Agrometeorológia

Nem túlzottan kivitelezhetõ. Meg ahhoz mindennap ki kéne járni, elkeríteni a területet. Nem mellesleg kb 0 centire lenne a fedett kiülõs terasztól. De ötletnek nem rossz. Egyszer talán.
Szeke: itt is rengeteg van, városban is mindenhol csak talajon ugrándozó fekete rigókat látni.

Én azt nem értem, hogy soha ennyi feketerigó nem volt, mint most. De másfajta madarakat is látok. És mégis sok a rovar és kártevõ. Kullancs áradat van.

Ha a fa alatt tartasz okos kapirgálós csirkét rikácsoló gyöngyöst többé nem lesz kukacos a cseresznyéd, no meg fû sem lesz alatta, viszont lesz tojásod és egészséges húsod a baromfiakból

Azok ám, saját nevelés. Köszi a tippet, ezt megfogadom. A cseresznyefa felsõ felén lévõ gyümölcsöket ehetik, az alsó részét elérjük mi+létra. Mindenkinek jó biznisz. Ígyis van fogyásztásra több 10 kg cseresznyénk a germersdorfiból egy-egy jobb évben.

Na akkor ezek okos madarak. Ha nyáron jõ a forróság, tegyél ki lapos edénybe vizet, esetleg áztatott pékárút, arra szokjanak rá. Nálam sajnos a visszatérõ feketerigó kolónia már gyakorlott pozícióban, zsendüléskor ott csucsorogtak a fa hegyén.

Csak nem, egyik évben sem volt gond. Mindig is volt néhány az udvarban. Feketerigók inkább a fûben keresgélnek állandóan. Kissé komikus miután lenyírtam a füvet 1-1 részen, és kicsit eltávolodtam máris ott vannak és keresgélnek.

Na akkor meg is van a szüretelõ brigád, cinkék kivételével.
Tavaly õsszel ki lett vágva az öreg csercsifám az udvaron. Remélem nem jönnek az alacsonyabb meggyfáimra a madarak, meglássuk.
Hála a jó idõnek, sok csonthéjas gyümölcs kötõdött. Ha most esetleg betörne egy rovarhad, azért marad majd ép gyümölcs is. A sárgalap, vagy a hormonos csalogató lapok jók, de amikor ezeken látni a rajzást, azonnal kell permetezni, akár 24 órán belül mert ez a lényege. Aki csak hétvégén jut ki a kertjébe, az számíthat bizonyos gyümölcs hullásra. De még akkor is hatásos a védekezés, lásd cseresznyelégy, alma-szilvamoly, több nemzedéke támad majd hetente.
Szép napokat, jégesõ mentes lajhogó esõt kívánok!

2.
Nem kívánom mégegyszer végig nézni, hogy a szõlõm jó felét elviszi minden féle betegség..
+kertbe szoktatott madarak. Néhány feketerigó pár van a környéken, hatalmas fenyõfánkon verebek, erdõben cinkék.

Talán a rovarok természetes bio ellenségét a madarakat kellene tartani a sok rovarölõ méreggel szemben, valamint ellenálló õsi fajtákat telepíteni, meg az embereket felvilágosítani, hogy valójában mit etetnek meg velük nap mint nap...
Én idén a kajszit kétszer fújtam le gomba ellen virágzáskor meg volt õszi tavaszi rezes olajos lemosó. Rovarok ellen télen etettem a madarakat.
Az ipari mezõgazdaságban használt vegyszerek szerintem tönkreteszik az unokáinknak a Földet, és ezt a pillanatnyi haszon érdekében teszik, aminek a gyümölcsét kiviszik az országból.
Én a környezetbarát gazdálkodást támogatnám de nagyon.

És az egyik fõ ok, ami miatt többször kell permetezni, az az enyhe tél. Több áttelelt kártevõ, és egyebek. Tiszta gomba/moha tavasszal minden.
3 közül lehet választani:
1. Nem eszel semmi gyümölcsöt.
2 Permetezed, és eszed. (ilyenkor tudod mivel permetezted, és biztos betartod a várakozási idõt)
3 Megveszed, de akkor meg ki tudja mikor mivel volt permetezve.

Sajnos egyre inkább ezt tapasztalom én is.

Nyilván én is ésszerû határok között. Minél kevesebbszer, de amit muszáj az muszáj.

Én nem sokat. Förtelmes dolog az emésztõrendszeri rák.

Erre találták ki a várakozási idõt, mert annyi idõ alatt lebomlik.(a nagy része) Mondok mást: mennyi tartósítószert eszünk?

+valamitõl meg kell halni!

Amúgy válasz a kérdésedre: Nem sokat, mert mire oda kerül, hogy érik, akkor már rég volt permetezve. Mindig tavasszal kell ennyit permetezni. Egy almásban évi 15-21 körül permeteznek!!!!

És mennyi vegyszermaradványt kajálsz meg évente?

Én is vívom a közelharcot, de én állok nyersére! A Mospilan/Chorus kombó felér egy atombombával a rovaroknak, és gombáknak! Score/Fulicor Solo/Topas. Lassan hadrendbe áll az Actara/ Karate!

Csatázni csak megfelelõ "hadi anyaggal" lehet. Hagyni kell a brantba ezt hülye biokertészkedést.

A szilvára a szilvadarázs ellen nem jó minden rovarölõ, lehet pont nem jóval nyomattad.

Egy vagon kártevõ telelt át. Sajnos én se számítok sok jóra, az elõjelek nálam is elkeserítõek. Már a palántanevelés során is közelharcot kell vívni a kártevõkkel.

Én nem tudom mi a franc van. Vasárnap nyomtam kombit a gyümölcsökre. Erre ma szilva tele van kukacos termésekkel. Totál elkeserítõ ez az idény eddig.

Mi tegnap metélõpetrezselymet vetettünk, tegnapelõtt pedig földbe került a tollas szegfû. Holnap még vetünk új-zélandi spenótot, meg koriandert és várjuk a szombati esõt. A szomszéd lilaakáca hihetetlen illatélményt nyújt.

Hú, a sok családi probléma mellett néha muszáj a kerttel is haladni.
Ma délelõtt az utolsó tíz, elõrehaladott málna-bokor telepítése (a kertbõl lehasított 30 m2 így megtelt málnával és kevés földieperrel) majd egy Chorus-Mospilan kombinációval való gyümölcsös-permetezés volt soron (a gyümölcsöst a tavaszi-õszi lemosás mellet maximum ilyenkor vegyszerezem 1-2X).

A jól megérdemelt munka után jöhet a megérdemelt délutános mûszak (egész hosszú hétvégén)...

Jó ötlet, pláne. nehogy má megint egy magyar találja meg a feno hormon szintézis netovábbját!
Majd egy leleményes japán, vagy román kutató. (lassan majd le is hagynak minket, ebben a eus. kötõdésben), és maradunk a fóliás ablaküveg mögött.
Más:
Nagyon sok csonthéjas gyümölcs kötõdött, pár kép;
Link
A meggyek,szilvák totál termést hoznának.
Itt volna egy ajánlás; ahogy látom a május elejét, nem sok csapadékra lehet számítani, sõt erõteljes kipárolgásra, 27-30 fok környékén. Ha megoldható, vegyük elõtérbe a lombtrágyázást, mivel épp ilyenkor kívánják a gyümifák a tápanyagot. Más, egyéb vegyszerrel, vagy csak úgy vízzel higítva ajánlom a Wuxalt, mint általános levéltrágyát. Nálam szinte csodákat mûvelt, ha nem is volt sok esõ.
Kijuttatás inkább estefelé, gyenge esõmentes széljárás mellett, mert a felszívódás éjjel az intenzívebb.
Szõlõke;
Link

Elmés ötlet egyébként!

A széllel talán nem lesz gond, elég védett sarokban van a veteményes.~Északról erdõ, keleti oldalán a szomszéd gazban gazdag hátsóudvara.
Nyugati irányból pedig gyümölcsfák, épület.
Ha meg nem erednek meg, utánpótlás van. Egy próbát megér, hátha.

Jópár éve olvastam, hogy kísérleteztek a cseresznyelégy átverésével: A cseresznyelégy megjelöli azokat a cseresznyéket, amelyekre már petét rakott. Így sosem fordulhat elõ, hogy egy cseresznyének két lakója legyen. Ez a jelölõ anyag nyilván elég stabil, az esõ sem mossa le. Használatát úgy képzelték az ötletgazdák, hogy ha egyenletesen lepermetezik a vele a fákat, a cseresznyelégy számára az összes gyümölcs "foglat" jelzést ad, a légy kénytelen máshol gyereknevelõt keresni. Azóta sem hallottam róla. Lehet, hogy a szer gyártása túl drága, vagy a használandó töménységben rossz szagú, rossz ízû, esetleg mérgezõ.

Még a 60-as években etettük a madarakat a diósgyõri kertben, és egy kukacos cseresznye se volt. Budapestre jött a család, visszamentünk, befõztük, tele volt kukaccal... elköltöztek a cinkék. Akkor még senki se permetezett, most ha a szomszéd kiszór valamit, jaj a cinkéknek... Solymáron a mieink már etetnek, remélem nem fáztak az éjjel nagyon.

Én is úgy tudom, hogy besárgult, kicsit lágyabb gyümölcsre rakja a petéket a cseresznye-légy.
A mostani rovarölõk a sodrómolyok, tetvek, hajtáshervasztó bogarak, darazsak ellen valók. Majd május közepén-végén érdemes a cseresznyéket megszórni, kb. zsendüléskor, amikor puhul a gyümölcshús.Vagy másképpen mondva érés elõtt 2 héttel. Ha be durran a 27-30 fok,akkor felgyorsul a zsendnülés is.

Pontosan. Ahol most szabad földön van a szél jól össze is töri. Valamint a talajon eléggé lehûl a levegõ, és a palánták is megfáznak.

Paradicsomot már lehet, legalábbis a legtöbb fajtát, viszont már paprikát is láttam kiültetve. Hááát, nem az a legnagyobb kérdés hogy megmarad e, hanem hogy mit fejlõdik a várható elég szutyok idõben.

Rúgja meg a kutya, tolni kell befelé az orcába a jó ropogós cseresznyét, (meg minden egyéb halmazállapotát) nem a kukacokat keresgetni . Néhány korai fajtát leszámítva (amiben ugyanúgy ott a cserkólégy lárvája, csak nincs ideje kifejlõdni) szélmalomharc kategória a nagy nyócméteres cserkófák cserkólégy elleni harca. A cseresznyét berakni amúgy is hülyeség (nyomába sem érhet a meggy, vagy egyéb befõtteknek) tehát felesleges túlvariálni a dolgokat...

Szerintem kicsit naiv ez a sárga ragacsos lapos védelem. Valamit biztos ér, de ez nem gátolja meg, hogy a gyümölcsre is tudjon rakni. (ami nem megy a papírra)
Ennél nincs hatásosabb, lehet itt akasztgatni ezeket a lapokat világba.
Link

Egy kis kiegészítés! A sárga lapokat nem védekezésre kell használni, hanem arra, hogy mikor rajzik a cseresznyelégy.
Link

Tavaly májusban vettük egy közeli kertészeti árudában.
Akkor azt mondta ott a szakember hogy már késõ, próbáljuk meg jövõ áprilisban.
Igy most idén korábban, április közepén kikerültek a helyükre a ragacsos sárga lapok.

Akkor szúrja meg, amikor sárgul a gyümölcs, ugyanis a sárga színre gerjed.
Ezért szoktak sárga lapokat kiaggatni a fákra, hogy azokat szúrkálja meg.

Én úgy tudom a cseresznyelégy az érés elõtt 1-2 héttel jön ki a földbõl és szúrja meg a gyümölcsöt, ezért virágzás környékén talán kicsit korai még a csapdás védekezés ellene.

Csak nem 6-8 fok körülre várja az ECM is GFS is a minimumot. Ebbõl csak nem lesz baj. Jaja, locsolok, egy rossz kúttal, és csak hétvégente tudok autóval felhordani vizet közkútról. Esõ víz meg nem gyûlik, hiába vannak kint az eresz alatt a mûanyaghordók.

Ez csak pár darab, rengeteg van még, nem is tudom hova teszem majd.

Öööö locsolókanna elõ... Lehet korai lesz amúgy a kiültetés, mert csütörtökön meg fognak fázni a palántáid....

A kis/közepes akácoknál lassan indul a virágzás, az idõsebb fáknak még kell némi idõ, de azok is iparkodnak.

Tegnap elraktam 15 sajátnevelésû paradicsom palántát (2-3db-ot egy helyre a biztonságkedvéért). A föld olyan, mint a beton, nagyon kéne a víz. Legalább 20-30mm. Holnap folytatnám az ültetést, ha esne ma éjjel az esõ. [esõ]

A Kecskeméti Zöldségkutató néha forgalmaz szárazságtûrõ fûkeveréket. Solymáron, 400 mm éves csapi mellett akácfák alatt jól teljesített. Locsolni nem szoktuk, nyírni csak mikor kalászol, vagy ha túl magas, akkor is csak magas késsel. Az esõ után felverõdõ pitypangot kiássuk.
A hegyrõl szedett sovány csenkesz és a kunkorgó árvalányhaj a rézsûn szép, közte laknak a hangyák. Nem éri el a locsoló. A gyomirtót a honos füvek rosszabbul tûrik, mint a pitypang. Igyekszem minél több gyökér-kapcsolt gombát telepíteni, kevesebb vízzel megélnek a növények.

Múlt hét elõtti hét vasárnapján, 19.-én a mamám két nagy fájára, a cseresznye és meggyfára feltettem 5 -5 db ragacsos, sárga rovarvonzó téglalap alakú papírt.
A cseresznye fáról mind az 5-öt lefújta a szél, pedig szakszerûen volt feltéve, a meggyfáról csak egyet fújt le, így ott maradt még 4 db.
A fotókat múlthét vasárnap, 26.-án készítettem, asszem jó célt szolgáltak eddig, hiszen tele vannak rovarokkal, rendesen beleragadtak.
Elsõsorban a cseresznye légy miatt raktam ki õket a fákra
Link
Link
Link

Vagy az égetett mész.

Szerk: A mai délután egy kis szelektív(pázsit közötti) gyomirtással telt el. A végére kaptam felülrõl pár csepp záport. A gyomirtó csak fog hatni.

Keress pl. cérnatippant, mindent kibír. Árnyékot, szárazságot, atomtámadást, mindent, a rábetonozást leszámítva. Tarackos tippant, a golfpályák célterületén vetik, a kopaszra nyírást is bírja. Pártízezer Ft/kg, de nem igazán gond, a mag súlya nagyon alacsony a többihez képest.

Valóban, a legidealizáltabb angol képeken sem látni olyan egyenletesen rövidre nyírt/rágott sûrû, zöld gyepet, mint amit bergendiék produkálnak optimális idõjárás esetén! Bergendiék jóval rövidebbre rágják a legelõt, mint a szarvasmarha, még a szegfûgomba telepek is messzirõl látszanak, igazán ideális mezei gombás terep az ilyen. Sajnos rengeteg , õsidõk óta legelõként funkcionáló gyepet feltörtek az úniós trükközések, az állatállomány drasztikus csökkenése miatt.

Csiga ellen fahamu. Link Link .

Elvetettük a Goldena fajtájú cukkinit. Idén korábban mint tavaly és remélem több sikerrel is. Remélem kapunk esõt a héten, locsolni nincs lehetõségem. Bár vegyszer-ellenes vagyok, muszáj lesz majd a magoncokat körülszórni Detiával, annyi a meztelencsiga. A vándorpoloskák ellen még nem tudom, hogyan kellene majd védekezni..

Na, ilyen pázsitfû-magot hol lehet szerezni, mert mindenhol csak kommersz fûkeverékeket kapni; még kertészeti áruházakban is.

Én meg úgy tartom, hogy "ideális" zöld gyepet csak legeltetéssel (leginkább birkák által) lehet fenntartani. Azok amellett, hogy "nyírják" a füvet, folyamatosan gyomlálják és trágyázzák is.

Az emberek ilyen füvet szeretnének a kertjükbe, viszont birkák nélkül.
Na itt kezdõdik az ellentmondás és az iszonyatos kínlódás.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#273339 - 2015-04-27 12:50:45)


Ráadásul az aszályok, hõségek idején a kertem, és a több tucat gyümölcsfámat öntözöm, örülök ha gyõzöm azt is, a fû olyannyira ráér, hogy gyakorlatilag soha nem kerül sor rá. Persze aki tud a zöld gyepre koncentrálni ám tegye, de nem azért zöldebb a fû az angoloknál mert 300 éve csinálják, hanem a hûvösebb nyár, és a jobb csapadék eloszlás miatt . Tehát az ilyen idealizált állapotok fenntartásától jobb ha távol tartjuk magunkat...

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#273331 - 2015-04-27 10:44:3

Maximálisan egyetértek. Ezzel kapcsolatban mindig is vitám szokott lenni a feleségemmel: õ szerinte folyamatosan locsolni kell a füvet, hogy szép zöld maradjon. Ebben igaza is van, viszont én mindig is felesleges pénzszórásnak tartottam az úgymond õsgyep, vagy vadfû locsolását pont azon okból kifolyólag, amit Te is leírtál.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#273327 - 2015-04-27 09:59:55)

Bár ez inkább agrometeorológia, de kikívánkozik belõlem a hsz: bizony, a füvet nem lehet locsolás nélkül életben tartani a nyári hónapokban. Illetve, csak kivételesen, ha véletlenül nincs nagy meloeg, vagy nedves az idõ -de erre rendszeresen nem számíthatunk. Fõleg akkor nem, ha folyton nyírjuk a füvet.
A nyírott fû hõségben, napsütésben "pillanatok alatt" kisül.
Nálam otthon "õsgyep" van, sohasem szórtam el fûmagot. Viszont rendszeresen vágom, de nem öntözöm!
Ha kisül, hát kisül! Rossmann-nak van igaza, az õshonos pázsitfüvek nedvesebbre fordult idõben 1-2 hét alatt tökéletesen regenerálódnak.
A füvesítést már csak azért sem lehet ajánlani, mert elõtte meg kell mozgatni a talajt, és a jó, porhanyós föld a környék összes vakondját odavonzza. Az pedig istencsapás!