbb északkeletrõl száraz hideg, majd északnyugatról váltakozó nedvességtartalmú, de még mindig nem meleg levegõ érne el. Utána a brit ac kiépülésével észak felõl ismét egyre hidegebb, eleinte nedves levegõ szakadna ránk. Aztán (ezúttal felkanyarodó) mediciklon is jöhet, de ez már elég bizonytalan, s ez adott esetben hozhat némi visszamelegedést is. Fáklyát szándékosan nem mutogatok, az számomra nagyon csalókának tûnik ebben a helyzetben.

Mindig örömmel olvasom a hozzászólásaidat, mert az "átlagembernek" pl: nekem is teljesen érthetõ és rengeteget lehet belõle tanulni.
A lényeg hogy a tél még nem zárta be a boltot.

Elõfeltevések: A mostani idõjárási helyzet tipikusan két akciócentrum egyensúlyán alapuló, "szkanderezõ" szituáció. Stacionárius állapot jött létre, még akkor is, ha jelenleg a hideg felé billent is a mérleg nyelve. Ez az állapot elég hosszasnak ígérkezik, mert a két akciócentrum hatásával sokáig számolnunk kell, és ezek erõviszonyaiban sem várható lényeges eltolódás. Nézzük, hogy miért: az említett centrumok természetesen a szibériai maximum és az északatlanti minimum. A szibériai maximum egyelõre fejlettsége csúcsán van, nyugat felé terjeszkedtében létrehozott egy nagyon stabilnak tûnõ északkelet-európai anticiklont. Az anticiklonban a vastag hótakaró és a derült ég által kifejlesztett kisugárzási öngerjesztés érvényesül. E circulus viciosust csak a rövidülõ éjszakák és hosszabbodó nappalok elõidézte energiamérleg -eltolódás lesz képes széttörni. Ebbõl adódóan a hideg AC felszámolódására vagy nagymértékû visszahúzódására március közepénél elõbb nemigen lehet számítani.
Hasonló a helyzet az északatlanti minimummal is. Tél végén az észak-déli hõkülönbség viszonylag kicsi, mert már az alacsonyabb szélességek is lehûltek (ld. Földközi-tenger). Ezért felgyorsuló zonális áramlatoknak, és azok beörvényesedésének nincs meg a táptalaja. A ciklontevékenység egyelõre csipkerózsika-álmát alussza -feléledni akkor fog, mikor az emelkedõ napállás miatt felmelegedõ déli tájak kiélezik majd a hõkülönbséget: szintén március közepe táján. Ekkor az atlanti ciklonok legyõzik a szárazföldi AC-t, a légmozgások várhatóan felgyorsulnak felettünk.
Ezután nézzük, mit mutat a modell. A tegnap esti ECMWF futás március 2.-ig (addig lát el) végig stabilan adja az északkeleti anticiklont Skandináviától keletre. Az idõszak vége felé kissé közelebb jön a ciklontevékenység a szárazföld centrumához, mögötte viszont megerõsödik és észak felé terjeszkedik az azori AC. Ez keleten összekapcsolódik a skandináv anticiklonnal, így végre az Északi- tengertõl az Uralig terjedõ, zonális magas légnyomású terület áll elõ (Vojejkov-tengely?) Ettõl északra, Észak-Skandináviában atlanti-óceáni légtömegek áramlanak ny-ról k-re. Tulajdonképp hatalmas MASZFEJ-nek foghatjuk fel a helyzetet: északon enyhe óceáni légtömegek, míg délen kontinentális hideglevegõ.
Milyen következményekkel járhatnak e folyamatok a mi idõjárásunkra nézve? Elõször is, számottevõ meleg advekció a mutatott cirkulációs sémában kizárt. Hidegadvekció lesz, de elég gyenge. Jó, mérsékelten hideg idõk néznek ki ebbõl. Az elmúlt hetek száraz idõszaka sem valószínû, hogy most érne véget: bár a mediciklonok ott "portyáznak" a Földközi-tengeren, nem várható, hogy középpontjukkal fölénk tudnának helyezõdni. Következésképp a csapadék elég kevésnek ígérkezik a következõ cca 10 napra, de ahol esik, ott nagy valószínûséggel hó lesz. Köszönhetõen az AC közelségének, a légmozgások elég gyengék maradnak. (Bizonytalansági tényezõnek ott vannak a szeszélyes mediciklon-pályák. Ha valamelyik mégiscsak északabbra téved, az keresztülhúzza a fenti latolgatásokat. Ekkor lehetne melegadvekció, sok csapadék, de intenzivebb hidegelárasztás is ciklonpályától függõen.)

Nagyon szépen, stabilan együtt vannak a modellek 180 órán belül:
Link
Ritkán látni ilyen összhangot. Az ECMWF és a GFS sem ugrott el mostanában egymástól jelentõs mértékben, tehát ez most olyan helyzetnek ígérkezik, amit a modellek könnyebben fognak körvonalazni, kisebb lehet talán a szórás. Akkor viszont 240 órára enyhülésben lehet részünk (-10rõl lehûlés februárban nem gyakori): Link Link (GFS és ECM link 216 óra környékére). Ez természetesen azzal indokolható, hogy nem tud összezáródni az AC-híd: 240 órára az ENS tagokon is Link egyértelmûvé válik a tendencia, miszerint szétzabálják a skandináv anticiklont. Igazság szerint már néhány napja össze kellett volna omlania, ha hiszünk kb. egy hete az elõrejelzéseknek, mégsem tette, de mennyire nem! Link (0 órára elõre!)
Most viszont úgy tûnik, nagyobb erõk lendülhetnek mozgásba Link és ûzhetik el a tõlünk É-ra elhelyezkedõ hideg levegõt (850 hPa-on). Utána (jellemzõen 204 óra felett) is nagy az egyetértés, ránk tolódó anticiklonban és ezt megkerülõ ciklonok tõlünk messze É-ra (majdnem É-i zonalitás). Moszkva nyomásfáklyája el is bizonytalanodik (és a T is emelkedik): Link
Ezzel együtt fontos számolnunk tehát azzal, hogy a nagy lehetõség, a Hari-Seldon-féle verzió majdhogynem be is jött (sõt, a hidegelárasztás telitalálat), de havas szitut megint nem sikerült kisajtolni belõle, és a nagy téltámadást egy lengyel ciklon húzta el elõlünk majd egy brit-spanyol-mediterrán útvonalú ciklon nyomta be a meleget... Ekkora zakót se gyakran lehet látni

Anarki: Szép összefoglalása az esélyeknek, nagyon tetszik és egyetértek vele! Annyi talán, hogy az azori AC erõsödése is borítékolható (brit nyomásfáklyák: Link Link kicsi a szórás), kérdés persze, meddig tud É felé terjeszkedni (ránk nagyban hatással lehet a mértéke). Kétségtelen, szépen simulnak a fáklyák hosszabb távon is.

Nos, én úgy vélem, hogy ez a "komolyabb" tél bõ 1 hétig uralkodhat el, utána viszont gyökeres, tavaszias fordulatot vehet idõjárásunk. Jelenlegi számítások szerint ugyanis a skandináv - 2-3 nap múlva már inkább a kelet-európai - anticiklon jelentõsen visszahúzódni látszik kelet felé, hiszen az izlandi minimum erõsödése nem teszi lehetõvé további ámokfutását Európán belül.
Kialakulhatna Vojejkov-tengely is, de nem fog, mert véleményem szerint nincsenek hozzá optimális feltételek... túl erõsre várható a ciklonaktivitás. Innentõl kezdve 3 verziót tudok elkülöníteni:

1. Az azori anticiklon megerõsödésével, illetve a keleti magasnyomás részleges hatásával számolva rendkívül dinamikus hidegleszakadásokra számíthatunk az 1 hét utáni idõszakban, amik jórészt konvektív vegyes halmazállapotú csapadékkal járhatnak hazánkon belül (GFS verzió). Hiába -5 fok körüli 850-en a T, de az óceánt megjárt légtömegek talajszinten már okozhatnak 3-10 fokos maxokat. Nyugaton-délen fõleg záporokat, északon-északkeleten hózáporokat. 35%

2. Az izlandi minimum olyan mértékben megerõsödik, hogy eleinte nem sok teret enged az azori magasnyomásnak, így a beerõsödõ zonális áramlások enyhe levegõt pumpálnak felénk, ami az ország nagyobb részén kellemes enyhe idõjárást jelenthetne, de északkeleten folytatódna az undormány köd enyhén pozitív Tmaxokkal. Majd idõvel az elsõ pontban felvázolt lehetõség lép életbe. 50%

3. Bár a kelet-európai anticiklon visszahúzódik, de hatással lesz ránk olyan tekintetben, hogy az dinamikusan erõsödõ ciklonaktivitás olyan hidegleszakadást generál, hogy abból mediterrán ciklon is lehet, ami hozhatna komolyabb mennyiségû havat is (fõként az ország nyugati részére), de amennyiben az azori anticiklon túlságosan ráhúzódik a kontinensre, ebbõl is csak gyors hidegleszakadás lenne. 15%

Nagyjából az összes verzióban benne van a havazás esélye is, viszont megmaradását csak átmenetinek tekintem!

Igen tipikus a tavasz közeledtével ez a nagy területen szakadozott -5ös izoterma: Link Link az ilyen jellegû elõrejelzések már leginkább a tavasz hírnökeinek tekinthetõek. Amennyiben hasonló helyzetek elõállnak, onnantól kezdve már tényleg csekély esélyt látok téli idõre, viszont szebb hózáporoknak még mindig lehet örülni.
Magyarán szólva én úgy gondolom, hogyha a következõ 7-9 napban nem várható semmi extra, akkor a továbbiakban már gyakorlatilag gyök-kettõre redukálódott a komoly téli helyzet esélye.

Ideális esetben a meteorológiai tavasz kezdetével be is fog köszönteni a tavasz!

Szerintem a Vojejkov tengely kialakulásának nem szükségszerû elõfeltétele a Balti-tenger befagyása.Annál inkább feltétele viszont ,hogy a kelet-európai síkságon nagy mennyiségû hideg levegõ halmozódjon fel. Emiatt van az ,hogy ilyen barometrikus tengely csak a téli félévben tud kialakulni. Gyakorlatilag,ha az azori és a szibériai maximum összekapcsolódik és AC-hidat alkot ,már Vojejkov tengelyrõl beszélhetünk.


"A Szibériai-maximum csak télen hat Európa éghajlatára. Ennek oka, hogy a nagy kiterjedésû
eurázsiai szárazföld belseje erõsen lehûl és télen a szélrendszerek délre tolódásával a sarki szelek leszálló ága éri el Szibériát. A kettõ együttes következményeképpen egy magas nyomású központ alakul ki, amely Európára is idõnként erõsen hat. Nyáron ez az anticiklon nem alakulhat ki, hiszen
egyrészt a sarki szelek Északra tolódnak, másrészt a szárazföld a tengerekhez képest erõsebben
felmelegszik és a felmelegedõ levegõ pedig felemelkedik. " Link

Link Itt jól látszik, meddig lóg a hideg (és hó és jég) határa, ez pont elegendõ ahhoz, hogy ne engedje a zonális irányítást sem létrejönni - egy itt képzõdõ AC felborítana egy nyugati irányítást - jó példa erre, hogy gyakorlatilag ízekre szedi az egyébként nagyon erõs és nagyon agresszív izlandi cikloncsaládot, kénytelen volt erejének egy részét a mediterráneumba (és így mediciklonhoz hasonló formában hozzánk) küldeni. Tippem szerint amíg itt marad az AC-hajlam (hiába játszik a GFS giga-ciklonokkal ezen a térségen, kevésbé hihetõ), addig nem lehetséges tartós, garantálható enyhülés. Ránk húzódó AC azért más tészta, abból koratavasz meglehet, de a "veszély" nem lenne messzire.
Ezzel az erõs AC_hajlammal mintha hadilábon állnának a 180 óra feletti elõrejelzések, folyamatosan korrigálnak az idõ közeledtével (ld. Thermometer feltevései, szépen igazolódgatnak). Ezzel persze valószínûleg elbuktunk egy mediterrán ciklont is, hiszen az AC keleti oldalán létrejövõ keveredés tõlünk messze DK-re alakulhat. Ami elõny, az néha hátrány Ezért hát téli idõjárást kedvelõk: tessék néha szurkolni a nyárért epekedõknek és enyhébb verzióknak is, különben unalmas lesz ez a tél "Túl-gyõzni" meg nem jó, ld. ránk telepedõ AC

Vojejkov tengely csak akkor tud kialakulni, ha a Balti-tenger befagy. Ez teszi lehetõvé az AC híd oly mértékû felépülését, hogy a Norvég-tenger felõl semmilyen ciklon ne tudja kettévágni.

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#26569)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#2656

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#26567)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#26566)

Koratavaszi,napos, szélcsendes idõ nagy napi hõingadozással (-1,-2 fok reggel, 10-12 fok kora délután) akkor alakulna ki, ha nagyon közel lenne hozzánk az AC középpontja, az advekció egy ideig szünetelne.
A következõ idõszakra ellenben tõlünk ék-re levõ anticiklon ígérkezik, így még ha anticiklonáris hatások dominálnának is, keletrõl szüntelen szivárogna a Keleteurópai- síkságot kitöltõ nagyon hideg levegõ. Ennek erõsebb éjszakai fagyok, és lényegesen gyengébb nappali felmelegedés (derült idõ ellenére) lenne a következménye. A gyenge hidegadvekció miatt hideg légpárna létrejötte kevéssé valószínû (kedvezõ feltételek mellett még létrejöhetne). Bizonytalansági tényezõként ott van a szinte minden modell által mutatott mediterrán ciklontevékenység. Ez adott esetben számottevõ csapadékkal, teljesen más jellegû idõjárással lepne meg.

Az ilyenkori és a januári AC-k között nem tartom olyan nagynak a különbséget, mindkettõ okozhat tavaszias és télies hõmérsékleteket. Elsõsorban attól függ, hogy mennyire ülepszik meg a hideg levegõ, milyen erõs lesz a hidegpárna, illetve, hogy a környezõ ciklonokkal együtt milyen erõs áramlások uralkodnak. Ha most leesne néhány centi (elég 2-3 is) összefüggõ hó, majd nyugalomba jutna a levegõ, akkor is ugyanakkora esélye lenne hidegpárna kialakulásának, mint januárban. Annyival nem magasabb a napállás még szerintem.

Ebben a helyzetben eléggé képtelenségnek tartom, hogy úgy alakuljon ki az AC-híd (ha kialakul), hogy a hideg levegõ északkelet felé visszahúzódjon. Ehhez skandináv ciklon kéne, aminek nem nagyon látom esélyét. Ellenkezõ esetben azonban a hideg délnyugat felé indulna el, a meleggel akarna keveredni-cserélõdni, ami normális is. Ehhez fekete-tengeri, vagy mediterrán ciklonok kellenek. Ennek következménye lenne, hogy az AC-híd északabbra alakuljon ki.

Szóval annak ellenére, hogy a modellek azt mutatják, hogy akár fölöttünk is kialakulhat /ebben így igazad is van/, én személy szerint ennek nem tartom nagy esélyét. Erre pedig az lehet bizonyíték a holnapra esedékes csapadékok megjelenése a modelleken, illetve ezzel összefüggésben, hogy a mediterrán térségtõl északabbra is kialakulhatnak már a modellek szerint ciklonális görbületek (ld. még: met4ever), amik 3 napja nem voltak még ott.

Sõt! Ha netán rajtunk alakulna ki az AC-híd, akkor sem vagyok benne biztos, hogy nem lesz hidegpárna, hisz már tegnap biztosan volt, és gondolom azóta is van inverziós réteg, ami alatt folyamatosan hûl a levegõ. Ma mi épphogy fölé mentünk a fagypontnak. Ez számomra azt jelenti, hogy nem lesz tavaszias idõjárás abban az esetben sem, ha rajtunk alakulna ki az AC-híd.

A GFS nagyon gyakran vizionált ránk húzódó AC-t, amit egy belsõ-skandináv nyomásfáklyával Link és budapesti nyomásfáklyával Link támasztanék alá. Ezen felül ott van még a dél-brit régió: Link ahol blokkoló AC képzõdhet. Azaz a hatalmas AC-híd felettünk is végezheti, ez viszont januárban hidegpárnát, most kellemes, egész kora tavaszias idõt is tartogathat. Egy anticiklonos -5 környéki T850-nek már köze sem lenne a télhez, de még a télies idõjárás is csak jóindulattal. Persze elég 1-200 km-rel É-abbra lévõ AC-híd és olyat borulhat az egész, hogy országos terítés is lehet hó terén. Zseniális, különleges idõszak és rosszul nem lehet kijönni belõle!

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#26565)

Es a friss 00 UTC-s ECMWF futasban is: Link

Mind az operativben, mind pedig az ens. atlagban. Mindkettoben delre mediterran ciklonnal...
Kozben mara tovabb csokken a Tmax. Jol indulunk neki a holnap kezdodo magassagi enyhulesnek.

Vojejkov tengelyre hajazó helyzet a BOM modell 00z futásán is : Link

Az ECMWF tegnap esti futását végignézve nagyon hasonló következtetésekre jutottam, meg is írtam a társalgóban. A blokkoló AC délkeletre mozdul ugyan, de nem gyengül, sõt. Skandinávia nyugati részén csökken ugyan a légnyomás, de nem azért, mert a zonalitáshoz tartozó ciklonok érik el -hanem, mert a délkeletre mozduló AC hátoldalán alacsonyabb izobárok nyomulnak arra a területre. A Kárpát-medence viszont az erõs orosz AC hatása alatt maradna, ez további keleti hidegbeszivárgást, átlagnál hidegebb (sõt vastag hótakaró esetén jóval hidegebb) idõjárást jelentene nálunk febr.25. után is.

Nagyon érdekes folytatást vázol fel - eltérõ részletekkel, de szinte megegyezõ végkifejlet mellett - a GEM és az ECM. A blokkoló hideg AC ugyan várhatóan pár száz km-rel keletebbre húzódik, blokkoåó hatása viszont továbbra is érvényesül, így a nyugat felõl érkezõ ciklonok délebbi pályára szorulnak és peremciklonként (ECM-verzió), vagy peremciklonból mediterrán ciklonná átalakulván (GEM), délkelet felé mozdulnak el. Mindkét helyzet nem kevés havat tartogat(hat) a tarsolyában! Az azori AC ezt követõen összekapcsolódhat az immár Kelet-Európa felett elhelyezkedõ egykori skandináv anticiklonnal, így egy Voejkov, vagy arra hajazó hatalmas AC-híd jönne létre, kiterjedt északkeleti kontinentális hideg áramlással kontinensünk nagy részén. Amennyiben 20-23-a között nagyobb mennyiségû hó vezetné be ezt a késõ téli idõszakot, bizony akár jócskán március elsõ felébe benyúló, elhúzódó, kemény éjszakai fagyokkal kísért periódus, az idei szezon harmadik HRHI-ja is bõven az esélyes forgatókönyvek között szerepel. A csillagászati tél utolsó harmadának egy része (lehet, hogy jó része?) tehát hamisítatlan téli idõ jegyében telhet. Ezen csupán a¼ újra beinduló zonalitás vagy egy tartós ciklon elõoldali helyzet változtathatna, de egyelõre én egyiknek sem vélem felfedezni a nyomát a modellfutásokban, így nálam a késõ téli, akár hetekig tartó periódus a befutó.